Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-03 / 52. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1983. III. 3. A békéért, a leszerelésért, a nukleáris veszély elhárításáért FRANCIAORSZÁG Túl a városházán (ČSTK) - Gunnar Nilsson és Bern Rusengren, a két legnagyobb svéd szakszervezeti központ vezetője úgy nyilatkozott, hogy támogatják a svéd keresztény egyházak tanácsa által indított aláírási kampányt a békéért, enyhülésért, leszerelésért és az atomkatasztrófa elhárításáért. Kijelentették, hogy a szakszervezeti mozgalomnak részt kell vállalnia a tartós békéért és az általános leszerelésért vívott harcból. Az említett egyházi dokumentum egyébként felszólította a világ államait, mondjanak le az atomfegyver-kísérletekről, e fegyverek gyártásáról és tökéletesítéséről, s ugyancsak támogatja azt a svéd javaslatot, hogy Európában hozzanak létre atommentes övezetet. E javaslatokat eddig 800 ezer svéd állampolgár támogatja aláírásával. xxx A nyugatnémet környezetvédők, az ún. zöldek pártjának elnöksége Bonnban szerdán nyilatJelentős gazdasági eredmények (ČSTK) - Afganisztánban az áprilisi forradalom óta eltelt időszakban az ország ellen folyó imperialista hadüzenet nélküli háború és az ellenforradalmárok terrorista akciói ellenére jelentős eredményeket értek el gazdasági és szociális téren egyaránt. Az utóbbi öt évben a gazdasági életben megnövekedett az állami szektor szerepe, fokozódott a mezőgazdasági termelés, fokozatosan megvalósul a földreform és szövetkezetek, állami birtokok alakulnak. Ez derül ki a Kabulban napokban megjelent „Afganisztán“ című kiadványból. Az elért gazdasági eredmények azt bizonyítják, hogy az ellenforradalmároknak nem sikerült a gazdasági élet megbénítása, habár a terroristák okozta kár több milliárd afgánira tehető. A különféle szabotázsakciók és fegyveres támadások következtében az utóbbi öt évben az iskolák és kórházak mintegy felében anyagi károk keletkeztek. A nemzeti demokratikus forradalom céljainak eddigi megvalósítása során elért eredmények azt bizonyítják, hogy az afgán nép az imperializmus és a reakció támadásai ellenére elszántan építi az új társadalmat az országban. H osszúra nyúlna - sajnos - a lista, ha fel akarnánk sorolni a világ feszültséggócait, azokat a tűzfészkeket, amelyek tovább mérgezik az egészségesnek, stabilnak amúgy sem nevezhető világpolitikai légkört. A Koreai-félszigetről érkező hírek mind gyakrabban szerepelnek a napilapok hasábjain. A közvélemény aggodalommal tekint a Távol-Kele- ten újjáéledő militarista kardcsör- getésre. Az amerikai - japán - dél-koreai katonai szövetség fenyegető veszélyéről van szó. Erre hívták fel a figyelmet a hét végén Párizsban is, ahol a Korea egyesítéséért tevékenykedő nemzetközi összekötő bizottság rendezésében nemzetközi konferenciát rendeztek. A Pentagonban - az évtized végéig szólóan - kidolgozták az Ázsiával kapcsolatos stratégiai elképzeléseket, ezek lényeges pontja többek között az amerikai jelenlét fokozása, japán katonai erejének növelése, valamint a ja- pán-dél-koreai katonai együttműködés fejlesztése. Az elképzelések nyilvánvalóan a szovjetelle- nesség jegyében fogalmazódtak meg, s teljesen egyértelmű az is, hogy az USA-ban egy erős Wa- shington-Tokió-Szöul katonai szövetség létrehozásán fáradoznak. Amely hivatalosan még nem létezik ugyan, de a gyakorlati megvalósítás már annál előrehaladottabb állapotban van. Pár héttel ezelőtt japán és amerikai tengerészek tartottak közös hadgyakorlatot, jelenleg pedig Dél-Kóreában folyik a Team Spirit kozatot tett közzé a Nyugat-Euró- pában telepítendő új amerikai közepes hatótávolságú rakétákról. A terjedelmes dokumentum leszögezi, hogy a Pershing-2 rakátékat és a robotrepülőgépeket kizárólag első nukleáris csapásra kívánják felhasználni. E rakéták rendszerbe állítása tehát ellentmondana a nemzetközi jog és a nyugatnémet alkotmány alapelveinek, s lényegesen növelné a nukleáris háború veszélyét - hagsúlyozza dokumentum. A környezetvédők szerint a szovjet közepes hatótávolságú rakéták nem jelentenek semmilyen új, sem fokozott veszélyt Nyugat-Európára. Az USA és NATO agresszív terveinek lényege az, hogy 1983 és 1988 között - amíg nem állítják rendszerbe a Trident-2 tengeralattjáró rakéta- rendszereket - a Pershing-2 rakéták és a robotrepülőgépek lesznek az USA legfontosabb stratégiai fegyverei. A zöldek dokumentuma azért is bírálja a bonni kormányt, hogy a világon ő az egyedüli, amely engedélyezi amerikai vegyi fegyverek raktározását az ország területén. (ČSTK) - Washingtonban a Kormányzók Nemzeti Tanácsának keddi ülésén 30 amerikai állam kormányzója szavazott azon határozat mellett, amely felszólítja a Kongresszust, hogy az elkövetkező öt évben a felére csökkentsék a tervezett katonai kiadásokat. Tízen szavaztak a határozat ellen, tíz kormányzó pedig tartózkodott a szavazástól. A kormányzók többek között követelik, hogy 1988-ig ne növeljék évente 10 százalékkal katonai kiadásaikat úgy, ahogyan azt a Reagan-kormány szeretné, amely az említett időszakban 1,6 billió dollárt kíván költeni fegyverekre. A kormányzók csupán 5 százalékos növelést akarnak, hangsúlyozva, hogy a fegyverkezési kiadások csökkentése nélkül nem lehet csökkenteni a szövetségi költségvetési deficitet. x. x x Donald Hodel energiaipari miniszter az amerikai Kongresszusban bejelentette, hogy az Egyesült '83 fedőnevű hadgyakorlat, melyen összesen 190 ezer katona vesz részt. A dél-koreai egységeken túl összesen 70 ezer amerikai katona, hiszen az állandóan Dél- Kóreában tartózkodó 40 ezer főt kitevő amerikai csapatok számát 30 ezer fővel növelték, azeket az egységeket az USA-ból, a Hawai- szigetekről és Japánból dobták át. Ilyen méretű hadgyakorlatra a térségben még nem volt példa. Február elején kezdődött, s e hónap végéig tart, részt vesznek még az amerikai bombázók és a csendesóceáni flotta hajói is. A hírmagyarázók egyértelműen rámutatnak, hogy a hivatalosan amerikai-dél- koreai hadgyakorlatnak harmadik szereplője is van: Japán. A japán hadsereg magasrangú megfigyelői a helyszínen tartózkodnak, s az amerikai repülőgépek és hadihajók japán légi, illetve tengeri kikötőkből indulnak bevetésre. A manőverek kétségkívül a népi Korea ellen is irányulnak, ezért februárban készültségbe helyezték a KNDK fegyveres erőit. N em lehet kétséges: az utóbbi hónapok diplomáciai eseményei is az új szövetség létrehozásának jegyében zajlottak. Sokszor idézték már Nakaszone japán kormányfő januári washingtoni látogatása alkalmával tett kijelentését, mely szerint Japánt - a Szovjetunióval szembeni - elsüllyeszthetett repülőgép-anyaKádár János fogadta Andreit (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap Budapesten fogadta a hivatalos baráti látogatáson tartózkodó Stefan Andreit, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját, román külügyminisztert. A találkozón megvitatták a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit, valamint időszerű nemzetközi kérdéseket is áttekintettek. A román vendéget tegnap fogadta Lázár György miniszterelnök is. Lemondott a kínai parlament elnöke (ČSTK) - Jie Csien-jing, a kínai parlament állandó bizottságának elnöke felmentését kérte tisztsége alól. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint Jie levelet intézett a Pekingben most ülésező parlament állandó bizottságához, melyben kéri, hogy ne jelöljék őt az elnöki tisztségre a soron következő 6. megbízatási időszakban. Elhatározását előrehaladott korával és rossz egészségi állapotával indokolta. Államok a jövő pénzügyi évben, amely október 1-én kezdődik, 6,7 milliárd dollárt akar költeni nukleáris fegyverek fejlesztésére és gyártására. Egyébként ezt az összeget nem számítják bele a katonai költségvetésbe. A pénzt a miniszter szavai szerint a nukleáris fegyvereket gyártó vállalatok korszerűsítésére és a fegyverek kipróbálására fordítják. xxx Az U. S. New and World Report hetilap közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 47 százaléka elutasította a fegyverkezésre fordított összegek növelését, 56 százaléka pedig helyeselte, hogy a nukleáris fegyvereket a jelenlegi szinten fagyasszák be. A felmérés szerint tovább csökken Reagan népszerűsége, a megkérdezettek 37,8 százaléka ért egyet az elnök politikájával, 54,2 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy az elnöknek nem kellene indulnia a jövő évi választásokon. hajóvá kívánják változtatni. A tárgyalások során, ha gazdasági és kereskedelmi kérdésekben nem is, de katonapolitikai téren mesz- szemenően kiszolgálta a Fehér Ház érdekeit. Hazatérése után röviddel beszédet mondott a tokiói parlamentben, ahol bejelentette, hogy kormánya az április 1-én kezdődő új pénzügyi évben 6,5 százalékkal növeli a katonai kiadásokat, s ezért szükségszerűen csökkenteni kívánja a szociális programokat. Hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államokhoz fűződő szövetség jelenti a japán külpolitika alapvető irányvonalát, majd azzal fenyegetőzött, ha az ellenzék akadályozni fogja a jelzett külpolitikai orientáció megvalósítását, feloszlatja a parlamentet. Mindebből az is kiérezhető, hogy a japán közvélemény jelentős hányada ellenzi a kormány militarista törekvéseit, mivel azok ellentétesek a japán alkotmány szellemével és betűjével. Nakaszone arra is ígéretet tett Washingtonban, hogy Japán a saját feladatának tekinti a tengeri útvonalak ellenőrzését egy 1600 kilométer sugarú körben, és „veszélyhelyzet“ esetén a japán erők lezárják a térség stratégiai fontosságú öbleit, átjáróit (természetesen a Szovjetunió elől). A tokiói kormány véleménye szerint Dél-Korea biztonsága elválaszthatatlan Japán biztonságától. Ebből világosan kitűnik, milyen A z 1981-es elnökválasztást, majd az azt követő parlamenti választásokat megelőzően megosztott francia jobboldali erők viszonylag hamar magukra találtak, s már jó előre kidolgozták közös haditervüket a most esedékes községtanácsi választásokra (első forduló: március 6-án, s egy hétre rá újabb szavazás ott, ahol egyik jelölőlista sem szerez abszolút, tehát 50 százalék fölötti többséget). A jobboldal elsősorban gazdasági síkon támadja a baloldali kormányzatot. Taktikáját arra építette, hogy a párizsi kormány valóban nehéz gazdasági helyzettel áll szemben. Ez nagyrészt örökölt, ami persze 20 hónapi kormányzás után nem lehet mentség. Francia- országban ugyan sikerült megállítani a munkanélküliség növekedését, s úgy ahogy kordában tartani az inflációt, azonban az állam- adósság emelkedése, a magas külkereskedelmi deficit (mintegy 100 milliárd frank), a frank ingatag helyzete, a ráfizetéssel termelő államosított vállalatok - mindez fontos adu a jobboldal kezében. Főleg, ha hozzászámítjuk: még mindig a burzsoázia monopóliuma a propaganda, a tömegtájékoztatás. A jobboldal vezető személyiségei: Jacques Chirac párizsi polgármester, Raymonde Barre volt miniszterelnök és Valery Giscard D’Estaing egykori államfő - a „három testőr“, ahogy a baloldali sajtó nem kis gúnnyal nevezte el őket - tehát a kormány politikájának lejáratását tűzték ki célul, s a vá- r^hó-^i/Ár* í^i,rt-,tott harcot a par(ČSTK) - Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára kedd esti rádióinterjújában a községtanácsi választások vasárnapi első fordulója előtt fokozott aktivitásra szólította fel a baloldali választókat. A Szocialista Párton belül a kormány gazdaság- politikájával kapcsolatos vitákra reagálva megállapította, hogy az FKP nem akar beavatkozni a szocialisták belső ügyeibe, ám tudatosítani kell, hogy ma nincs fontosabb feladat, mint a jobboldal előretörésének megakadályozása. Ha a helyhatósági választásokon nem érünk el jó eredményt, nagy fontosságot tulajdonítanak a három fővárosban Tokió és Szöul katonai együttműködésének. S ha már a szövetség kialakításával kapcsolatos diplomáciai mozgást említettük, nem lehet megfeledkezni Shulz amerikai külügyminiszter múlt havi ázsiai körútjáról sem, melynek két fontos állomása éppen Tokió és Szöul volt. Japán tehát feladatul kapta Dél-Korea „védelmét“, úgy látszik ehhez kevésnek találja a negyven dél-ko- reai amerikai támaszpontot és nagyszámú amerikai katonaságot. Külön hangsúlyozni kell, hogy a Pentagon 700 nukleáris töltetet is tárol Dél-Koreában! M indez természetesen Moszkvában is aggodalmat kelt, hiszen Washington Ázsia- stratégiája nagymértékben fenyegeti a nemzetközi biztonságot. Sokan leírták már, hogy a fegyverkezés jelenlegi szintjén nincs a világnak olyan térsége, amely a katonai szembenállás szempontjából elhanyagolható lenne. De ismételten hangsúlyozni kell: az amerikai imperializmus stratégiájának alapvető célja, hogy a világ minden fontos térségében, minden fegyvernemben megszerezze az erőfölényt és ezzel a világuralmat. Legyen szó akár az interkontinentális rakéták az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítéséről, vagy éppen az ázsiai helyzetről. A kérdés komplex megközelítését akkor sem szabad szem elől téveszteni, ha a napi politikai események az egyik vagy másik problémát állítják előtérbe. MALINÁK ISTVÁN famentért vívott küzdelem előjátékaként fogják fel. S ez a legfontosabb körülmény, ami miatt a mostani községtanácsi választások jóval túllépik a helyi kereteket: a szocialista-kommunista kormánykoalíció és a jobboldali ellenzék országos szintű összecsapásának tekinthetők. Lényegében persze inkább erőfelmérésről van szó, hisz a hely- hatósági választások eredménye közvetlenül nem hat a parlamenti erőviszonyokra. Az esetleg jobboldali irányítás alá kerülő városi tanácsok viszont - épp a helyi szervek hatáskörének kiszélesítésére vonatkozó új törvény alapján - megnehezítik a kormány intézkedéseinek végrehajtását. Nem kétséges, ha erre módjuk lesz, azt meg is teszik. A jobboldal már az államosítások körüli huzavona során is kimutatta foga fehérét, s most sem titkolt célja, hogy „az eddigi politika megváltoztatására kényszerítse a kormányt“. A baloldal nincs könnyű helyzetben, bár számos eredményt is felmutathat: a gazdasági és szociális reformok sora - a szociáldemokrata politika korlátai között ugyan, de - a francia dolgozók szélesebb rétegei számára biztosít nagyobb jogokat. A kormánypártok, s különösen a kommunisták a helyi választások polti- kai tétjére hívják fel a figyelmet, s a lehető legnagyobb tömegeket szeretnék mozgósítani a szavazásra. A távolmaradás, a tartózkodás ugyanis ebben az esetben felér egy ellenszavazattal. PAPUCSEK GERGELY a jobboldal bizonyára mindent megtesz azért, hogy megváltozzon az 1981-es májusi és júniusi választások eredményeiből fakadó politika - mondotta Marchais. Az FKP főtitkára gazdasági és szociális kérdésekről szóló nyilvános vitára szólította fel a kormányt támogató és az ellenzéki politikai pártok vezetőit. Megkezdődött az OKP XVI. kongresszusa • (ČSTK) Milánóban tegnap megkezdődött az Olasz Kommunista Párt XVI. kongresszusa, mely a „Demokratikus alternatívával Olaszország megújhodásáért“ jelszó jegyében zajlik. A kongresz- szuson több mint 100 kommunista és munkáspárt küldöttsége is részt vesz. A CSKP küldöttségét Michal Štefaňák, a CSKP KB póttagja, a központi bizottság nemzetközi politikai osztályának vezetőhelyettese vezeti. Az SZKP küldöttségét Viktor Afanaszjev, a KB tagja, a moszkvai Pravda főszerkesztője vezeti. Az olasz kommunisták legfelsőbb szintű fórumát Arrigo Boldrini, az OKP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezt követően Enrico Bérlinguer, a párt főtitkára előterjesztette az OKP legutóbbi kongresszusa óta végzett tevékenységről szóló beszámolót. Az OKP kongresszusa március 6-án fejezi be munkáját. Közös Piac Maradtak az ellentétek (ČSTK) - A Közös Piac gazdasági miniszterei tegnapi brüsszeli ülésükön sem tudtak megállapodni a közösség országai közötti szabad áruforgalmat gátló belső akadályok eltávolításáról. Francia- ország és Olaszország ellenezte azt a javaslatot, hogy egységes behozatali vámot szabjanak meg a harmadik országokból behozott árukra, ami lehetővé tenné az áru szabad mozgását a tagállomokon belül. Az említett két ellenző ország véleménye szerint ezen intézkedés ellentétben állna az arra irányuló törekvésekkel, hogy szigorú ellenőrzés alatt tartsák a közöspiaci országokba beáramló amerikai és japán termékeket. KOMMENTÁRUNK A katonai kiadások növelése ellen Amerikai kormányzók felhívása a Kongresszushoz Hármasszövetség a Távol-Keleten MARCHAIS: Meg kell akadályozni a jobboldal előretörését