Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám, kedd

Levelezőink írják Megbecsülik őket Tisztelet az éveknek jelszó je­gyében szervezte meg a Csákányi (Čakany) Hnb polgári ügyek testü­lete, a nőszövetség és a Vöröske­reszt helyi szervezete a község hatvan éven felüli nyugdíjasainak már hagyományos találkozóját. A meghívott 83 nyugdíjas közül az ünnepségen 58-an vettek részt. A megjelenteket Vizent Julianna, a testület elnöke és Vizent Dezső, hnb-elnök köszöntötte. Ezután kö­vetkezett az óvodások és a fiata­lok kulturális műsora, melyben az idősek iránti tiszteletnek és meg­becsülésnek adtak hangot. A fris­sítő után a helyi menyecskekórus szórakoztatta a nyugdíjasokat. Sziegl Erika XXX Már hagyományossá vált, hogy Déménden (Demandice) évente két alkalommal köszöntik a 65 éven felüli nyugdíjasokat. Legu­tóbb több mint 100 nyugdíjas gyűlt össze, akiket Stutika Gyula hnb- elnök, Hás Éva, a polgári ügyek testületének elnöke és Balla Mária tanítónő köszöntött meleg szavak­kal. A hnb-elnök beszédében mél­tatta és értékelte a nyugdíjasok aktivitását, bekapcsolódását a tár­sadalmi munkába, azt, hogy több ezer óra ledolgozásával nagyban hozzájárultak a korszerű óvoda, gyógyszertár és közszolgáltató üzem épületének mielőbbi felépí­téséhez és átadásához. Az óvo­dások virágcsokrokkal, a pionírok pedig énekkel, tánccal kedves­kedtek a nyugdíjasoknak. id. Pénzes István XXX A Csilizközi Efsz vezetősége ünnepségre hívta a csilizradványi (Čilizská Radvaň) központi iroda­ház üléstermébe az 50. és a 60. életévüket betöltő dolgozókat. Az ünnepségen negyven jubiláns vett részt. Halász János mérnök, a szövetkezet elnöke és Tánczos Tibor, a szövetkezet üzemi pártbi­zottságának elnöke köszönetét mondott az eddig kifejtett szorgal­mas és fáradságos munkájukért, nagyra értékelte azt, hogy munká­jukkal hozzájárultak a szövetkezet gazdasági fellendítéséhez és be­csületes munkájukkal utat mutattak a fiataloknak. Az ünnepeltek közül 13 dolgozó jelvényt kapott, ötöt a szövetkezet kiváló dolgozója, egyet pedig a szövetkezet érdemes dolgozója címmel tüntettek ki. Cafik Gusztáv Előadássorozat A nószövetség sárosfai (Blatná na Ostrove) szervezete előadás­sorozatot rendez tagjai számára. Az előadásokon szakemberek be­szélnek egy-egy témáról. Az első előadás, melyen dr. Fábry Antal ügyész foglalkozott a családi ne­velés és a fiatalkorúak bűnözésé­nek összefüggéseivel, a faluban nagy visszhangot keltett. Álló Ferenc Egy város két hír HŐSÖKRE EMLÉKEZTEK Losonc (Lučenec) lakossága már 38-szor ünnepelte meg a vá­ros felszabadulásának évforduló­ját. Az ünnepség a szovjet kato­nák emlékművének megkoszorú­zásával kezdődött, melyen közel 2000-en vettek részt. Utána a vá­rosi művelődési házban folytató­dott az emlékünnepély, melyen Miroslav Kuča, a városi nemzeti bizottság titkára ünnepi beszédé­ben felelevenítette a város felsza­badításáért folyó nehéz harcok eseményeit, majd ismertette a fel- szabadulás óta elért nagyarányú gazdasági eredményeket. Az ün­nepség résztvevői üdvözlő levelet küldtek a bogorogyicki testvérjá­rás lakosságának és a szovjet nagykövetség dolgozóinak, mely­ben köszönetüket fejezték ki a Szovjetunió népének és dicső hadseregének. Az ünnepség szín­vonalas kulturális műsorral ért véget. VETERÁNOK TALÁLKOZÓJA Losoncon már több éves ha­gyomány, hogy az SZLKP járási bizottsága beszélgetésre hívja a párt idős tagjait. A megjelent Jelesre vizsgáztak Az érsekújvári (Nové Zámky) járási egészségügyi intézet orvo­sai, ápolónői, a községi egészség- ügyi központok orvosai és a járási egészségügyi intézet vezető be­osztású dolgozói a Belügyminisz­térium határozata alapján tűzvé­delmi tanfolyamon vettek részt, mely vizsgával végződött. Az egészségügy dolgozói bebizonyí­tották, hogy tűzvédelem és tűz­megelőzés terén is megállják a helyüket. Pénzes András veteránokat Milan Grnáč, a járási pártbizottság vezető titkára üdvö­zölte, majd ismertette velük a járás gazdasági és politikai eredménye­it. Tájékoztatta őket a pártalap- szervezetek előtt álló igényes fela­datokról és a nemzetközi politikai helyzetről. Csák István Bemutatták legszebb kézimun­káikat a Szlovák Magnezitmű­vek kassai (Košice) üzemében dolgozó asszonyok és lányok. A kiállítást a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség és a nőszövetség üzemi szerveze­te rendezte. Említésre méltó, hogy a férfiak is elhozták kézi­munkáikat; vázákat, gyertyatar­tókat, tálakat stb. Legnagyobb sikert a hímzett asztalterítők és a kézzel szőtt kisméretű perzsa­szőnyegek aratták. A három legszebb munkát díjazták. Az első díjat Sedlatá Blanka kapta hímzett térítőiért. Drenko László Egy járás életéből A rozsnyói (Rožňava) kórház transzfúziós állomásán tavaly 1370 önkéntes véradó adott vért, a revúcai transzfúziós állomáson pedig 1055-en. A véradók közül 70-en tíz alkalommal adtak vért, 10-en pedig hússzor, s ezért meg­kapták a Jánsky-emlékérem ezüstjelvényét. A járási közszolgáltató üzem az év elején a rozsnyói Dél lakótele­pen női fodrászatot létesített. A madarak és az akváriumi halak tenyésztőinek pedig új üzletet fog nyitni. Revúcán a napokban fogják átadni az új mosoda és vegytisztí­tó épületét. A közszolgáltató üzem tervbe vette, hogy Revúcán és Dobšinán ipari árucikkek-kölcsön- ző létesítésével segítik a házai- asszonyok munkáját. A Vöröskereszt járási bizottsá­ga értékelte a helyi szervezetek munkáját. A legaktívabb szerve­zetnek a Nižná Slaná-i vasércbá­nya üzemi szervezete és a Cseh­szlovák Államvasutak pelsőci (Plešivec) fűtőházának alapszer­vezete bizonyult. Ezek a szerve­zetek példás kulturális és egész­ségügyi-nevelő munkát végeztek egész évben, és 100 százalékra teljesítették a vállalt önkéntes véradást. Tavaly a legaktívabb vadásztár­sulat a járásban a dernöi (Drnava) és a rozsnyói alapszervezet volt. A legtöbb órát dolgoztak le a szé­na betakarításánál, az erdei utak karbantartásánál és a helyi szö­vetkezetekben a csúcsmunkák idején. Tóth Rozália KÖZELEBB HOZZÁK AZ EMBEREKET Változatos és tartalmas a mun­kabrigádok tevékenysége a galán- tai járás mezőgazdasági üzemei­ben és vállaltainál. A szocialista munkabrigádok mozgalmában 123 kollektíva kapcsolódott be 2102 dolgozóval. A mezőgazda­ságban dolgozó szocialista mun­kabrigádok a tervteljesítésen kívül nagy figyelmet szentelnek A szo­cialista módon dolgozni, szocialis­ta módon élni jelszó megvalósítá­sának. A gazdag, sokszínű rendez­vények közelebb hozzák egymás­hoz az embereket, baráti kapcso­latok alakulnak ki, melyek növelik a munka hatékonyságát. Száraz Pál Paulovics János ti­zenkét éve nyugdí­jas. Azóta idejét ko­sárfonással és sep­rűkészítéssel tölti. A „mesterséget“ még fiatalon elsajá­tította az idősektől. Panaszkodik, hogy a mai fiatalok nem érdeklődnek a kiha­lófélben levő „szak­ma“ iránt, így egyre kevesebben értenek a kosárfonáshoz és seprű kész ítéshez. Kovács Árpád U hl nn i IS [X] 1 Családi pótlék S. E.: A férjem 1981-ben el hunyt. A fiam dolgozik, a lányom szakközépiskolába jár. Férjem ha­lála után a fiam kapta lányomra a családi pótlékot. Tavaly azonban megnősült és a gyermeke meg­születése után is csak 180 korona családi pótlékot kapott. A 88/1968 számú törvény 18. §-a 3. bek. alapján a dolgozó a sa­ját testvére után is jogosult családi pótlékra három fejtétel egyidejű teljesítése mellett; a gyermek (testvér) a dolgozó közvetlen gon­doskodásában van; nem lehet rá más jogalapon megítélni sem csa­ládi, sem pedig nevelési pótlékot és teljesítve vannak mindazok a feltételek, amelyeket a jogsza­bály megkíván a dolgozó saját gyermekeinél is. Mindezeket a feltételeket úgy tűnik teljesítették. Véleményünk szerint azonban nyilván van vala­milyen jogalapja a családi pótlék megvonásának (például az, hogy leánya szakközépiskolai tanulmá­nyai nem minősülnek nappali ta­gozaton folytatott tanulmányok­nak). Ajánljuk, érdeklődjenek a családi pótlék megvonásának okáról a bérosztályon, s ha a vála­szuk nem elégítené ki önöket for­duljanak a Járási Betegségi Bizto­sítási Igazgatósághoz (Okresná správa nemocenského poistenia). Anyasági segély halva született gyermekre P. J.: Gyermekgondozási sza­badságon vagyok egyéves gyer­mekemmel. Hatodik hónapja vol­tam teherben a második gyermek­kel, amikor hirtelen szülnöm kel­lett. A gyermek nem él. Azt szeret­ném tudni jár-e nekem ebben az esetben anyasági segély? Az anyasági segély megítélésé­nek egyik feltétele, hogy a terhes­ség szüléssel végződjön. Ebből a szempontból különbséget kell tenni a szülés és a vetélés között. A szülés fogalmát a 194/1964 számú rendelet határozza meg. Szülésről élve született gyerme­keknél beszélünk, valamint a ter­hesség 28. hete után halva szüle­tett magzat esetében. A szülést, a fent említett rendel­kezések értelmében bejegyzik az anyakönyvbe. Az üzemekben nem vizsgálják a szülés vagy a ve­télés körülményeit, csupán azt, történt-e bejegyzés az anya­könyvbe. Ha a gyermek halva született az anyának 12 heti szülési szabad­ságra van jogigénye. A halva szü­letett gyermek esetében is döntő az anyakönyvi bejegyzés és az anyakönyvvezető által kiállított igazolás. Vetélés esetén nincs jogigénye sem szülési szabadságra, sem pedig anyasági segélyre. A veté­lés és következményei viszont munkaképtelenségnek számíta­nak és a dolgozó munkaképte­lenség ideje alatt táppénzre jogo­sult, ha teljesíti a táppénz megíté­lésének feltételeit. Családi perpatvar H. F.: A férjem röviddel házas­ságkötésünk előtt vett egy lakást (családi házrészt). Az apósom ké­sőbb, amikor nyugdíjba ment el­lentmondást nem tűrő hangon ki­jelentette, hogy a lakásba ők köl­tözködnek be. A házat mindvégig úgy kezelték, mint a sajátjukat. A férjem beleegyezése nélkül szétszedték és eltüzelték a pajtát, bevezették a vizet, a központi fű­tést és fürdőszobát csináltak. Az apósom nemrég azt mondta a fér­jemnek, hogy ideje a házat átíratni az ő nevére, mert hogy ö már sok pénzt költött a lakás felújítására és azt akarja, hogy mind a hat gyer­meke örököljön a házból. A férjem természetesen az átírásba sem egyezett bele. Kidobott és sérte­getett minket, majd bírósággal fe­nyegetőzött. A lakásban 18 évig lakott, soha semmit sem beszélt meg a férjemmel, mint tulajdonos­sal. Miért fizessünk mi rá erre? Mit várhatunk egy esetleges bírósági eljárástól? Az apósának a Polgári Tör­vénykönyv 390. §-a és 155. §-a értelmében lakáshasználati joga keletkezett a szóban forgó lakás­hoz. Ebből kell kiindulni a vita rendezésénél is. Nyilvánvaló, hogy a jogokhoz kötelességek is kapcsolódnak. Ilyen kötelességként fogható fel a Polgári Törvénykönyv 165. §- ában megállapított tilalom is; a la­káshasználó (bérlő) köteles tar­tózkodni a lakásban végzett építé­si átalakításoktól vagy más lénye­ges változtatásoktól, még akkor is, ha a saját költségén végezné eze­ket. Átalakítást, korszerűsítést vagy lényegesebb változtatást csak a bérbeadó (a tulajdonos) beleegyezésével végezhet. Ezt a beleegyezést a bérbeadó (tulaj­donos) utólag, a munkák elvégzé­se után is megadhatja. Nem két­séges, hogy mindazok az átalakí­tások, amelyeket az apósa elvég­zett, az említett rendelkezés alá esnek. Ha engedély nélkül végez­te el az átalakításokat, férje köve­telheti, hogy az apja állítsa vissza az eredeti állapotot. Ellenben, ha a bíróság úgy döntene, hogy a fér­je legalább hallgatólagosan bele­egyezett az átalakításokba (eset­leg utólag), a bíróságnak azt is meg kellene vizsgálnia, hogy a férje mihez is adta a beleegye­zését. A Polgári Törvénykönyv 165. §-a véleményünk szerint ér­telmezhető úgy is, hogy a lakástu­lajdonos beleegyezését adhatja ahhoz, hogy a lakás használója a saját költségén végezze el az átalakításokat. Kétségtelen, hogy az elvégzett átalakításokkal emelkedett a lakás értéke és a bíróság megítélésétől függ, hogy az apósa indítványára eldöntse (ha már megállapította, hogy az átalakítások a tulajdonos beleegyezésével történtek), hogy a férje jogellenesen jutott-e anyagi előnyhöz, amelyet ki kellene ad­nia, esetleg pénzben megtérí­tenie. A jogellenesen szerzett anyagi előny kiadására irányuló perben viszont az elévülés kifogásával védekezhetnének. Az elévülési határidő itt egy év és attól a naptól számítják, amelyben a jogosult (az apósa) megtudta, hogy az anyagi előnyt jogellenesen szerezték meg, s hogy ki szerezte meg. Véleményünk szerint ez az egy­éves elévülési határidő az egyes átalakítások befejezésétől kez­dődik. Köteles-e kifizetni az elmaradt tartásdíjat? A. I.: Azt szeretném tudni, követelheti-e volt férjem a gyer­mekre járó tartásdíjat tíz évre visz- szamenőleg? Ugyanis amikor tíz évvel ezelőtt elváltunk a gyerme­ket neki ítélte a bíróság. A férjem a válás után kijelentette, hogy neki nincs szüksége pénzre. Később újból férjhez mentem és a máso­dik házasságomból is van három kiskorú gyermekem. A volt férjem most azt követeli, hogy az elma­radt tartásdíjat (26 000 koronát) egyszerre fizessem ki. A tíz évvel ezelőtti bontóítélet­ben a bíróság valószínűleg nem csupán a gyermek elhelyezéséről döntött, hanem arról is, hogy mi­lyen összegű tartásdíjat köteles fizetni a gyermekre. Mivel a tartás­díjra való igény a gyermek szemé­lyes joga, véleményünk szerint az ön volt férje nem mondhatott le a tartásdíjról, illetve nem volt joga lemondani róla. Ezért hiába véde­kezne azzal, hogy a férje tíz évvel ezelőtt mit mondott. Természetesen minden követe­lés idővel elévül. Az általános el­évülési határidő 3 év. A Polgári Törvénykönyv 110. §-ának 1. bek. szerint viszont a bíróság jogerős döntésével megítélt jogok tíz év alatt évülnek el. Volt férje követe­lése tehát jogos és ön nem véde­kezhet az elévülés kifogásával sem. (m-n) DJ SZÓ 6 1983. I. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom