Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám, szombat

ÚJ szú 5 1983. II. 12. Egy hét a nagyvilágban Az USA nem változtat salvadori politikáján FRANCIAORSZÁG ÉS MEXIKÓ ISMÉT SÜRGETI A BÉKÉS RENDEZÉST Újra Madridban Immár hetedik fordulójához ér­kezett az európai béke és bizton­ság kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó. A tanácskozás elhúzó­dásának oka: a NATO-országok az érdemi megegyezés helyett ar­ra törekednek, hogy újra és újra megismételjék vádaskodásaikat a szocialista országok ellen. Úgy­nevezett módosító taktikát alkal­maznak, vagyis azt, hogy Madrid­ban újratárgyalják mindazt, ami­ben már korábban megegyeztek - arra hivatkozva, hogy a világ közben megváltozott“. A szocialista országok kitarta­nak azon korábbi politikájuk mel­lett, hogy egy érdemi és kiegyen­súlyozott záróokmány elfogadásá­ra törekednek, készek a tárgyalás­ra - azzal a céllal, hogy Madridban folytatódjék a Helsinkiben elkez­dett folyamat. Anatolij Kovaljov kül­ügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője kijelentette: ma még nem lehet megmondani, kirajzolódtak-e már a madridi ta­lálkozó sikeres befejezésének a kilátásai, de lehetséges meg­egyezést elérni a találkozón. Lé­nyeges azonban, hogy mindenki megértse: a siker - a jelen és a jövő szempontjából - a madridi találkozó valamennyi résztvevőjé­nek érdeke. Minden küdöttségnek valódi politikai akaratot kell tanúsítania tehát a találkozó sikeres befejezé­sére. A Varsói Szerződés szerve­zete politikai tanácskozó testülete prágai ülése után kiadott nyilatko­zat bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország ré­széről ez az akarat nem hiányzik. A találkozó e heti első plenáris ülésén Hja Hulinský nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője fejtette ki kormányának vélemé­nyét. Ismertetést adott a Varsói Szerződés prágai nyilatkozatáról, amely - mint mondotta - kifejezi a tagállamok eltökéltségét a hábo­rús veszély csökkentésére, a fegyverzetkorlátozásban az ér­demi előrelépésre. Idézte a prágai dokumentum megállapítását: a Varsói Szerződés tagjai azt vár­ják a madridi találkozótól, hogy a résztvevők erősítsék meg elkö­telezettségüket a helsinki Záróok­mány és az európai biztonsági folyamat mellett. Rámutatott: a ta­lálkozó mostani szakasza döntő lehet, de ehhez a részt vevő or­szágok mindegyikének jóakaratá­ra van szükség. Hazánk küldöttsé­gének vezetője átadta Raimurid Perez-Hernandeznek, a találkozó ügyvezető titkárának a prágai do­kumentum szövegét, s kifejezte meggyőződését, hogy a nemzet­közi kapcsolatok jelenlegi veszé­lyes szakasza leküzdhető, amihez nagymértékben hozzájárulna a madridi találkozó sikeres befeje­zése tartalmas és kiegyensúlyo­zott záróokmány elfogadásával. A tanácskozáson a spanyol kül­ügyminiszter felszólalásában kije­lentette: a prágai dokumentum olyan dicséretre méltó óhajt fejez ki, amely mozgásba hozhatja, szélesítheti a fegyverzetcsökken­tésről a leszerelésről folyó tárgya­lásokat. Az egyesült Államok küldött­ségvezetője azonban csupán ál­talános szólamokkal bizonygatta tárgyalási készségét - mondván - „az USA kész további időt, türel­met és erőfeszítést szentelni a madridi találkozó sikerének“. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok­ban még jelentős tényező a bi­zalmatlanság. Bécsben a békéről Az osztrák fővárosban négy na­pon át tanácskozott a Javaslatok a háború veszélyének elhárítására Európában elnevezésű békekon­ferencia. Munkájában neves politi­kusok és közéleti személyiségek, különböző pártok és felekezetek képviselői vettek részt a kontinens szinte valamennyi országából, to­vábbá az Egyesült Államokból. A konferencián elfogadott do­kumentumban a résztvevők hang­súlyozták aggodalmukat a NATO fegyverkezési programja miatt. Hangot adtak annak a vélemé­nyüknek, hogy az új amerikai nuk­leáris rakéták tervezett nyugat-eu­rópai telepítése megbontja a je­lenlegi egyensúlyt, növeli a hábo­rús konfliktus veszélyét. Gyors döntéseket és megállapodásokat sürgetnek a fegyverkezési ver­seny új fordulójának megakadá­lyozására. Nagy jelentőségűnek minősítik a Varsói Szerződés fel­hívását, s azokat a javaslatokat, amelyeket Jurij Andropov decem­ber 21 -i beszéde tartalmazott, va­lamint az európai atommentes övezet megteremtésére tett svéd javaslatot, síkra szállnak a nukleá­ris fegyverek befagyasztásáért. A bécsi békefórum keleti és nugati résztvevői egyetértettek abban, hogy az „eurostratégiai“ tárgyalásokra javasolt amerikai nullamegoldási terv elfogadhatat­lan, nem célravezető kiindulási alap. A tanácskozás eredményeit összegezve Bohuslav Kučera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, aki neves csehszlovák közéleti sze­mélyiségek héttagú küldöttségé­nek élén tevékenyen résztvett a békekonferencia munkájában, megállapította: a nemzetközi köz­vélemény fokozott nyomására van szükség a háború veszélyének el­hárítására. A bécsi tanácskozás újabb ösztönzést adhat a világ­szerte erősödő békemozgalom még szélesebb körű kibontakozta­tására. Belpolitikai vihar Izraelben A közel-keleti események ezen a héten is a világközvélemény fi­gyelmének előterében álltak. A hírügynökségi jelentések első­sorban a tavalyi bejrúti vérengzés­ről közzétett izraeli jelentés ka­varta belpolitikai viharral és an­nak következményeivel foglal­koztak. Az izraeli kormány szerdán újabb ülésén tárgyalta meg a szeptemberi bejrúti palesztin menekülttáborokban elkövetett vérengzésről kiadott vizsgáló bi­zottsági jelentést, amely elsősor­ban Sáron hadügyminiszter fele­lősségét állapította meg, és me­nesztését sürgette. A kabinetülés a kedd délután tartott miniszterta­nács folytatása volt, amelyen a résztvevők többsége elfogadá­sára ajánlotta a vizsgálóbizott­sági véleményt, azaz állást foglalt Sáron kibuktatása mellett. A mi­niszterek azt kívánták, hogy az ötvenöt éves tábornokot, az 1973- as egyiptomi-izraeli háború ünne­pelt egyéniségét, ne távolítsák el a kormányzatból, csak irányítsák át más feladatkörre. Sáron - mint várható volt - elő­ször megtagadta, hogy önként tá­vozzék. Az ellenzéki Munkapárt felszólította a Begin-kormányt: te­gyenek eleget a bizottsági ajánla­toknak vagy pedig testületileg mondjanak le. Lényegében azon­ban elsősorban a nemzetközi, fő­ként az amerikai reagálások kész­tették az izraeli kormányt arra, hogy csütörtökön megtartott újabb ülésén lemondassa Saront had- ügyminiszteri posztjáról. Összeállította: PROTICS JOLÁN (ČSTK) - Az Egyesült Államok csütörtökön megerősítette, hogy továbbra is támogatja a jelenlegi salvadori rezsimet. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor kijelentette, az USA ellenzi a salvadori konflik­tus tárgyalásos rendezését, nem kívánja, hogy a kormány párbeszé­det folytasson a partizánokkal. Washington ugyanis attól fél, hogy a hazafias erők a hatalom része­seivé válhatnak. A szóvivő mind­ezzel a Washington Post csütörtö­ki cikkére reagált. A napilap ugyanis olyan hírt tett közzé, amely szerint változás várható a Reagan-kormány Salvadorral kapcsolatos politikájában főleg abban a kérdésben, hogy minden fél részt vegyen-e a konfliktus tár­gyalásos rendezésében. A Fehér Ház álláspontját De­ane Hinton, az USA salvodori nagykövete is megerősítette, kije­lentve, kormánya továbbra is gaz­dasági és katonai segélyt nyújt a közép-amerikai országnak. A nagykövet kijelentései azt köve­tően hangzottak el, hogy Jeane Kirpatrick, az USA állandó Bush és Shultz visszaérkezett Washingtonba (ČSTK) - George Shultz, az Egyesült Államok külügyminiszte­re 12 napos távol-keleti kőrútjának befejeztével visszatért Washing­tonba. Kéthetes útja során Japán­ban, Kínában, Dél-Koreában és Hongkongban járt. Missziójának célja az volt, hogy erősítse az Egyesült Államok ázsiai katonapo­litikai helyzetét, ugyanakkor eny­hítse a térség országaival fenntar­tott kereskedelmi és gazdasági együttműködésben mutatkozó éles ellentéteket, végezetül azt, hogy megpróbálja áthidalni a kínai -amerikai kapcsolatokban ta­pasztalható feszültséget. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke tegnap fogadta George Shultzot, aki beszámolt az elnöknek útjának eredményeiről. Visszaérkezett Washingtonba kéthetes nyugat-európai körútjáról Bush alelnök is, aki tegnap szin­tén ismertette Reagannal az atlan­ti partnerekkel folytatott eszme­cseréinek eredményeit. FEGYVERKÍSÉRLETEK Kanadai-amerikai szerződés (ČSTK) - Kanada és az Egye­sült Államok szerződést írt alá, amely lehetővé teszi az USA-nak, hogy kanadai területen kísérleteket hajtson végre szárnyas rakéták­kal, valamint további fegyverekkel és fegyverrendszerekkel. A kana­dai kormány a dokumentum alá­írását azzal próbálta igazolni, hogy az úgymond az ország biztonsá­gát szolgálja, és összhangban van fegyverzetellenőrzési és leszere­lési politikájával. Maradnak az ellentétek (ČSTK) - Tokióban újabb siker­telen megbeszéléseket tartottak az iparilag legfejlettebb nyugati or­szágok képviselői a kereskedelmi ellentétek felszámolásáról. Az Egyesült Államok, Kanada, Japán és a Közös Piac képviselői ugyan legutóbbi, tegnapi ülésük után azt hangoztatták, hogy a köl­csönös kereskedelemben fel kell számolni a vámjellegű protekcio­nista intézkedéseket, ugyanakkor a Közös Piac és az Egyesült Álla­mok fokozza a Japánra nehezedő nyomást annak érdekében, hogy a szigetország korlátozza orszá­gaikba irányuló exportját. Japán válaszként viszont nem hajlandó olyan vámcsökkentó intézkedése­ket hozni, amelyek lehetővé ten­nék az amerikai mezőgazdasági áruk beözönlését a japán pia­cokra. ENSZ-képviselője tárgyalásokat folytatott Jósé Guillermo Garcia salvodori hadügyminiszterrel. xxx Antonie Blanca, Franciaor­szág rendkívüli nagykövete kije­lentette: Párizs támogatja a kö- zép-amerikai konfliktusok békés rendezését, amely egyúttal a szo­ciális haladást is biztosítaná. A francia nagykövet aki a térség­ben tesz körutat, Panamában ta­lálkozott Manuel Guillermo Un- góval, a salvadori Forradalmi De­mokratikus Front elnökével, s hangsúlyozta: Franciaország Washingtonnal ellentétben támo­gatja azt a javaslatot, hogy a sal­vodori partizánok egyenjogú fél­ként vegyenek részt a Salvador jövőjéről folytatott tárgyalásokon. Párizs támogatja Mexikó és Vene­zuela javaslatát a nicaraguai-hon- durasi határon kialakult feszültség rendezésére. Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter szerdai sajtóérte­kezletén síkraszállt a Közép-Ame- rikában felhalmozott fegyverek csökkentéséért, és indítványozta a regionális leszerelést a térség­ben. Sürget, hogy Salvadorban és Guatemalában a kormányzat és a baloldali fegyveres erők hirdes­senek ki tűzszünetet. Felszólította a Hondurasban tartózkodó ellen­forradalmár somozista csoporto­kat, hogy szüntessék be a Nicara­gua elleni fegyveres támadása­ikat. xxx A Farabundo Marti Nemzeti Felszabad ítási Front csütörtökön egy népi kormány megalakítására szólított fel, amely biztosítaná az országban a szükséges társadal-/ mi-gazdasági változásokat. A hírt a Venceremos partizánadó közöl­te, hozzáfűzve, hogy a kormányon belüli ellentétek fokozódása nyil­vánvalóan bizonyítja: csődbe jutott az a politikai tervezet, amelyet az USA akart Salvadorra ráerősza­kolni. Brandt bírálja a bonni belügyminisztert (ČSTK) - Willy Brandt, a Nyu­gatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke elutasította Fried­rich Zimmermann bonni belügy­miniszter két héttel ezelőtt han­goztatott követeléseit az NSZK határainak revíziójáról, és azt az állítását, hogy az ún. német kér­dés még mindig nyitott. Brandt Münchenben kijelentette, hogy az ilyen követelések az NSZK nem­zetközi elszigetelődéséhez vezet­hetnek. Zimmermann ugyanazon a napon védelmezte korábbi re­vansista nézeteit, amelyekkel nemcsak a szocialista országok, hanem számos nyugati politikus sem ért egyet. NYIKOLAJ TYIHONOV szovjet miniszterelnök február második felében a görög kormány meghí­vására hivatalos látogatást tesz Athénban. A TANZÁNIAI ARUSHÁBAN tegnap megkezdődött az Afrikai Egységszervezet felszabad ítási bizottságának 40. ülése, melyen Edém Kodjo főtitkár elítélte a dél­afrikai fajüldözőket és az Egyesült Államokat a namíbiai független­séget halogató álláspontjuk miatt. A BRIT ALSÓHÁZBAN hétfőn rendkívüli vitát tartanak a vízügyi alkalmazottak sztrájkjáról, ameíy már a negyedik hetébe lép. A rend­kívüli vitát az ellenzékben működő Munkáspárt kezdeményezte. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK azt tervezi, hogy 373 millió dolláros költséggel kibővíti a japán Honsu- szigeten levő Miszava katonai tá­maszpontot, hogy nukleáris fegy­vereket hordozó F-16-os bombá­zókat is fogadhasson. Japánnak kellene fedeznie a költségek több mint kétharmadát. (Február 5-február 11) Szombat: Vasárnap: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Pekingben Shultz amerikai külügyminiszter Teng Hsziao-pinggel a két ország kapcsolatai­ról tárgyalt. A bajor CSU megtartotta választási kongresszusát, amelyen a küldöttek egyhangú­lag jóváhagyták a keresztény uniópártok közös választási programját. Javaslatok a háború veszélyének elhárítására Európában címmel négynapos nemzetközi bé­kekonferencia kezdődött Bécsben Moszkvában megkezdődtek a prágai napok. Hazánk fővárosának küldöttsége Antonín Ka­pek elvtárs vezetésével vett részt a rendez­vény-sorozaton. Madridban felújította munkáját az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó tanácsko­zás. - Moszkvában megkezdődött a KGST tag­országok kommunista és munkáspártjai köz­ponti bizottsági titkárainak s a tagállamok ál­landó KGST-képviselőinek kétnapos konzulta­tív munkatalálkozója. Berlinben nyilvánosságra hozták Erich Honek- kernek az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének Helmut Kohlhoz, az NSZK kancellárjához intézett levelét, melyben tudatta: az NDK támogatja a harctéri nukleáris fegyverektől mentes övezet létrehozására tett svéd javaslatot. Helmuth Kohl ugyanazon a na­pon nyilatkozatában elvetette a javaslatot. Genfben plenáris ülést tartottak az európai közepes-hatótávolságú rakéták, illetve a hadá­szati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttségek. - Bécsben a közép-európai had- eröcsökkentési tárgyalásokon az NDK kül­döttség vezetője szólalt fel. Sáron izraeli hadügyminiszter lemondott tiszt­ségéről. Reagan Washingtonban fogadta Bush amerikai alelnököt és Shultz külügyminisztert. Bush beszámolt nyugat-európai kőrútjának, Shultz pedig kínai tárgyalásainak eredménye­iről. A bécsi nemzetközi békekonferencia megnyitó ülése (ČSTK-felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom