Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-09 / 27. szám
Nem sci-fi A SZOVJET - FINN GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ,, Szilárd meggyőződésem, hogy amikor a jövőben értékelik majd Finnország és a Szovjetunió kapcsolatait, akkor a ,,bizalom“ szó lesz az egyik legfontosabb kifejezés (Urho Kekkonnen, Finnország elnöke 1956-1981 között). A Wärtsilä cég hajógyárának, amely majdnem Helsinki központjában, a Finnöböl partján van, a területe csupán 12 hektár, de zárt dokkjának méhében egyszerre két modern jégtörő épül, a Szovjetunió megrendelésére. A Wärtsilä turkui és perniöi üzemeiben többféle rendeltetésű hajókat szerelnek össze, ezek alkalmasak arra, hogy a szovjet sarkvidék zord viszonyai között működjenek, valamint tengeri káb'elfektetöket, a tengeri fúróplatók kiszolgálására való hajókat, búvárállomásokat. 1982 közepén a társaságnak 44 nagy tonnatartalmú hajóra volt megrendelése - ezeknek háromnegyed része szovjet zászló alatt járja majd a tengereket. Csupán a legutóbbi harminc évben dokkjaiból több mint 500, különféle rendeltetésű hajót szállítottak a Szovjetunióba (ebben az időszakban az összes finn cég 1500 hajót adott el a Szovjetuniónak). A még 1834-ben alapított Wärtsilä ma a legnagyobb finn hajóépítő konszern lett, amelynek Finnország 13 vidékén vannak hajógyárai és segédüzemei, és külföldön is működnek leányvállalatai. A cég forgótőkéje több mint hárommilliárd finn márka. Olyan viszonyok között azonban, amikor a világ hajópiacán már körülbelül tíz év óta a kínálat jelentősen felülmúlja a keresletet - még az ilyen óriási iparvállalatoknak is nehézségeik támadhatnak. Ezért a Wärtsilä számára - mint különben az egész finn hajógyártás részére is - fontos szerepet játszanak a szovjet megrendelések. Hiszen a Szovjetunióé a leghosszabb tengerpart (több mint 40 000 kilométer), a Szovjetunió hatalmas, modern kikötőket épít a Csendes-óceán, a Fekete- és á Balti-tenger partvidékén s intenzíven foglalkozik a nagy északi tengeri útvonal hajózhatóvá tételével.- A szovjet megrendelések - mondja Thankmar Horn, a Wärtsilä igazgatóságának elnöke - már az ötvenes években komoly alapul szolgáltak hajógyártásunk fejlődéséhez. Jelenleg is meghatározóak, ezek adják megrendeléseinek a felét. A Szovjetunióhoz fűződő szilárd és stabil kapcsolatok nemcsak termelési kapacitásaink teljes kihasználását szavatolják, és elősegítik a munkahelyek számának növelését, hanem a technológia tökéletesítését és a termelés kibővítését is lehetővé teszik. Nyugaton néha igyekeznek kétségbe vonni azt, hogy a Szovjetunióval való kapcsolataink kölcsönösen előnyösek, s ennek során mindenféle valótlanságot eszelnek ki. Ez egyáltalán nem állja ki a kritikát, és nézetem szerint csupán irigységből fakad. Finnország, amely az „európai kis államok“ csoportjához tartozik (lakossága 4,7 millió) a második helyet foglalja el a Szovjetuniónak a fejlett tökésállamok- kal folytatott kereskedelmében. A szovjet-finn áruforgalom elérte az évi 5 milliárd rubelt {ez körülbelül 7 milliárd amerikai dollár). Finnország hajókon kivül mezőgazdasági termékeket, fafeldolgozó, cellulóz- papír- és vegyipari termékeket, közszükségleti cikkeket szállít a Szovjetuniónak. A szovjet megrendelések 150 000 finn munkás és alkalmazott számára biztosítanak munkát. A maga részéről pedig Finnország az iparilag fejlett tőkés országok között az első helyen áll a szovjet technika vásárlása terén: személygépkocsikat, villanymozdonyokat, szerszámgépeket, tőzegipari berendezéseket importál. A Szovjetunió energiahordozókat és nyersanyagokat is szállít Finnországnak.- A Szovjetunióval való kapcsolataink fejlesztése során - így véli Thankmar Horn - jefentős termelési eredményeket értünk el. Ez módot nyújt számunkra arra, hogy sok tekintetben védekezni tudjunk azokkal a válságjelenségekkel szemben, amelyek az egész Nyugatot hatalmukba kerítették. Manapság fontos az a bennünket és szovjet partnereinket közösen érintő probléma, hogy a rendelkezésre álló tartalékok kihasználása révén kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainkat a jelenlegi magas szinten tartsuk. A legközelebbi években ez a szint nemcsak megmarad, hanem jóval magasabb is lesz. Mindenesetre így irányozza elő a Szovjetunió és a Finnország közötti kereskedelmi-gazdasági és tudományos-technikai együttműködés fejlesztésének és elmélyítésének programja, amelyet 1977 májusában, Moszkvában írtak alá a legmagasabb szinten. Ugyanezt a véleményt vallja Anti Karjalainen, a finn-szovjet gazdasági együttműködési kormányközi állandó bizottság társelnöke.- Finnország és a Szovjetunió - hangoztatja - a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésének úttörői. A Szovjetunió és Finnország először próbálta ki sikeresen a Nyugat és a Kelet közötti gazdasági kapcsolatok olyan formáit, mint a termelési és tudományostechnikai kooperáció és a különböző objektumok közös építése. így a Szovjetunióban cellulóz-papíripari és bányászatidúsító kombinátok, nagy faipari gazdaság, szállodák épülnek számos városban. Finnországban pedig - két atomerőmű és egy kohászati kombinát. A Szovjetunió a finn hajók, Finnország pedig a szovjet villanymozdonyok számára szállít berendezéseket. A két ország tervei atomjégtörőknek, a kontinentális talapzat erőforrásainak feltárására és kiaknázására alkalmas berendezéseknek és hajóknak, atom- és hőerőművek automatikus irányítórendszereinek, új típusú elektronikus számítógépeknek, energiatakarékos berendezéseknek és sok másnak a közös tervezését és gyártását is előirányozzák. (Moszkvai Pravda) IJ SZÚ 5 Biztosak a holnapban A világ minden tájáról sok ezer üzletember érkezik Moszkvába, hogy kereskedelmi kapcsolatokat létesítsen. Ki segít nekik ebben? A Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarája. 1976-1980-ban 107 millióan tekintették meg a nemzetközi és a nemzeti kiállításokon és vásárokon a szovjet pavilonokat. Ki szervezte ezeket az oly népszerű kiállításokat? A Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarája. Ez az intézmény az idén lesz 50 éves. Hogyan segíti elő a nemzetközi kereskedelmi és a tudományos-technikai haladást - erről B. A. Boriszov, a Kamara elnökségének elnöke tájékoztatta az APN tudósítóját. A Szovjetunió manapság 142 országgal foiytat kereskedelmet, s évi forgalma 110 milliárd rubel. A fejlett szocialista társadalom viszonyai között a külgazdasági kapcsolatok állami monopólium, központi tervezés szabályozza őket, az ország egységes népgazdasági komplexumának érdekében. A szovjet export palettája sok tízezer árufajtát foglal magába. Vannak itt modern szerszámgépek és csapágyak, orvosi felszerelés és elektromos háztartási cikkek, gépkocsik és gyógyszerek, energiahordozók és elsőrendű nyersanyagok a feldolgozóipar számára. Az import választéka is rendkívül bő. Érthető, hogy a keresletnek és a kínálatnak ezen az óceánján révkalauzok nélkül nem lehet megtalálni az előnyös üzlethez vezető utat. Ezek rendszerint a Kamara munkatársai. A Kamara minden évben több tízezer levelet kap, amelyeknek írói együttműködést kérnek, és több ezer üzletembert fogad. Mivel jól ismerjük a szovjet külkereskedelmi kapcsolatok sajátosságát és feltételeit, és szakképzett munkatársak gárdájával rendelkezünk, a külföldi üzletemberek kérése alapján előkészítjük szovjetunióbeli tartózkodásukat, üzleti találkozókat szervezünk számukra, valamint látogatásokat a Szovjetunió őket érdeklő köztársaságaiba és városaiba. Kamaránk - társadalmi szervezet. 4300 tagja van nagyüzemek, külkereskedelmi vállalatok, tudományos-kutatóintézetek és tervezőirodák - az ország különböző helyein. . Hogy a külföldi cégek és ipari, kereskedelmi nagyvállalatok érdeklődést tanúsítanak a felvevőképes szovjet piac iránt, erről tanúskodik az, hogy sokan közülük nem érik be csupán a látogatásokkal és a tárgyalásokkal, áruikat is be akarják mutatni a szovjet szakembereknek és közönségnek. A Kereskedelmi és Iparkamara ehhez is minden lehetséges segítséget megad. 1981-ben például 31 szovjet városban 190 nemzetközi, ágazati és szakosított kiállítást rendeztünk, amelyeken 4277 külföldi cég mutatta be termékeit. A kiállításokon kötött üzletek értéke 221,9 millió rubel volt. A Kereskedelmi és Iparkamara ahhoz is támogatást nyújt, hogy a szovjet exportőrök bemutathassák áruikat külföldön. A legutóbbi ötéves terv (1976-1980) időszakában például 160 szovjet kiállítást szerveztünk, valamennyi kontinens nemzetközi és nemzeti kiállításain és vásárain. Ezeken a szovjet népgazdaság termékeinek 500 000 árumintáját mutattuk be és 107 millió látogató ismerkedett meg velük. Üzleti kapcsolatok létrehozása és elősegítése, a világkereskedelem fejlődését előmozdító kiállítások szervezése - ez a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarája tevékenységének fő területe. De vannak más, nem kevésbé fontos területek. A Kamara például az egyetlen szabadalmi megbízott a Szovjetunióban. A múlt évben a Kamara által kezelt bejelentések alapján külföldön 23 000 szabadalmat és szerzői tanúsítványt szereztek a szovjet találmányokra, a külföldi igénylők majdnem 2000 szovjet szabadalmat és szerzői tanúsítványt kaptak meg. A Szovjetunió különböző városaiban, kikötőiben, valamint határállomásain a Kamara több mint 350 áruszakvélemé- nyező irodája és szakértőcsoportja működik. A szovjet és a külföldi megrendelők kérésére ellenőrzik azt, hogy az export- és importáruk minősége és mennyisége megfelel-e a szerződésben megszabott feltételeknek. E munka méreteiről tanúskodik az, hogy a múlt évben az ellenőrzött áruk összértéke elérte a 44 milliárd rubelt. Mint ismeretes, az idén nagyszabású ünnepségek lesznek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A 15 szovjetköztársaság m indegy ikének, amely az egész ország egységes szervezetének része, megvan a maga sajátossága, a maga arculata. A külföldi üzletemberek és a széles társadalmi körök alaposabb megismerkedése egyik vagy másik szovjetköztársasággal gyakran azokon a szovjet vásárokon kezdődik, amelyeket a Kamara szervez a különböző országokban, a nemzetközi vásárokon. A szovjetköztársaságok kiállításai tájékoztatják a szakembereket és az üzletembereket a szovjet tudományos és technikai újdonságokról, áz exportlehetőségekről. A múlt évben például a bagdagi vásáron nagy érdeklődést keltettek a Türkmén SZSZK Tudományos Akadémiája sivatagi intézetének tárlói. Ezek bemutatták, hogy ennek a közép-ázsiai köztársaságnak a népgazdasága hogyan használja fel a napenergiát, a sivatagi ökológiai rendszerek megjavításának hatékony módszereit. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája J. O. Paton Villamos Hegesztési Intézetének kiállításai technikai szempontból mindenkor a legmodernebbek, gyakran pedig egyedülállóak. A Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarája több mint 80 ország kereskedelmi kamarájával és hasonló szervezetével tart fenn szilárd üzleti kapcsolatot. . Mi biztosak vagyunk a holnapban, abban, hogy az általunk teljesített munkák és szolgáltatások volumene egyre növekszik, minőségük pedig javul. Honnan ered ez a biztos tudat? Azon alapul, hogy a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének terve a folyó ötéves terv időszakára (1981-1985) és a legközelebbi tíz évre vonatkozó távlatok, amelyeket az SZKPXXVI. kongresszusa határozott meg, a szovjet külgazdasági kapcsolatok állandó bővítését és erősítését irányozzák elő. Az élet megmutatta, hogy a jelenlegi viszonyok között a nemzetközi kereskedelemnek kétszeres jelentősége van: a gazdasági és a tudományos-technikai kapcsolatok fejlesztése nemcsak jelentékeny anyagi előnyöket nyújt a partnereknek, hanem a béke megőrzésének ügyét is szolgálja. Többnyire szórakoztató és kellemes időtöltésnek tartjuk, ha a tudományos fantasztikus (sokszor ponyva) irodalom egyre nagyobb teret hóditó alkotásai közül a tévé képernyője előtt is végigizgulhatunk egy űrháborút. Az elképesztő jelenetek után általában fellélegzünk, ismét az ember győzött, s jó, hogy az egész csak mese volt. Egyébként lehetne egy űrháborúnak győztese? Kell-e még az űrben is háborúzni? Hiszen az emberiség, amely már kb. évi 600 milliárd dollárt költ fegyverkezésre, a jó öreg Földön is képes önmagát többszörösen elpusztítani. Sajnos éppen azok adnak minden józan átlagember természetes ellenérzésével szemben igenlő választ ezekre a kérdésekre, akik hatalmas tudományos és anyagi erő fölött rendelkeznek döntési jogkörrel. A valóságban nem idegen lények fenyegetik az emberiséget az űrből, hanem emberek: három hete közöltük a hírt, hogy az Egyesült Államok döntést hozott az űrparancsnokság felállításáról azzal a nyilvánvaló céllal hogy fejlesszék az USA űrhadviselési képességét. A világűr militarizálását célzó amerikai programokbarí~5zerepel a többszöri felhasználásra alkalmas űrrepülőgép, a lézerfegyver kifejlesztése, amelyet a Shuttle típusú űrrepülőgépen helyeznének el. Amerikai szakemberek véleménye szerint a világűr' ideális feltételeket biztosít e fegyver számára. A TASZSZ a közelmúltban ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az USA az elkövetkező évtizedben katonai feladatokat ellátó űrállomásokat kivan Föld körüli pályára állítani, s amerikai katonai szakértők véleményét idézi arról, hogy az Egyesült Államok még az ezredforduló előtt (tehát nagyon is belátható időn belül) képes lenne sugárfegyvereket, köztük röntgen-lézer fegyvereket (nukleáris robbanással keltenek erős röntgensugárzást) a világűrbe telepíteni. Más lézerfegyverek egyebek között ballisztikus rakéták és repülőgépek megsemmisítésére lennének alkalmasak. Ismeretes az is, hogy június utolsó vasárnapján bocsátották egyhetes Föld körüli útjára a Columbia űrrepülőgépet, melynek kutatási programja mindenekelőtt katonai célokat szolgált, hiszen az elég szűkszavú tájékoztatás is hangsúlyozta: az űrrepülőgép ,,szupertitkos berendezéseket“ szállított fedélzetén. Nincs ember, aki ne sajnálná az erre kidobott százmilliókat, nincs jóérzésű tudós, aki ne háborodna fel azon, hogy így visszaélnek a tudomány eredményeivel. Örültünk az emberi tudás újabb győzelmének, amikor pl. arról értesültünk, hogy az orvostudomány sikeresen alkalmazza a lézert, amikor az utóbbi hetekben a szovjet-francia úrlegénység ember- központú tudományos kísérleteiről olvastunk. A Szovjetunió álláspontja az űrből vívott háborút illetően mindig is egyértelmű volt. Közel negyedszázaddal ezelőtt, az első mesterséges hold felbocsátása után elsőként vetette fel az ENSZ-ben a világűr katonai célokra történő felhasználásának betiltását. S azóta is számtalanszor a békés célokat szolgáló űrkutatás mellett tette le a voksot, ezt szorglamazza hazánk is - a többi testvéri szocialista országgal együtt - az Interkozmosz programban való részvételével. A világűrben a katonai tevékenység korlátozását követelő szovjet javaslatokat az USA rendre figyelmen kivül hagyja. Az úrparancsnokság felállításáról akkor hozott döntést, amikor az ENSZ- tagállamok a leszerelésről tanácskoztak a világszervezet második rendkívüli leszerelési közgyűlésén. Ahol mint közismert, a Szovjetunió memorandumot terjesztett elő a nukleáris háborús veszély elhárítására, aminek érdekében egyoldalú kötelezettséget is vállalt. Befejezésül elevenítsünk fel két pontot a memorandumból. A Szovjetunió javasolja bármifajta fegyver világűrben történő elhelyezésének eltiltását, s hogy az államok mondjanak le a tudomány és technika új felfedezéseinek és eredményeinek katonai célokra történő felhasználásáról 382. VII. 9. MALINAK ISTVÁN