Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-10 / 7. szám, hétfő
ÚJ szú 3 IC mmunista - leninista írta: Vladimír Trvala, az SZLKP KB tagja, az SZLKP KB osztályvezetője Gustáv Husák elvtárs életének hetven évéből ötvenet aktiv munkával töltött el Csehszlovákia Kommunista Pártjában, többnyire felelős funkciókban, s csaknem tizennégy évet a legfelelősségteljesebb tisztségben. Ez utóbbit történelmünknek abban a nem könnyű szakaszában, amikor a fejlett szocializmus időszakába léptünk, amikor megvalósítjuk a tudományos-technikai forradalmat. Abban az időszakban, amikor be kellett hegeszteni a sok gyógyulatlan sebet, meg kellett oldani az elmúlt időszak számos problémáját, meg kellett alapozni további fejlődésünket. Nagy szavakkal nem lehet kifejezni Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a CSSZSZK elnöke személyiségének nagyságát. Számos idézetet említhetnénk. De egyik sem ad választ arra, egyik sem fejezi ki teljes mértékben azt, hogy menynyiben járult hozzá Husák elvtárs kommunista pártunk eredményeihez, miben rejlik útkereső, szervező és egyesítöképes- ségének, kommunista elvhűségének és mindannak a lényege, ami őt hazánk, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom lenini típusú vezető személyiségévé teszi. xxx Husák elvtárs munkáscsaládban nőtt fel, megértette a munkásosztály történelmi szerepét. Ezért fűzik olyan szoros szálak a munkássághoz, ezért harcolt oly kitartóan érdekeikért, melyek kifejezik az összes dolgozó és az egész emberiség érdekeit. Erre ma is emlékeztetnünk kell, főleg azokhoz intézve szavainkat, akik el szeretnék felejteni, milyen környezetben nőttek fel, el szeretnék felejteni, ki tette számukra lehetővé, hogy tanuljanak, ki adta társadalmi pozíciójukat. A munkás- osztályt ugyan elismerik, de olyan életmódot folytatnak, amely ideológiáját, mentalitását és mondjuk ki nyíltan kispol- gáriságát, önzését tekintve idegen a munkásosztály számára. Mindebből egy újabb kérdés következik, amely ma rendkívül időszerű. Husák elvtárs felismerte a munkásosztályban azt a forradalmi erőt, amely elsajátítva a tudományt és csakis a tudománnyal egységben valósíthatja meg történelmi szerepét. A kapitalista rend nem dönthető meg és a szocializmus nem építhető a tudomány és a forradalmi élcsapat, a kommunista párt tudományos szervező munkája nélkül. A tudomány mutatja meg számunkra jövőnket. 1969 áprilisa óta, amikor is Gustáv Husák állt a párt élére, nem mondott talán egyetlen egy olyan beszédet sem, amelyben nem vetette volna fel a munkásosztály és a tudomány egységének kérdéseit. Csakis ebben az egységben valósíthatók meg a munkásosztály objektív érdekei és a tudományosműszaki haladás. Husák elvtárs már a CSKP KB 1969 májusi ülésén leszögezte: ......A megérett pr oblémák megoldatlansága, a koncepció hiánya, a prakticizmus, a politikai nevelés elhanyagolása, az értelmiség iránti rossz viszony, az adminisztratív munkamódszerek ellenzéki áramlatot alakítottak ki a pártban és társadalomban, amely a hatvanas években tovább erősödött. Ebben rejlenek az elmélyülő válságjelenségek gyökerei.“ xxx A nagy személyiségek a nagy mozgalmas események időszakában születnek. Gustáv Husák mindig megtalálta a helyes irányvonalat akkor, amikor kétségbe vonták a párt és a szocializmus biztonságát, amikor az új helyzetek új megoldásokat és új megközelítéseket követeltek meg. Kommunista meggyőződésének, tettre- készségének és műveltségének összekapcsolása lehetővé tette kommunista személyiségének sokoldalú fejlődését. Tudományos alapon gyorsan és ésszerűen tudta elemezni a társadalmi problémákat, rámutatott a megoldásokra, gyorsan reagált az újonnan kialakult helyzetekre. így nem véletlen, hogy Husák elvtárs személyisége különösen a válságos időszakokban nyilvánult meg, amikor szükségszerűen új megoldási módokat kell keresni. Tudatosítja, hogy minden olyan szervezet, amely nem tud alkalmazkodni az új feltételekhez, nem tud előrehaladni, sőt hanyatlásra ítéltetett. Ezért küzd a marxizmus-leninizmus eszméinek alkotó elsajátításáért és érvényesítéséért országunk adott történelmi feltételei között, így a fasizmus elleni küzdelem időszakában, a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt, a nemzeti demokratikus forradalom kezdetén. Sohasem tévesztette szem elől a szocialista célokat, a forradalmi haladás stratégiáját és taktikáját. Nemegyszer határozottan fel kell, lépni a revi- zionizmus különböző megnyilvánulásai, a jobboldali opportunizmus ellen. A marxista-leninista elmélet, a dialektika elsajátítása és a kommunista elvhü- ség volt, mindig és lesz a jövőben is a feladatok alkotó megoldásának alapja - hangsúlyozta nem egy ízben Husák elvtárs. Ez az összes alapszervezetre, minden kommunistára vonatkozik. Ez a feltétele annak, hogy tökéletesítsük elemző képességünket, előrelátásunkat, az irányítás és a tervezés tudományos jellegét. Az útkeresésnek mindig megvannak a veszélyei, felmerülnek az akadályok. Erre vonatkoznak Husák elvtársnak a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott szavai: „Jogosan szögezzük le, hogy a párt, a kommunisták, a pártszervezetek voltak a társadalmi élet mozgatóerői. Ez azonban nem jelenti, hogy ez az összes pártszervezetre, az összes párttagra vonatkozik, hogy valamennyien egyformán következetesen és áldozatosan küzdöttek a párt határozatainak megvalósításáért, a különböző fogyatékosságok, így a rutinmunka, a kényelemszeretet, a formalizmus, a közömbösség, az irányításban megnyilvánuló fogyatékosságok és az emberek tudatában előforduló csöke- vények ellen.“ Vannak, akik úgy vélekednek, az a legjobb, ha nem haladnak az élen, nem kullognak leghátul és valahol a középmezőnyben helyezkednek el. Ez a „filozófia“ nem forradalmi, és teljesen idegen Husák elvtárs számára. Az opportunizmus és a filozófiai eklekticizmus a forradalmi mozgalom nagy veszélyét jelenti. Amint Husák elvtárs hangsúlyozta, a „belső“ opportunizmus különösen veszélyes. Olyan opportunizmusról van szó, amely belenyugszik az átlagosságba, az átlagon aluliságba, a fogyatékosságokba, visszautasítja a bírálatot és önbírálatot, a jelenségek tudományos elemzését. Korunk és céljaink nagyon igényesek. Haladásunk megköveteli a tudományos prognózisokat, a célprogramokat és a feladataink megvalósítására képes, jól felkészített kádereket. A bíráló elemzés, a tudomány, az ember jelleme, a prognózis és a program, a szervezettség és a kitartás egységet képez, amellyel szemben áll az opportunizmus, a megelégedettség, a rugalmatlanság, az elvte- lenség, a formalizmus és a bürokrácia. Nem véletlenül mondta Husák elvtárs a XV. pártkongresszuson: „A pártszervek és -szervezetek elsőrendű kötelessége olyan légkört teremteni, amelyben a bírálat és önbírálat nem jelent semmi rendkívülit, amelyet a bíráló igényesség jellemez, és amelyben nem tűrik meg a hamis kollegialitást.. Mindenkinek szem előtt kell tartania Husák elvtársnak ezeket a szavait. Ezzel kapcsolatban el kell gondolkodnunk az olyan fogyatékosságok fölött, amelyek elértéktelenítik a dolgozók millióinak törekvését. Egyesek olyan gazdagok, hogy ha egybevetjük tulajdonukat a fizetésükkel, akkor nem tudjuk megmagyarázni vagyonukat, életmódjuk nem felel meg az általuk elvégzett munka minőségének és mennyiségének, visszaélnek beosztásukkal és a társadalmat megkárosítva gazdagodnak meg. Egyesek, akikben a párt és a társadalom megbízott és felelős tisztségekkel bízta meg őket, úgy viszonyulnak beosztásukhoz mintha az a saját tulajdonuk lenne. Egyeseknek olyan sok „kedvtelésük van“, hogy nem is jut idejük a becsületes irányító tevékenységre. Pedig az megköveteli többek között a rendszeres tanulást, a dolgozók szükségleteiről való gondoskodást, világnézetük,, munka- és életmódjuk formálását. A káderek döntenek arról, hogy gazdaságunk elérje a legfejlettebb államok gazdaságának teljesítőképességét, hatékonyságát és minőségét. xxx Gustáv Husák elvtárs munkamódszerének egyik legjellemzőbb vonása a tömegek iránti lenini viszony. Amint szüntelenül hangsúlyozza, a tömegekhez nem viszonyulhatunk a felsőbbrendűség, a parancsolás pozíciójából, türelmes meggyőző munkával keli őket megnyerni a pártpolitika támogatására. Ezekkel a szavakkal kifejezi egyik élettapasztalatát: „A dolgozók megnyerése politikánk támogatására azonos az emberek körében végzett mindennapi nevelőmunkával, a türelmes meggyőzéssel és a személyes példamutatással. Ez a munka kitartást, türelmet, az emberek iránti jó viszonyt, gondjaik és problémáik megoldását feltételezi. Politikai gyakorlatunkban sohasem téveszthetjük szem elől Lenin gondolatait: összekapcsolódni a néptömegekkel, velük együtt élni, megismerni gondolkodásukat, s megnyerni bizalmukat.“ Ennek a viszonynak az alapja a párt vezető szerepének teljes érvényesítése. „A párt vezető szerepét“ - hangsúlyozza - „nem értelmezhetjük úgy, hogy a pártszervek magukra vállalják az állami és gazdasági szervek jogkörét és felelősségét, hanem csakis úgy, hogy a kommunisták az adott szakaszon politikai irányító munkát és ellenőrzést végeznek, s felelősséget vállalnak a párt- politika megvalósításáért.“ A párt tekintélyének elmélyítésében különösen nagy jelentősége van a kommunisták munkájának s egész életének. Gustáv Husák elvtárs a XVI. pártkongresz- szuson ezt külön kiemelte: „Azzal a tudattal léptünk a munkásosztály forradalmi élcsapatába, hogy életünk értelme a nép szolgálata. Egyetlen kiváltságunk az, hogy a szocializmus továbbfejlesztéséért, a kommunizmusért folytatott harc élvonalában haladunk.“ A társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megismerése, az eszményekért folytatott harc jelenti minden kommunista életerejének nagy forrását. Nem válhat azonban fiktív illúzióvá, amelytől az első akadály felmerülésekor csak egy lépés az illúziók elvesztéséig. Pártunknak fejlődése egyes szakaszaiban meg kellett küzdenie az ilyen megnyilvánulásokkal. Egyesek, akik életük folyamán „az érdemeikből szőtt szőnyegen haladtak,“ nem egy esetben csalódást okoztak, sőt ártottak is a pártnak, mivel a revizionizmus és dogmatizmus hatása alá kerültek. Husák elvtárs mindig a marxizmus-leninizmus pozícióján állt és hangsúlyozta: „Kitűzött céljaink nem alapulhatnak csupán óhajainkon. Abból kell kiindulnunk, amink van és ami szükségszerű.“ xxx Az egész párt elismeri Husák elvtárs óriási érdemeit a párt és a társadalom válságának leküzdésében az 1968-69- es években. Elvhü állásfoglalásai, megoldási módjai, a jobboldali opportunisták leleplezésének módszerei nemcsak tanulságosak, hanem sok szempontból ösztönzőek is. Husák elvtárs számára az alapvető kérdés, a legfontosabb feladat a párt lenini elveken alapuló egysége. Ahhoz, hogy a kommunista párt teljesítse élcsapatszerepét, továbbra is a társadalmi változások forradalmi tényezőjeként és kezdeményezőjeként keli fellépnie. Ebből következik az a követelmény, hogy a pártnak a megismerés, a döntés, a szervezés és az ellenőrzés folyamatában egyre magasabb minőségi szintet kell elérnie. Az igényesebb feladatok, a fejlődés nagyobb történelmi lehetőségei nagyobb felelősséget hárítanak a pártra a fejlett szocialista társadalom építésének eredményességéért. A párt vezető szerepének társadalmi érvényesítése annál hatékonyabb, minél jobban fejleszti a párt belső életét, alkotó kezdeményezését, minél jobban megszilárdítja soraiban a fegyelmet, minél jobban elmélyül a kommunisták felelőssége a társadalmi haladásért. Husák elvtárs a XVI. kongresszuson ezzel kapcsolatban kijelentette: „A párt társadalmunk becsületét és bölcsességét képviseli. A szocializmus további fejlődéséért, a nép jövőjéért vállalt legnagyobb felelősséget fejezi ki az, hogy tovább erősítjük pártunk marxista-leninista egységét, akcióképességét, fejlesztjük a kommunisták nagy hadseregének alkotó energiáját. Klement Gottwald szavaival élve ez a feladatok feladata, amelyet egy pillanatra sem téveszthetünk szem elől.“ Klement Gottwald nemcsak idézte Lenint, hanem mélyen magáévá tette tanítását, hogy az adott történelmi feltételek között alkotóan érvényesíthesse a leni- nizmust. Gustáv Husák elvtárs is nemcsak gyakran emlékeztet Lenin tanítására, pártosságára, harciasságára, elvhü- ségére, Klement Gottwald lenini folytonosságára, hanem maga is az új feltételek között tovább gazdagítja ezt a folytonosságot. Sok mindent kell előrelátnunk, fel kell figyelnünk milyen új feladatokat állít elénk az a tény, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének időszakába léptünk. Husák elvtárs szüntelenül hangoztatja, hogy nem haladhatunk tovább a kényelmesebb, kitaposott utakon, meg kell tennünk a szükséges forradalmi lépést az extenzív fejlesztéstől az intenzív fejlesztéshez, mivel ezt megköveteli a tudományos-műszaki haladás, a szocialista demokrácia fejlesztése, országunk további fejlődése és a dolgozó nép érdekei. Emlékeztet arra, hogy az imperialista politika megnehezíti gazdasági feladataink megvalósításának külső feltételeit. Ezzel számolnunk kell. Ugyanakkor nem igazolhatjuk ezzel azt, hogy sok helyen belső okok váltják ki a fogyatékosságokat. Ezzel kapcsolatban a CSKP XVI. kongresszusán kijelentette: „A népgazdaság fejlődése sokkal összetettebb és bonyolultabb viszonyokat hoz magával és a tudomá- nyos-müszaki haladás új követelményeket támaszt az irányítással szemben... A vezetőknek minden szinten tudatosítaniuk kell, hogy az előttünk álló időszak próbára teszi politikai fejlettségüket, szakmai felkészültségüket, szervezőképességüket... El kell érnünk, hogy az irányító káderek minden területen lépést tartsanak az új feladatokkal, magukévá tegyék és következetesen megvalósítsák a párt politikáját.“ Gustáv Husák elvtárs realista, fellép a pesszimizmus és a siránkozás ellen. Élete egyes szakaszaiból számos példát sorolhatnánk fel határozottságáról, a párt céljainak és gondolatainak győzelmébe vetett szilárd hitéről. 1968 augusztusában az SZLKP kongresszusán az ingatagokhoz szólva megjegyezte: „Olyan időszakot éltünk át, amikor nagyon nehezen dolgoztunk, de amikor a becsületesek kitartottak. Hulljon el az aki ingatag, aki opportunista, de maradjon a pártban mindenki, aki szilárd, jellemes, aki harcolni akar ezért a nemzetért.“ A CSKP XVI. kongresszusán, mint pártunk és államunk vezető személyisége derűlátóan hangsúlyozta: „Felelősségtudattal dolgoztuk ki a következő időszak programját, s ezzel a tudattal kell hozzálátnunk e program konkretizálásához és ami a legfontosabb, megvalósításához. Reális, megalapozott távlatokkal számolunk, amelyeket a legbecsesebb erőre, az olyan öntudatos emberek kezdeményezésére alapozunk, akik számára a szocializmus vágyaik beteljesülését jelenti. Azokra az emberekre, akik abból a tényből merítenek erőt és bátorságot, hogy országuk szabad, szuverén urai, s minden gazdagságának megteremtői és élvezői.“ Gustáv Husák 1979-ben, a prágai várban a nők küldöttségének fogadásán (ČSTK-felvétel) 1983. I. 10.
