Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám, szerda

t ÚJ szú 5 1983. III. 16. Öt év munkája a mérlegen Beszélgetés Major Istvánnal, a Tűzvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnökével Március 26-27-én lesz a Tűzvédelmi Szövetség szlovákiai kongresz- szusa. öt év munkája kerül a mérlegre. A küldöttek megvitatják, hogy a szóban forgó időszak alatt az alapszervezetek hogyan birkóztak meg a feladatokkal, hol kell a jövőben javítani munkájukon. Ezzel kapcsolat­ban kérdéseinkre Major István, a Tűzvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke adott választ. Az Észak-morvaországi Faipari Vállalat šumperki üzemében, ahol főleg farost- és faforgácsipari alapanyagokat készítenek, nemrég korszerű anyag- előkészítő részleget és osztályozógépsort állítottak üzembe. A hazánkban első ízben alkalmazott, komputer vezérlésű gépsora hagyományos berende­zésekhez viszonyítva kétszer nagyobb kapacitással dolgozik. Évente 36 ezer köbméter osztályozott, hasított fűrészárut dolgoz fel. A felvételen szállításra váró fűrészáru a šumperki üzemben. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Harc az influenza ellen • Hogyan alakult a taglét­szám?- A legutóbbi kongresszus óta taglétszámunk 8500-zal gyarapo­dott. Szlovákiában a lakosság szervezettségi aránya 3,7 száza­lék, de vannak járások, ahol ez az arány lényegesen nagyobb. Igen örülünk annak, hogy a nők aránya négyről 11,8 százalékra növeke­dett, de meg kell mondanom, ez­zel sem vagyunk elégedettek. Ugyanis a 3748 alapszervezetünk 33 százalékában egyetlen nő tag sincs. Pedig a nők, az édesanyák főleg a megelőző munkában se­gíthetnek igen sokat. A jelenlegi taglétszámunk 187 220. Többen is lehetnének, de főleg a nagyobb városokban, az új lakótelepeken nehéz alapszervezetet létrehozni. Minden tőlünk telhetőt megte­szünk azért, hogy a nagyobb váro­sok lakótelepein is mielőbb jól dol­gozó alapszervezetek alakuljanak. • A szövetség milyen figyelmet szentel a fiataloknak?- Alapszervezeteink a középis­kolákban, a szakmunkásképző in­tézetekben és a településeken 12 500 tizenöt éven aluli fiatalt tartanak nyilván. A fiatalok tűzoltó­rajainak tagjai a szakmai ismere­tek elsajátítása mellett különböző versenyeken vesznek részt, ame­lyeken eddig jól helytálltak. Az ifjú tűzoltók száma az alapiskolákban meghaladja a negyvenezret. Az a tapasztalatunk, hogy sorainkba többen is bekapcsolódnának, de főleg a városokban nincsenek meg ehhez a feltételek. A tagok felkészítéséhez ugyanis elegendő szakoktatóra, megfelelő felszerelt­ségre van szükség. Az a tervünk, hogy városkerületenként kiképző- bázisokat alakítunk ki. Ezek az alapiskolák rendelkezésére állná­nak. Évente az általunk szervezett pionírtáborokban százhúsz fiatal tölti vakációjának egy részét, ter­mészetesen a játszás,«a szórako­zás mellett kiképzéssel. A Lán- gocska pionírvetélkedő is egyre népszerűbb. Míg 1978-ban 19 962-en kapcsolódtak be, addig tavaly már 23 964-en. Jelentősé­gét növeli, hogy a verseny győzte­sei nemzetközi vetélkedőn adhat­nak számot tudásukról. A legutób­bin, amelyen a szocialista orszá­gok csapatai vettek'részt, a brati­slavai Kuliškova utcai alapiskola leányraja végzett az első helyen. Az említett iskola fiúraja képviseli majd színeinket az idei szovjet­unióbeli versenyen. A CTIF, nem­zetközi tűzoltószervezet által Hol­landiában megrendezésre kerülő versenyre Szlovákiából a Spišská Nová Ves-i alapiskola fiúraja utazik. • Az önkéntes tűzoltók milyen arányban kapcsolódnak be a ver­senyekbe, mit tesznek a megelő­zés terén?- Ismeretes, hogy a nemzeti bi­zottságokkal együttműködve évente kétszer ellenőrizzük, hogy a lakóházakban és a kisebb üze­mekben milyen a helyzet a tűzren­dészet terén, öt év alatt 3 803 000 lakásban és 151 000 kis üzemben fordultak meg ellenőrző járőreink, örvendetes tény, hogy ebbe a munkába egyre több képviselő kapcsolódik be. Az ellenőrzés so­rán szerzett tapasztalatokat, ész­revételeket a nemzeti bizottságok­hoz továbbítjuk, amelyek közren­dészeti szakbizottságai megbírsá­golják azokat, akik a feltárt fogya­tékosságokat idejében nem kü­szöbölik ki. A jövőben a megelőző ellenőrzések minőségét akarjuk javítani, hiszen Szlovákiában hét­óránként pusztít valahol a tűz. Ami pedig a tűzoltórajok különböző versenyeit illeti, tavaly ezeken 4731 raj vett részt, vagyis az alap­szervezetek 80,1 százaléka képvi­seltette magát. A kerületi verseny lebonyolítására az idén került sor. A versennyel kapcsolatban el kell mondanom: a feltételeket szigorí­tani akarjuk, hogy azok megköze­lítsék a hivatásos tűzoltók munká­ját. Ezzel lényegesen növeljük a tűzoltórajok felkészültségét, ütő­képességét. • Az elmúlt öt év alatt a szövet­ség tagjai hogyan vették ki részü­ket a társadalmi munkából?- Tagjaink évente több mint fél­millió óra társadalmi munkával se­gítik elő a választási programok teljesítését. A mezőgazdasági idénymunkák során ennél még többet dolgoztak. Ez irányú tevé- kénységünket a Nemzeti Front Központi Bizottsága is nagyra ér­tékeli. Tagjaink kiveszik részüket a hulladékanyag gyűjtéséből is. A legutóbbi kongresszusunk óta alapszervezeteink több mint 131 665 mázsa ócskavasat, 16 681 mázsa papírhulladékot és több tonna színes fémet értékesí­tettek. A szóban forgó idő alatt önkéntes véradóink 55 413 alka­lommal adtak vért. Szólni kell a bravácovói alapszervezet múlt évi felhívásáról is, amelyre az alapszervezeteink 54,4 százaléka válaszolt. Ennek eredményeként növekedett a taglétszám, számos helyen szocialista gondozásba vették át a tűzoltószertárakat stb. E versenyfelhívás érdeme, hogy tavaly tagjaink több mint 5000 hektár nehezen megközelíthető réten kaszálták le és gyűjtötték be a szénát, s 36 440 óra társadalmi munkával járultak hozzá a telepü­lések fejlesztéséhez. A kongresz- szus előestéjén minden járásban a legjobb eredményt elérő alap­szervezetet kitüntetésben része­sítjük. • Az elmondottakat mivel egé­szítené még ki?- Alapszervezeteink a közel­múltban tartották meg évzáró köz­gyűléseiket, a napokban zajlottak le a járási és kerületi konferenciák. Mindent egybevetve elmondha­tom, hogy jó munkát végeztek. Gazdag volt a vita, számos javas­lat hangzott el, többek között arra vonatkozóan, hogy a jövőben a megelőző ellenőrzések során nem elég csak a fogyatékosságo­kat feltárni, hanem segíteni kell azok megszüntetésében is. Ezen a téren a helyi nemzeti bizottságok üzemeivel szeretnénk együttmű­ködni. A fiatalok körében végzett munkánk eredménye, hogy az utóbbi tíz év alatt a tagságunk átlagéletkora tizenöt évvel csök­kent. Kivesszük részünket a la­kosság polgárvédelmi felkészíté­séből, a polgári védelembe beso­rolt tűzoltórajok parancsnokainak és szakkádereinek továbbképzé­séből is. Feladatunknak tekintjük, s minden bizonnyal a kongresszus is megerősíti majd, hogy a jövő­ben tovább kell mélyíteni a politi­kai nevelőmunkát. Mindent össze­gezve, felkészültünk, hogy feltár­juk munkánk fogyatékossságait és tartalékainkat, hogy az elkövetke­ző időben még eredményesebben dolgozhassunk. NÉMETH JÁNOS A vírusok évszázadokon ke­resztül olyan betegségeket idéz­tek elő, amelyeknek gyógyításáról nem sokat tudtak az orvosok. Sze­rencsére ma már más a helyzet. A fejlett országok többségében nem egy kórral, - így például a gyermekbénulással, vagy a him­lővel - már megbirkózott. Igaz, a kullancs okozta agyhártyagyul­ladás, a fertőző májgyulladás, a veszettség, a rubeola, a légző- utak gyakori heveny megbetege­dései még az egész világot nyug­talanítják. A szokványosnak tűnő, ám a valóságban nem ritkán ember­életet követelő kórok közé tartozik a többnyire tetemes gazdasági ká­rokkal is járó influenza. - A járvány különösen a kisgyermekeket és az egyébként is megrendült egészsé­gi állapotú idős embereket veszé­lyezteti - mondja dr. Vladimír Von­ka a szérumokat és oltóanyagokat gyártó prágai intézet vezetője. A szervezet védekezik Hogyan lehetséges, hogy az igényes szív- és agyműtétek korá­ban még mindig sok gondot okoz az influenza?- A magyarázat egyszerű- hangzik a válasz. - Ezt a beteg­séget ugyanis sokféle, gyakran változó vírustípusok okozzák. Há­rom alapfajtájuk az A, a B és a C vírus antigén tulajdonságaik­kal és epidemiológiai jelentősé­gükkel különbözik egymástól. A legnagyobb és legveszélyesebb járványt az A vírus okozza. Ahhoz, hogy ezt megértsük, tudnunk kell: minden szervezet védekezik a belé hatoló idegen anyagok ellen. A szervezetnek ezt a képességét immunitásnak, az ellenanyag termelését kiváltó té­nyezőket pedig antigéneknek ne­vezzük. Ha a szervezet először találko­zik az antigén valamelyik fajtájá­val, akkor erre ellenanyag képzé­sével válaszol. Ha idővel ugyanaz az antigén jut a szervezetbe, ak­kor sokkal gyorsabban és hatható­sabban reagál, így védekezik ugyanis a számára már nem isme­retlen kórokozók ellen. Ezen az elven alapszik az influenza elleni védőoltás, amelynek hatása azon­ban - a tapasztalatok szerint- többnyire kétes, sőt el is marad­hat. Az influenzavírus, ugyanis aránylag rövid időn belül változtat­ja antigéntulajdonságát. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy oltás esetén a szervezet az in­fluenzavírus ellen nem eléggé gyorsan és hatékonyan, tehát úgy védekezik, mintha először találko­zott volna vele. Tíz-tizenöt évenként különleges- pandemikus - jellegű, több or­szágra, vagy világrészre kiterjedő influenzavírusok is jelentkeznek, amelyeknek eredete a tudósok kö­rében még mindig vita tárgyát ké- 'pezi. Egyesek szerint ezt a vírust az állatok terjesztik, mások az em­beri és állati influenzavírusok ke­reszteződésével magyarázzák. Sokak azonban úgy vélik, hogy a pandemikus vírusok eredete régi keletű. Az emberekben, illetve ál­latokban valamilyen formában ős­idők óta léteztek és napjainkban is fennmaradtak. Nem mindig eredményes a védőoltás Térjünk azonban vissza az in­fluenza elleni védőoltásra. A viro- lógusok legalább ötven esztende­je foglalkoznak ezzel a problémá­val, ám az eredményekkel még mindig nem elégedettek. Egyelőre ugyanis a legnagyobb gonddal összeállított oltóanyag sem váltja be a hozzáfűzött reményeket, ha az influenzavírusok újabb, isme­retlen törzsei jelentkeznek, vagy ha lényegesen különböznek azok­tól, amelyekből az oltóanyag ké­szült. Ezért is kell mindig új oltóa­nyagokat készíteni. Ezenkívül az influenza elleni vakcinának sok­szor kellemetlen, nemegyszer hő­emelkedésben is meg nyilvánuló; mellékhatása van és a szervezet vakcina által előidézett ellenálló­képessége alig egy évig tart. Megnyugtató, hogy az utóbbi időben az Egészségügyi Világ- szervezetnek köszönhetően - bi­zonyos javulás észlelhető ezen a téren. Intézkedéseinek megfele­lően a laboratóriumok a vakcinák előállítására alkalmas újfajta ví­rustörzsekről gyorsan tájékoztat­ják egymást. Uj módszerek kidol­gozásával a vakcina kedvezőtlen hatását is sikerült enyhíteni. Az intézetben megtudjuk, hogy a múltban a vakcina behozatalára voltunk utalva. Néhány év óta azonban mi is előállítjuk ezt az influenza elleni szert, amellyel elé­gedettek az orvosok. A kisgyer­mekek és a megrendült egészségi állapotú idős emberek is jól viselik. Lázas kutatások Az utóbbi években a tudomá­nyos dolgozók számos, az influen­zavírus terjedését megakadályozó alapanyagot állítottak elő. Néme­lyek, - mindenekelőtt a rimanta- dinnak nevezett anyag - különö­sen alkalmasak az influenza meg­akadályozására, feltéve, hogy azt közvetlenül a járvány kitörése előtt, vagy röviddel után alkal­mazzák. Az elmondottakból tehát kitűnik, hogy a baktériumos megbetege­dések a hathatós védőoltásnak és az antibiotikumoknak köszönhető­en már többnyire eredményesen gyógyíthatók. A baktériumoknál lényegesen kisebb vírusok elleni harc azonban - a vírusok szerke­zete s vegyi összetétele miatt és mert csak az élő csírákon szapo­rodnak - bonyolultabb. A szakem­bereknek csak az utóbbi években sikerült kifejleszteniük olyan anya­gokat - közöttük a már említett rimantadint - amelyek néhány ví­rustípus növekedésének, illetve terjedésének a megakadályozá­sára alkalmas. Az intézet munka­társait ez a siker újabb lázas kuta­tásokra készteti. Legfőbb felada­tuk tehát a további védőanyagok kifejlesztése, az olyan anyagoké, amelyek hathatósan megvédik és hosszú időre ellenállóképessé te­szik az arra leginkább rászorulók,, mindenekelőtt a gyermekek szer­vezetét az influenzavírus ellen. KARDOS MÁRTA Hol csurog, hol csöpög... Nyolcadik éve használjuk a konyhában és a für­dőszobában a vízcsapot. Idővel meghibásodtak, kérésünkre alkalmanként javítgatták, tömítgették - mindig szakemberek - a meghibásodott csapo­kat. Mégis előfordult, hogy a víz „téves utat“ talált magának a csapok mellett és legnagyobb sajnálko­zásunkra az alsó szomszédunkhoz látogatott, leté­ve néhány névjegyét, foltok formájában, a falon. Ennek, a szomszédi együttélést esetleg rontó kellemetlenségnek megismétlődését sikerült mega­kadályoznunk. Részben a már említett gyakori csapjavításokkal, másrészt az utóbbi hetekben né­hány „házi újítással“ - ami edények aláhelyezését jelenti, vízfelfogás céljából - nem engedjük a vizet oda folyni, ahová éppen akar. Végül meguntuk ezt a játékot. Kicseréltetjük a vízcsapokat, határoztuk el. Telefonáltunk a ház- kezelőségre és kértük az illetékes dolgozót: legyen szíves elvégeztetni a cserét.- Ehhez az szükséges, hogy eljöjjenek az irodá­ba, s aláírják a megrendelést - hangzott a tájékoz­tatás. Január második felében elmentem és megtalál­tam a jelzett irodában azt a tisztviselőnőt, aki rugalmasan aláíratott velem egy nyomtatványt. Amint ezt utólag megtudtam, nem a csapok kicseré­lésére szóló megrendelés volt ez, hanem inkább „utasítás“, hogy szakember állapítsa meg helyszí­nen, vajon szükséges-e a csere?! Nekem nem hitték eh Gondoltam, ez takarékossági intézKedeS,- bár kissé csodálkozva - mindent úgy tettem, ahogyan kívánták. A tisztviselőnő által kitöltött, velem aláíratott nyomtatvánnyal egy újabb irodába mentem. Újabb meglepetés ért. A bejárati ajtó mellett, egy szembetűnő táblán ez állt: „Idegenek­nek tilos a bemenet!“ Én az voltam, de engem ideküldtek. Kopogtatás után átléptem a küszöböt. Az íróasztalánál ülő nőt illedelmesen köszöntve átadtam az ide irányított nyomtatványt. Megnézte és közölte: „Február elsején délelőtt legyenek ott­hon, küldjük a szakembereket“. Azon a napon déltájban valóban becsengetett hozzánk két fiatalember, akiknek elmondtam, hogy ki kellene cserélni a vízcsapokat, mert folynak. Érdekes, vizsgálódás nélkül is hittek nekem: Kiállí­tottak egy huszonnégy koronáról szóló elismer­vényt, a pénzt tőlem beinkasszálták. Ez volt a „szakvélemény“ díja. - Legkésőbb egy héten belül kicseréljük a csapokat - biztatott az egyik- majd mi sürgetjük az ügyet. Azóta több mint egy hónap telt el. A napokban- érdeklődésünkre - telefonon közölte az illetékes tisztviselőnő, hogy március elsején (!) megkapta a „szakvéleményt“, továbbítja az ügyet, majd jön­nek a szerelők. Hogy mikor? Hát ő azt honnan tudja, ez már nem az ő asztala! Mi pedig várjuk a szerelőket, a víz továbbra is hol csurog, hol csöpög a csapok mellett, feleslegesen. Az a drága ivóvíz, amiből Kassán (Košice) sincs felesleg. Néha elegendő sem. KULIK GELLÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom