Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám, szerda

ÚJ szú 3 1983. I. 5. Libanon SOK HALÁLOS ÉS SEBESÜLT ÁLDOZATA VAN A TRIPOLI HARCOKNAK (ČSTK) - Tripoli észak-libanoni városban tegnap már negyedik napja folytatódnak a heves tüzér­ségi harcok a rivalizáló muzulmán frakciók között. A harcokat, me­lyeknek az elmúlt 24 óra során legkevesebb 30 halálos és 50 se­besült áldozata volt, a magát népi ellenállásnak nevező Szíria-elle- nes szervezet provokálta ki. Szá­mos épületben súlyos károkat okoztak a gránátok, és a városban érezhető az alapvető élelmiszerek hiánya. Safik Vazzan libanoni kor­mányfő kérésére Tripoliba indult magas rangú szíriai katonatisztek egy csoportja, hogy a szíriai egy­ségek a libanoni jelenlétre az Arab Ligától kapott mandátum alapján segítsék elő a helyzet nor­malizálását. Bejrúti politikai körökben úgy vélik, a tripoli frakcióharcok ürü­gyül szolgálnak majd Izraelnek, hogy a Libanonnal folytatott tár­gyalásokon még inkább elodázza csapatai kivonását az országból, s a jövőbeni államközi kapcsolatok olyan rendezését kényszerítse a bejrúti kormányra, amely meg­sértené a libanoni állam szuvere­nitását. Légi és szárazföldi harcok az iraki-iráni fronton (ČSTK) - Bagdadban tegnapra virradó éjszaka közzétették az ira­ki fegyveres erők főparancsnoksá­gának nyilatkozatát, amely közli, hogy a front déli részén az iraki légierő támadást intézett az iráni szárazföldi csapatok állásai ellen, és az ellenségnek súlyos veszte­ségeket okozott. A nyilatkozat szerint a szárazföldi harcok során 19 iráni katonát öltek meg. Az ÍRNA iráni hírügynökség ezzel szemben azt közölte, hogy az el­AFGÁN ELLENFORRADALMI BANDÁK VISZÁLYAI (ČSTK) - A Hévád című kabuli napilap közzétette azt a dokumen­tumot, amely az Afgán Demokrati­kus Köztársaság hatóságainak kezébe került, s amelyet gulbud- din Hekmatjar, az afgán ellenfor­radalmi bandák egyik vezére írt alá. Az ún. iszlám párt vezetője titkos parancsában arra utasítja bandáit, hogy az általuk „felszabadított“ területekre ne engedjék be más ellenforradalmi szervezetek cso­portjait. A dokumentum azt bizo­nyítja, hogy az ellenforradalmi szervezetek között ádáz konkur- renciaharc folyik. így az imperializ­mus erőinek hathatós támogatása ellenére sem mutathatnak fel az ellenforradalmárok jelentős sike­reket. Az „iszlám védelmezői“ va­lójában nem harcolnak másért, csak jobb pozíciókért a fosztoga­tásokhoz és a jövedelmező kábí­tószercsempészéshez . múlt 24 óra során az iráni légvéde­lem visszaverte az ellenség vala­mennyi légitámadását. Közölte to­vábbá. hogy az iráni tüzérség hét­főn lőtte az iraki határ menti körze­teket a front központi szakaszán, és az ellenfél 56 katonáját tette harcképtelenné. A japán külügyminiszter londoni tárgyalásai (ČSTK) - Abe Sintaro japán külügyminiszter megérkezett egy­hetes nyugat-európai kőrútjának újabb állomására, Londonba. Hét­főn Belgiumban járt, majd a brit fővárosból tovább utazik az NSZK-ba, Franciaországba és vé­gezetül Olaszországba. Londoni tárgyalásainak hivata­losan bejelentett célja „a két or­szág kormánya közötti párbeszéd folytatása“. A brit sajtó szerint a londoni kormány erős nyomást fog gyakorolni Abe Sintaróra an­nak érdekében, hogy Japán korlá­tozza Nagy-Britanniába irányuló exportját. Margareth Tahtcher mi­niszterelnök arra figyelmeztette a napokban a tokiói kormányt, hogy Nagy-Britannia esetleg vé­dővámokat léptet életbe a japán áruk beözönlésének megakadá­lyozása céljából. London azért fontolgatja ezt a lépést, mert az elmúlt hónapokban a japán-brit kölcsönös árucsere-forgalomban óriási aktívum mutatkozik a japán fél javára. WASHINGTON Megkezdődött az 1984-es elnökválasztás jelöltjeinek bejegyzése (ČSTK) - Tegnapra virradóan Washingtonban hivatalosan meg­kezdődött az elnökjelöltek jegy­zékbe vétele. Habár az Egyesült Államokban csak a jövő év végén kerül sor az elnökválasztásra, a jelölteknek a regisztrálásra vo­natkozó formális kérvény előter­jesztésével lehetőségük nyílik egy úgynevezett pénzalap létrehozá­sára, melyből a későbbiek folya­mán pénzelhetik a rendkívül költ­séges választási kampányt. Elsőként Walter Mondale egy­kori alelnök nevét jegyezték be, aki a Demokrata Párt színeiben indul az elnökválasztási küzde­lemben. Legnagyobb ellenfelei va­lószínűleg Reubin Askew, volt floridai kormányzó és Alan Cranston kaliforniai szenátor lesznek. Ronald Reagan elnök egyelőre hivatalosan még nem kö­zölte indulását, az USA-ban azon­ban általános a vélemény, hogy ismét megpályázza az elnöki széket. Új kongresszus - régi gondok A z új év első napjaiban új összetételben tartotta meg első ülését az Egyesült Államok 98. kongresszusa. Az amerikai hagyományoknak megfelelően a washingtoni törvényhozás ta­nácskozását elnapolták és majd január 25-én újítja fel munkáját, amikor Reagan elnök előterjeszti üzenetét az Unió helyzetéről. A kongresszusi új erőviszo­nyokra jellemző, hogy a november elején megtartott részleges tör­vényhozási választások nyomán a képviselóházban a demokraták előre törtek és megerősítették többségüket, míg a szenátusban a republikánusok megtartották fö­lényüket. A washingtoni törvényhozásra a most kezdődött 98. választási időszakban súlyos gondok várnak. Első helyen kell említeni az egyre növekvő méreteket öltő munka- nélküliséget, hiszen jelenleg a munkaképes lakosság 10,8 szá­zaléka munkanélküli. Ezzel szoro­san összefügg a már régóta nem megfelelő szociális biztosítási rendszer, melynek reformjáról már évek óta vitáznak a honatyák, egyelőre azonban megmaradtak a vitáknál. A kongresszusban várhatóan heves viták lesznek arról a prog­ramról, amely új munkahelyek lét­rehozásával számol a szolgáltatá­sokban. Az erre eredetileg szánt 5,4 milliárd dolláros összegből azonban a szenátusi vita után mindössze 1,2 milliárd dollárt hagytak jóvá a képviselők. A prog­ramot azonban egyelőre törölték a napirendről, mert a törvényho­zók attól tartottak, hogy az elnök él vétójogával és meghiúsítja azt. A gazdasági problémák mellett katonapolitikai kérdésekben vár­hatók a legélesebb viták. Reagan elnök ugyanis, mint jelezte, január végéig mindent elkövet annak ér­dekében, hogy a szenátorokat és képviselőket rábírja MX rakéta­programjának a megszavazására. Az amerikai sajtóban máris olyan vélemények láttak napvilágot, hogy a Reagan-kormány az új költségvetésben is a szociális kia­dások 20-25 százalékos csökken­tésével számol, míg újabb óriási összegeket kér fegyverekre. Köz­gazdászok szerint a költségvetési mérleg deficitje elérheti a 200 mil­liárd dollárt. A szenátus és a kép- viselóház korántsem egységes az említett belgazdasági, illetve kato­napolitikai kérdésekben. Várható, hogy a jövőben még feszültebb lesz a Fehér Ház és a Capitolium közötti viszony. Reagan elnöksé­gének első két évében tulajdon­képpen nagyobb nehézségek nél­kül keresztül vihette elképzeléseit a törvényhozásban, most azonban új helyzettel kell számolnia, tekin­tettel arra, hogy - mint már emlí­tettük -, a képviselőházban a de­mokraták hattal növelték képvise­lői helyeik számát és így az arány 269:165-re módosult a demokra­ták javára. Politikai megfigyelők szerint az idei év sorsdöntő lehet az 1984-es elnökválasztások eredménye szempontjából, attól függően, hogy Reagannak a kö­vetkező hónapokban mennyire si­kerül közös nevezőre jutnia a tör­vényhozókkal. (ČSTK) MX-tanácsadó bizottság alakult Újabb argentin nyilatkozat a Malvin-szigetekről (ČSTK) - Raul Quijano Argen­tína állandó képviselője az Ameri­kai Államok Szervezetében Bue­nos Airesben bejelentette, Nagy- Britannia állandó katonai támasz­pontot épít a Malvin-szigeteken, amely veszélyezteti az egész nyu­gati félteke békéjét és biztonságát. Hangsúlyozta, hogy a brit hadse­reg a szigeteken erős szárazföldi, légi és haditengerészeti egysége­Az Egyesült Államok a tengerjogi megállapodás végrehajtását akadályozza két állomásoztat az atomtengera­lattjárókat is beleértve. Az elmúlt hónapok során a brit hadiflotta több ízben akadályozta az argen­tin tengeri hajók mozgását az At­lanti óceán déli részén. Raul Qui­jano megállapította, országa hatá­rozottan elutasítja Nagy-Britannia próbálkozásait, hogy megőrizze jelenlegi gyarmati uralmát a szige­teken, melyeket Argentína saját területe részének tekint. (ČSTK) - Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke közölte, egy 11 tagú bizottságot hoztak létre, amelynek az a feladata, hogy figyelemmel kísérje a straté­giai fegyverzetek korszerűsítésé­nek programját, elsősorban pedig az MX interkontinentális rakéták telepítési módjával kapcsolatban ad tanácsokat. A tanácsadó bizottság életre hí­vását az tette szükségessé, hogy a washingtoni törvényhozás mind­két háza decemberben úgy dön­tött, hogy egyelőre nem bocsátja az elnök rendelkezésére az idei évre kért mintegy 1 milliárd dollárt az első öt MX rakéta gyártásához. A szenátus és a képviselóház csak­is abban az esetben szavazza meg az összeget, ha megállapo­dás jön létre a rakéták telepítésé­nek módjáról. A törvényhozók ugyanis helytelenítik az elnök és hívei által javasolt ún. sűrű telepí­tési módot. A kongresszus ugyancsak de­cemberben viszont megszavazta az MX rakétákkal kapcsolatos ku­tatásokhoz szükséges 2,5 milliárd dollárt. A bizottság létrehozása ar­ra utal, hogy a Reagan-kormány- zat a kongresszus fenntartásai és a közvélemény tiltakozása ellené­re keresztül akarja vinni az MX- rakéták telepítési programját. Az MX program az USA stratégiai erői „korszerűsítési“ tervének ré­szét alkotja, amely az amerikai katonai erőfölény megszerzését hivatott biztosítani. (ČSTK) - Az Egyesült Államok nem hajlandó ezentúl pénzügyileg támogatni a nemzetközi tengerjogi megállapodás érvényesítését elő­készítő bizottság tevékenységét. Washington újabb ellenséges lé­pésével ismét azt támasztotta alá, hogy mindenáron megpróbálja le­hetetlenné tenni a december ele­jén aláírt fontos nemzetközi kon­venció érvénybe lépését. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fótitkár sajnálkozását fejez­te ki az Egyesült Államok maga­tartása miatt. Sajtótitkára útján an­OvüdmyM>á. nak a véleményének adott hangot, hogy a Fehér Ház ismét olyan veszélyes lépést tett, mellyel mint ENSZ-tagállam nehezíti a világ- szervezet végrehajtó szerveinek a tevékenységét. A tengerjogi megállapodást az amerikai delegáció hónapokon át tartó akadékoskodása ellenére alig egy hónappal ezelőtt írta alá 119 ország. A konvenció az első olyan nemzetközi tengerjogi meg­állapodás, amely általános érvé­nyű előírásokkal szabályozza a vi­lágóceánok ásványkincseinek a közös kihasználását. Ml AZ EGY HELYBEN TOPOGÁS OKA? A TASZSZ értékelése a bécsi tárgyalások tíz évéről A TASZSZ szovjet hírügynök­ség szemleírója az immár tizedik éve tartó közép-európai haderó- és fegyverzetcsökkentési tárgya­lások zsákutcájának okait elemzi. Rámutat, hogy a Nyugat to­vábbra is egyoldalú előnyök meg­szerzésére törekszik, ami sérti a felek kölcsönös biztonságának elvét és a Közép-Európában létre­jött megközelítő egyensúly elvét. Ez az úgynevezett aszimmetrikus = JOMIURI SIMBUN Arbatov akadémikus a Szovjetunió USA-hoz, Kínához és Japánhoz fűződő viszonyáról Georgij Arbatov, a moszkvai Amerika-kutató Intézet igazgatója a Jomiuri Simbun című japán polgári lapnak adott nyilatkozatá­ban úgy vélekedett, hogy a szov­jet-amerikai viszony romlásának oka a Reagan-kormányzat elva­kult antikommunizmusaésszovjet- ellenessége. A Szovjetunió - hangsúlyozta a továbbiakban Arbatov - az Egyesült Államokkal való kapcso­latok normalizálására törekszik; s akármilyen lehetőség kínálkozik is erre, azt örömmel üdvözli. Ugyanakkor a viszony megjavítá­sát a Szovjetunió - eltérően az Egyesült Államoktól - nem köti semmifajta előfeltételhez. Arbatov emlékeztet arra is, hogy változat­lanul érvényben van a szovjet­amerikai csúcstalálkozóra az SZKP XXVI. kongresszusán tett javaslat. Viszont egy ilyen találkozó - mu­tatott rá - csak akkor lehet ered­ményes, ha mindkét fél egyformán építő magatartást tanúsít. - Véle­ményem szerint a jelenlegi ameri­kai politikában alapvető változá­sok szükségesek ahhoz, hogy egy esetleges csúcstalálkozó valóban jó eredményekkel záruljon - mon­dotta a szovjet-amerikai kapcso­latok neves szakértője. Arbatov nyilatkozatában síkra- szállt a szovjet-kínai kapcsolatok normalizálása mellett. Elutasította ugyanakkor azokat a nyugati felté­telezéseket, hogy a Szovjetunió a viszony megjavítását bármely más, harmadik ország ellen kíván­ná felhasználni. Úgy vélekedett: a szovjet-kínai kapcsolatokat ille­tően jelenleg az államközi kérdé­sek megoldása a legfontosabb. Ha ez eredményes lesz, s a két ország közötti kölcsönös megér­tés szélesedik, akkor szinte auto­matikusan leküzdhetők a pártközi kapcsolatok normalizálásának út­jában álló akadályok is. A japán-szovjet viszonyról szólva Arbatov a valódi jószom­szédi kapcsolatok megteremtését szorgalmazta. Az együttműködés előtt - mutatott rá - számos lehe­tőség kínálkozik, legyen szó akár gazdasági, akár kulturális terüle­tekről, akár az ázsiai biztonság megteremtését célzó lépésekről. A két ország viszonya jelenleg nem olyan, amilyennek lennie kel­lene, s ennek oka az, hogy Japán az úgynevezett északi területek - nem létező - problémájának megoldását egyfajta előfeltétel­ként szabja. kötelezettségek nyugati követelé­sének a lényege. A bécsi tárgyalások deklarált céljának nyílt megsértésével a nyugati fél csak a szárazföldi csapatok létszámcsökkentésének kérdésére kívánja korlátozni a megbeszéléseket, teljesen ki­zárva ebből a folyamatból a fegy­verzetcsökkentés kérdését. Ezen belül is megengedhetetlenül egyoldalú a csökkentés rendjének és mértékének nyugati megközelí­tése, nem foglalkozik például a lé­gierő személyzeti létszámának korlátozásával. Az, hogy a nyugati fél a fegyveres erők egyenlőtlen, aszimmetrikus csökkentését meg­állapodástervezet formájában fo­galmazta meg, a dolog lényegén semmit sem változtat. Ezek az úgynevezett új javaslatok nem­csak hogy nem segítik az előrelé­pést, hanem hátráltatják a tárgya­lásokat, szögezi le a TASZSZ szemleírója, és hangsúlyozza: a bécsi tárgyalásokon akkor lehet haladást elérni, ha a NATO-tagál- lamok képviselői végre kellő kész­séget mutatnak arra, hogy a rea­litások, az egyenlőség és a kölcsö­nösség alapján szülessenek meg­állapodások. Az a megállapodás­tervezet, amelyet a szocialista or- országok még a múlt év február 18-án előterjesztettek, továbbra is alap a zsákutcából való kijutás­hoz. (TASZSZ) Az etióp forradalom alapvető célja a szocialista társadalom felépítése Mengisztu beszéde a COPWE II. kongresszusán (ČSTK) - Mengisztu Haile Ma­riam, az Etiópiái ideiglenes kato­nai kormányzó tanács és az Etióp Dolgozók Pártja Alapító Bizottsá­gának (COPWE) elnöke a COP­WE II. kongresszusán kijelentette, a marxizmus-leninizmus elvein alapuló élcsapat párt létrehozása az etióp forradalom további fejlő­désének elkerülhetetlen feltétele. Az etióp forradalom alapvető cél­jának a szocialista társadalom fel­építését tekinti. A legfelsőbb etióp vezető leszögezte, az ország a fe­událkapitalizmustól, a gazdálko­dás szocialista módjára való átté­rés bonyolult átmeneti korszakát éli. A fő feladat a mezőgazdasági termelés növelése, s ehhez a cél­hoz a falvak kollektivizálásán és a hatékony állami farmok létreho­zásán át vezet az út. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzettel összefüggésben hangsúlyozta, a szocializmus erőinek összefogá­sa és megszilárdítása az egész emberiség békéje, biztonsága és haladása megvédésének záloga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom