Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám, szerda
•Vitrs^na/^». KOMMENTÁLJUK Egyedülálló új folyadék-kromatográfiai detektort fejlesztettek ki a Csehszlovák Tudományos Akadémia Brnói Analitikai Kémiai Intézetének munkatársai. A műszer segítségével hatékonyabbá válik a minták elemzése a környezetvédelem, a biokémia, a gyógyászat és a gyógyszerészet, valamint a vegy- és az élelmiszeripar területén. A detektort a Prágai Laboratóriumi Műszergyár közreműködésével készítették el. A képen jobbról: dr. Karéi Šleis kandidátus, a detektor feltalálója, dr. Jan Pajurek és Olga Smolová mintaelemzést értékel. (Igor Zehl felvétele - ČTK) Közösen a kongresszusi program teljesítéséért A víz életet és nagyobb hozamokat jelent A CSKP XVI. KONGRESSZUSA azt a célt tűzte mezőgazdaságunk elé, hogy fokozatosan elérjük az önellátást az élelmiszerek termelésében. E cél teljesítéséhez az intenzív termelést folytató komáromi (Komárno) járás mező- gazdasági dolgozói is hozzá akarnak járulni, mégpedig elsősorban a hatékonyság növelésével. Járási pártbizottságunk megkülönböztetett figyelmet szentel a növénytermesztés kiemelt fejlesztésének, s a termelési dinamika komplex felújításának az egész mezőgazdaságban. Különösen nagy gondot fordítunk legnagyobb természeti kincsünk, a termőtalaj védelmére, termőképességének növelésére és hatékonyabb kihasználására. A termőképesség növelésének egyik legjelentősebb tényezője az öntözés, amely kiküszöböli és mérsékli a szélsőségesen meleg és száraz időjárás hatásait, stabilizálja és növeli a hektárhozamokat. Már több éve gyakorlatilag is meggyőződtünk arról, hogy az öntöző- rendszerek kihasználása életet jelent a talaj számára, s fokozza a növénytermesztők munkájának eredményességét. A mi járásunkban van a köztársaság legmelegebb körzete, de ugyanakkor itt hull a legkevesebb csapadék a tenyészidőben, s emellett igen jelentős a homokos, laza talajok részaránya. Habár a járás határát a Duna, a Vág és a Nyitra övezi, a növények mégis sokat szenvednek a szárazságtól. Ezért a pártszervek által jóváhagyott hosszú távú koncepcióval összhangban céltudatosan törekszünk az öntözőrendszerek kiszélesítésére és ezek hatékony kihasználására. Az eredmények egyértelműen bizonyítják az öntözés előnyeit mind a mezőgazdaság, mind az egész társadalom szempontjából. Részben az öntözésnek köszönhető, hogy járásunkban évente 60 000 tonna zöldséget termesztünk. öntözés nélkül ma már el sem lehetne képzelni a vitamintartalmú termények tömeges termelését a marcelházai (Marcelová), a šrobárovói, a dunamocsi (Moča) vagy az izsai (lža) szövetkezetben. Az öntözéssel szorosan összefügg a tömegtakarmányok, főleg a szántóföldi évelő takarmánynövények termelése is. Amint azt a lakszakállasi (So- kolce), a gútai (Kolárovo) és más szövetkezetek tapasztalatai bizonyítják, öntözéssel tíz tonna, sőt ennél is több széna is kitermelhető egy-egy hektárról. AZ ÖNTÖZÉS elősegítette a másodvetemények vetésterületének kiszélesítését is, ezeket az elmúlt évben már 7 ezer hektáron termesztettük. Az Ógyallai (Hurbanovo) és a Naszvadi (Nesvady) Efsz-ben, valamint más szövetkezetekben is kiváló eredményeket értek el a intenzív gyepterületek öntözésével, s jelentősen meghosszabbították a legeltetési idényt. Az utóbbi három évben az öntözésnek jelentős szerepe volt abban, hogy járásunkban sikerült teljesíteni a cukorrépa termelési és felvásárlási tervét, s a szójater- melésben szerzett kedvező tapasztalatok is az öntözésnek köszönhetők a Keszegfalusi (Kame- ničná) Efsz-ben. Hasznosnak bizonyult a sűrűn vetett gabonafélék öntözése is, bár erre csak kisebb mértékben került sor, főleg a ne- mesócsai (Zemianska Olča) és a lakszakállasi szövetkezetben. Az intenzív gyümölcs- és szőlőtermesztés is egyre nagyobb mértékben függ a több hasznosítású öntözőrendszerek kihasználásától, amit nagyobb mértékben - összesen mintegy hétszáz hektáron - a nemrég szakosított Karvai Gyümölcstermesztő Állami Gazdaságban akarunk bevezetni. Jelenleg 18 890 hektárt, a szántóterület 22,1 százalékát tudjuk öntözni a járásban. Ebből 15 ezer hektáron van földbe épített csővezetékes rendszer. A 7. ötéves tervidőszakban a program szerint 7200 hektárral növekszik a nagyparcellás, 1500 hektárral pedig a kisparcellás öntözőrendszerek területe. Ezzel az öntözhető területek nagysága több mint 27 ezer hektárra növekedne, ami már a szántóterület 31,6 százalékát képezné. Az utóbbi két évben már sikeresen üzemelt a járásunkban tizenöt Szovjetunióból behozott széles hatósugarú Fregatt öntöző- berendezés is. További négy ilyen berendezést akarunk még üzembe helyezni. A mezőgazdasági vállalatok nagyon elégedettek ezekkel az öntözőberendezésekkel, főleg azért, mert üzemeltetésük nem igényel túl sok munkaerőt. Járásunkban több olyan mező- gazdasági vállalat is van, ahol a szántóterületnek több mint a felét öntözik. Ezek száma a tervidőszak végéig tovább növekszik. Ez a körülmény szükségessé teszi, hogy az öntözőrendszerek fejlesztése és kihasználása az egész mezőgazdasági fejlesztési program integrált részét képezze a járásban. Ebben az irányban szorosan együttműködünk az illetékes kutatási és tudományos intézményekkel, valamint a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolával. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ VÍZFORRÁSOK jobb kihasználása érdekében több kisebb öntözőmű építését készítjük elő. Ezek összterülete a kétezer hektárt is meghaladja, habár esetenként kisebb, 160-200 hektáros területekről van, szó. Ezeket úgyszintén földbe épített csőrendszerrel építjük ki, s hordozható, automatizált szivattyúteleppel látjuk el. Ezek az idényjellegű, hordozható szivaty- tyútelepek a Sigma Olomouc vállalat új termékei. Ilyen öntözőrendszer már működik a Naszvadi Efsz-ben, ahol karfiolt és más vízigényes zöldségféléket termesztenek a segítségével összesen 164 hektáron. Az egész építmény tervezése és kivitelezése mindössze 12 hónapig tartott. Az ilyen jellegű öntözőművek további építését azonban minden szempontból elő kell még készíteni az Állami Meliorációs Igazgatósággal, valamint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával szoros együttműködésben, beleértve a tervbe való beiktatást, a pénzügyi fedezést, a beruházók kijelölését stb. Az új öntözőrendszerek építése, valamint a régiek hatékony kihasználása a járási pártkonferencia határozatának egyik fontos pontját képezi. A legutóbbi pártel- lenőzési nap tapasztalatai azonban arra utaltak, hogy az Állami Meliorációs Igazgatósággal együtt újból fel kell mérni az öntözőrendszerek építési programjának realitását, elsősorban a határidők, a technológiai berendezések és a kiegészítő beruházások szempontjából. Ez a felmérés egyaránt kihatással lesz a 7. ötéves tervidőszakban előirányzott feladatokra, valamint a következő tervidőszak előkészítésére is. Meg kell oldani a Nyitra régi medrének vízellátási problémáját is, mert ez kihatással van a környező területek vízgazdálkodására. Szükséges lesz az Állami Meliorációs Igazgatóság és az Agrostav közötti jogi viszonyok egységes rendezése is az öntöző- rendszerek üzemeltetésére vonatkozó kérdésekben. Az öntöző- rendszerek hatékonyságát a jobb alkatrészellátással, valamint a szervizszolgáltatás javításával is fokozni kell. A mezőgazdasági vállalatok vezetői előtt álló feladatokról a márciusi járási aktívaértekezleten részletesen tárgyaltunk. Hangú- lyoztuk, hogy emelni kell a szakmai irányítás színvonalát, s ezáltal is fokozni az öntözés hatékonyságát. Ki kell építeni az öntözési szakemberek stabil kollektíváit, s hatékony anyagi ösztönzést kell érvényesíteni a munkájukban. A nyári hónapokban jobban ki kell használni a középiskolás diákok segítségét az öntözőberendezések üzemeltetésénél. Igényes feladatok hárulnak az Állami Meliorációs Igazgatóság, továbbá az Agrostav dolgozóira is, főleg az öntözőberendezések üzemképességének biztosításában, s a szükséges karbantartási munkák elvégzésében. AZ ÉVZÁRÓ PÁRTGYÜLÉ- SEK, valamint a nyilvános párt- gyűlések során meggyőződhettünk róla, hogy a kommunisták és a többi dolgozó felelősen viszonyulnak a termőtalaj kihasználásának a kérdéséhez, ami jó feltételt jelent ahhoz, hogy járásunk még kifejezőbben járuljon hozzá a közélelmezés biztosításához. ANTON HLAVÁČ, az SZLKP Komáromi Járási Bizottságának vezető titkára Az ébredő határban A szép tavaszi időjárást földműveseink Szlovákia-szerte jól kihasználják a tavaszi munkák végzésére. Emberek és gépek ezrei éjjel-nappal készítik elő a talajt, szórják a műtrágyát. A déli körzetekben már napok óta vetnek. Az irányítás magas színvonaláról és a szervezés rugalmasságáról tanúskodik, hogy a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno) járásban a mezőgazdasági üzemek többségében két-három nap alatt elvetették a tavaszi árpát. Az idén a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben is korábban, jobb körülmények között kezdhették a munkákat, mint más években. Jól előkészített, tápanyaggal bőven ellátott földbe kerül a mag. Folyamatosan, nagyobb zökkenők nélkül folynak tehát a tavaszi munkák. Minden dolgozó pontosan tudja, mit kell tennie, mert erre még a téli időszakban jól felkészítették. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának javaslatára a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok alaposan megszervezték a gépesítők és a gépek kezelőinek tanfolyamait. Előadók, élenjáró dolgozók beszéltek a hallgatóknak a legeredményesebb munkamódszerekről, a gépek leggazdaságosabb kihasználásának módjairól. Konkrét példákat hoztak fel arra, hogy színvonalas irányítással, jó munkaszervezéssel csökkenteni lehet az üzemanyagfogyasztást. Felhívták a figyelmet a termelési rendszerek alkalmazásának szükségességére és előnyeire. Elmondották, hogy az iparszerű kukoricatermesztési módszerrel és más hasonló rendszerekkel termelt szemes kukorica hektárhozama több mint hat tonna volt. Más növényeknél is megmutatkozott a nagy hozam a bevált termelési módszerek alkalmazásakor. A tanfolyamokkal párhuzamosan a felsőbb szervek számos intézkedést tettek az alkatrész- és a gépi ellátás további javítására. Szorgalmazták, hogy a gép- és traktorállomások és a járási mezőgazdasági gépjavító vállalatok egyre több alkatrészt újítsanak fel, vagy gyártsanak. Az eredmény ezen a szakaszon is megmutatkozott. Amíg a múlt évben az említett vállalatok 46, 2 millió korona értékű alkatrészt újítottak fel, idén már 52 millió korona értékű alkatrész felújítására kötöttek szerződést a mezőgazdasági üzemekkel. A gépgyárak a mezőgazdaság számára 663 ekét, 281 kombinátort, 230 tárcsás boronát és további gépeket szállítanak. A gépesített csoportok tehát részben felújíthatják gépállományukat. A múlt évhez viszonyítva több gép dolgozik a határban, a mezőgazdasági üzemek igényeit a gépipar azonban még mindig nem tudta teljesen kielégíteni. Amint a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 15. ülésén is megállapítottak, a mezőgazdasági üzemek még mindig nem vásárolhatnak elegendő talajművelő és vetőgépet. Általában kevés a vontató. A képviselők ezért javasolták, hogy a gép- és traktorállomások még több gépet gyártsanak a mezőgazdasági üzemek számára; főleg függesztett talajművelő gépekkel bővítsék a mezőgazdasági üzemek gépparkjait. A kedvező időjárásban a mezőgazdasági üzemek dolgozói az ébredő határban sikeresen végzik munkájukat. Egyelőre a hiányzó gépeket úgy pótolják, hogy megnyújtják a műszakokat, a talajművelési munkákat pedig az éjszakai órákban is végzik. A múlt évi tapasztalatokat felhasználva a szomszédos mezőgazdasági üzemek gépesített csoportokkal segítenek egymásnak. Ott dolgoznak, ahol a legkedvezőbbek a feltételek a talaj lazítására és a vetésre. Az árpa vetésének befejezése után máris készülnek a hüvelyesek és a korai burgonya vetésére is. Komplex módon, idejében dolgoznak, hogy minél többet teremjen a föld. BALLA JÓZSEF A somorjai (Šamorín) Kék Duna Efsz egyik legkiválóbb dolgozója Ľudovít Edmar, aki 1960 óta traktorosként dolgozik a szövetkezetben. Szakértelme és szorgalma révén mindenütt helytáll, példásan karbantartja a gondjaira bízott gépet, jelentős eredményeket ér el az üzemanyag-takarékosság terén és tevékenyen részt vesz a vajkai (Vojka nad Dunajom) mechanizációs központ szocialista munkabrigádjának munkájában. (Ján Čikovský felvétele) ÚJ SZÚ 4 1983. III. 23.
