Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám, kedd

Levelezőink írják NYUGDÍJASOK NAPKÖZI OTTHONA Egy járás életéből Nagymagyaron (Zlaté Klasy) átadták a nyugdíjasok napközi ott­honát, melyet a helyi és a járási nemzeti bizottság támogatásával mintegy 265 ezer korona ráfordí­tással hoztak létre a községben. A korszerűen felszerelt, ízlésesen berendezett napközi otthon járási méretben is figyelemre méltó szo­ciális intézmény, mely az idősek társadalmi megbecsülését és a nekik nyújtott sokoldalú anyagi és erkölcsi támogatást jelzi. Szi- linszky István, a mintegy száz fős nyugdíjas klub titkára elmondta, hogy örömmel vették birtokukba az otthonos, kényelmet nyújtó he­lyiségeket, ahová sok nyugdíjas jön majd el napközben, hogy hasznosan töltse szabad idejét. A felvételen dr. Dudás Kálmán, a jnb elnöke a napközi otthon átadási ünnepségén. Méri István A Kassa (Košice)-vidéki járási iparvállalat fafeldolgozó üzeme 16 új terméket kezdett gyártani, hogy különféle bútordarabokból eleget tudjon tenni a lakosság igényei­nek. Különböző asztalokat, sámli­kat, székeket, szekrényeket és egyéb termékeket készítenek. Be­vezették az ajtók kárpitozását is, amelyet a megrendelők lakásán végeznek. A lakosság Makrancon (Mok­rance) négy év alatt Z-akcióban lefektette a gázvezetéket, amelyet a község felszabadulásának 38. évfordulóján adtak át rendelteté­sének. A kelet-szlovákiai kerület­ben ez a 45. község ahol átálltak a gázfűtésre. Szepsi (Moldava nad Bodvou) a városok második kategóriájába van besorolva, mivel körzetesítet- ték. Jól kezdték az évet, hisz a vá­ros szocialista kötelezettségválla­lása 9,2 millió korona, és a város négy üzeme 150 ezer koronával járul hozzá az utak javításához és karbantartásához. A járás 11 községének határá­ban 44 hektár gépekkel nehezen művelhető területet osztottak szét több mint ezer kertbarát között, s ezzel nagyban hozzájárultak a járás jobb gyümölcs- és zöldség­ellátásához. A kisállattenyésztők is kitettek magukért. A szerződé­ses hizlalás keretében tavaly Példás munkabrigád A bratislavai Nagymalom cso­magolórészlegén dolgozó szocia­lista munkabrigád 8 éve alakult meg, s azóta több elismerésben részesült. Példás munkájukért el­nyerték a CSKP XV. kongresszu­sa címet. A kollektíva tagjai - ve­zetőjüket, Dimik Pétert kivéve - nők. Megállták helyüket és nagy részük van abban, hogy a főváros lakossága az év végén megnöve­kedett igények ellenére is megfe­lelő lisztmennyiséget vásárolha­tott. A kollektíva tagjai nyújtott mű­szakokban és szabadszombatokon is dolgoztak, 370 tonnával több lisztet csomagoltak a tervezett­nél s ezzel tavalyi tervüket 106 százalékra teljesítették. Az év ele­jétől napi tervüket 130 százalékra teljesítik és így biztosítják, hogy az üzeletekben megfelelő tartalék le­gyen. Sladovník József KÉMIAI VETÉLKEDŐ A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanulói aktívan részt vesznek a különböző vetélkedőkön, sport- és tanulmányi versenyeken, ahol szép eredményeket érnek el. Természetesen az alapos felké­szülést márt az iskolaév elején megkezdték. A kémiai szakkörbe Száméi Katalin, Bodó Imre, Bíró László és Szűcs Zoltán harmadi­kos diákok jelentkeztek. Délutá­nonként az iskola laboratóriumá­ban készültek az iskolai fordulóra dr. Kenyeres László tanár irányítá­sával. A kemény, fárasztó munka meghozta a várt eredményt. Az iskolai fordulón elért eredmény Zöldségfelvá­sárlás A Zelenina zöldség- és gyü­mölcs-forgalmazó vállalat galántai járási felvásárló üzemének negye- di (Neded) raktára az elmúlt évben 3224 tonna zöldséget vásárolt föl. Ezen felül a kertbarátoktól és a szövetkezetektől még 928,6 ton­na vöröshagymát, 311,6 sárgaré­pát, 231,5 petrezselymet és 107,5 tonna káposztát vett át és értéke­sített az ország különböző része­iben. A galántai raktár az elmúlt év­ben 7200 tonna zöldséget vásárolt föl, többek között 1297 tonna pap­rikát, 1117 tonna paradicsomot és több száz tonna dinnyét és ubor­kát. Knapp Tibor föraktáros veze­tésével már folyik a felkészülés az új idényre. A raktárban már meg is kezdték a felvásárlást, több száz fej salátát hoztak eladásra a ter­melők. Oláh Gyula alapján Szűcs Zoltán és Bíró László meghívást kapott a kerületi fordulóra. A verseny A kategóriá­jában a kerület 43 legjobb tanulója vett részt. A tanulók először az elméleti feladatokat oldották meg, majd a gyakorlati rész következett, amit a Pedagógiai Főiskola labo­ratóriumában végeztek. A várt eredmény nem maradt el, Szűcs Zoltán nagy fölénnyel végzett az első helyen. A közeljövőben az országos fordulón a kerületet fogja képviselni. Varga Valéria 580,4 tonna húst adtak a közellá­tásnak. A járásban az óvodáskorú gye­rekek 92,43 százalékának tudnak helyet biztosítani az óvodában. Az utóbbi időben bővültek az óvodai férőhelyek Regeteruszkán (Rus- kov), Csányban (Čaňa) és Szepsi- ben. Az idén fejezik be Magyarbő­dön (Bídovce) és Rozhanovcén a Z-akcióban épülő óvodát és böl­csödét. Iván Sándor Teljesítették a feltételeket Az idén is a Felsőszeli (Horné Saliby) Efsz irodaházában értékel­ték a gépkocsivezetők versenyét, melyet az SZSZK Belügyminiszté­riuma szervezett és irányított. A galántai járásban a legjobbak között volt: Bobko György Vág- sellyéről (Šaľa), Krizsek Ottó a dió­szegi (Sládkovičovo) cukorgyár­ból, Csadi Arpád, Kovács Sándor Galántáról, Takács Ferdinánd az Úrföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaságból, Gyurkovics János a felsőszeli és Levčík Rudolf a pusztafödémesi (Pusté Úl'any) szövetkezetből. A nevezett gépko­csivezetők nemcsak a versenyben előrt feltételeket teljesítették, 250 000 kilométert vezettek bal­eset nélkül, hanem felelősségtel­jesen és példásan végzik munka­helyi kötelezettségeiket is. A kitün­tetetteknek dr. Horváth Dezső, a közutaink biztonságáért felelős zottság elnöke, a jnb alelnöke adta át az elismerő oklevelet és kívánt további balesetmentes közleke­dést. Nagy István Kitüntetett gyógyszerészek Már több mint tíz éve annak, hogy a Stará Turá-i gyógyszertár­nak dr. Kovács László vezette kol­lektívája benevezett a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért fo­lyó versenybe. Azóta sok érdekes bejegyzés került a kollektíva króni­kájába. A legértékesebbet a na­pokban írták be. A brigád hat ala­pítótagja elsőként a trenčíni járás­ban megkapta a szocialista mun­kabrigádok aranyjelvényét. Ezt az elismerést sokéves önfeláldozó munkájukért, a szolgáltatások ja­vításáért és a gyógyszertár kor­szerűsítéséért kapták. A Chirana vállalat alkalmazottjainak segítsé­gével több újítási javaslatot vezet­tek be. A gyógyszertár a Bratisla­vai Komenský Egyetem Orvosi Kara gyógyszerészeti tanszéké­nek oktatási központja is és sike­resen együttműködik a magyaror­szági Győr-Sopron megyei gyógy­szerészekkel. Mató Pál Fényképkiállítás Az érsekújvári (Nové Zámky) városi művelődési központ nagytermé­ben 234 alkotásból a bíráló bizottság döntése alapján 82 fényképet állítottak ki. Az első díjat Berta András, a másodikat Štefan Pirohár alkotása nyerte, a harmadik díj megoszlott. A kiállítás már hagyományo­san kerül megrendezésre tavasz és tél folyamán. A járás fotósait felkészíti a kerületi és az országos versenyre. A felvételen Štefan Pirohár veszi át az oklevelet. Kobolka György Egy jó szomszéd panasza Jelige: Egy jó szomszéd: Az alsó szomszédom már több éve haragszik rám, mert a háza falá­nak csorgását a magaménak tar­tom. Azért is haragszik, mert az udvaromat jól feltöltöttem földdel, hogy nekem ne álljon rajta víz, inkább álljon az említett csorgás- ban. Igaz a lefolyó eldugult a sártól és a lomoktól, no de én erre nem adok, mivel van nekem ennél fon­tosabb munkám is. Az' is igaz, hogy a csorgásban álló víztől a szomszéd házának fala felázott, de nekem ehhez semmi közöm. A szomszédomnak az sem tetszik, hogy én évente kétszer felszán­tom a földemet egészen a keríté­sig, sót még az említett csorgást is, de hát az úgyis az enyém. Igaz, hogy szántáskor a földet ráfordí­tom a szomszéd kerítésére, s a kerítés alját talán már meg is ette a rozsda, de hát a szomszé­dom tegyen amit akar és kész! Csodálatos az ön „alsó“ szom­szédjának türelme, béketűrése, s hogy egyelőre még csak „harag­szik“. Levelének hangvétele hal­latlan korlátoltságról, önzésről és maradiságról tanúskodik, önt semmi és senki nem érdekli, csak a saját „jogait“ hangoztatja, ellen­tétben minden erkölcsi és jogi nor­mával. Valamikor régen azt mond­ták „amit nem kívánsz magadnak, ne tedd másnak“. Ma jóval na-* gyobbak a követelmények és a szocialista erkölcs és a jog ennél jóval többet kíván meg társadal­munk tagjaitól - azt, hogy minden­ki tartsa tiszteletben a másik em­ber jogait, érdekeit és szükség esetén segítsen is neki. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései nem- csupán azt követelik meg minden­kitől, hogy úgy viselkedjen, hogy ne keletkezzen kár, hanem azt is, hogy hárítsa el a közvetlenül fe­nyegető kárt még akkor is, ha a veszélyhelyzetet nem ő okozta és a károsult idegen személy lenne. A szomszédjogi viszonyok mind­eddig nem voltak ugyan kimon­dottan szabályozva a Polgári Tör­vénykönyvben, de az ön magatar­tása eddig is jogsértő volt, mivel a jogaival visszaélt szomszédja kárára. Nem állt jogában feltölteni az udvarát, hogy az esővíz a szomszédhoz folyjon át, vagy alááztassa házának falát. Az eső­víz elvezetéséről, felhasználásáról (ártalmatlanításáról) ön lett volna köteles gondoskodni. Igaz ön nem is tagadja, hogy a szomszéd kára az ön jóvoltából keletkezett (sőt, mintha még dicsekedne is ezzel), így talán nem lepi meg, hogy a szomszédja nem csupán a tulaj­donjogába való jogtalan beavatko­zás miatt perelheti önt a járásbíró­ságon, hanem kártérítés miatt is. Károkozás - testvérek között M. K.: 1951-nem a szüléink után örököltünk egy darab szőlőt. Ezt fel­osztottuk egymás között. Én a szóló helyébe gyümölcsfákat ültettem. Mi­kor a fáimat valaki megrongálta, be­kerítettem a földemet. Tavaly no­vemberben láttam, hogy a testvére­im a kaput és a kerítést kidöntötték és a fákat kipusztították. Azonnal jelentettem az esetet a rendőrségen. A szolgálatos rendőr meggyőződött arról, hogy kik a tettesek és milyen kárt okoztak. Azt szeretném tudni, van-e jogom kártérítésre és ha igen, hová forduljak? Jogrendünk egyik alapelve, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni. Az ön által leírt esetben a jogellenes károkozás súlyosabb esetéről - szándékosan okozott kár­ról van szó. A kárért mindkét testvé­re közrehatása arányában felel. A Polgári Törvénykönyv módosított rendelkezései alapján azonban a bí­róság egyetemlegesen kötelezheti őket a kár megtérítésére (a módosí­tott rendelkezések április 1 -én lép­nek hatályba). Ez az tutóbbi megol­dás kedvezőbb lenne az ön számá­ra, mert míg az első esetben (tehát ha a bíróság a testvéreit a károko­zásban való közrehatásuk arányá­ban kötelezné kártérítésre) mind­egyiktől csak a reá eső részt, össze­get követelhetné, a második eset­ben (egyetemleges - szolidáris - fe­lelősségük megállapítása esetében) bármelyiküktől (pl. a fizetőképesebb­től) követelheti az egész kár megté­rítését. A kártérítés módját és mértékét a Polgári Törvénykönyv 442. és 443. paragrafusai szabályozzák. Ezek szerint csak a tényleges, vagy fel­merült kárt kell megtéríteni (tehát azt az értéket, amellyel a károsult meglévő vagyona csökkent a kár­okozás következtében). Szándékos károkozás esetén a bíróság kötelez­heti a károkozót vagy a károkozókat az elmaradt vagyoni haszon (elma­radt jövedelem) megtérítésére is, ha ennek a további térítésnek meg nem ítélése ellenkezne a szocialista együttélés szabályaival. Az elmaradt jövedelem az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott vol­na akkor, ha a károkozó magatartá­sa nem következett volna be. Fel­merült kár, például a kipusztított gyümölcsfák értéke és elmaradt ha­szon például annak a gyümölcsnek az értéke, amely megtermett volna. A kárt elsősorban az eredeti álla­pot visszaállításával kell megtéríteni és pénzben csak akkor, ha az ere­deti állapot visszaállítása nem lehet­séges A polgári peres eljárás lefolytatá­sára az a járásbíróság illetékes, amely területén megtörtént a kár­okozás. Az eljárás az ön indítványa alapján indul meg. Az indítványában pontosan meg kell jelölnie ki ellen irányul, mit követel (milyen összegű kártérítést), milyen tények alapján. A felmondás indoklása M. M.: 1981-ben született meg a második gyermekem. Már máso­dik éve vagyok gyermekgondozási szabadságon és a lehető legtovább szeretnék a gyermekem mellett ma­radni. A munkáltatóm nem hajlandó további fizetetten szabadságot adni nekem, ezért decemberben bead­tam a felmondásomat. írásbeli vála­szukban a Munka Törvénykönyvére hivatkozva kilenc hónapban szabták meg a felmondási határidőmet. Nem értem, hogy lehet egy édesanyát munkára kötelezni, ha egyszer úgy döntött, hogy a gyermekéről gon­doskodik! Ha a felmondását is ilyen szépen megindokolta és a gyermekéről való gondoskodásra hivatkozott, munka- viszonya a felmondás kézbesítését követő hónap első napjától számított egy-háromhónapos felmondási ha­táridő leteltével fejeződik be (lásd a Munka Törvénykönyve 45. § 1. bek; 51. § 1. bek. c. pont). Ha a fel­mondásában nem hivatkozott a gyermekéről való gondoskodásra, adjon be újabb felmondást és indo­kolja is meg. A felmondási határidő ebben az esetben nem hosszabbo­dik meg hat hónappal, bár az emlí­tett egy-háromhónapos felmondási határidő ismét a felmondás kézbesí­tését követő hónap első napjától telik. A felmondási határidő egy hónap azoknál a dolgozóknál, akik még nem töltötték be harmincadik élet­évüket, két hónap azoknál, akik még nem töltötték be negyvenedik életévüket, és három hónap azok­nál akik már betöltötték negyvene­dik életévüket. Egyébként, ha a gyermekét nem tudja bölcsődében vagy óvodában elhelyezni, vagy nem tudja másképp biztosítani a gyermek gondozását a gyermek hároméves koráig és erről a munkáltatóját is értesítette, nem kényszeríthetik arra, hogy munkába lépjén - nem róhatnak ki önre fegyelmi büntetést a munkafe­gyelem megsértése miatt (nem vét­kes a munkafegyelem megsértésé­ben) és nem is mondhatják fel a munkaviszonyát. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1983. II. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom