Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám, péntek
ÚJ szú 5 1983. II. 18. Az agitációs munka tartalékai A tapasztalatok másutt is használhatók AZ SZLKP SLOVENSKÁ LUP- ČA-I FALUSI SZERVEZETE az elmúlt időszakban nagy erőfeszítéseket tett a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséért. Ezt tanúsította a közelmúltban megtartott évzáró taggyűlés is. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a falu kommunistái nem kendőzték el gyengéiket, nyíltan, minden szépítés nélkül beszéltek a gondokról és fogyatékosságokról is. Csaknem egy órán keresztül figyelemmel hallgattuk a beszámolót, melyet Ján Heinrich, a párt- bizottság elnöke terjesztett elő. A beszámoló konkrét volt, a bírálat névre szóló. Pontosan megnevezte azokat, akik aktívan vesznek részt a taggyűléseken és a pártoktatáson, ki szólal fel a vitában gyakran, ki kevesebbet, s pontosan felsorolta azokat, akik többször hiányoztak a gyűlésekről. Sok figyelmet szentelt a beszámoló a társadalmi szervezetek tevékenységének. Különösen a tűzoltók, a sportolók és az ellenállók vesznek részt tevőlegesen a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében, nem érdemelnek viszont dicséretet a nőszövetség helyi szervezetének tagjai. A 260 tagú szervezetben ugyanis csak a bizottság dolgozik. Passzív a Honvédelmi Szövetség szervezete is és a fiataloktól is több kezdeményezést várnának el. A faluban színvonalas kulturális és népművelő tevékenység folyik. Gyakoriak az irodalmi művekről Téli vendégek - sirályok Bratislavában (Vlastimír Andor felvétele - ČSTK) rendezett beszélgetések, a könyvkiállítások. A faluban működő két üzem, a Biotika és az állami erdő- gazdaság gépgyára viszont megfeledkezett falitábláiról - a május 1. vagy 9. alkalmából készített faliújságokat csak négy hónap után váltják fel újakkal. Jó, hogy a kommunisták ilyen „apróságokra“ is felfigyelnek. Arra is rámutattak, hogy a falu régi kulturális központjával már évek óta senki sem törődik. A BESZÁMOLÓ pozitívan értékelte a helyi nemzeti bizottságon dolgozó kommunisták tevékenységét. Nem véletlenül Ebben a faluban sokat tettek a környezet szépítéséért, a szolgáltatások javításáért. Slovenská Lupča ezen a téren a Banská Bystrica-i járás legjobbjai közé tartozik. A falusi pártszervezet a jövőre vonatkozóan is átgondolt tervvel rendelkezik a falufejlesztést illetően, új óvoda felépítésével számolnak, bővíteni akarják az iskolai éttermet, nyugdíjasklubot létesítenek, egy régi épületben új üzletet nyitnak, bővítik a vendéglőt. A falu a közeljövőben előreláthatóan központi község lesz, ami azt jelenti, hogy a kulturális élet, a kereskedelem és a szolgáltatások színvonalát emelni kell. A kommunisták már most készülnek erre, előrelátóan irányítják a falu életét. A több mint 3000 lakosú falu pártszervezetének 51 tagja van és további 137 párttag él a faluban. A beszámoló és a vita tanúsága szerint a kommunisták nem mind aktívak. Erre mutatott rá az első felszólaló, Ján Bulla is: Pártbizottságunk tagjai valóban sokat tettek, köszönet illeti őket. Sajnos nem mutat összes tagunk példát a többieknek. Ezért passzív a Honvédelmi Szövetség szervezete, ezért vesznek kevesen részt a falugyűléseken. A kommunistáknak agitátoroknak is kell lenniük. Nem elegendő, ha a faluban egy-két plakátot helyezünk el, vagy a hango- sanbeszélőn hívjuk meg a lakosságot a gyűlésekre vagy más érdekes rendezvényre. Véleményem szerint a kommunistáknak mindenkor magyarázniuk kell a pártpolitikát, meggyőző érvekkel kell megnyerniük a többieket. Nem szabad megengednünk, hogy főleg a fiatalok passzívak legyenek. .. Kornel Korónyi a világnézeti és ateista nevelés fontosságáról beszélt: - Nekünk ezen a téren mindig példát kell mutatnunk, mivel magatartásunkat és cselekedeteinket az emberek figyelemmel kísérik. Ezért szavainknak mindig egyezniük kell tetteinkkel. - Korányi elvtárs szavaival egyet kell értenünk. Ha a falu összes kommunistája valóban agitátor lenne, nem fordulhatna elő, hogy egy- egy falugyűlésre csak 150-200 lakos jöjjön el. VALÓSZÍNŰ, hogy a falu kommunistáinak politikai-agitációs munkájában rövidesen gyökeres változás megy végbe, mivel a járási pártbizottság segítségével a nagy községben helyi pártbizottságot létesítenek, illetve az egyes utcákban pártcsoportokat. Ehhez azonban az kell, hogy a nyilvántartott tagok kezdeményezőbbek legyenek. A kommunistáknak elő- relátóaknak kell lenniük, de nemcsak a falufejlesztésben. A pártbizottságnak következetesebben kell ellenőriznie a párttagok konkrét feladatainak teljesítését. - Sokat tettek, elismerést érdemeltek. A kommunisták azonban nem állhatnak meg a félúton. A XVI. kongresszus határozatainak teljesítése kitartást és következetességet igényel minden párttagtól. Az agitációs és propagandamunkában még sok az olyan tartalék, melyet ki kell aknázni - mondotta Koloman Viglašský, a járási párt- bizottság titkára. Csaknem három és fél óráig tanácskoztak a Slovenská Lupőa-i kommunisták. Egy fontos kérdésről - a tagjelöltek felvételéről - azonban nem beszéltek, pedig a tagság átlagéletkora aránylag magas. Igaz, a fiatalok többsége a falun kívül dolgozik és így a falusi pártszervezet nem kísérheti figyelemmel munkájukat, nem teheti lehetővé, hogy belépjenek a pártba. Együtt kellene azonban ezen a téren működniük az üzemi pártszervezetekkel, hogy ily módon is erősítsék a falu pártszervezetét. A gyűlés végén Olga Mydlovát választották meg a pártbizottság elnökévé, mivel az eddigi elnök egészségi okokból nem tudja a továbbiakban ellátni tisztségét. Az új elnök egy figyelemreméltó gondolattal zárta le a gyűlést: - Kommunistának lenni nem jelent csupán sétát a napsütésben, nem jelenti csupán a vörös igazolványt, hanem kötelezettséget is - becsületességünkkel, őszinteségünkkel, szerénységünkkel példát kell mutatnunk a többieknek. AZ ÉVZÁRÓ GYŰLÉS megmu-. tatta, hogy a kommunisták jól ismerik a falu gondjait, de ismerik erejüket és tartalékaikat is. A beszámoló és a vita rámutatott, hogyan kell haladniuk a továbbiakban, hogy még jobb eredményeket érjenek el lakóhelyük fejlesztésében, a politikai-nevelő és agitációs munkában. BÁTORI JÁNOS Reggel hattól este hatig Reggel hattól este hatig pillanatonként nyílik az ajtó, egymás után jönnek a vásárlók. Nagy a forgalom, ugyanis a Slovnaft bratislavai üzeme szomszédságában lévő 008 02-es élelmiszerüzlet az egyetlen a környéken, itt vásárolnak be a Slovnaft alkalmazottai, s a lakónegyedet is ez az üzlet látja el áruval. A huszonhárom tagú kollektíva (ebből mindössze négyen férfiak: Horváth György és Walter Pál üzletvezetők, valamint a két raktáros) napi hetvenezer korona forgalmat bonyolít le, ami, ha figyelembe vesszük, hogy ez a tetemes összeg apró tételekből jön össze, elég sok. Az eladók nem ülhetnek ölbe tett kézzel, a vevők - bár önkiszolgálás folyik - sokszor kérik a segítségüket. A sajtot, húsárut mérni kell, és nem mindenki tájékozódik könnyen a polcok kötízkor már ott van, mert irányítani kell a többieket, kirakni az árut, hogy mire az első vevő jön, minden készen legyen. Nehéz vagy könnyű az elárusítónők munkája? Könnyűnek nem könnyű, hiszen két műszakban dolgoznak, reggel előkészítik az árut, kihordják az üzletbe, este, zárás után, ami romlandó, beviszik a hűtőbe... s a takarítás is az ó feladatuk. Naponta kétszer felmossák a boltot - télen azért, mert sár van, nyáron azért, mert por van. Egész nap talpon vannak, s ehhez jön még a nem is kicsi pszichikai megterhelés. Bármenynyire berzenkedünk is ellene, szemmel kell tartaniuk a vevőket. Mennyi panasz zúdul az udvariatlan eladókra! Kétségtelenül vannak ilyenek, de nekik is lehet rossz napjuk. Ám legyünk őszinték: mi vevők sem vagyunk egytől egyig Szép a bevétel... (baloldalt Mészáros Mária) zött sem. Az elárusítónőknek nemcsak a figyelmes kiszolgálás a kötelességük, hanem az áru vi- gyázása is - ez éppúgy a munkakörükbe tartozik. Sajnos mindig akad rossz példa. Nemrégiben az egyik vevő a kosár helyett a zsebébe csúsztatta az üveg gint. Az eladó tapintatosan figyelmeztette, mire a vevő azzal védekezett, hogy hiszen kifizeti... ám hamar kiderült, hogy mindössze húsz korona lapult a zsebében. - Nem túl gyakran ugyan, de fogunk tolvajt- mondja Walter Pál. - De az is előfordul, hogy nem jövünk rá- vallja be. - Ha viszont Mariska itt van, nem lehet lopni! Mariska, azaz Mészáros Mária- már nyugdíjba mehetne, de szereti a munkáját - tizenhét éve dolgozik a szakmában, ebben az üzletben a megnyitás óta, három éve. Ö az, aki „haza nem siet, de a munkába fut“. Reggel öt óra angyalok. Ha az eladóktól kérdezik meg, mi a véleményük a vevőkről, a válasz: akadnak köztük nagyon kellemetlenek, akik nem képesek megérteni, hogy vannak problémáink. Ezzel a fajtával nehéz zöld ágra vergődni. Viszont vannak hálás vevők, és szerencsére ők vannak többségben. Akadnak problémák... Ott van például a fagyasztóboksz, ami van, még sincs, mert a két létező közül csak az egyik Nemzeteink és nemzetiségeink internacionalista együttélése 1948 Februárja Csehszlovákia nemzeti és nemzetiségei életében az egyik legfontosabb történelmi határkő. Ezzel nyílt meg előttük a szocialista társadalom megvalósításához vezető út. A dolgozó nép februári győzelme, valamint az a tény, hogy megszűnt a burzsoázia részesedése a politikai hatalom gyakorlásában, lehetővé tette azt is, hogy a CSKP a proletár internacionalizmus szellemében egész teljességében oldja meg a nemzetiségi kérdést. Február felszámolta az ország nemzetei és nemzetiségei közötti, sokszor mesterségesen szított viszálykodások politikai bázisát és olyan politikai és társadalmi körülményeket teremtett, amelyek lehetővé tették a nemzetek és nemzetiségek közös érdekeinek összehangolását és érvényre juttatását. 1948 végén került sor az első intézkedésekre, amelyeket később újabbak követtek. Mindezek az intézkedések átfogóan érintették Dél-Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális fejlesztését, s az új, szocialista társadalmi rend törvényszerűségeinek egyre erőteljesebb érvényesülését. Kezdetét vette a gazdaságilag elmaradott területek - beleértve Dél- és Ke- let-Szlovákiát, ahol főleg magyar és ukrán nemzetiségű lakosság él - színvonala kiegyenlítésének, valamint a nemzetek és nemzetiségek közötti fokozatos közeledésének folymata. E folyamatban a csehszlovákiai magyarság aktív tényezőként folyásolta be a szocialista átalakulást Dél-Szlovákiá- ban, és egyidejűleg szocialista nemzetiséggé formálódott. A gazdasági átalakulás jelentős szerkezeti változást eredményezett a magyar nemzetiség szociális- és osztályösszetételében. A szocialista iparosítás és a nagyüzemi mezőgazdaság eredményei kedvezően hatottak a magyar nemzetiség élet és kulturálisszínvonalának emelkedésére. A politikai egyenjogúság növekedésével, a szocialista társadalmi átalakulással, a párt nemzetiségi politikája állandó tökéletesítésével a magyar dolgozók széles tömegei egyre aktívabban vették ki részüket az eszmei átalakulás igényes folyamatából is. Ennek egyik legjelentősebb eredménye a szocialista internacionalizmus és a csehszlovák szocialista hazafi ság eszméinek megerősödése az emberek tudatában. Vagyis e folyamatban a csehszlovákiai magyarság eljutott objektív érdekei felismeréséhez. Ahhoz, hogy a csehszlovákiai magyarok érdekei azonosak a szocialista Csehszlovákia nemzetei és többi nemzetiségei érdekeivel, s hogy közös erővel lehet és kell építeni a szocialista társadalmat, gondoskodni a termelőerők gyors fejlesztéséről, a munkatermelékenység növeléséről, a művelődés, a kulturális- és életszínvonal emelkedéséről, a szocialista demokrácia, valamint a nemzetek és nemzetiségek szocialista internacionalizmusán alapuló kapcsolataiknak fejlesztéséről. Tehát e szocialista átalakulás közben fejlődött ki a csehszlovákiai magyarok szocialista hazafi- sága és internacionalizmusa, s alakultak ki a szlovák és magyar lakosság új kapcsolatai. A korábbi, a volt uralkodó osztályok és rendszerek szította ellentétek s az ezekből eredő egymás iránti bizalmatlanság után kifejlődtek és fokozatosan megszilárdultak a szocialista internacionalizmus elvein alapuló testvéri együttélés kapcsolatai. Bebizonyosodott, hogy a nemzetiségi kérdés átfogó megoldása csakis a szocializmus talaján és a szocialista internacionalizmus alapján lehetséges. A szocialista forradalmi átalakulással párhuzamosan nemzeteink és nemzetiségeink szocialista jelleget öltöttek. Megváltozott társadalmi szerkezetük és szellemi arculatuk. 1948 februárja megteremtette hazánk nemzeti és nemzetiségei szocialista fejlődésének alapját. Február eszméi az elmúlt harmincöt év mindennapjai építő munkájának kézzelfogható eredményeiben váltak valóra. Mi, csehszlovákiai magyarok is büszkén tarthatjuk számon szocialista fejlődésünk közös és sajátos jellegű tényeit. Február évfordulóján, az eltelt harmincöt esztendő távlatából vissza- és előretekintve fontos feladatunknak valljuk, hogy hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek az egyenjogúságon és a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatainak szilárdításához és fejlődéséhez a jövőben is konkrét tettekkel járulunk hozzá. A ma forradalmisága az egyre igényesebb feladatok sikeres megvalósítása. Ez a nemzetek és nemzetiségek olyan tenni akaró közösségét igényli, amelyben a szocialista internacionalizmus eszméitől áthatva egyre jobban tudják képviselni a mában a holnapot, a nemzetiben, nemzetiségiben a nemzetközit. GYÖRGY ISTVÁN, az SZSZK Kormányhivatala Nemzetiségei Osztályának ' munkatársa Friss a kenyér? (Ferenczi R. felvételei) működik, az se mindig. Nincs hozzá alkatrész, így a benne tárolt áru bármikor tönkre mehet. No már most: a boltvezető ilyen esetben vagy rendel árut, vagy nem. Ha rendel és véletlenül elromlik a fagyasztó, megromlik az áru is (márpedig ha a tönkrement áru értéke bizonyos százalékot meghalad, a kárt neki kell megtérítenie). Akkor ugye inkább nem rendel, nehogy az áru tönkremenjen. De ez sem megoldás. x Este van, tíz perccel múlt hat óra. Vége a műszaknak, az utolsó elkésett vevő mögött is becsukódik az ajtó, fordul a kulcs a zárban. Az üzlet azonban nem pihen. Az elárúsítónők fogják a vödröt, a felmosórongyot, takarítanak; elrakják az árut, a pénztárosnő számol. Ma megint szép volt a bevétel. Még egy utolsó ellenőrzés, ezúttal a táskájukat mutatják meg egymásnak; a kasszások elkérik a pénztárcájukat, amit műszakkezdés előtt leadtak, majd elköszönnek. Sietnek a buszra. Késő este lesz, mire hazaérnek, s otthon várja őket a család. K. Cs.
