Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám, péntek

A tachovi alapis­kola Antonín Zá- potocký pionír­csapatának tag­jai 1800 koronát küldtek a Cseh­szlovák Nemzeti Front KB béke- és szolidaritási alapjára. Felhív­ták a többi pio­nírcsapatot, hogy kövessék példájukat. A ké­pen: Vera Veseiá csapatvezető a pionírokkal a hagyományok termében. (Jiŕí Vlach felvé- tele - ČTK) A falvakon is javítják szolgáltatásaikat Csaknem húsz esztendővel ezelőtt került Katócs Menyhért elvtárs a Királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) Járási Ipari Vállalat köte­lékébe, 1974 január elseje óta pe­dig igazgatója ennek a több mint háromszázötven embert foglal­koztató vállalatnak, amely 1971 óta eddig minden évben sikeresen teljesítette feladatait. Tavaly szintén sikeres volt a mérleg. A vállalat összteljesít­ményének értéke megközelítette a 34,2 millió koronát, ami 102 százalékos tervteljesítést jelentett. A lakossági szolgáltatások ellen­értékeként 10 millió 410 ezer koro­na folyt be a vállalat „kontójára“. Ezen a szakaszon 105 százalékra teljesítették a tervet. A sečovcei fehérneműgyártó üzem termékei iránti fokozódó érdeklődésnek kö­szönhetően a helmeci vállalat a tervezett 15,8 millió korona érté­kű árutermelés helyett a valóság­ban 20,2 millió korona értékű árut termelt.- Ki részére gyártják a fehér­neműt? - érdeklődtünk.- A sečovcei üzemünkben gyártott fehérneműk - ingek, háló­ingek, kötények, ágynemű stb.- megrendelői közé olyan keres­kedelmi szervezetek tartoznak, mint a prešovi és a bratislavai OTEX, - a prágai, a bratislavai és a kassai (Košice) PRIOR áruhá­zak, egyes JEDNOTA fogyasztási szövetkezetek és más üzletek. Számukra tavaly 304 016 darab fehérnemű terméket szállítottunk 15 millió 853 ezer korona értékben- hangzott az igazgató válasza. Majd hozzáfűzte: - A termékeink iránti igény tovább növekszik, amit az új üzem felépítése után képe­sek leszünk kielégíteni. Szívesen hallgattuk az igazán dicséretes eredményekről szóló tájékoztatót, de eredeti szándé­kunknak megfelelően a beszélge­tést a lakossági szolgáltatásokra, s azok jövőbeni fejlesztésének le­hetőségeire irányították. Különö­sen az érdekelt bennünket, vajon helyesen oszlik-e meg a Királyhel­meci Járási Ipari Vállalat szolgál­tató kapacitása a tőketerebesi (Trebišov) járás területén és gon­dolnak-e kellően a falvak lakossá­gára is.- Falusi szolgáltatásaink bőví­tését már évek óta, és jelenleg is, legfontosabb feladataink egyike­ként kezeljük - tájékoztatott Ka­tócs elvtárs. - Korábbi terveink alapján arra törekszünk, hogy szolgáltatásainkkal minél előbb el­jussunk minden községbe, min­den olyan településre, ahol szük­ség van rájuk. A televízió-, és rádiókészülékek, a villamos ház­tartási berendezések - hűtőszek­rények, fűtőtestek, mosógépek- javítására és egyéb alapszolgál­tatásokra gondolok. Járásunkban tíz szerelőkocsi járja rendszere­sen - az illetékes községi szer­vekkel történt megegyezés szerint- a falvakat és a lehetőségeknek megfelelően szakembereink a helyszínen végzik el a javításo­kat. Tizennyolc községben állandó jellegű szolgáltatást létesítettünk a tévékészülékek javítására. Az effajta szolgáltatások hálózatát tovább bővítjük, konkrétan Žipov, Cejkov, Parchovany, Zemplinská Teplica községekben.- Köztudottan elég sok a pa­nasz a cipőjavításra. Milyen a helyzet a vállalatuknál?­- Általában nálunk sem rózsás a helyzet ezen a téren. Egyelőre az a szerencsénk, hogy olyan ki­váló cipészek dolgoznak vállala­tunknál, mint például Geri, Balog, Falatovič, Tárczi és mások, akik bár többnyire elérték a nyugdíjas kort, szakmaszeretetből ragasz­kodnak munkahelyükhöz. Nagyon becsületesen dolgoznak, nekik köszönhetjük, hogy rövid a javítási idő és a járás falvainak gyűjtőhe­lyeire mihamar visszakerül a kija­vított lábbeli. A fiatalok soraiból igyekszünk nevelni megfelelő ci­pészeket, akik követnék említett szakembereink elismerést érdem­lő példáját.- Úgy hallottuk, a szabóság, főleg a női szabóság tekinteté­ben vállalatuknak szintén mo­nopolhelyzete van a járásban...- Igen, ez így igaz. A szabóság, a női szabóság 75 százaléka- amit tovább akarunk bővíteni- vállalatunk irányításával műkö­dik. Szintén az egész járás lakos­sága részére dolgozik - megren­delések alapján - a Helmecen és a Zempl. Jastrabie községben lé­tesített lakatos műhelyünk. Töb­bek között alumínium borítású be­járati ajtókat, ablakokat készíte­nek. Rövidesen bevezetjük az alu­mínium ajtók és ablakok gyártását a családi házakat építő lakosság számára is. Monopolhelyzetben lesz vállalatunk s ez fokozza fele­lősségünket a gázfogyasztású be­rendezések szerelése, javítása és ellenőrzése terén is járásunkban. Ennek a szolgáltatásnak tulajdon­képpen eddig nem volt nálunk gazdája. Csernőben (Čierna nad Tisou) hat év óta ugyan van gáz­vezeték-hálózat s ennek karban­tartását mi látjuk el. A jövő évtől Helmec és Nagykapos (V. Kapu­šany) városokban is mi gondosko­dunk majd a felépítendő gázveze­ték-hálózat üzemeltetésével kap­csolatos szolgáltatásokról. Emlí­tést érdemel még két éve működő korszerű autószervizünk szorgos kollektívája. Szakemberei a járás határán kívül eső területről érkező személygépkocsik javítását is vál­lalják.- Felméréseik alapján milyen szolgáltatásokra van még szük­ség a járásban és mit tesznek létesítésük érdekében?-Tudatában vagyunk, hogy az olyan intézménytől, amilyen a mi­énk, a városi és a falusi lakosság joggal elvárja a szükséges szol­gáltatásokat. Ezért elhatároztuk például - bár nem nagy az igény- hogy esernyójavítással is foglal­kozni fogunk. A járás székhelyén műhelyt, más városokban és köz­ponti községekben gyűjtőhelyeket létesítünk. A járási szervek dönté­se alapján átvesszük a Járási Közszolgáltató Vállalattól a köz­ponti fűtés hálózatának építésé­vel, a vízvezeték-hálózat javításá­val együttjáró szolgáltatásokat. Szükségesnek látszik a varrógé­pek, kötőgépek javításának beve­zetése is. Erre talán még az idén sor kerül. Távlatilag sportszerek javításával is számolunk. Természetesen, mindehhez szükséges megteremteni a felté­teleket, ami Katócs igazgató sze­rint folyamatban van. Tőketerebe- sen és Nagykaposon befejezés előtt áll az új szolgáltatóház építé­se. Hasonló létesítmény építését jövőre Helmecen is elkezdik. A Sečovcében épülő új fehérne­műgyártó üzemben az eddig fog­lalkoztatott hetven helyett száztíz nő dolgozhat a közeljövőben. A vállalat fejlesztési terve egyéb olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek elősegítik a szolgáltatá­sok hálózatának bővítését, kor­szerűbbé tételét és közelebb vi­szik a falusi lakossághoz is. KULIK GELLERT A KÖZREND VÉDELME KÖZÜGY A városi toronyházakban a lakók jóformán nem is ismerik egymást, mégis gyakran előfordul, hogy összeszólalkoznak, zavarják egymás éjszakai nyugalmát, egyszóval megsértik a szocialista együttélés alapelveit. Ez alól a vidéki települé­sek sem mentesek. Elég, ha a szomszéd baromfija kárt tesz a veteményesben, s máris megvan a baj, válogatatlan sza­vakkal sértegetik egymást. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy tavaly Szlovákiában a nemzeti bizottságok 23 748 esetben foglalkoztak a szocialista együttélés alapelveinek megsérté­sével. Az előző évek statisztikájával egybevetve a múlt évi összegezéssel elégedettek lehetnénk. Csakhogy figyelembe kell venni azt a tényt, hogy tavaly Szlovákiában a kihágások­nak közel a fele a szocialista együttélés megsértése volt. Ez pedig tarthatatlan helyzet. A személyi torzsalkodás ugyanis nem egyszer testi sértéshez vezetett, 1016 esetben munka- képtelenséget is okozott. Tízezerszámra fordul elő becsület- sértés is. Egymás tulajdonában 315 alkalommal idéztek elő száz koronán felüli kárt a törvényt nem tisztelők. Ezen lemérhető, hogy a nemzeti bizottságok közrendvé­delmi szakbizottságainak bőven akad munkájuk. A legtöbb helyen megalkuvás nélkül lépnek fel a törvénysértőkkel szemben. Viszont előfordul, hogy - ismerősökről lévén szó - csak nehezen foglalnak állást, nem élnek a bírságolás lehetőségével. Pedig a további civakodást csak úgy lehet megelőzni, ha az okokat idejében felszámolják. A látványos kézfogással lezárt ügy nem mindig hozza meg a várt ered­ményt. Ahol a közrendvédelmi szakbizottság tagjai kellően ismerik a polgárjogi törvényt, a saját jogkörüket és tudnak is vele élni, ott olyan határozatokat hoznak, amelyekkel előse­gítik a zavartalan, harmonikus szocialista együttélést. A nemzeti bizottságok és szakbizottságaik, ha a szép szó már nem használ, megbírságolhatják a szabálysértőket. Ezzel a törvényadta lehetőséggel azonban nem mindig élnek. Tavaly ugyanis a közrendvédelmi bizottságok által megvita­tott 43 002 kihágás tetteseinek csak a 41,2 százalékára róttak ki bírságot. Több mint tizenhétezer esetben megelégedtek a figyelmeztetéssel, és csak valamivel több mint háromezer alkalommal éltek a nyilvános megrovással, jóllehet ennek van a legnagyobb hatása. Szlovákia fővárosában, ami érthe­tetlen, egyetlen egyszer sem éltek az említett lehetőséggel. A dolog másik oldala, hogy a kiszabott bírságok megfizetése terén szlovákiai viszonylatban nagy az elmaradás, annak ellenére, hogy a nemzeti bizottságoknak megvan a lehetősé­gük behajtásukra. A szocialista együttélés alapelvei ellen főleg a nagyobb ipari városokban és azokban a járásokban vétenek a leg­gyakrabban, amelyekben sok cigánylakos él. A nemzeti bizottságok egyre nagyobb mértékben ismerik fel, hogy a megelőzés a legfontosabb teendő. A közrendvédelemről, az alkohol káros hatásáról és az együttélés alapelveiröl Szlová­kiában tavaly több száz előadást tartottak. A közrendvédelmi bizottságok tagjai, a képviselők sok esetben felkeresték a közrend ellen vétőket, például az iskolából kimaradozó gyerekek szüleit. Nem egy helyen ankétot rendeztek arról, hogy mit tehetnének a közrendért, a szocialista együttélés szabályait megsértők számának csökkentéséért. A megelőzés terén sokat tehetnek az üzemek, a társadalmi és a tömegszervezetek, a lakó- és a polgári bizottságok és nem utolsósorban maguk az állampolgárok. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Az égési sebek A betegségek okai különböző­ek, egyes okokat ismerünk, máso­kat nem. A jól ismert okok közé tartozik a magas hőmérséklet. Az embernek a tűz, a kétségtelen na­gyon hasznos szolgálat mellett fáj­dalmat - égési sebeket is okozhat. Napjainkban egyre több a nagy hőmérsékletű anyagok közvetlen hatására keletkező sérülés, a gyó­gyítás, főleg a súlyosabb égések­nél nagyon bonyolult és költséges is. Az, hogy a sérült visszatérhes­sen a mindennapi életbe rendkívü­li erőfeszítést követel meg a szak­emberektől, nem is beszélve a drága berendezésekről. A sérü­léseknek még így is gyakran tartós következményei vannak. Ezért az égési sérüléseket meg kell előzni, elsősorban a sérülés okainak fel­számolásával. így a munkahelye­ken szigorúan meg kell tartani a biztonsági szabályokat. A ház­tartásokban a leggyakrabban a fi­gyelmetlenség és a hanyagság okoz égési sebeket. Sokszor sé­rülnek meg a gyerekek, ha felü­gyelet nélkül hagyjuk őket és gyu­fával vagy elektromos készülékek­kel játszanak, forró ételt vagy italt öntenek magukra. Baleset oka le­het a napozás, a kvarclámpa, a különböző melegítő testek. Az égési sebet a magas hőmér­sékletű anyagok helyi hatása okozza. Forró folyadékok, gőz, forró tárgyak, villanyáram, vegy­szerek vagy sugárzás válthatja ki. A károsodás mértéke a magas hőmérséklet hatásának időtarta­mától, a hőmérséklettől függ. A sérülés mértékét a seb nagysá­ga, mélysége és helye szerint ha­tározzuk meg. Fontos, milyen a beteg általános állapota. Amennyiben a test felületének több mint 15 százaléka (gyerme­keknél több mint 10 százaléka) megsérül, a sérültet az égés okoz­ta betegség veszélye fenyegeti. A károsodás mélysége szerint megkülönböztetjük az égési sebek négy fokát: • Az első fokú égésnél - a bőrön pirosság keletkezik és fájdalom jelentkezik 9 a másodfokú égésnél izzad- mányt tartalmazó hólyag kép­ződik, de csak a bőr károsodik • a harmadfokú égésnél a szöve­tek is károsodnak és mivel az idegvégződések is megsérül­nek, a beteg nem érez fájdal­mat. A bőr fehér, pergament- szerű • a negyedfokú égésnél elszene- sedés következhet be. A sérülés helye szerint a legve­szélyesebb a kéz, az arc, a láb és a testen lévő nyílások környéké­nek károsodása. A sérülés veszé­lyességét fokozzák*-a különböző betegségek, a kimerültség és a kor - a gyerekek és a 65 évesnél idősebbek nehezebben viselik el a sérülést. Az elsősegély módját a baleset körülményei valamint a rendelke­zésünkre álló eszközök határoz­zák meg. A legelső teendő a nagy hőmér­sékletű anyag további hatásának megakadályozása - ez a feladat fontosabb mint a gyors kórházba szállítás, mivel így akadályozhat­juk meg a sérülés továbbterjedé­sét. Abban az esetben ha ég a sé­rült ruhája, földre döntjük és pok­rócokkal vagy ruhadarabokkal el­fojtjuk a tüzet. A forró ruhadarabo­kat azonnal levesszük a testről. Ugyanúgy mint a forró folyadék, gőz, okozta égés esetében a sé­rült testrészt hideg vízzel lehűtjük. Kisebb égések esetében a sebre borogatást - vizet és jégkockákat tartalmazó zacskót teszünk, pél­dául az arcra, a végtagokat jeges vízzel megtöltött edénybe helyez­zük. A sebre közvetlenül nem te­szünk jeget, mivel így fagyás kelet­kezhet. A hűtést addig alkalmaz­zuk, amíg a beteg nem könnyeb­bül meg (körülbelül 2-3 óráig). A villanyáram okozta égés ese­tében mindenekelőtt az áramfor­rást kell kikapcsolni. Amennyiben a légzés kihagy vagy zavar áll be a szívműködésben, azonnal mes­terséges légzést illetve szívmasz- százst alkalmazunk. Minden égési sérülésnél tuda­tosítanunk kell, hogy a legveszé­lyesebb szövődmények, amelyek ellen kezdettől küzdenünk kell - a sokk és a fertőzés. A súlyosabb égési sérülést szenvedett beteget lefektetjük, meleg takaróval betakarjuk, de a külső hőmérsékletet nem emel­jük. Kisebb adagokban folyadékot adunk, abban az esetben, ha a beteg hány, nem adunk semmit sem inni. Mivel az égést keletke­zése idejében sterilnek tekinthet­jük, fontos a fertőzés megakadá­lyozása. Ezért az arcon kívül, min­den megégett testrészre steril köt­szert teszünk, ha az nincs, tiszta lepedőt, kendőt, törülközőt. Ezu­tán nagyon kíméletesen orvoshoz szállítjuk a beteget. A beteget kí­séret nélkül ne szállítsuk, szüksé­ge lehet a segítségre, a nyugtató szavakra, az orvost pedig tájékoz­tatni kell a sérülés körülményeiről és a segítségnyújtás módjáról is. Dr. MARIAN PRÍBELSKY ÚJ SZÚ 4 1983. III. 25. KOMMENTÁLJUK

Next

/
Oldalképek
Tartalom