Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-31 / 25. szám, hétfő
A nagyítás mértéke Jereváni színházi esték Quedlinburg terén különböző évszázadokban épült házak sorakoznak egymás mellett harmonikus egységben. (Gabriela Vanková felvétele) Az idő sodraiban Műemlékvédelem a Német Demokratikus Köztársaságban A hetvenes évek végén a Szovjetunióban gomba módra szaporodtak a kamaraszínházak, a rendezők és színészek mintegy megelégelték, hogy a negyedik fallal két részre tagolják a színházat azokra, akik játszanak és azokra, akik nézik játékukat. A nagy, klasszikus drámák helyett (és mellett) a közönség is mindinkább igényelte a kisemberek hétköznapi gondjainak-bajainak, a nagy társadalmi változások, mozgások emberekre gyakorolt hatásának bemutatását. Az első kis színpadok szinte ösztönösen születtek és óriási sikerük volt. A siker pedig - irigylésre méltó. Az első kamara- színházaknak számos követőjük akadt, szinte minden nagy színház úgy érezte kötelessége, hogy létrehozza „fiókszínházát“ - mert ez volt a divat. Csakhogy ezek az új színházak nem mindig a magas művészi színvonalú bemutatókkal, hanem inkább a szokatlanul, sokszor a meghökkentővel próbálták becsalogatni a nézőt, mert csak erre futotta képességeikből. A nézőt azonban nem lehet becsapni, így azután amilyen gyorsan megszülettek ezek a kamaraszí nháÚgy, mint az 'előző években, tavaly decemberben is sor került a Magyar Rádió hangjátékainak értékelésére, a rádiókritikusok által legjobbnak vélt daraboknak a Kritikusok Díjával való jutalmazására. A közelmúltban nyilvánosságra hozták az eredményeket. Az 1982-es év rádiójáték-terméséből kilencet tartottak érdemesnek a kiemelésre. Mándy Iván, a kiváló prózaíró szinte minden évben jelentkezik egy vagy több rádiójátékkal is. Hogy a műfajnak nemcsak termékeny, hanem szakavatott művelője is, azt hangjátékainak sikerei mindennél jobban bizonyítják. A Szép álmokat, kislány című darabját szerzői díjjal jutalmazták, Temessy Hédi pedig a darabban nyújtott színészi alakításáért kaptt díjat. A másik Mándy-darab (Hang a telefonban) rendezéséért Varga Géza rendezői díjat kapott. Mándy lírai hangvételű darabjainak- amint azt kritikusai többször is leírták már - alig van elmesélhető története, inkább az érzelmi és hangulati tényezők azok, amelyek jegységes egésszé fogják össze őket. Szereplői általában egy letűnt világ mába csöppent maradékai, akik a mában is e letűnt világ érzelmi és hangulati közegében mozognak. Annak ellenére, hogy e mostani két díjnyertes darabjának szereplői első hallásra a jelen figurái, valahol azokban mégis ez a jellegzetes - nosztalgikus- mándys légkör veszi körül őket. Szintén szerzői díjjal jutalmazták Gáli István Ákelkur című rádiójátékát. A kissé nyakatekerten magyarított francia kifejezés (A quel cours?) pénzügyi berkekben annyit jelent: mennyiért?, milyen járón? S e fura cím mögött nagyon zak, a legtöbbjük olyan gyorsan el is tűnt. Az új iránti igény viszont megmaradt mindkét oldalon. A legújabb útkeresők közé tartozik a Jereváni Ifjúsági Kísérleti Színház is. 1981. december 20-án nyitotta meg míves kovácsoltvas kapuját, amely a Tumanjan utca 22. számú házának pincéjébe vezet. A szerény méretű, fával borított előtérből egyszerű ajtó nyílik a színházterembe, melynek falait sejtelmesen csillogó, sötét fémmel burkolták: mozgatható panelek alkotják - ezek segítségével képezik ki a nézőteret és a színpadot, amely hol a terem végében, hol a közepén helyezkedik el a nézőtérnél magasabban vagy alacsonyabban - a rendező elképzeléseinek megfelelően. A mindössze száz nézőt befogadó teremnek kitűnő az akusztikája. Nincs függöny - az egész műszaki megoldás a közvetlen színész-néző kapcsolatot segíti elő. A kopár pincehelyiségből ezt az érdekes, kellemes környezetet Gracsja Kha- zarjan és társulatának fiatal tagjai saját kezűleg hozták létre, a Kom- szomol köztársasági központi biis rádiós téma rejlik, hisz Gáli István azt rajzolja meg rádiójátékában, hogy főszereplője a rádió dramaturgja hogyan tékozolja el életét és tehetségét, mindig későn eszmélve rá az elszalasztott, olcsón eltékozolt - ám drágán megfizetett - lehetőségekre. A darab hitelességét csak növeli, ha tudjuk azt, hogy Gáli hosszú ideig a Magyar Rádió dramaturgja volt. A főszereplő Gass tétova alakját Darvas Iván személyesítette meg. További szerzői díjas darab Ku- binyi Ferenc Nincsen szobra Budapesten című dokumentumjátéka, amely a második világháború alatt a magyar függetlenségi harc egyik mártírjának, Bajcsi-Zsi- linszky Endrének emlékét idézi fel, megkísérelve összefoglalni mindazt, amit az utóbbi években sikerült életével és munkásságával kapcsolatban feltárni, s a személye körül kialakult viták közepette valóságos, igazi emberi és politikusi portréját megrajzolni. Különben nem történt semmi... a címe Bogáti Péter dokumentumjátékának, amelyet szintén szerzői díjjal jutalmaztak. Két telefonkönyv képezi a darab „forgatókönyvét“, ám míg az egyiket 1941-ben, a másikat 1981-ben adták ki. A szerző hét olyan személyt szólaltat meg dokumentumriportjában, akiknek 1981-ben is „élt“ az 1941-es telefonszáma, Ök mondják el sorsukat, életük alakulását, s azt, hogy „különben nem történt semmi...“, csak volt egy világégés, megszűnt egy régi politikai berendezkedés, megszületett egy új társadalom, és természetesen eltelt negyven év. László Anna emlékserleggel jutalmazták Csörsz Istvánt a Semmiből jöttem című dokumentumjázottságának anyagi támogatásával. A társulat egy Majakovszkij- összeállítással mutatkozott be, kirobbanó sikert aratva. Utána következett Csehov Ványa bácsija, majd Sastre spanyol drámaíró egyik darabja. Az idei év első premierje Parinjan klasszikus örmény drámaíró Méitóságos kére- getők című vígjátéka volt. Egy utóbbi darab érdekessége, hogy csak a narrátorként szereplő rendező és három színész van a színpadon. A három művész a számos szereplőt az álarcok váltogatásával kelti életre, mintegy jelezve, hogy lényük azonos, csak nevük, arcuk változó. Az új bemutatók ellenére jereváni színházi körökben és a közönség soraiban is a még mindig műsoron tartott Ványa bácsi körül folyik a vita. Khazarjan rendezésében két Ványa szerepel - a fiatal, teli erővel, energiával, akarással, s az idős Ványa bácsi, aki már belefárad a küzdelembe. A két Ványa hol felváltva, hol egyszerre, egymással polemizálva van jelen a színen, így ábrázolva a főhős két énjének küzdelmét.- Nem én fedeztem fel, hogy Csehov óriási író - mondja Gracsja Khazarjan rendező de nem sírós, nem érzelgős,.nem szentimentális. Pedig legtöbbször így értelmezik darabjait. Én úgy látom, hősei telve vannak energiával, cseppet sem rezignáltak. Csehovot most ismét felfedezték és a divatos nosztalgia szolgálatába állították. Csakhogy az érzékenység még nem érzelmesség. Csehov hősei érzékenyek, de energikusak. Mi ezt a tulajdonságukat nagyítottuk ki, mivel úgy véljük, a ma emberének így sokkal többet mondhatunk el. Mejerhold jellemezte úgy a színházat, hogy az nem tükör, hanem nagyítóüveg. A jereváni kísérlet is bizonyítja, hogy a nagyítás mértéke és módja egy teljesen új képet hozhat létre, amely lehet idegen is, de beszédesebb, közelibb is az eddig ismerteknél. GÖRFÖL ZSUZSA tékáért. A szerző Sírig tartsd a pofád című dokumentumregényére hazai olvasóink is bizonyár a emlékeznek. E mostani dokumentumjátékban éppen ennek a mintegy tíz éve megjelent könyvének szereplőit szólaltatja meg, vagyis a hatvanas évek első hippijeit, akik a mai „ideológia nélküli“ csövesekről mondják el kritikus véleményüket, s akik a való élet kemény realitása folytán - többen a börtönt is megjárva - rájönnek, hogy a tengést-lengést nem viseli el a társadalom. Színészi alakításáért kapott díjat Igó Éva a Révbejutva című Csurka István-darabban nyújtott alakításáért, Incze József az Egy pofon varázslatában című Gyárfás Miklós-darabban nyújtott alakításáért, valamint Öze Lajos, Vészi Endre Sufni című rádiójátékában nyújtott alakításáért. Varga Géza rendező nem először részesült a Kritikusok Díjában. Hogy nem érdemtelenül jutalmazták őt az 1982-es évben is, annak talán legkézenfekvőbb bizonyítéka, hogy a rendezői díjjal jutalmazott Mándy-darabon kívül ő volt a rendezője a szerzői díjas Mándy-darabnak is, s ugyancsak ő rendezte a Vészi Endre Sufniját is. Azt hiszem minden túlzás nélkül tarthatjuk öt számon a Magyar Rádió rendezőgárdájának egyik meghatározó egyéniségeként. Mindazoknak, akiknek a bemutató idején nem volt módjukban a darabokat meghallgatni, vagy akik újra szeretnék azokat hallani, e héten erre lehetőségük adódik, mivel a Magyar Rádió hűen eddigi gyakorlatához újra műsorára tűzi az összes - e cikkben felsorolt - díjnyertes rádiójátékot. NÉMETH GYULA A műemlékvédelem mindenütt drága. S mivel a haszon korántsem fejezhető ki pénzmennyiségben, gyakran hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni az erre fordított összeget. Pedig tudjuk, hogy történelmünkről van szó, kulturáltságunkról. Ilyen szemmel nézve a Német Demokratikus Köztársaságban egy magas kulturális szinten álló nép helyez nagy súlyt múltjára. S tegyük is mindjárt hozzá: van itt mit védeni: az országban 48 000 műemlékvédelmi gondot érdemlő épületet és épület- együttest tartanak nyilván, ebből például vagy 70 történelmi város- központ, több mint 300 nemzetközi jelentőségű műemlék stb. A múltat s hagyományt őrző várak, kastélyok, városházák, templomok, polgári házak karbantartása azonban nemcsak anyagi befektetést, hanem hozzáértést és főleg történelmi tudatot igényel. Elmondható, hogy az NDK műemlékei jelentőségüknek és a jelen szükségletének megfelelő tökéletes gondoskodásban részesülnek. Az NDK műemlékvédelmében a kultúrpolitika, a várostervezés és városépítés, a funkcionalitás stb. kölcsönösen kiegészíti egymást. A németek gazdag történelme és mély hagyománytisztelete sokban járul hozzá ahhoz, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat, problémákat magas színvonalon és közös akarattal oldják meg. Sokatmondó példa erre az idei Luther-ünnepségek előkészítése. November 3-án lesz ugyanis a nagy reformátor és forradalmár születésének 500. évfordulója. Az ünnepség előkészítésére már 1980-ban, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára vezetésével létesült bizottság. A nevezetes évfordulóig Wartburg vára restaurálását is befejezik. A műemlékeket nemcsak az idő pusztítja. A Német Demokratikus Köztársaság területén sokat szenvedtek azok a második világháború során is. így például a hatalmas magdeburgi gótikus székesegyház közvetlen bombatalálatot kapott. A tető beomlott, a kapu fölötti rozetta tönkrement. Helyrehozása rengeteg időt igényelt, hiszen minden egyes kődarabot külön kellett kifaragni az eredetinek megfelelő formában. Hasonlóan bonyolult a nyerstéglából készült épületek restaurálása. Az NDK északi részében sok az ilyen. Az oszlopok, ívek, ablakdiszek, cikornyák mind téglából vannak, s minden egyes darabját külön kell megformálni. Bonyolult probléma a műemlék térbeli elhelyezése. A háború sokat pusztított, az eltűnt régi épületek helyén újak épültek és épülnek. A régi és az új azonban nem okvetlenül képez harmonikus egységet. Ezért műemlékvédelmi kérdés az is, mi és hogyan épül a régi mellé. Az NDK-ban elvként érvényesül, hogy a történelmi város- központok egységét nem bontják fel kíméletlen újjáépítéssel. Nagyjából két típus létezik: olyan város- központ, amelyet az eredetinek megfelelően vagy azt megközelítően építenek újjá és olyan, amelyben az új architektúra stabilizálásával teremtenek összhangot a régi és az új között. Az első típusba sorolható például Quedlinburg, a másodikba Greifswald. Quedlinburg, a több mint ezeréveshajdani Hanza város, gyönyörűen díszített favázas falú házaival (hat század során keletkeztek, s a német építészet legszebbjei közé tartoznak), girbe-görbe utcácskáival, gyönyörű terével szinte mesébe illő világba varázsolja a látogatót. A műemlékvédelem itt remeket alkotott. Persze, itt sem került vissza minden eredeti állapotába - már azért sem, mert a házakban központi fűtés van és meleg víz folyik. Az egész környezet kialakításával azonban tökéletesen sikerült kiemelni a múlt örökségét, kidomborítani az évszázados épületekben szunnyadó szépséget. A stilizált újjáépítés példája Greifswald. A «hagyományos technológia túl költséges, időrabló, s egyúttal stílustalan is lett volna. Ezért az újjáépítésre alkalmatlan házakat lebontották, s helyükre modifikált méretű előregyártott elemekből építettek új házakat. Az előregyártott elemek meglepően sok változatot engednek meg- Greisfwaldban ezzel a módszerrel nem épült két egyforma ház!- s így sikerült összehangolni a múlt és a jelen építészetét. De van még egy harmadik típus is: az olyan városok, amelyekből a háborús bombázások után alig maradt valami. Ilyenek voltak Magdeburg, Berlin, Drezda... Drezdában a híres, nagy múltú és nagy jelentőségű Semper-operát teljes egészében az eredetinek megfelelően építik újjá - természetesen - figyelembe véve a modern színháztechnikát, biztonsági előírásokat stb. A legrégibb berlini műemléket, a Szt. Miklós templomot, amelyet 1244-ben említenek először, nagy gonddal, a modern technika kihasználásával restaurálják. Sorolhatnánk még tovább az NDK műemlékvédelme nemzetközileg is kiemelkedő teljesítményeit. A példák azonban továbbra is azt bizonyítják csak, hogy az évszázadok során keletkezett építészeti remekek helyrehozása, karbantartása nem öncél. Ezek az épületek a gazdag múlt, az egyszerű mesteremberek nagy tudásának és dolgos kezének hiteles tanúi. így a restaurált várak, lakóházak, templomok, városházák a jelent igazolják, a jelent gazdagítják. AICH PÉTER Maratoni f i Imretrospekció Egyedülálló filmvetítés sorozat kezdődött Zágrábban, amelynek keretében bemutatják a horvátországi filmgyártás háború után készült teljes játékfilm-termését. (A felszabadulás utáni első horvát filmet 1947-ben forgatták.) A gyártás sorrendjében összesen 141 filmet vetítenek le. Az előadásokat hétfőnként rendezik, s ez azt jelenti, hogy a maratoni filmrendezvény három év múlva fejeződik be. A sorozattal elsősorban a filmtörténeti kutatómunkát, a filmmonográfiák írását és az elmélyültebb kritikát kívánják ösztönözni. A rendezőség másik fontos célja, hogy az ifjúságot megismertesse a horvát film legsikerültebb alkotásaival. B. T. Gracsja Khazarjan és társulata Kritikusok Díja ’82 Kitüntetett magyar hangjátékok ÚJ SZÚ 4 198"
