Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám, szerda

1 ÚJ szú 3 1983. III. 16. Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról) zetöi és más vezető munkatár­sai is. 1. A tanácskozás résztvevői átfogó eszmecserét folytattak a politikai, ideológiai és propa­gandamunkának azokról az idő­szerű feladatairól, amelyek a nemzetközi helyzet alakulásá­val, a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testü­letének prágai tanácskozása eszméi, valamint a szocialista országoknak más, a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdítását szolgáló javaslata megvilágításával és megvalósí­tásával kapcsolatosak. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Prágában elfoga­dott politikai nyilatkozatban megfogalmazott békés kezde­ményezések és elsősorban az a javaslat, hogy a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamai kös­senek szerződést arról, hogy kölcsönösen lemondanak a ka­tonai erő alkalmazásáról és bé­kés kapcsolatokat tartanak fenn, jelentős érdeklődésre, megértésre és támogatásra ta­láltak a nemzetközi munkás- és felszabadító mozgalomban, a haladó gondolkodású közvé­lemény legkülönbözőbb rétege­iben, s a világ sok országának kormánya részéről. A szocialis­ta országok külpolitikai kezde­ményezéseinek egészét úgy fo­gadják, mint reális alternatíváját annak a fegyverkezési politiká­nak, amelyet az Amerikai Egye­sült Államok és néhány szövet­ségese folytat abból a célból, hogy katonai erőfölényre te­gyen szert, s amely a nemzetkö­zi stabilitás megsértéséhez ve­zet. Ezek a kezdeményezések újból bebizonyítják, hogy a szo­cialista országok felelősséggel közelednek a béke megőrzésé­nek kérdéséhez és készek a nukleáris háború elhárítása érdekében cselekedni. 2. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy széles körű nemzet­közi visszhangot váltottak ki a szocialista államoknak az eu­rópai nukleáris leszerelésre vo­natkozó javaslatai - az új köze­pes hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítésére kimondott moratóriumra tett javaslattól egészen addig az indítványukig, hogy a kontinens legyen mentes mindenfajta közepes hatótávol­ságú és harcászati nukleáris­fegyverzettől egyaránt. Az új amerikai rakéták Nyugat-Euró- pába telepítésére vonatkozó NATO-tervek elleni harc kime­netele döntő jelentőségű nem­csak az Európában, hanem az egész földkerekségen végbe­menő események menetének távlati szempontjából. A tervek végrehajtása, amelynek meg­kezdésére 1983-at jelölték ki, a legsúlyosabb veszélyt jelente­né az európai népekre nézve, a bizalom csökkenéséhez és a nemzetközi helyzet romlásá­hoz vezetne. Ezért olyan rendkí­vül fontos fellépni az ellen, hogy Európában a nukleáris fegyver­kezési hajsza újabb szakasza kezdődjék. A találkozón nyugtalansággal állapították meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban megélénkült a reakciós erők re­vansista irányzata és rámutattak arra, hogy a jelenlegi Európa területi-politikai realitásainak tiszteletben tartása elválasztha­tatlan és elengedhetetlen ténye­zője az európai békének és biz­tonságnak. A tanácskozás résztvevői ha­tározottan síkraszálltak azért, hogy biztosítsák az enyhülés folyamatosságát és erősödését. Felhívták a figyelmet annak a prágai politikai nyilatkozatban szereplő javaslatnak a jelentő­ségére, amely közvetlenül tár­gyalásokat ajánl a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai kö­zött arról, hogy nem növelik tovább és jelentősen csökken­tik a katonai kiadásokat. Felhív­ták a figyelmet arra, hogy a szo­cialista országok változatlanul készek érdemben megvitatni minden más olyan konstruktív javaslatot, amely arra irányul, hogy az egyenlőség, az egyenlő biztonság és a kölcsönös elő­nyök elveit következetesen fi­gyelembe véve megoldja a nem­zetközi élet legfőbb problémáit. Hangsúlyozták, hogy a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjai a béke és a le­szerelés kérdéseiben a legszé­lesebb körű párbeszédre és együttműködésre törekszenek. 3. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a nemzet­közi helyzet alakulása igazolja a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének nyilat­kozatában szereplő azon meg­állapításoknak a jelentőségét, hogy politikai eszközökkel kell megoldani a már meglévő és elhárítani az újabb háborús konfliktusokat Ázsiában, Afriká­ban és Latin-Amerikában, vég­legesen fel kell számolni a gyar­matosítás és a fajüldözés vala­mennyi maradványát, véget kell vetni a neokolonialista politiká­nak, más népek elnyomásának és kizsákmányolásának. Előse­gítené a nemzetközi légkör ja­vulását: az Indiai-óceán békeö­vezetté változtatása; az igaz­ságos, szilárd és átfogó rende­zés megvalósítása a Közel-Ke­leten, ahol a Libanonban végre­hajtott, s az imperialista erők által ösztönzött izraeli agresszió eredményeként még feszülteb­bé vált a súlyos nemzetközi kö­vetkezményekkel fenyegető ve­szélyes helyzet; az enyhülési folyamat és a bizalom meg­erősítése az Ázsia valamennyi országa közötti kapcsolatok­ban; a Délkelet-Ázsiában meg­levő problémák politikai úton történő megoldása s e térség­nek a béke, a stabilitás és a jó­szomszédi kapcsolatok öveze­tévé változtatása, amelyet a há­rom indokínai ország vezetői­nek Vientiane-i tanácskozásán elfogadott, s a testvérpártok ál­tal támogatott kezdeményezé­sek is szolgálnak; a konfliktu­sok politikai megoldása Közép- Amerikában és a karibi meden­cében, ahol az Egyesült Álla­mok imperialista körei és cinko­sai továbbra is durva nyomást gyakorolnak Kubára, veszélyez­tetik az ország szabadságát és függetlenségét, szét akarják zúzni a nicaraguai forradalmat és makacsul akadályozzák a salvadori népet abban, hogy maga döntsön saját sorsáról; a konfliktusforrások felszámo­lása Afrika déli részén oly mó­don, hogy megszűnik az imperi­alizmusnak és dél-afrikai szö­vetségesének agressziója a frontállamok ellen, s biztosít­ják Namíbia függetlenségét anélkül, hogy ezt kapcsolatba hoznák a kubai erők angolai je­lenlétével, mint ezt az afrikai államok, s az el nem kötelezet­tek mozgalmához tartozó orszá­gok többsége is követelte. A testvérpártok képviselői hangsúlyozták, hogy növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának jelentősége a bé­ke megőrzésében, és üdvözöl­ték a delhi konferencia határo­zatait, amelyeknek célja az eny­hülés megszilárdítása és kiter­jesztése a világ minden körzeté­re, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos és demok­ratikus alapokon történő átala­kítása, ami megfelelne a világ valamennyi népe érdekeinek. 4. A tanácskozáson megkü­lönböztetett figyelmet szentel­tek azon gyakorlati kérdések vizsgálatának, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy aktívab­bak legyenek a reakció anti- kommunista keresztes hadjárat kibontakoztatására tett erőfe­szítéseivel szembeni lépések. Ez a kommunista ellenes ke­resztes hadjárat az imperializ­mus mély válságának megnyil­vánulása és lényegét tekintve agresszív fegyver a béke, a de­mokrácia és a társadalmi hala­dás növekvő erőivel szemben. Arra irányul, hogy beavatkozza­nak más országok belügyeibe, ellenségeskedést szítsanak az államok között, még jobban ki­élezzék a nemzetközi feszült­séget. A tanácskozás résztvevői részletesen megvitatták, ho­gyan lehet elmélyíteni a testvér­pártok együttműködéset a kül­politikai kérdésekről folytatott információs és propagandate­vékenységben. Megállapították, hogy fontos még jobban megvi­lágítani a szocialista országok álláspontját a háború és a béke kérdéseiben, rámutattak, hogy fontos a szocialista országok álláspontjának megvilágítása a prágai tanácskozás politikai nyilatkozatában foglaltak meg­valósításával kapcsolatban, s azoknak a javaslatoknak kap­csán, amelyeket a szocialista országok tettek a fegyverkezési hajsza megszüntetése érdeké­ben, valamint a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszere­lés területén megvalósítandó gyakorlati intézkedések tekinte­tében. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy szükség van a szo­cialista országok életéről szóló igaz és tartalmas információk terjesztésére, a hatékonyabb együttműködésre a társadalom- tudományok területén, s azok­nak az erőfeszítéseknek aktí­vabbá tételére, amelyek célja, hogy megmutassák a modern Kapitalizmus valódi arculatát. 5. Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordu­lójával kapcsolatban a tanács­kozás résztvevői tájékoztatták egymást a tudományos szocia­lizmus megteremtője emlékének szentelt rendezvényekről, s a marxista-leninista elmélet­nek a jelenlegi körülmények kö­zötti terjesztéséről és propa­gandájáról. A tanácskozáson egyhangúlag megállapították, hogy a marxizmus-leninizmus, a kommunisták helyes és haté­kony politikájának s az élet által felvetett új feladatok megoldá­sának megingathatatlan alapja volt és marad is. A tanácskozás tárgyszerű, elvtársi légkörben, a testvéri kommunista és munkáspártok kapcsolataira jellemző interna­cionalista szolidaritás szellemé­ben ment végbe. JKSZ KB-ülés A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖK FELADATAIRÓL (ČSTK) - A Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének Központi Bizottsága hétfői belgrádi ülésén a tömegtájékoztató eszközök te­vékenységéről, illetve a JKSZ-re e téren háruló feladatokról tár­gyalt. Dimcse Belovszki, a párt­elnökség tagja ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy a jugoszláv tömegtájékoztató eszközöknek fe­lelősségteljesen kell magyarázni­uk az ország sokoldalú fejlődésé­vel összefüggő feladatokat, s e te­vékenységüket a munkásosztály érdekeinek és a JKSZ politikája elveinek kell vezérelniük. Néhány Washingtonban tárgyal a libanoni és az izraeli külügyminiszter A Fehér Ház változatlanul támogatja Tel Aviv ultimativ követeléseit (ČSTK) - George Shultz, az Egyesült Államok külügyminiszte­re tegnap Washingtonban találko­zott az ott-tartózkodó Elie Szálem libanoni külügyminiszterrel. A ta­lálkozón elsősorban a közel-keleti helyzetről, ezenbelül is Libanon izraeli megszállásáról volt szó. Li­banoni részről nem fűztek túl sok reményt a találkozóhoz, mert Bej­rútban tisztában vannak azzal, hogy a Reagan-kormányzat ma­gatartásával továbbra is Izrael malmára hajtja a vizet, és nem érdekelt abban, hogy a konfliktus rövid időn belül megoldódjon. Washingtonban tartózkodik a li­banoni külügyminiszterrel egyidó- ben Jicchak Samir izraeli külügy­miniszter is, aki szintén tárgyalt Shultzcal. A két látogatás időbeni egybeesése olyan találgatásokra adott okot Washingtonban, hogy esetleg háromoldalú megbeszélé­sek kezdődhetnének az amerikai fél részvételével a megszállt és a^megszálló ország külügyminisz­terei között. Egy ilyen hármas tár­gyalás veszélyesen hasonlítana a Camp David-i tárgyalásokra. A libanoni külügyminiszter azon­ban kizárta egy ilyen háromoldalú eszmecsere lehetőségét hozzáfűz­ve, hogy Libanon nem kíván ilyen alkudozásokba bocsátkozni, és csak tájékoztatja az amerikai kor­mányzatot az országa területén tartózkodó külföldi csapatok távo­zására vonatkozó álláspontjáról. Az izraeli külügyminiszter leple­zetlenül az amerikai vezető tudtá­ra adta, hogy nem vonul ki Liba­nonból, és folytatja eddigi politiká­ját a bejrúti kormánnyal szemben. Az esetleges kivonulásról csak ak­kor lehetne szó, ha Libanon biz­tonsági különmegállapodást kötne Izraellel, és ha a reguláris libanoni hadsereg képes lenne a déli or­szágrész ellenőrzésére. Az utolsó feltétel csak ürügyet szolgáltat a tartós megszállásra, mert maga az izraeli hadsereg akadályozza meg a legtöbb esetben a libanoni egységeket abban, hogy elfoglal­ják Dél-Libanonban a stratégiai pontokat, és fokozatosan átve­gyék az ellenőrzést a határtér­ségben. Brit fegyverek Egyiptomnak (ČSTK) - Az egyiptomi Ale­xandria kikötőjébe érkezett a Floa- ter-83 nevű brit hajó, fedélzetén 6 ezer tonna legkorszerűbb kato­nai felszereléssel A brit fegyver- gyártó cégek ezeket akarják érté­kesíteni az egyiptomi fegyverpia­con. Ebben lesz segítségükre az Arthur Cockfield kereskedelmi miniszter vezette brit küldöttség. Nagy-Britannia fegyverexportja a 70-es évek kezdetétől napjain­kig a tízszeresére emelkedett, és jelenleg bőkezűen látja el fegyve­rekkel Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika legreakciósabb rezsimjeit is. A jelek szerint a Fehér Ház arra használta ki Samir washingtoni lá­togatását, hogy egyeztesse Tel Aviwal a teendőket Libanon állan­dó izraeli megszállása érdekében. Az izraeli külügyminiszter a hiva­talos eszmecseréket követő sajtó- értekezleten nyíltan beismerte, hogy megbeszéléseik középpont­jában korántsem az izraeli csapa­tok libanoni távozásának kérdése állt. Csak „általános eszmecseré­nek“ minősíthetők a megbeszélé­sek, melyek során az izraeli állás­pontot „megértéssel“ fogadták. Sokkal egyértelműbben fogalma­zott Samir az ABC tévétársaság­nak adott interjújában. Kijelentet­te, hogy Izrael állandósítani akarja katonai jelenlétét Libanonban még legalább két-három éven át, köz­ben számít az Egyesült Államok támogatására Washingtoni kormánykörökben megerősítették, hogy Shultz kül­ügyminiszter arról biztosította Sa- mirt, az USA teljes mértékben te­kintettel lesz Izrael „biztonsági ér­dekeire“. Tel Aviv éppen ezt hasz­nálja ki ürügyként libanoni jelenlé­tének tartósítására. Harcok Tripoliban (ČSTK> - Az észak-libanoni Th- poliban folytatódtak az ottani jobb­oldali erők fegyveres akciói a bal­oldali csoportok ellen. A jobboldali erők az újabb támadáshoz ismét azt használták fel ürügyként, hogy ott tartózkodnak az arab biztonsá­gi erők kötelékéhez tartozó szíriai alakulatok, melyek az Arab Liga megbízásából és a bejrúti kor­mány beleegyezésével vannak je­len az ország keleti és északi részében. A bejrúti rádió jelentése szerint az összetűzésekben több mint 10 személy életét vesztette és 10 embert ismeretlen tettesek elra­boltak. Sztrájkok Izraelben (ČSTK) - Izraelben már máso­dik napja tart az orvosok és egészségügyi dolgozók sztrájkja, akik munkafeltételeik javítását, béremelést követelnek. A sztráj­kolok csak a legsürgősebb ese­tekben nyújtanak orvosi elsőse­gélyt, a műtéteket és az igénye­sebb beavatkozásokat egyelőre nem vállalják. Az izraeli távközlési minisztéri­um mintegy ötezer dolgozója és több mint 7 ezer gépkocsivezető kezdett sztrájkot amiatt, hogy az alacsony bérek nem képesek lé­pést tartani az egyre növekvő mé­reteket öltő inflációval. A sztrájko­lok új kollektív szerződések meg­kötését követelik, melyekben fi­gyelembe vennék a létfenntartási költségek gyors növekedését. A világ haladó közvéleménye különböző szolidaritási akciók­kal fejezi ki támogatását a Pinochet-junta terrorja ellen küzdő chilei nép harca iránt. Felvételünk egy közelmúltban lezajlott londoni tiltakozó akción készült, melyet a brit szakszerveze­tek kezdeményezésére tartottak Chile ottani nagykövetségé­nek épülete előtt. Az akcióra abból az alkalomból került sor, hogy egy évvel ezelőtt gyilkolták meg Tucapela Jimenezt, az egyik legismertebb haladó szakszervezeti vezetőt, de a merénylet elkövetőit a mai napig nem állították bíróság elé. (ČSTK-reprodukcíó) pártszervezet nem fordított kellő figyelmet a tájékoztató tevékeny­ségre, s közönyös maradt az olyan kiadványokkal szemben, amelyek ellentétben álltak a párt politikájával. Az ellenséges ele­mek a tömegtájékoztató eszközö­ket a nacionalizmus élesztésére, a polgári életmód magasztalására és a JKSZ elleni támadásokra igyekeznek kihasználni. A testület ülésén Mitja Ribi- csics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke Marx Károly Müvének je­lentőségéről tartott beszámolót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom