Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám, péntek
Sokrétű munkát végeznek Nagy gondot fordítanak a takarékosságra a nyitrai Kovoplastban KOMMENTÁLJUK Az üzemben a rögtönzött kiállításon félautomata hegesztőaggregátort, konyhai sarokbútort, szőlő- permetezőt, előszobafalakat, akkumulátortöltő berendezést, kol- básztöltőt, rézüstöt, s még sok más tárgyat mutat be a nyitrai Kovoplast, amelynek jogelődje 1950-ben jött létre, s abban az időben alig száz embernek adott munkát. A vállalat jelenlegi formájában 1960-től működik, s több mint ezer embert alkalmaz. Az első benyomás szerint azt gondolná az ember, hogy ez a helyi gazdálkodási vállalat csak készterméket készít, pedig a munkakörébe tartozik a hűtőszekrények, mosógépek, tévékészülékek és más háztartási villamossági gépek javítása, tévéantenna szerelése, az autójavítás stb. Sokrétűsége rugalmas irányítást igényel, s hogy feladataikkal megbirkóznak, arról a legjobban az a tény tanúskodik, hogy a 6. ötéves terv feladatait - a múlt évit is - idő előtt teljesítették, s a kerületben a legjobban gazdálkodó vállalatok közé tartoznak.' Ezért is kapták meg a Munka Érdemrendet.- Az egyik legnagyobb büszkeségünk a félautomata hegesztő- aggregátor - mondja Mikuláš Jamrich, a termelési igazgatóhelyettes. - A gyártmányunk iránti kereslet olyan nagy, hogy az igényeket jelenleg nem tudjuk kielégíteni, de a tervidőszak végére minden megrendelésnek eleget akarunk tenni. Az aggregátoraik tehát keresettek. A nyitrai Kovoplastban azonban tudják, hogy ha a piacon akarnak maradni, helytállni a konkurenciában, akkor fejleszteni, tökéletesíteni kell gyártmányaikat. Az Unimig 400 A és 400 S hegesztő félautomata aggregátorukkal a brnói „Welding 78“ kiállításon aranyérmet nyertek. A gyártáshoz szükséges 1280 alkatrészből csupán egyet kell külföldről behozni. Külön figyelmet érdemel, hogy a fejlesztés során eljutottak az integrált áramkör gyakorlati alkalmazásához.- Gyártmányaink fejlesztésében sok segítséget kapunk a vállalat dolgozóitól is - jelenti ki Michal Mišovič igazgató. - Az évente benyújtott száz újítási javaslatból mintegy hetvenet be is vezetünk. Ez tette lehetővé, hogy a múlt tervidőszakban a tervezett nyereségünket több mint 10 millió koronával túlteljesítettük, hogy idő előtt eleget tehettünk exportfeladatainknak es 54,3 millió korona értékű árut adhattunk a hazai piacra. Név szerint hadd emeljek ki újítóink közül legalább kettőt: Pavol Ko- šeckýt és Jozef Klasát, akiknek nagy érdemük van a félautomata hegesztőberendezés innoválá- sában. A vállalat által készített harminckét termékből egy sem tartozik a harmadik minőségi kategóriába, s ez magáért beszél. Az Iveta és a Zubor konyhabútorból a jövőben már elegendő kerül az üzletekbe, de több személyautó-utánfutót is készítenek. Minden üzemrészleg önelszámoló egységként dolgozik, ezért féltő gonddal ügyelnek arra, hogy gyártmányaikból ne képződjön elfekvő raktári készlet.- Az NDK-val kötött szerződés értelmében évente 175 000 hűtőszekrény-aggregátort újítunk fel - mondja Mikuláš Jamrich. - Az NDK-ból érkező meghibásodott készülékeket szétszereljük, s a jó, használható felújított alkatrészekből állítjuk össze az üzemképes aggregátorokat, amelyeket főleg a hűtőszekrények javításánál használunk fel. Sajnálatos, hogy hasonló szolgáltatásra a hazai ipar nem tart igényt, ennek nem kis mértékben a fogyasztók, a hűtőszekrények tulajdonosai látják a kárát. A felújított aggregátor ugyanis fele annyiba kerül mint az új. Az elmúlt 22 évben - egy év kivételével - mindig teljesítették a termelési és a szolgáltatási feladataikat, pedig nincs könnyű dolguk. Az anyagellátásuk az állami alapokból csak 65 százalékra biztosított, a többit úgy kell beszerezniük, s ez természetesen növeli a termelési költségeket. Ezért is akarnak a jövőben rátérni a különböző alkatrészek felújítására. Bevezették a központi diszpécser- szolgálatot, a lakosság a nap bármelyik órájában hívhatja a javítókat, az automata készülék magnóra rögzíti a megrendelést. Néhány percre benézünk a műhelyekbe. Az egyikben olyan mosógéptípussal is találkozunk, amelyet már legalább tíz éve n$m gyártanak. A hűtőszekrény-javító részlegen csak néhányan dolgoznak, mert amint Štefan Ballai részlegvezető mondja, a többiek kint járnak, egyre inkább arra törekednek, hogy amit lehet, a helyszínen javítsanak meg. A szomszédos részlegen főleg nők dolgoznak. Elektromos motorokat tekercselnek, mások nagyobb gyáraknak bérmunkát végeznek, de itt készülnek az akkumulátor-töltőberendezések is. Helena Mlynárová nemrég került a vállalathoz, de Hedviga Domin- gová már 22 éve dolgozik itt, s amint mondja, innen is megy majd nyugdíjba. Jól érzi magát a munkahelyén. Ezt mondja:- Van üzemi üdülőközpontunk, évente külföldi kirándulásokat szervez az üzemi bizottság. A vidéki dolgozókat saját autóbuszával szállítja a vállalat a munkába és vissza. Ebben az évben is több mint 900 korona részesedést kaptam.- A vállalat egy régi vendéglőt óvodává alakított át - veszi át a szót Gyepes Péterné. - Ez nagy segítség a kisgyermekes édesanyáknak.- Jól érzem magam az üzemben- mondja Hedviga Dominková (A szerző felvételei) Helena Mlynárová villanymotorokat tekercsel A vállalat vezetői nem rejtik véka alá fogyatékosságaikat sem. A szolgáltatások terén például nem mindig sikerül megtartaniuk a vállalási határidőket, ezen a jövőben változtatni akarnak, sőt újabb szolgáltatások bevezetésével is számolnak. Úgy irányítják munkájukat, hogy a javítások túlnyomó részét a megrendelő lakásán végezhessék el késő délután, esetleg munkaszüneti napokon. Huszonnégy pontban határozták meg azokat a teendőket, amelyek a CSKP KB 6. plénumának határozatából reájuk hárulnak.- A takarékosságra nagy gondot fordítunk. Évente mintegy 2 millió korona értékű színesfém- hulladékot értékesítünk. Ebben az évben két napig a megtakarított nyersanyagból fogunk majd dolgozni - mondja nem kis büszkeséggel Rudolf Herman, az igazgató gazdasági helyettese. - Ez pedig mind az üzemnek, mind pedig a népgazdaságnak jelentős hasznot jelent. Jó munkaeredményeiket nagymértékben elősegíti a szocialista munkaverseny. Harminc kollektíva tagjai megkapták a szocialista munkabrigád bronz jelvényeit, tíz az ezüstöt, egy pedig aranyat. Évről évre növekszik az újítók száma is. A nyitrai Kovoplast helyi gazdálkodási üzem azt a célt tűzte maga elé, hogy a nehezebb körülmények között is lépést akar tartani a megnövekedett igényekkel, s ezzel más üzemeknek és vállalatoknak is példát mutat. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A fiataloknak is vannak problémáik A serdülőkorban különféle problémákkal kell megbirkózniuk a fiataloknak. Ilyen az elhízás, a hirtelen növekedés és nem utolsósorban a pattanásos arcbőr. A pattanásos arcbőr problémája már igen régen foglalkoztatja az emberiséget. Már az ógörögök és a rómaiak is ismerték ezt a betegséget ,,akne“ néven, akárcsak ma. Az akne jellegzetes tünete a szőrtüsző nyílásában mutatkozó szürkésfekete pont, amelyről még 200 évvel ezelőtt is azt hitték az orvosok, hogy ez valamilyen bőrbe fúródott féreg. Ma már tudjuk, hogy ez a bőr faggyúmirigyeinek fokozott tevékenysége, nyílásainak elzáródása és fertőzése következtében lép fel az arc bőrén, főképp az orron, a homlokon, az álion, továbbá a mellen, a vállon és a háton. A bőrön először szürkésfekete pontok, ún. mitesszerek, orvosi nyelven komedók jelennek meg, ezek némelyikét ki- sebb-nagyobb gyulladásos csomók veszik körül, amelyeknek közepén vörös kidudorodás keletkezik apró gennyes hólyagokkal. Előrehaladott állapotban a geny- nyes csomók egyre nagyobb bőrfelületre terjednek át, s néha egymással összefolynak, tartalmuk kiürül, s a folyamat csúnya hegedőssel gyógyuló elváltozásokat okoz a bőrön. Az akne túlnyomórészt a nemi A zavartalanabb energiaellátásért Lakosságunk fűtőanyag- és energiafogyasztása a hetvenes években jelentősen megnőtt. Jelenleg mintegy egyötöde az országos fogyasztásnak. Ez a jelentős hányad okkal- joggal szigorítja a gazdaságosság követelményét. Különösképpen manapság, amikor a tüzelőanyag és az energia mind nehezebben és költségesebben beszerezhető, illetve termelhető. Egyszóval semmiképp sem lehet közömbös a társadalom, a gazdaság és végső soron az egyén szempontjából sem, hogy ebből a felette értékes „portékából“ mennyi vész kárba, illetve mennyit hasznosítunk belőle nem eléggé hatásosan. A másik oldalon az sem vitás, hogy a gazdaságosság igényének csak úgy szabad érvényt szereznünk, hogy egyrészt intézményesen mindent megteszünk a felesleges veszteségek elkerülésére, másrészt pedig a lakossági fogyasztás ésszerűsítésénél, számba vesszük, hogy érzékeny területről van szó, amely közvetlenül összefügg az életszínvonallal. Ebből kiindulva megállapíthatjuk, hogy a fogyasztást illetően nincs különösebb hiba a családi házak tulajdonosainál. Ök ugyanis többnyire jól meggondolják, hogy mennyire apasztja zsebüket a felhasznált energia, fűtőanyag mennyisége, hol az a határ, ameddig saját egészségük, kényelmük érdekében el kell menniük, s hol kell álljt parancsolni a tékozlásnak. Igaz, pazarlást előidéző, rajtuk kívülálló okok itt is némi szerepet játszanak. Egyebek között hadd említsük meg, hogy piacunkon elég kevés a kis teljesítményű, gazdaságosan üzemelő kazán, amelyekkel megoldható a régebbi és az új családi házak központi fűtése. Sőt, még a szilárd tüzelőt hasznosító kályhák választékában sem dúskálunk. Ez annál kellemetlenebb, mivel sok helyütt a fogyasztók egy része, tekintettel a fűtőolaj árának emelésére, áttért vagy áttérni szándékozik a fa- vagy a széntüzelésre. Ezeknek és a kötődő problémáknak a megoldásával nem elhanyagolható megtakarításokat érhetnénk el. Viszont ennél sokkalta többet jelentene, ha fokozatosan, de gyorsabban sikerülne rendeznünk a viszonyokat a nemzeti bizottságok által irányított lakásgazdálkodási szervezetekben, amelyeknek hatásköréhez tartozik a lakótelepek fűtése és melegvíz-ellátása. Persze itt sem tekinthetünk el attól, hogy a lakosok jelentős része ugyan nagyjából számon tartja, mennyi a villanyáram vagy a gáz közvetlenül kimutatható és kiszámlázható fogyasztása, de azzal már alig törődik, hogy mennyi meleg vizet pocsékol el. Az évi elszámolásról ugyanis hajlamos év közben megfeledkezni. S ha mégis elsősorban a lakásgazdálkodási szervezetek tennivalóira igyekszünk összpontosítani, akkor ennek egyedüli oka, hogy a lakosságnál többet tehetnének a takarékosabb fűtőanyag- és energiagazdálkodás érdekében. Hogy mivel? Egyebek között azzal, hogy legalább az adott lehetőségek határán belül többet tennének sok száz elavult, vagy már teljesen üzemképtelen kazánház megújításáért. Persze ennek függvénye, hogy ehhez a szállító szervezetek megteremtsék az előfeltételeket. Nevezetesen jobb anyagi- műszaki ellátással, mert bizony sokféle pótalkatrész, anyag és berendezés hiánycikknek számít. Ez azután természetszerűen nehezíti a karbantartást, ami a megfelelő hőgazdálkodásnak egyik alapvető követelménye. Történt már egy és más a helyzet javítására. Viszont ez még távolról sem elég ahhoz, hogy kihasználjuk a gazdaságosabb höfogyasztás adott lehetőségeit. Ilyen például a melegvíz hőfokának szabályozása az időjárás szerint, a melegvíz fogyasztásának háztartások szerinti kimutatása és a lakások jobb hőszigetelése. Konkrét felmérések bizonyítják, hogy az ilyen intézkedésekkel megtakarítható a fűtőanyag és az energia 6-20 százaléka. Márpedig ezzel elejét vehetnénk a semmiképp sem népszerű rendkívüli szabályozó intézkedéseknek és általában javíthatnánk energiaellátásunkon. GÁLY IVÁN érés időszakában jelentkezik, amikor a belső elválasztású mirigyek - lányoknál a petefészek, fiúknál a herék - tevékenysége megindul. Annak ellenére, hogy az akne keletkezése összefüggésben van a nemi mirigyek tevékenységével, határozottan állíthatjuk, hogy a szexuális élet semmiképpen nincs hatással az akne megszűnésére. Ezt azért tartjuk szükségesnek megemlíteni, mivel az a tévhit uralkodik az emberek között, hogy az akne tulajdonképpen a túlságosan felhalmozódott nemi hormonok tünete, amely a szexuális élettel elmúlik. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a megtartóztató életmódot folytató serdülőkorúaknái sem rosszabb az akne gyógyulási folyamata. Ezért nagy felelőtlenség a fiatalságot idő előtti szexuális kapcsolatokra biztatni abban a reményben, hogy ezzel a betegség elmúlik. Az akne a 20. életév körüli időszakban túlnyomó- részt önmagától is elmúlik. A betegség keletkezésében az örökletességen és a hormonális hatásokon kívül más tényezőknek is szerepük van. Ezek egyike a táplálkozás. Az aknes megbetegedésben szenvedőknek rendszeres időközökben kell étkezniük, mindig keveset és nem zsíros ételeket. Nem szabad csokoládét, kakaót, diót, túl érett sajtokat, halkonzerveket, füstölt húst, tartós szalámit, továbbá csípős és túl fűszerezett ételeket, valamint alkoholt fogyasztaniuk. Mellőzniük kell a tömény édességeket, a fehér lisztből készült ételeket és a sertésszírt. Ezzel szemben ajánlatos az ásványi sókban és vitaminokban gazdag étrend. Bőségesen fogyaszthatnak zöldségféléket, gyümölcsöt, túrót, sovány húsokat és fekete kenyeret. Mivel a pattanásos arcú betegek rendszerint krónikus székrekedésben szenvednek, ezzel a diétával az emésztőszervek tevékenysége is rendbe jöhet Az aknózis gyógyulási folyamatát kedvezőtlenül befolyásolhatják egyéb megbetegedések is. Ilyenek: a vérszegénység, a női be’- tegségek, a belső elválasztású mirigyek, főképp a pajzsmirigy rendellenes működése, a gennyes foggyökérgyulladás, a krónikus mandulagyulladás, a homloküreg- és arcüreggyulladás, továbbá az emésztőszervi megbetegedések, valamint a mozgáshiány. A betegség rosszabbodását előidézheti a közvetlenül testen viselt gyapjúholmi, a durva szövésű fejkendő, a sál, a homlokot dörzsölő sapka, a szőrmefélék és egyáltalán azok a ruhaneműek, amelyek állandóan izgatják az amúgy is beteg, pattanásos bőrt. Az akne megelőzéséhez és gyógyításához igen fontos a helyes életmód, a megfelelő mennyiségű alvás, a friss levegőn való rendszeres mozgás, a sportolás, a torna, valamint a helyes táplálkozás. A külső gyógykezeléshez tartozik a faggyúmirigyek nyílását du- gószerűen elzáró elszarusodott hámsejtek eltávolítása, a faggyúmirigyek fokozott tevékenységének csökkentése, a beteg bőrfelület hámlasztása, szárítása. A beteg bőrfelületet naponta többször is le kell mosni meleg vízzel és boraxos, kénes vagy rezorcinos szappannal. Mosdáshoz érdesebb mosdókesztyüt vagy puha kefét kell használni, mosdás után pedig a szakorvos által előírt oldattal, púderrel vagy szárító krémmel kell a bőrfelületet bekenni. Gyógykezelés idején a különféle szépítőszereket: arcfestéket, rúzst, zsíros és tápláló krémet, arcpakolást stb. mellőzni kell, mivel ezek eltömik a faggyúmirigyek nyílásait. A külső kezelés során igen hatásos még a kvarcolás (napozás), a röntgen és a szénsavhó alkalmazása is. Hámlasztókúrával gyorsan meg lehet tisztítani a beteg bőrfelületet, az ilyen beavatkozást azonban csakis kórházban végzik. A gennyes kiütések végleges gyógyulása után a bőrön esetleg visszamaradt hegedősek is részben eltüntethetőek az ún. bőrcsiszoló eljárással, azonban azt is csak orvosi kozmetikai intézetben, bőrgyógyászati klinikán végzik. Végül még csak azt szeretnénk mondani fiatal olvasóinknak, hogy az akne nem súlyos betegség, kezelhető, tehát emiatt nem kell szégyenkezniük, mivel ez korral járó tünet. Azonban, ha hosszabb ideig tartana, okvetlenül' forduljanak szakorvoshoz. ÚJ SZÚ 4 DR. SCHNEK KATALIN 1983. I. 14.
