Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-09 / 27. szám

Nem sci-fi A SZOVJET - FINN GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ,, Szilárd meggyőződésem, hogy ami­kor a jövőben értékelik majd Finnország és a Szovjetunió kapcsolatait, akkor a ,,bizalom“ szó lesz az egyik legfonto­sabb kifejezés (Urho Kekkonnen, Finn­ország elnöke 1956-1981 között). A Wärtsilä cég hajógyárának, amely majdnem Helsinki központjában, a Finn­öböl partján van, a területe csupán 12 hektár, de zárt dokkjának méhében egy­szerre két modern jégtörő épül, a Szov­jetunió megrendelésére. A Wärtsilä turkui és perniöi üzemeiben többféle rendelteté­sű hajókat szerelnek össze, ezek alkal­masak arra, hogy a szovjet sarkvidék zord viszonyai között működjenek, vala­mint tengeri káb'elfektetöket, a tengeri fúróplatók kiszolgálására való hajókat, búvárállomásokat. 1982 közepén a társaságnak 44 nagy tonnatartalmú hajóra volt megrendelése - ezeknek háromnegyed része szovjet zászló alatt járja majd a tengereket. Csu­pán a legutóbbi harminc évben dokkjaiból több mint 500, különféle rendeltetésű hajót szállítottak a Szovjetunióba (ebben az időszakban az összes finn cég 1500 hajót adott el a Szovjetuniónak). A még 1834-ben alapított Wärtsilä ma a legnagyobb finn hajóépítő konszern lett, amelynek Finnország 13 vidékén vannak hajógyárai és segédüzemei, és külföldön is működnek leányvállalatai. A cég forgótőkéje több mint hárommilliárd finn márka. Olyan viszonyok között azon­ban, amikor a világ hajópiacán már körül­belül tíz év óta a kínálat jelentősen felül­múlja a keresletet - még az ilyen óriási iparvállalatoknak is nehézségeik támad­hatnak. Ezért a Wärtsilä számára - mint különben az egész finn hajógyártás ré­szére is - fontos szerepet játszanak a szovjet megrendelések. Hiszen a Szov­jetunióé a leghosszabb tengerpart (több mint 40 000 kilométer), a Szovjetunió hatalmas, modern kikötőket épít a Csen­des-óceán, a Fekete- és á Balti-tenger partvidékén s intenzíven foglalkozik a nagy északi tengeri útvonal hajózható­vá tételével.- A szovjet megrendelések - mondja Thankmar Horn, a Wärtsilä igazgatósá­gának elnöke - már az ötvenes években komoly alapul szolgáltak hajógyártásunk fejlődéséhez. Jelenleg is meghatározó­ak, ezek adják megrendeléseinek a felét. A Szovjetunióhoz fűződő szilárd és stabil kapcsolatok nemcsak termelési kapacitá­saink teljes kihasználását szavatolják, és elősegítik a munkahelyek számának nö­velését, hanem a technológia tökéletesí­tését és a termelés kibővítését is lehető­vé teszik. Nyugaton néha igyekeznek kétségbe vonni azt, hogy a Szovjetunió­val való kapcsolataink kölcsönösen elő­nyösek, s ennek során mindenféle valót­lanságot eszelnek ki. Ez egyáltalán nem állja ki a kritikát, és nézetem szerint csupán irigységből fakad. Finnország, amely az „európai kis ál­lamok“ csoportjához tartozik (lakossága 4,7 millió) a második helyet foglalja el a Szovjetuniónak a fejlett tökésállamok- kal folytatott kereskedelmében. A szov­jet-finn áruforgalom elérte az évi 5 milli­árd rubelt {ez körülbelül 7 milliárd ameri­kai dollár). Finnország hajókon kivül me­zőgazdasági termékeket, fafeldolgozó, cellulóz- papír- és vegyipari termékeket, közszükségleti cikkeket szállít a Szovjet­uniónak. A szovjet megrendelések 150 000 finn munkás és alkalmazott szá­mára biztosítanak munkát. A maga részéről pedig Finnország az iparilag fejlett tőkés országok között az első helyen áll a szovjet technika vásárlá­sa terén: személygépkocsikat, villany­mozdonyokat, szerszámgépeket, tőzeg­ipari berendezéseket importál. A Szovjet­unió energiahordozókat és nyersanyago­kat is szállít Finnországnak.- A Szovjetunióval való kapcsolataink fejlesztése során - így véli Thankmar Horn - jefentős termelési eredményeket értünk el. Ez módot nyújt számunkra arra, hogy sok tekintetben védekezni tud­junk azokkal a válságjelenségekkel szemben, amelyek az egész Nyugatot hatalmukba kerítették. Manapság fontos az a bennünket és szovjet partnereinket közösen érintő probléma, hogy a rendel­kezésre álló tartalékok kihasználása ré­vén kereskedelmi-gazdasági kapcsolata­inkat a jelenlegi magas szinten tartsuk. A legközelebbi években ez a szint nemcsak megmarad, hanem jóval maga­sabb is lesz. Mindenesetre így irányozza elő a Szovjetunió és a Finnország közötti kereskedelmi-gazdasági és tudomá­nyos-technikai együttműködés fejleszté­sének és elmélyítésének programja, amelyet 1977 májusában, Moszkvában írtak alá a legmagasabb szinten. Ugyan­ezt a véleményt vallja Anti Karjalainen, a finn-szovjet gazdasági együttműködési kormányközi állandó bizottság társel­nöke.- Finnország és a Szovjetunió - han­goztatja - a különböző társadalmi rend­szerű államok kölcsönösen előnyös gaz­dasági együttműködésének úttörői. A Szovjetunió és Finnország először próbálta ki sikeresen a Nyugat és a Kelet közötti gazdasági kapcsolatok olyan for­máit, mint a termelési és tudományos­technikai kooperáció és a különböző ob­jektumok közös építése. így a Szovjet­unióban cellulóz-papíripari és bányászati­dúsító kombinátok, nagy faipari gazda­ság, szállodák épülnek számos város­ban. Finnországban pedig - két atomerő­mű és egy kohászati kombinát. A Szov­jetunió a finn hajók, Finnország pedig a szovjet villanymozdonyok számára szállít berendezéseket. A két ország tervei atomjégtörőknek, a kontinentális talapzat erőforrásainak feltárására és kiaknázására alkalmas be­rendezéseknek és hajóknak, atom- és hőerőművek automatikus irányítórend­szereinek, új típusú elektronikus számító­gépeknek, energiatakarékos berendezé­seknek és sok másnak a közös tervezé­sét és gyártását is előirányozzák. (Moszkvai Pravda) IJ SZÚ 5 Biztosak a holnapban A világ minden tájáról sok ezer üzlet­ember érkezik Moszkvába, hogy keres­kedelmi kapcsolatokat létesítsen. Ki segít nekik ebben? A Szovjetunió Kereskedel­mi és Iparkamarája. 1976-1980-ban 107 millióan tekintették meg a nemzetközi és a nemzeti kiállításokon és vásárokon a szovjet pavilonokat. Ki szervezte eze­ket az oly népszerű kiállításokat? A Szov­jetunió Kereskedelmi és Iparkamarája. Ez az intézmény az idén lesz 50 éves. Hogyan segíti elő a nemzetközi kereske­delmi és a tudományos-technikai hala­dást - erről B. A. Boriszov, a Kamara elnökségének elnöke tájékoztatta az APN tudósítóját. A Szovjetunió manapság 142 ország­gal foiytat kereskedelmet, s évi forgalma 110 milliárd rubel. A fejlett szocialista társadalom viszonyai között a külgazda­sági kapcsolatok állami monopólium, központi tervezés szabályozza őket, az ország egységes népgazdasági komple­xumának érdekében. A szovjet export palettája sok tízezer árufajtát foglal magába. Vannak itt mo­dern szerszámgépek és csapágyak, or­vosi felszerelés és elektromos háztartási cikkek, gépkocsik és gyógyszerek, ener­giahordozók és elsőrendű nyersanyagok a feldolgozóipar számára. Az import vá­lasztéka is rendkívül bő. Érthető, hogy a keresletnek és a kínálatnak ezen az óceánján révkalauzok nélkül nem lehet megtalálni az előnyös üzlethez vezető utat. Ezek rendszerint a Kamara munka­társai. A Kamara minden évben több tízezer levelet kap, amelyeknek írói együttműkö­dést kérnek, és több ezer üzletembert fogad. Mivel jól ismerjük a szovjet külke­reskedelmi kapcsolatok sajátosságát és feltételeit, és szakképzett munkatársak gárdájával rendelkezünk, a külföldi üzlet­emberek kérése alapján előkészítjük szovjetunióbeli tartózkodásukat, üzleti ta­lálkozókat szervezünk számukra, vala­mint látogatásokat a Szovjetunió őket érdeklő köztársaságaiba és városaiba. Kamaránk - társadalmi szervezet. 4300 tagja van nagyüzemek, külkereske­delmi vállalatok, tudományos-kutatóinté­zetek és tervezőirodák - az ország kü­lönböző helyein. . Hogy a külföldi cégek és ipari, keres­kedelmi nagyvállalatok érdeklődést tanú­sítanak a felvevőképes szovjet piac iránt, erről tanúskodik az, hogy sokan közülük nem érik be csupán a látogatásokkal és a tárgyalásokkal, áruikat is be akarják mutatni a szovjet szakembereknek és közönségnek. A Kereskedelmi és Iparka­mara ehhez is minden lehetséges segítsé­get megad. 1981-ben például 31 szovjet városban 190 nemzetközi, ágazati és sza­kosított kiállítást rendeztünk, amelyeken 4277 külföldi cég mutatta be termékeit. A kiállításokon kötött üzletek értéke 221,9 millió rubel volt. A Kereskedelmi és Iparkamara ahhoz is támogatást nyújt, hogy a szovjet expor­tőrök bemutathassák áruikat külföldön. A legutóbbi ötéves terv (1976-1980) idő­szakában például 160 szovjet kiállítást szerveztünk, valamennyi kontinens nem­zetközi és nemzeti kiállításain és vá­sárain. Ezeken a szovjet népgazdaság termékeinek 500 000 árumintáját mutat­tuk be és 107 millió látogató ismerkedett meg velük. Üzleti kapcsolatok létrehozása és elő­segítése, a világkereskedelem fejlődését előmozdító kiállítások szervezése - ez a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparka­marája tevékenységének fő területe. De vannak más, nem kevésbé fontos terüle­tek. A Kamara például az egyetlen sza­badalmi megbízott a Szovjetunióban. A múlt évben a Kamara által kezelt beje­lentések alapján külföldön 23 000 szaba­dalmat és szerzői tanúsítványt szereztek a szovjet találmányokra, a külföldi igény­lők majdnem 2000 szovjet szabadalmat és szerzői tanúsítványt kaptak meg. A Szovjetunió különböző városaiban, kikötőiben, valamint határállomásain a Kamara több mint 350 áruszakvélemé- nyező irodája és szakértőcsoportja mű­ködik. A szovjet és a külföldi megrende­lők kérésére ellenőrzik azt, hogy az ex­port- és importáruk minősége és mennyi­sége megfelel-e a szerződésben meg­szabott feltételeknek. E munka méreteiről tanúskodik az, hogy a múlt évben az ellenőrzött áruk összértéke elérte a 44 milliárd rubelt. Mint ismeretes, az idén nagyszabású ünnepségek lesznek a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége megalaku­lásának 60. évfordulója alkalmából. A 15 szovjetköztársaság m indegy ikének, amely az egész ország egységes szerve­zetének része, megvan a maga sajátos­sága, a maga arculata. A külföldi üzlet­emberek és a széles társadalmi körök alaposabb megismerkedése egyik vagy másik szovjetköztársasággal gyakran azokon a szovjet vásárokon kezdődik, amelyeket a Kamara szervez a különbö­ző országokban, a nemzetközi vásá­rokon. A szovjetköztársaságok kiállításai tájé­koztatják a szakembereket és az üzlet­embereket a szovjet tudományos és technikai újdonságokról, áz exportlehető­ségekről. A múlt évben például a bagdagi vásáron nagy érdeklődést keltettek a Türkmén SZSZK Tudományos Akadé­miája sivatagi intézetének tárlói. Ezek bemutatták, hogy ennek a közép-ázsiai köztársaságnak a népgazdasága hogyan használja fel a napenergiát, a sivatagi ökológiai rendszerek megjavításának ha­tékony módszereit. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadé­miája J. O. Paton Villamos Hegesztési Intézetének kiállításai technikai szem­pontból mindenkor a legmodernebbek, gyakran pedig egyedülállóak. A Szovjetunió Kereskedelmi és Iparka­marája több mint 80 ország kereskedelmi kamarájával és hasonló szervezetével tart fenn szilárd üzleti kapcsolatot. . Mi biztosak vagyunk a holnapban, ab­ban, hogy az általunk teljesített munkák és szolgáltatások volumene egyre nö­vekszik, minőségük pedig javul. Honnan ered ez a biztos tudat? Azon alapul, hogy a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének terve a folyó ötéves terv időszakára (1981-1985) és a legköze­lebbi tíz évre vonatkozó távlatok, amelye­ket az SZKPXXVI. kongresszusa határo­zott meg, a szovjet külgazdasági kapcso­latok állandó bővítését és erősítését irá­nyozzák elő. Az élet megmutatta, hogy a jelenlegi viszonyok között a nemzetközi kereskedelemnek kétszeres jelentősége van: a gazdasági és a tudományos-tech­nikai kapcsolatok fejlesztése nemcsak jelentékeny anyagi előnyöket nyújt a partnereknek, hanem a béke megőrzé­sének ügyét is szolgálja. Többnyire szórakoztató és kelle­mes időtöltésnek tartjuk, ha a tudo­mányos fantasztikus (sokszor pony­va) irodalom egyre nagyobb teret hó­ditó alkotásai közül a tévé képernyője előtt is végigizgulhatunk egy űrhábo­rút. Az elképesztő jelenetek után álta­lában fellélegzünk, ismét az ember győzött, s jó, hogy az egész csak mese volt. Egyébként lehetne egy űrháború­nak győztese? Kell-e még az űrben is háborúzni? Hiszen az emberiség, amely már kb. évi 600 milliárd dollárt költ fegyverkezésre, a jó öreg Földön is képes önmagát többszörösen el­pusztítani. Sajnos éppen azok adnak minden józan átlagember természe­tes ellenérzésével szemben igenlő választ ezekre a kérdésekre, akik ha­talmas tudományos és anyagi erő fölött rendelkeznek döntési jogkörrel. A valóságban nem idegen lények fe­nyegetik az emberiséget az űrből, hanem emberek: három hete közöltük a hírt, hogy az Egyesült Államok dön­tést hozott az űrparancsnokság felál­lításáról azzal a nyilvánvaló céllal hogy fejlesszék az USA űrhadviselési képességét. A világűr militarizálását célzó ame­rikai programokbarí~5zerepel a több­szöri felhasználásra alkalmas űrrepü­lőgép, a lézerfegyver kifej­lesztése, amelyet a Shuttle típusú űrrepülőgépen helyeznének el. Ame­rikai szakemberek véleménye szerint a világűr' ideális feltételeket biztosít e fegyver számára. A TASZSZ a kö­zelmúltban ezzel kapcsolatban rámu­tatott, hogy az USA az elkövetkező évtizedben katonai feladatokat ellátó űrállomásokat kivan Föld körüli pályá­ra állítani, s amerikai katonai szak­értők véleményét idézi arról, hogy az Egyesült Államok még az ezredfordu­ló előtt (tehát nagyon is belátható időn belül) képes lenne sugárfegyvereket, köztük röntgen-lézer fegyvereket (nukleáris robbanással keltenek erős röntgensugárzást) a világűrbe telepí­teni. Más lézerfegyverek egyebek kö­zött ballisztikus rakéták és repülőgé­pek megsemmisítésére lennének al­kalmasak. Ismeretes az is, hogy júni­us utolsó vasárnapján bocsátották egyhetes Föld körüli útjára a Colum­bia űrrepülőgépet, melynek kutatási programja mindenekelőtt katonai cé­lokat szolgált, hiszen az elég szűk­szavú tájékoztatás is hangsúlyozta: az űrrepülőgép ,,szupertitkos beren­dezéseket“ szállított fedélzetén. Nincs ember, aki ne sajnálná az erre kidobott százmilliókat, nincs jóér­zésű tudós, aki ne háborodna fel azon, hogy így visszaélnek a tudo­mány eredményeivel. Örültünk az emberi tudás újabb győzelmének, amikor pl. arról értesültünk, hogy az orvostudomány sikeresen alkalmazza a lézert, amikor az utóbbi hetekben a szovjet-francia úrlegénység ember- központú tudományos kísérleteiről ol­vastunk. A Szovjetunió álláspontja az űrből vívott háborút illetően mindig is egyér­telmű volt. Közel negyedszázaddal ezelőtt, az első mesterséges hold fel­bocsátása után elsőként vetette fel az ENSZ-ben a világűr katonai célokra történő felhasználásának betiltását. S azóta is számtalanszor a békés célokat szolgáló űrkutatás mellett tet­te le a voksot, ezt szorglamazza ha­zánk is - a többi testvéri szocialista országgal együtt - az Interkozmosz programban való részvételével. A vi­lágűrben a katonai tevékenység kor­látozását követelő szovjet javaslatokat az USA rendre figyelmen kivül hagy­ja. Az úrparancsnokság felállításáról akkor hozott döntést, amikor az ENSZ- tagállamok a leszerelésről tanácskoz­tak a világszervezet második rendkí­vüli leszerelési közgyűlésén. Ahol mint közismert, a Szovjetunió memo­randumot terjesztett elő a nukleáris háborús veszély elhárítására, aminek érdekében egyoldalú kötelezettséget is vállalt. Befejezésül elevenítsünk fel két pontot a memorandumból. A Szovjet­unió javasolja bármifajta fegyver világ­űrben történő elhelyezésének eltiltá­sát, s hogy az államok mondjanak le a tudomány és technika új felfedezé­seinek és eredményeinek katonai cé­lokra történő felhasználásáról 382. VII. 9. MALINAK ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom