Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám, kedd
Jozef Lenárt elvtárs beszélgetése a Pravda, az Új Szó és a Nové slovo főszerkesztőjével ÚJ SZÚ 3 1983. I. 11. Munkásleleményességgel, a tudomány és a technika vívmányaival a nagyobb hatékonyságért, a jobb minőségért • A párt alapszervezeteiben most csúcsosodik ki az évzáró taggyűlések előkészítése. A szerkesztőségekben szerzett ismereteink azt bizonyítják, hogy kellő gondot fordítanak a gyűlések előkészítésére.- Igen, a párt életének jelentős időszakában vagyunk, hiszen a kommunistáknak minden alapszervezetben számot kell adniuk az évzáró taggyűlésnek az elvégzett munkáról. De nemcsak számadásról van szó - elsősorban azt kell meghatározni, hogy milyen utak vezetnek a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott irányvonal következetes teljesítéséhez. Ezért az elért eredmények értékeléséhez is felelősen és igényesen kell viszonyulni. A CSKP Központi Bizottsága a 7. ülésen megállapította, hogy az elmúlt két év alatt hasznos munkát végeztünk, s haladást értünk el, de továbbra is fennállnak még bizonyos fogyatékosságok, gyenge pontok és problémák. Arról van szó, hogy a pozitív dolgokat mindenhol helyesen tudjuk hasznosítani és meghatványozni, a másik oldalon viszont - nem szabad kerülgetni, mentegetni a fogyatékosságokat és a problémákat, s megalkudni azokkal. Ezeket bátran kell feltárni és elemezni, keresve és végrehajtva a megoldásokat. Ezt csak lelkiismeretes és színvonalas előkészítéssel érhetjük el. Értesüléseink szerint a szervezetek többségében ilyen értelemben folyik a gyűlések előkészítése. Ezt főleg az jellemzi, hogy a kommunisták széles körét igyekeznek bevonni a szervezetek munkájának, a gazdasági, a tudományos és a kulturális feladatok teljesítésére gyakorolt hatásuknak a mérlegelésébe. Beszélgetéseket, eszmecserékat folytatnak a párt tagjaival, valamint pártonkí- vüliekkel is - a szocialista munkabrigádok kollektíváival. Ez helyes eljárás, amely egyrészt lehetővé teszi az eredmények mélyebb elemzését, a problémák hozzáértő feltárását, s egyúttal a kommunistákat is aktivizálja, akik tudatosítják a felelősségüket erkölcsi és anyagi elkötelezettséget éreznek az évzáró gyűlés sikeréért, s határozatainak további sorsáért. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy olyan szervezetek is vannak, ahol a munka értékelését nem kapcsolják össze munkahelyük eredményeinek szükséges elemzésével, a fogyatékosságokat többé-kevésbé csak megemlítik, elvonatkoztatva a felelős személyektől, s ezért nem is tesznek javaslatokat igényes megoldásokra. Az ilyen szervezetekben a kerületi és a járási bizottságok segítségét is fel kell használni a helyzet javítására. Sehol sem vesztegethetjük az időt az igényes feladatok tevőleges megoldásában, ahogy azt a kor követelményei szükségessé teszik, s ahogy azt tőlünk a CSKP KB elvárja. • Mire kell összpontosítani a pártszervezetek figyelmét az évzáró gyűlések előkészítése és végrehajtása során?- Azt a kulcsfontosságú területet, amelytől szocialista társadalmunk további haladása függ, a népgazdaság képezi. Vitathatatlan, hogy ez a témakör lesz a figyelem középpontjában az évzáró gyűléseken és a pártkonferenciákon is. A kommunisták számára egységes kiindulási alapot képeznek a CSKP KB hetedik ülésének az eredményei. Mint ismeretes, a CSKP Központi Bizottsága megállapította, hogy az igényesebb belső és a bonyolultabb külső feltételek közepette egy sor pozitív eredményt értünk el. Gazdaságunk lehetővé tette az életszínvonal biztosítását és a lakosság szociális biztonságainak a garantálását. Fejlődik a jobb hasznosítás folyamata, csökken az anyagfogyasztás, beleértve a különösen jelentős tüzelőanyagokat és az energiát. Ezek az első lépések az intenzív gazdaságfejlesztés útján, amelyek azt bizonyítják, hogy a párt irányvonala reális, s hogy a dolgozók igyekezete gyümölcsöző. Azonban állandóan szem előtt kell tartani, hogy mindez csak a kezdeti irányzatokat jelenti a gazdaság intenzifikálására való áttérés kifejező útján. Ilyen megállapításra késztet minket számos mindennapi tapasztalat, amelyek arra utalnak, hogy a nyers- és az alapanyagok megtakarításait ment, s számos más termék termelésében a világ élvonalába tartozunk. Más iparilag fejlett országokhoz viszonyítva azonban nálunk aránytalanul nagy a tüzelőanyagok, az energia és a nyersanyagok termékegységre számított fajlagos fogyasztása. Az élenjáró országokhoz viszonyítva a munkatermelékenység színvonalával sem lehetünk elégedettek. Ez a kemény és kérlelhetetlen valóság arról győz meg minket, hogy a népgazdaság fejlődési dinamikájának további egybekapcsolása a tüzelőanyagok, az energia és az alapanyagok mennyiségeinek növelésével, járhatatlan úttá vált számunkra. Ezért határozottan fokilowattóra villamos energia, minden kilogramm nyers- és alapanyag, s a munkaidő minden észszerűen kihasznált órája. Gyorsabban és célszerűbben kell mozgásba hozni minden hozzáférhető tartalékot, amelyek bőven találhatók az egyes munkahelyeken. Tegyük a szívünkre a kezünket - vajon hány esetben fordul elő pazarlás a villamos energiával, az üzemanyagokkal, a hővel, a cementtel, s más, nélkülözhetetlen nyers- és alapanyagokkal, termékekkel, az élelmiszereket is beleértve? Ez bizony nem kevés. De nem elégedhetünk meg csupán a megállapításokkal, hanem mindenhol fokozni kell a gazdálkodásért viselt A bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek diszpécserközpontjában balról: František Mihály mérnök, a vállalat igazgatója, Leopold Podstupka, a Nové Slovo főszerkesztője, Rabay Zoltán, az Új Szó főszerkesztője, Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Bohuš Trávniček, a Pravda főszerkesztője, valamint František Turinič és Karol Ujváry diszpécserek. (Ivan Dubovský felvétele) többnyire a tartalékok könyebb mozgósításával érik el. Természetesen ez is nagyon fontos és szükséges. Nekünk azonban arra kell törekednünk, hogy a holt és az élő munka fajlagos fogyasztásának csökkentését egyre inkább a tartósan ható tényezőkre építsük, s ezeket az új forrásokat gyorsabb ütemben hozzuk létre, mert ezektől függ a fordulat elérése az intenzív fejlesztésben. • Az elmúlt két év eredményeinek értékelése során gyakran mutatnak rá a növekedés alacsony dinamikájára.- Valóban ez a helyzet, főleg ha a bruttó termelési érték és az anyagfelhasználás növekedését vizsgáljuk a megelőző évekhez viszonyítva. Nekünk azonban tudatosítanunk kell, hogy milyen úton kell növelnünk a dinamikát. Már többször is meggyőzően indokoltuk, hogy a termelés növelését nem lehet biztosítani a nyers- és az alapanyagfogyasztás, vagy a dolgozók létszámának folyamatos növelésével. Ez egyebek mellett abból is következik, hogy rohamosan növekednek a tüzelő- és a nyersanyagok kitermelési költségei, s ezzel összefüggésben ezek árai is, valamint a munkaképes lakosság létszáma is kisebb mértékben növekszik. Mi Csehszlovákiában az iparosítás során nagyon figyelemreméltó eredményeket értünk el az egy lakosra számított termelésben - a tüzelőanyagok biztosításában, a villamos energia, az acél, a cekozott mértékben kell hasznosítanunk a népgazdaság minden belépő forrását. Ez tehát azt jelenti, hogy nem indulhatunk ki a meny- nyiségi mutatók (például tonnákban kifejezett) növekedési dinamikájából, hanem egyértelműen a minőségi mutatókat kell követnünk. Ezért a lehető legnagyobb dinamikát kell elérnünk a minőségben, a műszaki paraméterekben, valamint a hatékonyságban, miközben a termelésbe lépő alapvető nyersanyag-, tüzelőanyag-, energia- és munkaerőforrások változatlanok maradnak, ahogy azt az 1983. évi terv, s a 7. ötéves tervidőszak további éveire vonatkozó előirányzatok feltételezik. Ez az egyetlen út. amelyen megtarthatjuk és tovább javíthatjuk az életszínvonalat, s biztosíthatjuk társadalmunk további haladását. • Ebben az igyekezetben mire kellene elsősorban irányítani a pártszervezetek és általában az összes dolgozó figyelmét?- Tisztában vagyunk azzal, hogy az előbb említett szükség- szerűség gyakorlati érvényesítése nem jelent egyszerű és könnyű feladatot. Ehhez öntudatos és jobb munkára van szükség minden szakaszon, s nagyobb fegyelemre a reszortok, a termelésigazdasági egységek, a vállalatok és a dolgozó kollektívák részéről. Emellett szükséges és hálásan fogadott minden egyes személy tevőleges hozzájárulása. A mérleg tányérjában az eddigiekhez viszonyítva sokkal jobban érzékelhető minden ésszerűen megtakarított felelősséget. Azt is világosan kell látnunk, hogy az olyan termékek gyártása, amelyek iránt nincs érdeklődés a piacon, nem segíti elő az intenzív fejlesztésért folytatott harcunkat, hanem inkább fékezi. A forrásokban fennálló feszültségek, valamint az előttünk álló feladatok igényessége egyaránt megkövetelik, hogy ésszerűen és hatékonyan használjuk fel a rendelkezésre álló eszközöket. Határozottan tudatosítanunk kell, hogy feltétlenül el kell sajátítanunk a magas műszaki színvonalú termékek megfelelő jövedelmezőségű gyártását. Szlovákiában éppen ezen a területen vannak jelentős tartalékaink, de főleg szükségleteink és lehetőségeink. Hiszen a minőség területén az a helyzet, hogy az utóbbi öt év alatt mindössze 6,3 százalékkal növekedett az első minőségi osztályba sorolt termékek aránya. Emellett az új gyártmányok teljes értékében túlsúlyban vannak az alacsonyabb fokozatú innovációk, a gyenge jövedelmezőséget biztosító, sőt veszteséggel járó termékek. Ezen a területen halaszthatatlanul lényeges javulásra kell törekednünk. El kell érnünk, hogy az első minőségi osztályba sorolt termékek részaránya már ennek az ötéves tervidőszaknak az éveiben legalább kétszeresére növekedjen. 0 Mire és milyen feltételekre van ehhez szükség?- Már az SZLKP KB ülésén is hangsúlyoztuk, amely a CSKP KB hetedik ülésének a határozatait konkrétan lebontotta a mi feltételeinkre, hogy Szlovákiában a párt, a pártszervek, a gyárakban, a vezérigazgatóságokon, a reszortokban és a kutatóintézetekben működő pártszervezetek törekvéseinek középpontjába kell helyezni az első minőségi osztályba sorolt termékek aránynövelési programját. Ez elsősorban az egyes munkahelyek legfontosabb termékeire, továbbá a veszteséges és az alacsony jövedelmezőségű termékekre vonatkozik. Éppen ebben az irányban kell nagyobb hozzáértéssel és következetesebben érvényesíteni a pártszerveknek a gazdasági vezetés ellenőrzésére gyakorolt jogát. Ehhez a gazdasági vezetéstől kifejező és a valóságnak megfelelő elemzéseket kell kérni a minőség vonatkozásában fennálló helyzetről, mégpedig a fejlett külföldi partnerek csúcstermékeivel való összehasonlítás alapján a szocialista országokból és világ- viszonylatban. Azonban az a legfontosabb, hogy a minőségjavítás programjai bekerüljenek a műszaki fejlesztés terveibe, az újítók és a feltalálók, s általában a szocialista munkaverseny tematikus feladataiba, s hogy ezek megoldása magas műszaki színvonalon, idejében és gazdaságosan történjen. Ebben éppen a pártszervezeteknek kell élen járniuk a kutatóintézetekben, a termelés előkészítő szakaszain, a fejlesztésben, a kutatásban, a műszaki tervezésben és szerkesztésben. Arról van szó, hogy együttműködjenek az alkotó légkör kialakításában, s szigorú és objektív „mércét“ alkalmazzanak saját kollektíváik konkrét hozzájárulásának értékelésénél a műszaki haladás területén, a minőség és a hatékonyság javításában. Az előbbiekből adódóan a termelésre és a kutatásra vonatkoztatva egyaránt megállapíthatjuk, hogy a bruttó termelési érték hagyományos vizsgálatáról és a túlnyomórészt mennyiségi mutatók alkalmazásáról át kell 'térni' a minőség és a hatékonyság javulásának értékelésére. Ennek mindennapi munkánk gerincévé kell válnia az SZLKP Központi Bizottságától kezdve, a kerületi és a járási pártbizottságokon át egészen az alapszervezetekig, s azokon belül a pártcsoportokig. Úgyszintén ehhez kell igazítani a párton belüli tájékoztatást. • Felmerülhet az a kérdés, hogy a minőség és a hatékonyság problémáival való ilyen konkrét foglalkozás az egyes pártszervezetekben nem vezet-e a gazdasági vezetés helyettesítéséhez?- A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az ilyen feltevések alaptalanok. A jelenlegi helyzetben inkább annak tapasztalhatók a negatív hatásai, ha egyes pártszervezetek nem foglalkoznak idejében és rendszeresen ezekkel a kérdésekkel. A minőség és a hatékonyság ugyanis a legfontosabb társadalmi-gazda- sági kérdés. Ez további haladásunk döntő területét képezi, amely nem nélkülözheti a pártszervezetek és a kommunisták elsődleges elkötelezettségét a szükséges ismeretek birtokában, s konkrét tettekre irányulva. Legfőbb ideje, hogy végérvényesen felszámoljuk a minőség és a hatékonyság irányában megnyilvánuló liberalizmust. A pártszervek és -szervezetek nem hallgathatnak olyan esetekben, amikor átlagon aluli minőségű, s rossz hatékonyságú termékeket gyártanak. Amikor azt hangsúlyozzuk, hogy a pártszervezetek képlete(Folytatás a 4. oldalon)
