Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1983. III. 3. A békéért, a leszerelésért, a nukleáris veszély elhárításáért FRANCIAORSZÁG Túl a városházán (ČSTK) - Gunnar Nilsson és Bern Rusengren, a két legna­gyobb svéd szakszervezeti köz­pont vezetője úgy nyilatkozott, hogy támogatják a svéd keresz­tény egyházak tanácsa által indí­tott aláírási kampányt a békéért, enyhülésért, leszerelésért és az atomkatasztrófa elhárításáért. Ki­jelentették, hogy a szakszervezeti mozgalomnak részt kell vállalnia a tartós békéért és az általános leszerelésért vívott harcból. Az említett egyházi dokumentum egyébként felszólította a világ álla­mait, mondjanak le az atomfegy­ver-kísérletekről, e fegyverek gyártásáról és tökéletesítéséről, s ugyancsak támogatja azt a svéd javaslatot, hogy Európá­ban hozzanak létre atommentes övezetet. E javaslatokat eddig 800 ezer svéd állampolgár támogatja aláírásával. xxx A nyugatnémet környezetvé­dők, az ún. zöldek pártjának el­nöksége Bonnban szerdán nyilat­Jelentős gazdasági eredmények (ČSTK) - Afganisztánban az áprilisi forradalom óta eltelt idő­szakban az ország ellen folyó im­perialista hadüzenet nélküli hábo­rú és az ellenforradalmárok terro­rista akciói ellenére jelentős ered­ményeket értek el gazdasági és szociális téren egyaránt. Az utóbbi öt évben a gazdasági életben megnövekedett az állami szektor szerepe, fokozódott a mezőgaz­dasági termelés, fokozatosan megvalósul a földreform és szö­vetkezetek, állami birtokok alakul­nak. Ez derül ki a Kabulban na­pokban megjelent „Afganisztán“ című kiadványból. Az elért gazda­sági eredmények azt bizonyítják, hogy az ellenforradalmároknak nem sikerült a gazdasági élet megbénítása, habár a terroristák okozta kár több milliárd afgánira tehető. A különféle szabotázsakci­ók és fegyveres támadások követ­keztében az utóbbi öt évben az iskolák és kórházak mintegy felé­ben anyagi károk keletkeztek. A nemzeti demokratikus forrada­lom céljainak eddigi megvalósítá­sa során elért eredmények azt bizonyítják, hogy az afgán nép az imperializmus és a reakció táma­dásai ellenére elszántan építi az új társadalmat az országban. H osszúra nyúlna - sajnos - a lista, ha fel akarnánk sorolni a világ feszültséggócait, azokat a tűzfészkeket, amelyek tovább mérgezik az egészséges­nek, stabilnak amúgy sem nevez­hető világpolitikai légkört. A Ko­reai-félszigetről érkező hírek mind gyakrabban szerepelnek a napila­pok hasábjain. A közvélemény ag­godalommal tekint a Távol-Kele- ten újjáéledő militarista kardcsör- getésre. Az amerikai - japán - dél-koreai katonai szövetség fe­nyegető veszélyéről van szó. Erre hívták fel a figyelmet a hét végén Párizsban is, ahol a Korea egyesí­téséért tevékenykedő nemzetközi összekötő bizottság rendezésé­ben nemzetközi konferenciát ren­deztek. A Pentagonban - az évtized végéig szólóan - kidolgozták az Ázsiával kapcsolatos stratégiai el­képzeléseket, ezek lényeges pontja többek között az amerikai jelenlét fokozása, japán katonai erejének növelése, valamint a ja- pán-dél-koreai katonai együttmű­ködés fejlesztése. Az elképzelé­sek nyilvánvalóan a szovjetelle- nesség jegyében fogalmazódtak meg, s teljesen egyértelmű az is, hogy az USA-ban egy erős Wa- shington-Tokió-Szöul katonai szövetség létrehozásán fáradoz­nak. Amely hivatalosan még nem létezik ugyan, de a gyakorlati megvalósítás már annál előreha­ladottabb állapotban van. Pár héttel ezelőtt japán és ame­rikai tengerészek tartottak közös hadgyakorlatot, jelenleg pedig Dél-Kóreában folyik a Team Spirit kozatot tett közzé a Nyugat-Euró- pában telepítendő új amerikai kö­zepes hatótávolságú rakétákról. A terjedelmes dokumentum leszö­gezi, hogy a Pershing-2 rakátékat és a robotrepülőgépeket kizárólag első nukleáris csapásra kívánják felhasználni. E rakéták rendszer­be állítása tehát ellentmondana a nemzetközi jog és a nyugatné­met alkotmány alapelveinek, s lé­nyegesen növelné a nukleáris há­ború veszélyét - hagsúlyozza do­kumentum. A környezetvédők szerint a szovjet közepes hatótávolságú rakéták nem jelentenek semmi­lyen új, sem fokozott veszélyt Nyugat-Európára. Az USA és NA­TO agresszív terveinek lényege az, hogy 1983 és 1988 között - amíg nem állítják rendszerbe a Trident-2 tengeralattjáró rakéta- rendszereket - a Pershing-2 ra­kéták és a robotrepülőgépek lesz­nek az USA legfontosabb straté­giai fegyverei. A zöldek dokumentuma azért is bírálja a bonni kormányt, hogy a világon ő az egyedüli, amely engedélyezi amerikai vegyi fegy­verek raktározását az ország terü­letén. (ČSTK) - Washingtonban a Kormányzók Nemzeti Tanácsá­nak keddi ülésén 30 amerikai ál­lam kormányzója szavazott azon határozat mellett, amely felszólítja a Kongresszust, hogy az elkövet­kező öt évben a felére csökkent­sék a tervezett katonai kiadásokat. Tízen szavaztak a határozat ellen, tíz kormányzó pedig tartózkodott a szavazástól. A kormányzók töb­bek között követelik, hogy 1988-ig ne növeljék évente 10 százalékkal katonai kiadásaikat úgy, ahogyan azt a Reagan-kormány szeretné, amely az említett időszakban 1,6 billió dollárt kíván költeni fegyve­rekre. A kormányzók csupán 5 százalékos növelést akarnak, hangsúlyozva, hogy a fegyverke­zési kiadások csökkentése nélkül nem lehet csökkenteni a szövet­ségi költségvetési deficitet. x. x x Donald Hodel energiaipari mi­niszter az amerikai Kongresszus­ban bejelentette, hogy az Egyesült '83 fedőnevű hadgyakorlat, me­lyen összesen 190 ezer katona vesz részt. A dél-koreai egysége­ken túl összesen 70 ezer amerikai katona, hiszen az állandóan Dél- Kóreában tartózkodó 40 ezer főt kitevő amerikai csapatok számát 30 ezer fővel növelték, azeket az egységeket az USA-ból, a Hawai- szigetekről és Japánból dobták át. Ilyen méretű hadgyakorlatra a tér­ségben még nem volt példa. Feb­ruár elején kezdődött, s e hónap végéig tart, részt vesznek még az amerikai bombázók és a csendes­óceáni flotta hajói is. A hírmagya­rázók egyértelműen rámutatnak, hogy a hivatalosan amerikai-dél- koreai hadgyakorlatnak harmadik szereplője is van: Japán. A japán hadsereg magasrangú megfigye­lői a helyszínen tartózkodnak, s az amerikai repülőgépek és hadiha­jók japán légi, illetve tengeri kikö­tőkből indulnak bevetésre. A ma­nőverek kétségkívül a népi Korea ellen is irányulnak, ezért február­ban készültségbe helyezték a KNDK fegyveres erőit. N em lehet kétséges: az utób­bi hónapok diplomáciai eseményei is az új szövetség lét­rehozásának jegyében zajlottak. Sokszor idézték már Nakaszone japán kormányfő januári washing­toni látogatása alkalmával tett kije­lentését, mely szerint Japánt - a Szovjetunióval szembeni - el­süllyeszthetett repülőgép-anya­Kádár János fogadta Andreit (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap Budapesten fogadta a hivatalos baráti látogatáson tartózkodó Ste­fan Andreit, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttag­ját, román külügyminisztert. A ta­lálkozón megvitatták a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit, valamint idősze­rű nemzetközi kérdéseket is átte­kintettek. A román vendéget teg­nap fogadta Lázár György mi­niszterelnök is. Lemondott a kínai parlament elnöke (ČSTK) - Jie Csien-jing, a kí­nai parlament állandó bizottságá­nak elnöke felmentését kérte tiszt­sége alól. Az Új Kína hírügynök­ség jelentése szerint Jie levelet intézett a Pekingben most ülésező parlament állandó bizottságához, melyben kéri, hogy ne jelöljék őt az elnöki tisztségre a soron követ­kező 6. megbízatási időszakban. Elhatározását előrehaladott korá­val és rossz egészségi állapotával indokolta. Államok a jövő pénzügyi évben, amely október 1-én kezdődik, 6,7 milliárd dollárt akar költeni nukleá­ris fegyverek fejlesztésére és gyártására. Egyébként ezt az összeget nem számítják bele a katonai költségvetésbe. A pénzt a miniszter szavai szerint a nukle­áris fegyvereket gyártó vállalatok korszerűsítésére és a fegyverek kipróbálására fordítják. xxx Az U. S. New and World Re­port hetilap közvélemény-kutatá­sa szerint a megkérdezettek 47 százaléka elutasította a fegyver­kezésre fordított összegek növelé­sét, 56 százaléka pedig helyesel­te, hogy a nukleáris fegyvereket a jelenlegi szinten fagyasszák be. A felmérés szerint tovább csökken Reagan népszerűsége, a megkér­dezettek 37,8 százaléka ért egyet az elnök politikájával, 54,2 száza­lékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy az elnöknek nem kellene indulnia a jövő évi választásokon. hajóvá kívánják változtatni. A tár­gyalások során, ha gazdasági és kereskedelmi kérdésekben nem is, de katonapolitikai téren mesz- szemenően kiszolgálta a Fehér Ház érdekeit. Hazatérése után rö­viddel beszédet mondott a tokiói parlamentben, ahol bejelentette, hogy kormánya az április 1-én kezdődő új pénzügyi évben 6,5 százalékkal növeli a katonai kia­dásokat, s ezért szükségszerűen csökkenteni kívánja a szociális programokat. Hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államokhoz fűződő szövetség jelenti a japán külpoliti­ka alapvető irányvonalát, majd az­zal fenyegetőzött, ha az ellenzék akadályozni fogja a jelzett külpoli­tikai orientáció megvalósítását, feloszlatja a parlamentet. Mindebből az is kiérezhető, hogy a japán közvélemény jelen­tős hányada ellenzi a kormány militarista törekvéseit, mivel azok ellentétesek a japán alkotmány szellemével és betűjével. Nakaszone arra is ígéretet tett Washingtonban, hogy Japán a sa­ját feladatának tekinti a tengeri útvonalak ellenőrzését egy 1600 kilométer sugarú körben, és „ve­szélyhelyzet“ esetén a japán erők lezárják a térség stratégiai fontos­ságú öbleit, átjáróit (természete­sen a Szovjetunió elől). A tokiói kormány véleménye szerint Dél-Korea biztonsága el­választhatatlan Japán biztonságá­tól. Ebből világosan kitűnik, milyen A z 1981-es elnökválasztást, majd az azt követő parla­menti választásokat megelőzően megosztott francia jobboldali erők viszonylag hamar magukra talál­tak, s már jó előre kidolgozták közös haditervüket a most esedé­kes községtanácsi választásokra (első forduló: március 6-án, s egy hétre rá újabb szavazás ott, ahol egyik jelölőlista sem szerez ab­szolút, tehát 50 százalék fölötti többséget). A jobboldal elsősorban gazda­sági síkon támadja a baloldali kor­mányzatot. Taktikáját arra építet­te, hogy a párizsi kormány való­ban nehéz gazdasági helyzettel áll szemben. Ez nagyrészt örökölt, ami persze 20 hónapi kormányzás után nem lehet mentség. Francia- országban ugyan sikerült megállí­tani a munkanélküliség növekedé­sét, s úgy ahogy kordában tartani az inflációt, azonban az állam- adósság emelkedése, a magas külkereskedelmi deficit (mintegy 100 milliárd frank), a frank ingatag helyzete, a ráfizetéssel termelő ál­lamosított vállalatok - mindez fon­tos adu a jobboldal kezében. Fő­leg, ha hozzászámítjuk: még min­dig a burzsoázia monopóliuma a propaganda, a tömegtájékoz­tatás. A jobboldal vezető személyisé­gei: Jacques Chirac párizsi pol­gármester, Raymonde Barre volt miniszterelnök és Valery Giscard D’Estaing egykori államfő - a „há­rom testőr“, ahogy a baloldali saj­tó nem kis gúnnyal nevezte el őket - tehát a kormány politikájának lejáratását tűzték ki célul, s a vá- r^hó-^i/Ár* í^i,rt-,tott harcot a par­(ČSTK) - Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtit­kára kedd esti rádióinterjújában a községtanácsi választások va­sárnapi első fordulója előtt foko­zott aktivitásra szólította fel a bal­oldali választókat. A Szocialista Párton belül a kormány gazdaság- politikájával kapcsolatos vitákra reagálva megállapította, hogy az FKP nem akar beavatkozni a szocialisták belső ügyeibe, ám tudatosítani kell, hogy ma nincs fontosabb feladat, mint a jobboldal előretörésének megakadályozá­sa. Ha a helyhatósági választáso­kon nem érünk el jó eredményt, nagy fontosságot tulajdonítanak a három fővárosban Tokió és Szö­ul katonai együttműködésének. S ha már a szövetség kialakításá­val kapcsolatos diplomáciai moz­gást említettük, nem lehet megfe­ledkezni Shulz amerikai külügymi­niszter múlt havi ázsiai körútjáról sem, melynek két fontos állomása éppen Tokió és Szöul volt. Japán tehát feladatul kapta Dél-Korea „védelmét“, úgy látszik ehhez ke­vésnek találja a negyven dél-ko- reai amerikai támaszpontot és nagyszámú amerikai katonaságot. Külön hangsúlyozni kell, hogy a Pentagon 700 nukleáris töltetet is tárol Dél-Koreában! M indez természetesen Moszkvában is aggodalmat kelt, hiszen Washington Ázsia- stratégiája nagymértékben fenye­geti a nemzetközi biztonságot. So­kan leírták már, hogy a fegyverke­zés jelenlegi szintjén nincs a világ­nak olyan térsége, amely a kato­nai szembenállás szempontjából elhanyagolható lenne. De ismétel­ten hangsúlyozni kell: az amerikai imperializmus stratégiájának alap­vető célja, hogy a világ minden fontos térségében, minden fegy­vernemben megszerezze az erő­fölényt és ezzel a világuralmat. Legyen szó akár az interkontinen­tális rakéták az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítéséről, vagy éppen az ázsiai helyzetről. A kérdés komplex megközelítését akkor sem szabad szem elől téveszteni, ha a napi politikai események az egyik vagy másik problémát állítják előtérbe. MALINÁK ISTVÁN famentért vívott küzdelem előjáté­kaként fogják fel. S ez a legfonto­sabb körülmény, ami miatt a mos­tani községtanácsi választások jó­val túllépik a helyi kereteket: a szocialista-kommunista kor­mánykoalíció és a jobboldali ellen­zék országos szintű összecsapá­sának tekinthetők. Lényegében persze inkább erő­felmérésről van szó, hisz a hely- hatósági választások eredménye közvetlenül nem hat a parlamenti erőviszonyokra. Az esetleg jobbol­dali irányítás alá kerülő városi ta­nácsok viszont - épp a helyi szer­vek hatáskörének kiszélesítésére vonatkozó új törvény alapján - megnehezítik a kormány intéz­kedéseinek végrehajtását. Nem kétséges, ha erre módjuk lesz, azt meg is teszik. A jobboldal már az államosítások körüli huzavona so­rán is kimutatta foga fehérét, s most sem titkolt célja, hogy „az eddigi politika megváltoztatására kényszerítse a kormányt“. A baloldal nincs könnyű hely­zetben, bár számos eredményt is felmutathat: a gazdasági és szociális reformok sora - a szociál­demokrata politika korlátai kö­zött ugyan, de - a francia dolgo­zók szélesebb rétegei számára biztosít nagyobb jogokat. A kor­mánypártok, s különösen a kom­munisták a helyi választások polti- kai tétjére hívják fel a figyelmet, s a lehető legnagyobb tömegeket szeretnék mozgósítani a szava­zásra. A távolmaradás, a tartózko­dás ugyanis ebben az esetben felér egy ellenszavazattal. PAPUCSEK GERGELY a jobboldal bizonyára mindent megtesz azért, hogy megváltoz­zon az 1981-es májusi és júniusi választások eredményeiből faka­dó politika - mondotta Marchais. Az FKP főtitkára gazdasági és szociális kérdésekről szóló nyilvá­nos vitára szólította fel a kormányt támogató és az ellenzéki politikai pártok vezetőit. Megkezdődött az OKP XVI. kongresszusa • (ČSTK) Milánóban tegnap megkezdődött az Olasz Kommu­nista Párt XVI. kongresszusa, mely a „Demokratikus alternatívá­val Olaszország megújhodásáért“ jelszó jegyében zajlik. A kongresz- szuson több mint 100 kommunista és munkáspárt küldöttsége is részt vesz. A CSKP küldöttségét Michal Štefaňák, a CSKP KB pót­tagja, a központi bizottság nem­zetközi politikai osztályának veze­tőhelyettese vezeti. Az SZKP kül­döttségét Viktor Afanaszjev, a KB tagja, a moszkvai Pravda főszerkesztője vezeti. Az olasz kommunisták legfelsőbb szintű fó­rumát Arrigo Boldrini, az OKP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezt követően Enrico Bérlinguer, a párt főtitkára előterjesztette az OKP legutóbbi kongresszusa óta végzett tevé­kenységről szóló beszámolót. Az OKP kongresszusa március 6-án fejezi be munkáját. Közös Piac Maradtak az ellentétek (ČSTK) - A Közös Piac gazda­sági miniszterei tegnapi brüsszeli ülésükön sem tudtak megállapod­ni a közösség országai közötti szabad áruforgalmat gátló belső akadályok eltávolításáról. Francia- ország és Olaszország ellenezte azt a javaslatot, hogy egységes behozatali vámot szabjanak meg a harmadik országokból behozott árukra, ami lehetővé tenné az áru szabad mozgását a tagállomokon belül. Az említett két ellenző or­szág véleménye szerint ezen in­tézkedés ellentétben állna az arra irányuló törekvésekkel, hogy szi­gorú ellenőrzés alatt tartsák a kö­zöspiaci országokba beáramló amerikai és japán termékeket. KOMMENTÁRUNK A katonai kiadások növelése ellen Amerikai kormányzók felhívása a Kongresszushoz Hármasszövetség a Távol-Keleten MARCHAIS: Meg kell akadályozni a jobboldal előretörését

Next

/
Oldalképek
Tartalom