Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-31 / 25. szám, hétfő
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! w u Érvényesülnek az intenzív fejlesztési törekvések A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK 1982. évi állami tervének teljesítéséről SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA önálló elszámolással Az intenzív gazdaságfejlesztés egyik lényeges vonása a felelősség, a termelési folyamatokra vonatkozó döntési jogkör, valamint az eredményekben való közvetlen erkölcsi és anyagi érdekeltség decentralizálása a vállalaton belüli termelési egységekre, az egyes üzemekre, műhelyekre és munkahelyekre. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a vállalati gazdálkodás új külső és belső feltételei szigorúan megkövetelik a termelésbe lépő források - az energia, a nyers- és az alapanyagok, valamint a munkaidő - maximálisan hatékony hasznosítását. Mindez együtt jár a munkaszervezés és a technológiai eljárások tökéletesítésével, az anyagfogyasztási és a teljesítménynormák optimalizálásával, s a termékek műszaki és minőségi színvonalának állandó emelésével. A felelősség, a döntési jogkör és az érdekeltség említett decentralizálása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a termelési alapegységek nagyobb önállósága több lehetőséget nyújt a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének fejlesztéséhez, a helyi tapasztalatokban gyökerező ötletek és javaslatok megvalósításához, valamint a szocialista munkabérezés alapelveinek következetesebb érvényesítéséhez. Ezt a folyamatot azonban úgy kell megvalósítani, hogy a nagyüzemi szakosított termelésből, a koncentrációból, a nagy sorozatú gyártásból származó gazdasági előnyök továbbra is megmaradjanak, sőt az eddiginél is jobban érvényesüljenek. E kettős cél elérését az önálló elszámolási rendszer célszerű alkalmazása teszi lehetővé. Az önálló elszámolási rendszer nem új fogalom, hiszen a szocialista termelésben kezdettől fogva a gazdasági irányítás hatékony módszerét képezte, s jelentőségére már Lenin is rámutatott. Alkalmazásának mélysége és terjedelme azonban mindig a társadalmi és gazdasági fejlődés adott szakaszának feladataitól és feltételeitől függött. Az extenzív gazdaságfejlesztés történelmi korszakában például legfeljebb csak vállalati szinten érvényesült. A jelenlegi időszakban azonban, amikor a további gazdasági fejlődés az intenzív tényezők kihasználására épül, az önálló elszámolási rendszer jelentősége is fokozódik, s terjedelme is bővül, elsősorban a vállalaton belüli szervezeti alapegységek irányában. A nyilvánvaló előnyök ellenére azonban nagyon lassan halad a vállalaton belüli önelszámolás gyakorlati bevezetése. Ennek több oka is van. Fékezően hat a megszokottság, a sokéves gyakorlat, valamint az, hogy az önálló elszámolás előnyei csak komplex rendszerben bontakozhatnak ki, s egy ilyen rendszer részletes kidolgozása és bevezetése nagyon igényes és bonyolult feladatot jelent a vállalatok gazdasági vezetői számára. Sokan arra hivatkoznak, hogy számos kérdést még az elméleti kutatás szintjén sem tisztáztak, s hogy az illetékes minisztériumok által kiadott útmutatások, szabályzatok nem elég részletesek. Akik igy vélekednek, azok megfeleldkeznek arról, hogy a vállalaton belüli önálló elszámolás nem egy felülről irányított, pontosan körülhatárolt rendszer, hanem ezt is a mindennapi életben, az alkalmazás gyakorlati tapasztalatai alapján kell kifejleszteni, tökéletesíteni. Hasonló téves nézetek fordulnak elő a vállalati jövedelmezőség kérdésével kapcsolatban. Egyesek az önálló elszámolási rendszert elsősorban a nyereségrészesedés szervezési formájának tekintik, s szerintük a jövedelmezőség az önálló elszámolás érvényesítésének nélkülözhetetlen feltétele. Ez azonban inkább megfordítva érvényes. Tény, hogy az utóbbi években a termelési költségek állandó növekedése, s a romló eszközhatékonyság szükségszerűen csökkentette a vállalatok jövedelmezőségi szintjét. Ez különösen a mezőgazdaságban volt tapasztalható. Ebben a helyzetben a megoldás kulcsát éppen a vállalaton belüli önálló elszámolás képezi, vagyis ezen a területen kell kialakítani a szükséges szervezési feltételeket a hatékony és jövedelmező termelés biztosításához. Az előbbiekkel szorosan összefügg néhány alapvetően fontos gyakorlati kérdés. Az egyik a vállalat termelési és gazdasági tervmutatóinak célszerű átalakítása az önelszámolási egységek számára. Arról van szó, hogy ezek minden dolgozó számára világos és érthető, s az adott feladatokat konkrétan kifejező mutatókban legyenek megfogalmazva. Az önálló elszámolási rendszer hatékony érvényesítésének további feltétele a szervezeti egységek közötti kapcsolatok átfogó rendezése. Ez a vállalaton belüli ún. elszámolási árak kérdését, valamint a kölönbözö teljesítmények és szolgáltatások kölcsönös elszámolását öleli fel. Ezeket a kérdéseket szintén a helyi feltételekből kiindulva, az alkalmazott irányítási módszerekkel összefüggésben, maximális célszerűségre törekedve kell megoldani. A dolgozók, a vállalatok, s az egész népgazdaság érdekei egyaránt megkövetelik, hogy a vállalaton belüli önálló elszámolás érvényesítésének alapvető kérdései minden irányítási szinten mielőbb megoldást nyerjenek. MAKRAI MIKLÓS HETFO 1933. január 31. XXXVI. évfolyam 25. szám Ára 50 fillér A nyitrai Plastika vállalat dolgozói az év első napjától kezdve egyenletesen teljesítik idei feladataikat, amelyek értelmében a múlt évhez viszonyítva 8 millió koronával több árut termelnek. A felvételen Štefan Tóth és Jozef Kozma a 225 centiméter átmérőjű PVC-csövek gyártósorát indítja be. (Foto: ČSTK- Amand Abso- lon felvétele) A múlt esztendőben, lényegesen igényesebb fejlődési feltételek között, folytatódott a CSKP XVI. kongresszusa szociális-gazdasági programjának teljesítése. A gazdaságfejlesztés dinamikájának tervszerű lassítása feltételeket teremtett ahhoz,hogy a gazdaság igazodjék az új, bonyolultabb helyzethez, megtartsa egyensúlyát a fő tevékenységi területeken. 1981-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem 18,5 milliárd koronával, a társadalmi termék pedig 67,5 milliárd koronával növekedett (folyó árakban számítva). Lényegében megvalósultak az állami tervnek az életszínvonal megőrzésével és a szociális biztonság szilárdításával kapcsolatos, illetve a külgazdasági egyensúly megtartását célzó szándékai. Ehhez hozzájárult, hogy tovább fejlesztettük a KGST-tagországokkal, elsősorban pedig a Szovjetunióval való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. Az intenzív népgazdaságfejlesztésre irányuló erőfeszítések abban nyilvánultak meg, hogy elmélyültek a 7. ötéves tervidőszak első esztendejében megnyilvánuló pozitív irányzatok a hatékonyságban, főleg az anyag- és összköltségek csökkentését, a rentabilitás és a nyereség növelését illetően. Az állami célprogram feladatainak megvalósításával csökkent a tüzelőanyag-, az energia- és a fémfelhasználás. Kedvezően befolyásolta a gazdaságosságot, hogy teljesítették a CSSZSZK kormányának a 7. ötéves tervidőszakra szóló gazdaságossági programjából következő feladatokat. A hatékonyság alakulására pozitívan hatott a komplex intézkedések alapelveinek érvényesítése, noha e téren még nem mindenütt hajtották végre megfelelő következetességgel a feladatokat. A feladatokat kevesebb kőolaj és egyéb nyersanyag-, illetve anyag felhasználásával teljesítettük. Az import csökkentésével ellensúlyoztuk az 1981 -es évi gyengébb termés következményeit. A kedvező tendenciák mellett azonban fogyatékosságok is felmerültek, amelyek lassították a népgazdaság intenzív fejlesztését. Itt főleg arról van szó, hogy a gazdasági teljesítőképesség kiaknázása során még mindig alacsony a tudomány és a technika érvényesülésének részaránya, hogy a tudományos-műszaki vívmányok alkalmazásával még nem megfelelően járulunk hozzá az élőmunka, az energia és a nyersanyagok hasznosításához, az állóeszközök jobb kihasználásához. A vállalatok egy része nem teljesítette a tervfeladatokat, továbbra is egyenetlen volt a tervteljesítés. Tartalékaink vannak még abban is, hogy a választékot gyorsabban kellene hozzáigazítani az igényekhez, a bel- és külkereskedelem szükségleteihez. Részlegszervezetek évzáró taggyűlései (Tudósítónktól) - Mielőtt a rima- szombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági üzemeinek párt- alapszervezetei megtartanák az évzáró taggyűléseket, a társközségekben működő részlegszervezetek munkájának értékelésére került sor. Az előző esztendő gyakorlatától eltérően most sokkal inkább a helyi eredményeket és problémákat vitatják meg. A gortvai részlegszervezet kommunistái a napokban megtartott tanácskozásukon például elégedettek lehettek múlt évi tejtermelési eredményükkel, hiszen a tervezett 3400 liter helyett 3566 literes átlaghozamot értek el, s nem rajtuk múlt, hogy a Várgedei (Hodejov) Efsz végül is nem tudott eleget tenni tervfeladatainak. Fokozta teljesítményük értékét, hogy a tervezett 30 dkg-os abraktakar- (Folytatás a 2. oldalon) TUDOMÁNYOSMŰSZAKI FEJLESZTÉS Sikerült eredményesen megoldanunk, illetve a termelésben is érvényesítenünk számos kutatási és fejlesztési feladatot, és színvonalasabbá vált az innovációs folyamat. Emelkedett a termelés műszaki színvonala, javult a termékek minősége. Ugyanakkor azonban a tudományos-műszaki fejlesztés üteme sem a szükségletekkel, sem a lehetőségekkel nincs összhangban. A korábbi évekhez viszonyítva jobban teljesítették a műszaki-fejlesztési terveket, a feladatmegoldások időtartama azonban még mindig hosszú. Az állami műszaki- fejlesztési tervből következő kutatási és fejlesztési feladatokat 97,3 százalékra teljesítették. Jó eredményeket értek el például a félve- zetőalkatrész-bázis fejlesztésében. Ez lehetővé teszi az áram gazdaságosabb hasznosítását és a végtermékek műszaki színvonalának emelését, főleg ami a gépipari termékeket illeti. A fejlesztési eredményeknek köszönhetően jó eredményeket érünk el a kőolajfelhasználáshoz szükséges gépi berendezések gyártásában is, így mérsékelhettük az importot és fokozhattuk az exportot. A végrehajtott kutatási feladatok 93,3 százalékát érvényesítették a gyakorlatban, így e téren (az előző évhez viszonyítva) javult a helyzet. Megkezdték például az ipari robotok, a landolási rádiólokátorok és a tökéletesített orsó nélküli finomfonók gyártását. (Folytatás a 3. oldalon) Hogyan módosul a gyermekek és a nyugdíjasok városi közlekedési díjszabása? Válaszol: Ľudmila Mošte- nanová, a Bratislavai Közlekedési Vállalat szakelőadója. A holnap életbe lépő új határozat szerint a gyerekek tíz éves korukig ingyen utazhatnak. Megszűnnek viszont a két vonalra jogosító húsz koronás diákbérletek, az összes vonalra szóló bérlet díja változatlan marad. A változás a nyugdíjasokat is érinti. Azok a 65-70 éves lakosok, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 900 koronát, kedvezményes áron, 35 koronáért, bérletet válthatnak. A 70 évesnél idősebbek továbbra is ingyen utazhatnak, de megszűnik az ingyen utazásra jogosító igazolványok kiadása. Ellenőrzés esetén elegendő lesz a személyazonossági igazolvány felmutatása. Újdonságnak számít az is, hogy az ingyenes utazás (természetesen a 70 éven felülieknél) a más városból, falvakból érkezőkre is vonatkozik. Szlovákia többi városaiban 1985-ig vezetik be ezt a módosítást. -erfMegkérdeztük
