Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-23 / 29. szám

TUDOMÁNYI TECHNIKA Az Incheba ’82-ről - képekben “...Lehetetlen a részeket az egész nélkül megis­merni, és nem ismerjük az egészet addig, amíg minden részt egyenként nem ismerünk...“ (Pascal) Aki figyelemmel követte a világ- egyetem és az anyag fejlődésé­ről sáóló cikksorozatunkat, annak bizonyára feltűnt, hogy egy lénye­ges fejezetről, az anyag keletke­zéséről ez idáig egyáltalán nem esett szó. Szándékosan történt a mulasztás, ugyanis ennek a kér­désnek most, a végső összege­zéskor szeretnénk néhány gondo­latot szentelni. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a szóban torgó problémakört megközelíteni próbálkozó elméletek annyira spe­kulatív jellegűek és nélkülöznek mindennemű bizonyítást, hogy in­kább elfogadottabb - jobb híján - az a filozófiai álláspont, amely szerint az anyag örök létezésű, csupán megjelenési formái változ­nak Átalakulhat az egyikből a má­sikba, teremthetetlen és elpusztít­hatatlan. Az ember, a Föld, a gala­xis, az egész univerzum mint indi­viduum korlátozott ideig létezhet, de az őket felépítő anyag végtelen létezésű. Több tucatra tehető azon elméletek száma, amelyek megpróbálták az anyagnak a semmiből való keletkezését leír­ni. Tárgyalásuk hosszadalmas és felesleges is lenne, egyébként is csak matematikai és fizikai egyen­letek manipulálásain alapszanak, s ezek részletezése túllépi e nép­szerűsítő cikk kereteit. A modern fizikai és matematikai elméletek összessége anyagi vilá­gunk szerkezetét, anyagi felépíté­sét és mozgástörvényeit tükrözi. A világegyetemben uralkodó álla­potokat mindig az adott feltételek és azok egymástól való függősé­gének végtelen variációi határoz­zák meg. így például az „élő anyag“ megjelenése és fejlődése is csak akkor vált lehetővé, amikor az egyre táguló világegyetem koz­mikus sugárzásának térsürűsége és az ultraibolya sugárzás ebben való hányada egy bizonyos kriti­kus érték alá csökkent. Ez a su­gárzás ugyanis elpusztítja az éle­tet. Vagyis az anyagnak élő anyaggá váló rendeződése egy meghatározott típusú folyamat, amely csak más típusú folyama­tok, feltételek jelenléte nélkül me­het végbe. (Megjegyzendő, hogy ez a feltétel világegyetemünkben meglehetősen ritkán adott). Tehát a Földről megfigyelt világ megis­merhetőségét is természetszerű­leg befolyásolják azok a körülmé­nyek, amelyek adottak az általunk ismert tartományokban uralkodó feltételekkel. Ezzel a kijelentéssel tulajdon­képpen eljutottunk a világ megis­merhetőségének problémájához. Akaratlanul is felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon az anyagi világ végtelensége, kimeríthetet­lensége, átalakulásformáinak vég­telen gazdagsága nem zárja-e ki eleve a világ megismerhetőségét. Hiszen bármilyen fokot is ér el a tudomány, bármennyit is fogunk tudni a világegyetemről, az csak egy parányi homokszem lesz a si­vatagban. A kérdést azonban másként kell feltennünk. A világ teljes megismerését sohasem az fogja jelenti, hogy majdan múlt időben kijelenthetjük:^ világot már megismertük, hanem az, hogy a megismerés útjában nincs sem­miféle leküzdhetetlen elvi gát. Vagy­is, habár a világ végtelen, nem tartalmaz semmi olyat, ami nem lenne megismerhető. Maga a megismerés alapvető jellemzője az emberiségnek, s nem pedig társadalmi rétegek öncélú tevé­kenysége. Az egyre tökéletesedő megismerési folyamat az egyedüli biztosítéka annak, hogy az embe­riség életfeltételei hosszú távon adottak legyenek. Az élő organizmusokhoz tarto­zó ember felülemelkedett a fejlő­dés folyamatában, s minőségileg teljesen eltérő viszonyban van az öt körülvevő természettel a többi élő szervezethez viszonyítva. Nem ő idomul a természethez, ha­nem munkaeszközeivel a termé­szetet igyekszik magához idomí­tani. Ez érdekes filozófiai gondo­lathoz vezet: az anyag megismeri és legyőzi önmagát. Győzedel­meskedik az ember, aki a világ- egyetem általa ismert, korlátozottan felmérhető tartományainak a meg­ismeréséből és megértéséből ál­talánosít, és alkalmazza azt a még elérhetetlen távolságokban és idő­tartamokban levő jelenségekre. BÖDÖK ZSIGMOND Az anyag története (IV. rész) Már a századfordulón tudtak a tavak vizének önlengéseiről, s azokat matematikailag is leírták, de csak a második világháború után fedezték föl, hogy ezek a len­gések nem csupán a víz felszínén érvényesülnek, hanem - ha a víz­test réteges - a mélységben is, többnyire hosszú hullámok formá­jában. E vízmélyi hullámok több­szörösen magasabbak lehetnek, mint a legmagasabb felszíni hul­lámok. A zürichi műszaki főiskola kuta­tói megállapították, hogy amikor a Zürichi-tó fölött főn uralkodik, s emiatt a tóban nagyobb hullá­mok keletkeznek, a tó vizében szintén képződnek hullámok, oly­kor 20 m magasak is. A Zürichi-tó vízmélyi hullámait mérőláncokkal vizsgálták. Négy bójára a tó fenekéig érő mérőlán­cokat függesztettek, s azokra mintegy negyven műszert erősí­tettek föl. Továbbá főn idején négy haladó hajóról is figyelték a víz alatti lengéseket. A méréseket olyan időpontokban végezték, amikor az éghajlat kedvezése miatt a tavak vize rétegezetté vá­lik, mert ilyenkor a vízmélyi hullá­Lengő vizű tavak mok könnyen felismerhetők. Ilyen­kor a melegebb felső vízréteg mintegy 10 m vastag, s alatta, 20-25 m-es mélységtől kezdődő­en a fenékig 6-4,5 Celsius-fokos a víz hőmérséklete. E két eltérő hőmérsékletű víztömeg között van egy határréteg, amelyben a hő­mérséklet hirtelen csökken. Télen, amikor a felszíni víz lehűl, ez a ré­tegződés elmosódik. Amikor a légköri légnyomás in­gadozásai a tó egész víztömegé­ben hullámzást keltenek, ez a víz­tükör emelkedésében vagy süllye­désében is megmutatkozik. A víz­tükör szintmagasságának ingado­zása például a Genfi-tóban a más­fél métert is elérheti. A főn idején támadó hatalmas mozgás persze a tó biológiai álla­potára is kihat, hiszen az elkeveri mind a felszíni víz oxigénjét, mind a fenéken lerakodott tápanya­gokat. E vizsgálatoktól azt várják, hogy sikerül olyan matematikai model­leket alkotni, amelyek leírják a ta­vak időszaki lengéseit és azoknak a légköri viszonyokkal való kap­csolatát. Ilyen modellek birtoká­ban talán előrejelezhetővé válik az, hogy a vízmozgások miképp hatnak a víz műszaki létesítmé­nyekre, a tóba belekerült szennye­ződésekre vagy a tóból kiemelt hűtővízre. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) ÚJ SZÚ 17 982. VII. 23. ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK ÜVEGOLVASZTÁS A VILÁGŰRBEN Az egyesült államokbeli Wes­tinghouse kutatólaboratóriumának munkatársai rakétával 200 km-es magasságba juttattak egy üvegol­vasztó kemencét és különféle ki­egészítő berendezéseket. A repü­lés alatt a rakéta súlytalansági állapota hat-hét percig tartott. A kísérletben azt próbálták ki, hogy tudnak-e a súlytalanságban erősen homogén, buborék nélküli üveget önteni, például lézerek vagy a száloptika céljára. A súlytalanságban - minthogy hiányzik a felhajtóerő - a légbubo­rékok az olvadékban maradnak. E kísérletben úgy próbálták a bu­borékokat vándorlásra és végső sorban az olvadék elhagyására késztetni, hogy az olvadék hőfokát szakaszonként, fokozatosan szabályozzák. A rakétán elhelyezett kamerá­val kétszázötven felvételt készítet­tek a buborékok mozgásáról. A kutatók szerint a kísérlet ígére­tes eredménnyel járt. (Frankfurter Allegemeine Zeitung) A DOHÁNYZÓ CUKORBETEGEK TÖBB INZULINT IGÉNYELNEK Dán tudósok vizsgálatai szerint, a dohányzó cukorbetegeknek na­gyobb adag inzulint kell befecs­kendezniük, mint a nem dohány­zóknak. Radioaktivitással jelölt in­zulinnal végzett kísérletek során kitűnt, hogy dohányzás közben 113 százalékkal csökken az inzu­linfelvétel a bőr alatti szövetből a vérbe. Ennek következtében a diabetes mellitusban szenvedő dohányzók inzulinszükséglete 15-20, az egyik cigarettáról a má­sikra gyújtó, szenvedélyes dohá­nyosoké pedig 30 százalékkal nö­vekedett. A koppenhágai tudósok kimutatták, hogy kölcsönhatás áll fenn a bőr alatti vérellátás és az inzulinfelvétel között. Azt is megál­lapították, hogy a dohányzás okozta érszűkület és az ezzel együtt járó vérellátási zavarok hát­ráltatják az inzulin-abszorpciót. (Süddeutsche Zeitung) KIFUTÓPÁLYÁK TISZTÍTÁSA Hét szokványos repülőtéri tisz­titógépet képes helyettesíteni a Dormas minszki tudományos­termelő egyesülés által készített DE-224 aggregét. Az új gépet a legkülönbözőbb szerkezetekkel látták el a repülőtéri kifutópályák hótól, portól és szeméttől való megtisztítására. Egy különleges henger eltávolítja a hóréteget, a forgókefe pedig megtisztítja a betont. A jégréteget egy repülő­gép-hajtóműből kiáramló sugár megolvasztja, lefújja a kifutópályá­ról és felszárítja a burkolatot. Ha például a kifutópályát öt centimé­ter vastag nedves hó borítja, az új aggregát egy óra alatt képes 160 000 négyzetméternyi felületet megtisztítani. (T) Az Incheba '82 nemzetközi vegyipari vásár az idén is színvona­las seregszemléje volt a szlovákiai fővárosban az ágazat ered­ményeinek. Képet adott legújabb termékeinek széles skálájáról, tudományos-kutatási eredményeiről és a vegyipart kiszolgáló ágazatok tevékenységéről egyaránt. Az alábbiakban néhány felvétellel illusztráljuk a vegyipari bemutató gazdagságát, szín­vonalát. A csehországi vegyipari vállalatok tevékenységének sokrétűségéről szerezhetett új ismereteket a látogató a Chemopetrol termelési- gazdasági egység kiállítási részlegén. Itt volt látható egyik konszern­vállalatának, a neratovicei Spolana vállalatnak az Oestrophan nevű állategészségügyi készítménye is, amely a vásár aranyérmes ter­méke lett. A készítmény a szarvasmarha ivarzásának szabályozá­sára, a sertéstenyésztésben pedig az ellés időpontjának előrejelzé­sére alkalmazható. Félvezető Ge-Li detektor - a Rezi Atomkutató Inté­zet terméke; al­kalmas a gam­masugárzás mé­résére, s műsza­ki paraméterei megfelelnek a nemzetközi csúcsszínvonal­nak. A KGST-tag- országok kere­tében e termék monopolgyártója hazánk és a Szovjetunió. A Ge-Li detektor aranyérmes ter­mék lett. A környezeti ártalmak folyamatos elemzését teszi lehetővé az az automatizált rendszer, amely a bratislavai Datasystém terméke, s amely a vegyipari vásáron szintén bekerült az aranyérmet kapott termékek sorába. A légkör, a vizek és a talaj szennyezettségéről automatikusan gyűjti, dolgozza fel és értékeli a mennyiségi és minőségi adatokat, és az időjárás-előrejelzés számára is ugyanezt teszi. A rendszert a vízgazdálkodásban, a mezőgazdaságban, vala­mint az ipar környezetszennyező hatásainak mérésében használják ki. A vásáron minden évben kétségtelenül a leglátogatottabb részlegek közé tartoznak azok, amelyek kozmetikai szereket és háztartásvegy­ipari termékeket vonultatnak fel. E termékek közül ezúttal is nagy sikert arattak a magyar gyártmányú Fabulon-készítmények, amelyek a hazai vásárlóközönség körében is közismertek és -kedveltek. (Gyökeres György felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom