Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám, kedd

ÚJ szú 3 1983. II. 22. Shultz védelmezte a rakétatelepítést (ČSTK) - Az új nukleáris raké­tákat azért kell elhelyezni Nyugat- Európában, hogy „megvédjék a nyugati demokráciát és szabad­ságot“ - jelentette ki az ABC tévé- társaságnak adott tévéinterjújá­ban George Shultz amerikai kül­ügyminiszter. Ezzel azt bizonyí­totta, hogy az amerikai kormány az egyre növekvő nemzetközi bé­kemozgalomtól tartva ,,a kommu­nizmus elleni keresztes hadjáratá­ban“ mind „újabb“ érveket keres agresszív militarista politikájának alátámasztásához. Shultz a nyugat-európaiak tilta­kozó millióira való tekintet nélkül kijelentette, hogy a NATO-tagálla- mok kormányfőinek véleménye megegyezik abban: az új amerikai rakétákat rendszerbe kell állítani a tömb öt országában, amennyi­ben a genfi szovjet-amerikai tár­gyalások nem járnak sikerrel. Weinberger a Trident-program meggyorsításáért (ČSTK) - Amerikai katonai kö­rök jelentései szerint a Pentagon „lényegesen meg akarja gyorsíta­ni“ tengeralattjáróinak felszerelé­sét a Trident-2 típusú interkonti­nentális rakétákkal. Weinberger hadügyminiszter ezeket á terveket a szárazföldi telepítésű amerikai rakéták „növekvő sebezhetősé­gével“ és az állítólagos szovjet „katonai fenyegetéssel“ indokol­ja. A Pentagon a következő tíz évben 20 új Trident típusú tenger­alattjárót épít, s ezeket 1983-tól szerelik fel az új Trident-2 raké­tákkal. A rakéta hatótávolsága 10 ezer kilométer, s 10-15 nukleáris robbanófejet képes célba juttatni. Nyugat-Berlinben a nemzetközi vásár idején tüntetésre került sor, melynek résztvevői az ellen tiltakoztak, hogy a nyugat-európai országok kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszerével. (Telet oto-ČSTK) Hararéban befejeződött az afrikai frontországok csúcsértekezlete (ČSTK) - Luandában vasárnap fejeződött be az MPLA-Munkapárt központi bizottságának rendkívüli ülése. A résztvevők Angola pénz­ügyi helyzetét vitatták meg, és jóváhagyták az ország rendkívüli gazdaságfejlesztési tervét. Az ülé­sen elfogadott határozat hangsú­lyozza, hogy a kormánynak a dél­afrikai fajüldöző rendszer állandó támadásaira való tekintettel jelen­tős eszközöket kell fordítania An­gola védelmi képességének meg­szilárdítására és a lakosság meg­segítésére. SALVADOR Változatlan hevességgel folynak a harcok (ČSTK) - A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front har­cosai már tizedik napja ostromol­ják Suchitoto városát (Cuscatlan tartomány). A partizánok ellenőr­zésük alatt tartják a városba veze­tő valamennyi utat. Suchitotóba a múlt héten mintegy ezer kor­mánykatonát szállítottak repülő­gépeken. A legutóbbi jelentések szerint harckocsik és a nehéztü­zérség támogatásával további négyezer kormánykatona igyek­szik behatolni a városba. A hazafiak és a kormány kato­nák közötti harcok Salvador más területein is változatlan hevesség­gel folytatódnak. A rezsim a parti­zánok általános offenzívájára megtorlásokkal válaszol. Bizonyá­ra a kormánycsapatok terrorjának esett áldozatul három külföldi új­ságíró - két svéd és egy amerikai -, akik egy héttel ezelőtt indultak útnak Suchitotóba, hogy beszá­moljanak az ottani harcokról. Azó­ta nincs róluk hír és félő, hogy hasonló sorsra jutottak, mint négy holland kollégájuk egy évvel eze­lőtt. A NOTISAL hírügynökség sze­rint a napokban kormánykatonák Morazan tartomány Meanguera nevő falujában 28 parasztot gyil­koltak le. A Guazapa tűzhányó térségé­ben a partizánok újabb rádióadója kezdte meg közvetítéseit. A Radio Guazapa adásait a külföldi hallga­tók számára sugározza s célja, hogy hűen tájékoztasson a har­cokról. A zimbábwei fővárosban, Hara­réban befejeződött Angola, Tan­zánia, Botswana, Mozambik és Zimbabwe legfelsőbb képviselői­nek tanácskozása. A találkozón részt vett Sam Nujoma, a Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és Oliver Tambo, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke. A vasárnap véget ért ta­nácskozásról kiadott közlemény­ben a résztvevők teljes támogatá­sukról biztosították a namíbiai nép SWAPO vezette nemzeti felsza­badító harcát. Kategorikusan elu­tasították, hogy Namíbia függet­lenségének kérdését összekap­csolják a kubai csapatok Angolá­ból való távozásával. Elítélték a pretoriai kormányt a szomszé­dos független országok elleni ag­resszív akciók miatt, s követelték, hogy a fajüldöző rendszer azonnal vonja ki katonáit Angola területé­ről. Felszólították a világ vala­mennyi államát, hogy szüntessék meg kapcsolataikat a Dél-afrikai Köztársasággal. „Irán nemzeti érdekei ellen“ A moszkvai Pravda a kommunisták letartóztatásáról és a szovjetellenes kampányról Irán nemzeti érdekei ellen. Ez­zel a címmel közölt szerkesztősé­gi cikket szombati számában a moszkvai Pravda az iráni Tudeh Párt vezetőinek letartóztatása és az Iránban kibontakozó szovjetel­lenes kampány kapcsán. Nureddin Kianuri, az Iráni Tu­deh Párt KB első titkára és a párt több más vezetője ellen az a vád - mint ezt az iráni főügyész és a tv nyilvánossága előtt kijelentette hogy „egy keleti állam számára folytattak kémtevékenységet“. Hogy milyen „keleti államról“ van szó, affelől nem hagy kétséget az utóbbi időben Iránban kibontako­zott szovjetellenes kampány. Egy­re aktívabakká válnak Iránban azok az erők, amelyek egyszerre szeretnének csapást mérni a hala­dó hazafias erőkre és az iráni -szovjet kapcsolatokra - állapítja meg a Pravda cikke. A Tudeh vezetői ellen felhozott vádak alaptalansága, rágalmazó jellege oly nyilvánvaló, hogy eze­ket nem szükséges cáfolni. Figyelemre méltó azonban, hogy mindez Irán történelmének egyik legfelelősebb pillanatában történik: az ország rendkívül sú­lyos gazdasági helyzetben van, az ellenforradalmi erők nem nyug­szanak, továbbra is fennáll az amerikai katonai beavatkozás ve­szélye, és folytatódik az iráni-iraki háború. Mégis éppen most tartóztatták le a Tudeh vezetőit. Köztudott, hogy a Tudeh Párt fennállásának 41 éve alatt tevékenyen kivette a részét a sah rezsimje elleni harcból, vezetői a sah uralma ide­jén súlyos börtönbüntetéseket szenvedtek. A forradalom kezdete óta eltelt években pedig a Tudeh- a politikai harc bonyolultsága és ellentmondásossága ellenére- rendületlenül támogatta az iráni forradalom demokratikus, antiim- perialista törekvéseit, amelyekről úgy vélte, hogy Khomeini imám irányzatának alapját alkotják. Nem titok, hogy Iránban külön­féle csoportok tevékenykednek, köztük szélsőségesen konzervatí­vok is, és ezek most megerősöd­tek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a dolgozó rétegek érdekeit szolgáló szociális változások vég­rehajtását sikerült lefékezni, a Nyugat-párti burzsoázia egyre nagyobb biztonságban érzi magát. A reakciós erők igyekeznek alá­ásni a szovjet-iráni kapcsolatokat, holott ezek a kapcsolatok kétség­telenül Irán érdekeit szolgálják, segítenek Iránnak kitartani az im­perialista nyomással szemben. A Pravda szerkesztőségi cikke végezetül kiemeli: az Iránban ki­bontakozó ’szovjetellenes kam­pány csak árt a két nép kapcsola­tainak és mindenekelőtt Irán érde­keire káros. (ČSTK) Tiltakozás Olaszországban az amerikai katonai lépések miatt (ČSTK) - Olaszországban tilta­kozásokat váltott ki a Földközi- tenger térségében tapasztalható amerikai katonai mozgás. Bettino Craxi, az Olasz Szo­cialista Párt főtitkára egy vasárna­pi viareggiói gyűlésen megállapí­totta, hogy az Egyesült Államok­nak tájékoztatnia kellene az olasz felet a Földközi-tenger térségében tervezett katonai akciókról. Megje­gyezte, hogy nem szabad mégis­Véres mészárlások Asszamban (ČSTK) - Asszam kelet-indiai szövetségi államban a február ele­je óta tartó zavargások 1200 em­ber halálát követelték - jelentette vasárnap a PTI indiai hírügynök­ség. A jelentés szerint az elmúlt hét végén újabb szörnyű mészár­lásra került sor: a Brahmaputra folyótól délre, Nelli térségében 15 községben asszámi szeparatisták túlnyomórészt bengáli származá­sú nők és gyermekek százait gyil­kolták meg. Az áldozatok pontos száma nem ismeretes, becslések szerint 250 és 1000 között mozog. A hadsereget Asszamban harci készültségbe helyezték. Indira Gandhi miniszterelnök is a sző-, vétségi államba utazott. A véres zavargásokat az okoz­ta, hogy a helyi szeparatista erők azt követelik: utasítsák ki a szö­vetségi állam területéről az összes bevándorlót, főleg a bengáliaiakat. A Varsói Szerződés országai újabb kézzelfogható bizo­nyítékát adták annak, hogy nem szavakkal, hanem konkrét tettek­kel törekednek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, Európa békéjének megszilárdítására. Alig telt el néhány hét a tagállamok prágai politikai nyilatkozatának közzététele után, a benne foglalt kezdeményezések testet öltöttek azokban az új konstruktív javasla­tokban, amelyeket a szocialista országok a bécsi tárgyalóasztalra tettek. Céljuk egyértelmű: kimoz­dítani a holtpontról az immár tize­dik éve tartó közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokat. Az új átfogó javaslat alapján a legközelebbi jövőben gyakorlati lépésekkel elérhető lenne a kö­zép-európai katonai konfrontáció veszélyének enyhítése. A bécsi tanácskozásokon közvetlenül részt vevő öt szocialista ország olyan tervezetet nyújtott be, amely az első egyezménynek újabb és egyszerűbb megközelítését irá­nyozza elő. A tervezet lehetővé teszi, hogy a két szövetségi rendszer, a NATO és a Varsói Szerződés, függetlenül attól, milyen létszá­mú fegyveres erővel, illetve fegyverzettel rendelkezik jelen­leg, egységesen kilencszázezer főre szállítsa le mértéküket. Ugyanakkor a javaslat előirá­KOMMENTARUNK nyozza, hogy a jó szándék jele­ként még ebben az évben a Szovjetunió és az Egyesült Államok egy-egy meghatározott csapattestet és fegyverzetet - kölcsönös példamutatás alap­ján - kivon Közép-Európából. Végül a dokumentum szól ar­ról is, hogy a szovjet és az amerikai haderők kivonását kö­bén sokmilliós hadseregek néznek farkasszemet, s ha itt konfliktus robbanna ki, akárcsak hagyomá­nyos fegyverek bevetésével is, az rövid időn belül a legpusztítóbb háborús tűzvésszé válna, amely­ben alkalmaznák a nukleáris fegy­vereket is. Mindebből világos, milyen fon­tos, hogy a bécsi tárgyalási fóru­Kimozdulni a holtpontról vetően a bécsi tárgyalások vala­mennyi közvetlen részt vevő or­szága befagyasztja haderőinek és fegyverzetének szintjét - mindaddig, amíg kialakítják a haderőcsökkentés második szakaszáról szóló átfogó egyez­ményt. A szocialista országoknak ez az elvileg új, egyszerű és gyakorlati­as javaslata lehetővé tenné, hogy nem túl hosszú időn belül, körül­belül egy év alatt megszülessen az egyik fél biztonságát sem sértő csapatcsökkentési megállapodás. A kezdeményezés jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy Közép- Európában állnak szemben egy­mással a két katonai szövetség, a NATO és a Varsói Szerződés legjelentősebb, legfelkészültebb erői. Amint Cservov vezérezredes, a szovjet hadsereg vezérkarának csoportfőnöke a javaslattal kap­csolatban hangsúlyozta, e térség­mon véget érjen a számadatokról folytatott terméketlen vita, a meg­beszélések kijussanak a jelenlegi zsákutcából, és lehetővé váljék a közép-európai katonai szembenállás szintjének lényeges csökkentése. A Nyugat ugyanis mindeddig ragaszkodik az úgyne­vezett aszimmetrikus kötelezett­ségek követeléséhez, ami egyol­dalú előnyök megszerzésére irá­nyul s egyaránt sérti a felek köl­csönös biztonságának és a Kö­zép-Európában létrejött megköze­lítő egyensúlynak az elvét. Nyilvánvaló, hogy a bécsi tár­gyalásokon akkor lehet haladást elérni, ha a NATO-tagállamok képviselői végre kellő készséget mutatnak arra, hogy a realitások, az egyenlőség és a kölcsönösség alapján szülessenek megállapo­dások. Az új konstruktív, átfogó javaslat, amelyet a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK és Cseh­szlovákia a Varsói Szerződés tag­országai Politikai Tanácskozó Testületének prágai nyilatkozata alapján dolgozott ki, járható utat mutat a haderócsökkentési tár­gyalásokon tapasztalható egy helyben topogás leküzdésére. A szocialista országok Bécsben együttműködésre és konkrét cse­lekedetekre szólították fel a nyu­gati országokat a javaslat megva­lósítása érdekében. Az új kezde­ményezés rendkívül erős vissz­hangja az európai közvélemény körében remélhetően válaszra készteti a tanácskozás nyugati résztvevőit. De olyan válaszra van szükség, amely az időhúzás, a meddő viták helyett előrelépést jelent, a mielőbbi megegyezést követi, él azzal a nagy lehetőség­gel, amelyet az új nagyvonalú szo­cialista kezdeményezés nyújt. Konstruktív választ vár földrészünk békeszerető közvéleménye, mert ez jelentősen hozzájárulna, nem­csak Európa hanem az egész világ békéjének, biztonságának megszi­lárdításához. Méltán állapítja meg a moszkvai Pravda tegnapi cikkében: eljött a cselekvés ideje. A szocialista országok remélik, hogy új javasla­taikra a nyugati fél teljes felelős­séggel reagál, ám nem szavakkal, hanem tettekkel bizonyítja politikai akaratát a kölcsönösen elfogad­ható egyezmény elérésére. PROTICS JOLÁN métlödniük az olyan eseteknek, mint például a Nimitz amerikai re- pülőgép-anyahajónak a líbiai par­tokhoz való irányítása, illetve az AWACS rendszerrel felszerelt fel­derítő repülőgépek Egyiptomba szállítása - anélkül, hogy Olaszor­szággal Washington előzetesen konzultálna. A L’Unitá, az olasz kommunisták lapja ezzel össze­függésben aláhúzza, hogy a Ni- mitz-eset „felelőtlen, kalandorlé­pés“. Az USA bizonyára tudott tettének következményeiről - írja a lap és emlékeztet rá, hogy Wa­shington egyedül, szövetségesei­nek megkérdezése nélkül hozta meg erre vonatkozó döntését. Az, hogy a Nimitz a líbiai partok köze­lében tartózkodik, nem véletlen. Újabb bizonyítéka annak, hogy Reagan - akárcsak a genfi tárgya­lások esetében - nem hajlandó elfogadni a Nyugat-Európából ér­kező bármiféle más véleményt. Azt is tanúsítja, hogy az USA kül­politikája kalandor jellegű, s nem képes pozitív kezdeményezéssel előállni - írja végezetül a L’Unitá. Bohuslav Chňoupek interjúja a ĽHumanitéban (ČSTK) - A Francia Kommunis­ta Párt lapja, a L’Humaníté tegnapi számában beszélgetést közölt Bohuslav Chňoupek csehszlo­vák külügyminiszterrel a szocialis­ta országoknak az erő használatá­ról való kölcsönös lemondásról és a Varsói Szerződés és a NATO közti békés kapcsolatok megőrzé­séről szóló megállapodás megkö­tésére tett javaslatáról, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének ülésén hagytak jóvá a közelmúltban Prá­gában. A lap különtudósítója em­lékeztet arra, hogy a szocialista országok a csehszlovák kormányt bízták meg, hogy tájékoztasson más országokat a Varsói Szerző­dés javaslatairól. Bohuslav Chňoupek nyilatkoza­tában hangsúlyozta, hogy az erő alkalmazásáról való lemondásról szóló megállapodás aláírása mindkét felet kötelezné arra, hogy ne használjon elsőként sem nuk­leáris, sem hagyományos fegyve­reket. A megállapdás továbbá arra készteti aláíróit, hogy közösen ke­ressék az utat a váratlan támadá­sok veszélyének elhárítására, ami teljes mértékben megváltoztatná a Varsói Szerződés és az Észak­atlanti Szövetség közti viszonyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom