Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-25 / 47. szám, péntek
Andrej Gromiko interjúja a moszkvai Pravdában Megállapodások - az egyenlőség és egyenlő biztonság elve alapján ÚJ szú 7 1983. II. 25. Az USA Líbia-ellenes provokációja a világbékét veszélyezteti A BT befejezte Tripoli panaszának megtárgyalását Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter külpolitikai kérdésekről nyilatkozott a szovjet párt központi lapjának, a moszkvai Pravdának. Az interjút az alábbiakban rövidítve közöljük. A kérdésre, hogy mi akadályozza a nukleáris fegyverzetkorlátozást, Andrej Gromiko a következő választ adta:- A nukleáris fegyverzetkorlátozás minden ország biztonságának lényege. Ezt meg lehet oldani, ha megvan a jóindulat és az óhaj, hogy az egyenlőség és az azonos biztonság alapján állapodjanak meg. Erre jó példát adtak az 1960- as, 1970-es évek szerződései. Most azonban Washington hibájából nincs előrelépés, mert az Egyesült Államokat a kormány katonai területen első helyre akarja juttatni, és az a célja, hogy megtörje a kialakult egyensúlyt. Minél hamarabb visszatér az amerikai kormány a realitások talajára, annál inkább megérti, hogy a nukleáris fegyverzetkorlátozásra neki legalább annyira szüksége van, mint a Szovjetuniónak.- Milyen a szovjet álláspont ilyen körülmények között?- Következetes és nem érintik konjukturális ingadozások. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre, nem hirdet semmiféle nukleáris háborút, annak kirobbantását az emberiség elleni legsúlyosabb bűncselekménynek tekinti és kész a legmesszebbmenőkig a korlátozásra, egészen e fegyverek teljes felszámolásáig. A Szovjetunió az egyetlen nukleáris hatalom, amely világos és egyértelmű kötelezettséget vállalt, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Hogy mi akadályozza Genfben az előrelépést, erre a kérdésre Gromiko így felelt:- A legfőbb akadály, hogy Washington a Szovjetunió egyoldalú leszerelését akarja elérni, úgy, hogy ez ne érintse a katonai fölényt szolgáló új amerikai nukleáris eszközök programjait. A szovjet vezetők nemegyszer adtak objektív képet az egyensúlyról, és annak meglétét az amerikai kormány többször is elismerte. Sót, az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán ugyancsak világosan kimondták, hogy egyensúly van. Az 1979-ben aláírt SALT-II részletesen leírta a hadászati fegyverzetek egyensúlyát, ezek helyességét a két ország politikai és katonai illetékesei elismerték. A Szovjetunió azóta semmit sem tett ennek az egyensúlynak a megbontására, és még Washington is elismeri, hogy semmi olyat nem tett, ami ellentmondana a SALT-II előírásainak.- Milyen javaslatokat tett a Szovjetunió és az USA a genfi tárgyalásokon? (ČSTK) - A genfi leszerelési bizottság tegnapi ülésén felszólalt Miloš Vejvoda nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője. Beszédében a föld alatti fegyverkísérletek betiltásával foglalkozott. Megelégedését fejezte ki a szeizmológusok munkájának eredményeivel kapcsolatban, ugyanis ma már megbízhatóan ellenőrizhető az atomfegyver-kísérletek betiltásának megtartása a szeizmológiai információk cseréje segítségével. Csehszlovákia már több éve dolgozik ezen a területen, hazánk szakemberei 1958 óta vesznek részt a genfi tárgyalásokon. Az eltelt negyedszázad alatt a szeizmológia is hatalmas tudományos műszaki fejlődésen ment keresztül. Ma már nemcsak a földrengések előrejelzése terén van nagy szerepe, hanem az atomfegyverkísérletek meghatározásában is.- A hadászati fegyverzeteket illetően a Szovjetunió 25 százalékos csökkentést javasol, azonos szintig. Továbbá azt, hogy csökkentsék a nukleáris töltetek számát, zárják le a hadászati fegyverkezési hajsza csatornáit, tiltsák meg a nagy hatótávolságú szárnyas rakéták és más új eszközök rendszerbe állítását, valamint maximálisan korlátozzák a felek versengési lehetőségeit a fegyverzetek tökéletesítésében. Az amerikaiak azt akarják, hogy a Szovjetunió egyoldalúan semmisítse meg földi interkontinentális ballisztikus rakétáit, miközben a túloldalon folytatják az MX és a Trident rakéták, valamint az új nehézbombázók kifejlesztését. Hallani sem akarnak a nagy hatótávolságú szárnyas rakéták korlátozásáról. Vagyis: egyoldalú előnyökre törekszenek. Ami az európai nukleáris fegyverzetet illeti, a Szovjetunió kész lemondani minden olyan középhatótávolságú és taktikai nukleáris fegyverfajtáról, amely európai célok megsemmisítését szolgálja. Washington azonban úgy tesz, mintha ilyen javaslat nem is létezne. A másik javaslat, hogy Európában mindkét fél csökkentse egyharmadára közép-hatótávolságú nukleáris eszközeit. A harmadik: a Szovjetunió kész volna csupán annyi rakétát megtartani Európában, amennyi Angliának és Franciaországnak van. Mit javasol az USA? Továbbra is tartja magát az úgynevezett nullaváltozathoz, amely fölszámolná a szovjet rakétákat, a NATO ugyanakkor egyetlen repülőgépet vagy rakétát sem szerelne le. Nyugaton gyakran beszélnek arról, hogy nem állnak rosszul a dolgok Genfben. Ezzel az a céljuk, hogy megnyugtassák a közvéleményt, elsősorban Nyu- gat-Európát. Komoly tárgyaló partnerek ilyen módszerhez nem folyamodnak.- Hogyan foglalható össze a nyugat-európai NATO-országok álláspontja az európai nukleáris fegyverekről?- Az álláspontok eltérőek. Egy sor ország hivatalos képviselője azt hangoztatja, hogy a kérdést tárgyalóasztalnál kell megoldani, és az 1979-es NATO-határozatá- nak arra a részére teszi a hangsúlyt, amely alternatív megoldásként a megállapodást emeli ki a rakétatelepítés helyett. Ugyanakkor támogatásukról biztosítják az amerikai nullaváltozatot, amellyel Washington kitér a megállapodás elől. Az is előfordul, hogy,a megállapodás mellett nyilatkoznak, gyakorlatilag azonban az amerikai nullaváltozat mellett állnak, vagyis támogatják a rakétatelepítést. Pedig Nyugat-Euró- pának módjában áll szót emelni a közép-hatótávolságú nukleáris eszközöket érintő igazságos megoldás mellett, és ez mutatná meg ívlcyVdl) Itíi icu d iii'TVjiddO co^fsOZ ahhoz, hogy az atomfegyver-kísérletek általános betiltásáról szóló esetleges szerződés hatékonyan ellenőrizhető legyen. Miloš Vejvoda a továbbiakban kijelentette: szükséges, hogy a bizottság azonnal kezdje meg munkáját a kísérletek betiltásáról. Ha az USA továbbra is elutasító álláspontra helyezkedik, akkor fontolóra kell venni, hogy egyáltalán folytassák-e a munkát, amivel csak lepleznék a dolgok valódi állását, vagyis azt, hogy az USA nem akar megállapodni az összes atomfegyver-kísérlet betiltásáról. xxx Plenáris ülésen találkozott tegnap a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége a stratégiai fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről ugyancsak Genfben folyó tárgyalásokon. ezeknek az országoknak politikai érettségét.- Nyugat-Európában mostanában gyakran mondják, hogy az amerikai nullaváltozat csak kiindulási pont, és az amerikaiak valamilyen közbeeső megoldást is javasolhatnak.- Ez így igaz, és ez arra vall, hogy nehezebben tudják védelmezni mai álláspontjukat. Egyelőre sajnos nem látható előrelépés, és minden arra irányul, hogy bármi áron megvalósítsák a NATO-ter- vet. Határozottan kijelenthetem, hogy az Egyesült Államok és a NATO részéről nem érkezett olyan javaslat, amely megfelelne az egyenlőség elvének. Továbbra is abból indulnak ki, hogy katonai fölényre kell szert tenniük Európában. Ezért az állítólag kirajzolódó, alapvetően új változatokról terjesztett hírek nem felelnek meg a valóságnak.- Van-e lehetőség konkrét megoldásra Genfben?- Objektíve van. Erre irányulnak a szovjet javaslatok. Mi az egyenlőség és az azonos biztonság elveinek megfelelő megállapodások hívei vagyunk, és ha Washington lemond az egyensúly megbontásáról, és konstruktívan közelíti meg a kérdést, akkor a megállapodás lehetséges - fejezte be nyilatkozatát Andrej Gromiko. (ČSTK) - Tizenhat dél-libanoni város és község polgármestere hivatalos kérelemmel fordult a bejrúti kormányhoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, hogy tegyenek hatékony lépéseket az izraeli megszállók azon törekvéseivel szemben, amelyek Libanon déli részén saját törvényeik bevezetésére és a helyi igazgatási szerveknek kollaborálásra való kényszerítésére irányulnak. A bejrúti kormányhoz és az ottani ENSZ-megbízotthoz eljuttatott petíciójukban a dél-libanoni (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap befejezte Líbia panaszának megtárgyalását. A kétnapos tanácskozáson a felszólalók többsége elítélte az USA újabb katonai erődemonstrációját, amellyel megkísérelte Líbia megfélemlítését. Mint ismeretes, hadihajókat küldött a líbiai partok közelébe, köztük a Nimitz repülő- gép-anyahajót, Egyiptomba pedig négy, AWACS felderítő berendezéssel ellátott kémrepülőgépet a líbiai határok közelébe. Mindezt azzal indokolják Washingtonban, hogy Líbia állítólag veszélyezteti Szudánt. A szerdai felszólalók között volt Stanislav Suja, Csehszlovákia állandó ENSZ-képviselője, aki rámutatott: a jelen példa is igazolja, hova vezet az erőpolitika. Az USA provokációjának célja az, hogy gyengítse Líbia nemzetközi helyzetét. Az észak-afrikai ország ugyanis következetes antiimperia- lista politikát folytat, Washington pedig destabilizálni akarja a térségben uralkodó viszonyokat, élezni a feszültséget és új konfliktusokat provokálni. A csehszlovák nagykövet hangsúlyozta: a Líbia elleni amerikai fenyegetés alátámasztja; hogy sürgősen szükség lenne olyan hatékony intézkedések foganatosítására, amelyek kizárnak az erő alkalmazását vagy az erővel való fenyegetést. Ezt egyébként a Varsói Szerződés prágai nyilatkozata is javasolta, puiyai 11 leniéi ci\ ramutcuiiciK arra, hogy az izraeli megszálló hatóságok és a hazai kollaboránsok minden eszközzel akadályozzák a helyi törvényes igazgatási szerveket normális tevékenységükben. Még súlyosabbnak minősíti a petíció, hogy a szeparatista Szaad Haddad őrnagy Tel Aviv jóváhagyásával állandóan nagyobb és nagyobb területekre terjeszti ki ellenőrzését az izraeli határtól északra, és arra kényszeríti az ottani közigazgatást, hogy ismerje el őt a „dél-libanoni lakosság egyetlen törvényes képviselőjének“. amelyre az USA eddig még nem adott választ. Oleg Trojanovszkij szovjet nagykövet, a BT elnöke az ülés végén hangsúlyozta, hogy az USA Líbia-ellenes provokációja nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti. Washington már évek óta a megfélemlítés politikáját alkalmazza Líbiával szemben, mivel ennek az országnak antiimperialista politikája szálka a szemében. Líbia erélyesen szembeszegül az USA és Izrael azon törekvéseivel, hogy megalázó békét kényszerítsenek az arab országokra. A szovjet küldöttség véleménye az, hogy az USA akciói aláássák a nemzetközi kapcsolatok alapjait, és durva beavatkozást jelentenek más* államok belügyeibe. IZRAEL A parlament jóváhagyta Arensz kinevezését (ČSTK) - Az izraeli parlament jóváhagyta Mose Arensz hadügyminiszterré való kinevezését. Arensz jelenleg Izrael washingtoni nagykövete, és a két héttel ezelőtt lemondásra kényszerült Ariel Sáron tisztségét a kormányban két héten belül veszi át. Az újonnan kinevezett hadügyminiszter a francia televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Sáron személyes jóbarátja, és a jövőre nézve örömmel fogadná, ha had- ügyminiszteri teendői során tanácsokat kapna tőle. Az amerikai -izraeli kapcsolatokról szólva úgy vélte, hogy Washington egyre nagyobb megértést tanúsít az izraeli álláspont iránt. Bolgár-román csúcstalálkozó (ČSTK) - Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő tegnap baráti látoagtásra Bulgáriába érkezett. A látogatásra Todor Zsiv- kov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke hívta meg. A román vezetetót a szófiai repülőtéren Todor Zsivkov és más vezető személyiségek fogadták. NICARAGUA Somozistákat tettek ártalmatlanná (ČSTK) - A sandinista népi hadsereg katonái február 17-20 között a Hondurasban meghúzódó és a CIA által támogatott fegyveres ellenforradalmi bandákkal vívott harcok során mintegy 30 so- mozistát ártalmatlanná tettek, és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak - közölte a managuai honvédelmi minisztérium. Február eleje óta a hondurasi területről behatoló terrorcsoportok 80 tagját ölték meg a nicaraguai hadsereg katonái. Bolgár felszólalás Bécsben (ČSTK) - A közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon tegnap Bécsben újabb plenáris ülést tartottak. Ezen felszólalt Lju- bomír Sopov, a bolgár küldöttség vezetője. A szocialista országok által a múlt héten előterjesztett új javaslatokat úgy jellemezte, hogy azok konkretizálják és továbbfejlesztik a Varsói Szerződés prágai nyilatkozatában foglalt kezdeményezéseket. A továbbiakban rámutatott, hogy az új javaslatok rendkívül fontosak a bécsi tárgyalásokon különleges státussal rendelkező országok, így Bulgária biztonsága számára is. Ha a NATO és a Varsói Szerződés egyaránt 900 ezer főre csökkentené Közép-Euró- pában állomásozó fegyveres erőinek létszámát - ahogy azt a szocialista országok javasolják —, az nagymértékben hozzájárulna az európai helyzet javításához - mondotta a bolgár képviselő. Washington nem törekszik megegyezésre az atomfegyver-kísérletekről Miloš Vejvoda felszólalása Genfben Dél-libanoni polgármesterek kérelme a kormányhoz és az ENSZ-hez A Szaúd-arábiai KP nyilatkozata (ČSTK) - Szaúd-Arábiában egyre fokozódik a megtorló kampány a nemzeti demokratikus erők ellen - hangsúlyozza a Szaúd- arábiai Kommunista Párt Damasz- kuszban nyilvánosságra hozott nyilatkozata. A dokumentum a továbbiakban megállapítja, hogy az ország börtöneiben nagyszámú politikai foglyot tartanak fogva, akik gyakran belehalnak a kínzásokba. Ezért a szaúd-arábiai kommunisták felhívják a nemzetközi közvéleményt, hogy szálljon síkra a börtönben sínylődő politikai foglyok védelmében. Ugyancsak Damaszkuszban hozták nyilvánosságra az arab országok kommunista és munkáspártjainak közös nyilatkozatát, amely sürgeti a politikai foglyok szabadon bocsátását és azt, hogy védőügyvéd biztosítása mellett nyilvános bírósági eljárásokon ítélkezzenek felettük. Heves harcok Salvadorban (ČSTK) - A salvadori fővárostól 40 kilométerre északra fekvő Such itoto város környékén, valamint Chalatenango és Morazán tartományban tovább folytatódnak a heves harcok a partizánok és a kormánycsapatok között. A Fa- rabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) ugynakkor Tejutla városában, amelyet szerDrága a „demokrácia“ (ČSTK) - George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere 65 millió dollárt kért a Kongresszustól ,,a demokrácia érvényre jutatásáért“ jelszó jegyében folyó kampány megkezdéséhez, természetesen amerikai elképzelések szerint. Shultz terve a kommunizmus ellen indított Reagan-féle „keresztesháború“ programjának a része, melyet az Egyesült Államok elnöke tavalyi londoni látogatása idején jelentett be. A „demokráciát“ az amerikai elgondolás szerint csak az Egyesült Államokon kívül kell szorgalmazni, elsősorban a szocialista és a fejlődő országokban. dán 14 órás súlyos harcok után foglalt el, kiépíti állásait. A Radio Venceremos jelentette, hogy a Guazapa vulkán térségében, amely az FMLN egységeinek egyik kulcsfontosságú bázisa, a kormánycsapatok három falut támadtak meg, és lakosaikat ismeretlen helyre hurcolták. Afgán cáfolat (ČSTK) - Az afgán külügyminisztérium szóvivője teljesen megalapozatlannak, hazugnak és félrevezetőnek nevezte a nyugati hírközlő eszközök azon állításait, amelyek szerint az afgán kormány állítólag beleegyezett abba, hogy az ENSZ-főtitkár megbízottja tárgyalásokat folytasson a pakisztáni peshawari ellenforradalmi bandák vezetőivel. A szóvivő rámutatott arra, az imperialista és reakciós propaganda egyedüli célja, hogy valamilyen erkölcsi támogatást próbáljon adni az ellenforradalmi elemeknek - a terroristáknak és a bűnözőknek. Aláhúzta, hogy az afgán kormány sosem ül le tárgyalni a forradalom ellenségeivel, a nép árulóival.
