Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-23 / 29. szám

A fehér sziklák titkai Rövidesen megkezdődik Losonc (Luöenec) környékén a XVI. ejtőernyős-világbajnokság. Többször is hírt adtunk róla, hogy a járás lakossága készségesen kapcsolódott be az előkészületi munkákba. A vállalatok, üzemek és intézmények dolgozói is részt kértek az előkészítésből. A füleki (Fil'akovo) Kovosmalt propagációs osztályának dolgozói több mint 300 négyzetméter panelt készítettek, melyből hirdetőtáblákat csi­nálnak az utak mentére. Felvételünkön Mária Zilková (balról), Reiman Károly és Popovics Judit munka közben. Tibor Babjak A Karlovy Vary-i Strojoprav vállalat abrtami Blex kisüzemé­ben konyhai felszereléseket - szűrőket, krumplinyomókat, tojásvágókat, reszelőket - gyártanak. A felvételen a csoma­goló részleg látható, ahonnan a háztartási cikkeket hazánk minden tájára és külföldre is eljuttatják. Kovács Árpád A legjobbak között A trencíni járás üzemi konyhái­nak vezetői munkaértekezleten ta­lálkoztak Stará Túrán. Ján Lajda, a járási szakszervezeti tanács el­nöke pozitívan értékelte az üzemi konyhák dolgozóinak munkáját. Az elmúlt tíz év folyamán az étke­zők száma a járásban kétszeresé­re növekedett és jelenleg a járás 26 üzemi konyhájában naponta átlagban több mint huszonhatezer adag ebédet és vacsorát főznek. Már nyolc éve rendezik meg a trencíni járásban az üzemi kony­hák versenyét. A Stará Turá-i Chi- rana vállalat konyhájának kollektí­vája a legjobbak közé tartozik. A Ludmila Bunciaková vezette Csehszlovák Vöröskereszt nevet viselő szocialista munkabrigád 37 tagja közül tizenöten már elnyer­ték az ezüstjelvényt. A szakács­nők tavaly átlagban napi 1650 adag ebédet és vacsorát főztek, ez év áprilisától már naponta 2050 adag ebédet és vacsorát főznek. Tavaly óta diétás ételt is készíte­nek, eleinte csak 80 dolgozó szá­mára, de jelenleg már 130-an fo­gyasztanak diétás kosztot. Mató Pál A Dyje alsó folyásának sík vidé­két Dőlni Véstonice és Mikulov között mintegy lezárják a messzi­ről is jól látható Pavlovské hegyek különös alakú fehér sziklái. Ezen a vidéken - amelynek termékeny a földje, kellemes az éghajlata, gazdag a múltja - a történelmi idők kezdetén is éltek emberek. Jelentős kereskedelmi útvonalak, a borostyán-út és a dunai keres­kedelmi útvonal találkozott a tér­ségben. Számos archeológiái lelet beszél a múltról. Legjelentősebb feltárás a késő kőkorszaki (kb. i. e. 27-22 ezer év előtti) mammutva- dász-telep, melyet Dőlni Véstoni­ce mellett találtak. A feltárásokat századunk első éveiben kezdték meg, de elmélyült munka csak 1924-től dr. Karel Absolon, brnói zoológus, szpeleológus és pale­ontológus irányításával folyt. Egy éven belül rábukkantak egy ége­tett agyagszobrocskára. Ezt a ránk maradt legrégibb kerámiai alakotást a köztudat ma Véstoni- cei Vénusz néven ismeri Az ar­A lévai (Levice) járás ipari üze­mei közül az év eddig eltelt idő­szakában a szántói (Santovka) és a szalatnyai (Slatina) ásványvíz­palackozó üzemek, a lévai Koz­metika, a Villamossági Művek és a Baromfifeldolgozó Üzem dolgo­zói jelentős mértékben túlteljesí­tették gazdasági tervüket. Akad azonban a járásban tíz olyan üzem, ahol ez nem sikerült. így az ipari üzemek mindössze 95,8 szá­zalékra teljesítették a termelési ter­vet. A hatékonyság és a minőség terén némi javulás észlelhető, de emelkedtek a termelési költségek is. Mindez arra mutat, hogy egyes házban. Részletesen foglalkozott a Gabcíkovo-Nagymaros dunai vízlépcsőrendszer építésének kö­vetkezményeivel, a természetben várható változásokkal. Előadását színes diafilmek vetítésével tette szemléletessé Kurucz Sándor részlegen dolgozott. Innen vonult nyugdíjba. Meghatódva búcsúzott munkatársaitól, a kollektívától. Strba Lajos, a részleg vezetője mondott köszönetét sokéves, lel­kiismeretes munkájáért és kívánt további jó egészséget és hosszú, boldog életet családja körében. Ráczné Széllé Beáta cheológusok figyelmét 1936-ban újabb lelet fordította a Pavlovské hegyek felé. Faragott női fejet ta­láltak. A hegy és a folyó között talált leletek utalnak a mammutvadá- szok életére. A nagymennyiségű mammutcsontokból (az egyik he­lyen száznál is több mammut csontmaradványai voltak) arra kö­vetkeztethetünk, hogy a vadászat eredményes volt. A vadászok fa­vázas ovális vagy kör alakú ,,há­zaikat“ állatbőrökkel fedték be. Eddig hat ilyen „lakóházat“ ta­láltak. A mammutvadászok után halá­szok, majd földművelők települtek a Pavlovské hegyek lábához. A bronzkor embere felépítette ezen a vidéken az első várat, s időszámításunk táján ideértek a rómaiak. Napjainkban az itt élő emberek mélységesen tisztelik a múltat és jövőbe vetett hittel építik jelenüket éppúgy, mint az ország más vidékein élő állampol­gáraink. (jdu) munkahelyeken még nem alkal­mazzák a komplex intézkedé­seket. Az építőiparban egyetlen válla­lat sem teljesítette feladatait. A já­rási építőipari vállalat esetében mintegy négymillió, a Priemstav vállalatnál kétmillió, a Magasépítő Vállalatnál pedig 700 ezer korona a lemaradás. A lakásépítés határ­időtervét azonban mindhárom em­lített vállalat teljesítette, összesen 207 lakásba költözhettek be a la­kók, s megkezdték újabb 365 la­kás építését. Ábel Gábor Jégbirodalom A természeti szépségek­ben gazdag Rozsnyó (Roz- nava) és vidékén a legér­dekesebb látnivaló a dobsi- nai jégbarlang, mely euró­pai viszonylatban egyedül­álló képződmény. A 971 méter magasban található barlangot 1870-ben fedez­te fel Ruffini mérnök, helyi lakos. A világhírű jégbar­lang megvilágítását az idei turista idényre fénycsöves megvilágításra szerelték át, mely nemcsak a jégbarlang szépségét emeli, hanem védi is a jégdíszeket az olvadástól. A barlang átlag- hőmérséklete mínusz há­rom fok, a jég vastagsága néhol eléri a 25 métert. Az elmúlt turistaidényben 13 ezer hazai és külföldi turis­ta kereste fel és csodálta meg a jégbirodalmat. Bányász Ida Fennállásának harmincadik év­fordulóját ünnepelte a pozsony- püspöki (Podunajské Biskupice) Tüdő és Légzőszervi Gyógyinté­zet. A kórház 1952-ben kezdte el működését és sokáig TBC kerületi kórház volt. Azóta sok új épülettel Ünnepelt a kórház gazdagodott, modern felszerelé­sével és hatékony gyógymódjával tűnt ki. A kórház sokat köszönhet az igazgatójának, dr. Karol Virsík docens fáradhatatlan, becsületes munkájának. Az évfordulót a légi (Lehnice) testvérkórház parkjában ünnepelték meg. Ez alkalomból kitüntetéseKet, okleveleket adtak át a kórház azon alkalmazottjai­nak, akik hosszú évek során be­csületes munkájukkal járultak hoz­zá a kórház jó hírnevéhez. Kartai Edit A neratoviceiek Z-akcióban hasznos ötletet valósítottak meg. Harminc autó részére földalatti garázst építettek, mely­nek a tetején helyezték el a piacot. A kertbarátok és kisállatte­nyésztők itt értékesíthetik fölösleges termékeiket. Az autótulaj­donosoknak, akik igényt tartottak garázsra, 300 órát kellett ledolgozniuk társadalmi munkában s ezért három évig ingyen használják a garázst. Miroslav Vodéra A lakosság tájékoztatásáért Csallóköz madár-, növény- és állatvilágáról, halgazdaságáról, éghajlati viszonyáról, védett terü­leteiről és környezetszennyeződé­séről érdekfeszítő előadást tartott Binder Pál, a Dunamenti Múzeum dolgozója az izsai művelődési Alapító tag búcsúztatása A hodosi (Vydrany) Dukla Efsz nagyabonyi (Veiké Blahovo) vas­megmunkáló részlegén meghitt ünnepség keretében búcsúztatták Geraszimov Sándor alapító tagot. Három, eredményekben gazdag évtizedet töltött a nagy családban. Húsz évet az állattenyésztésben, tízet pedig a vasmegmunkáló Páratlan lelet A Spísská Nová Ves-i Ag- rostav dolgozói Hrabusice kö­zelében meliorációs munkák végzése közben páratlan lelet­re bukkantak. Huszonnyolc vasbaltát találtak, melyek kö­rülbelül 300—400 évvel időszá­mításunk előtt készültek. A 21-24 centiméteres balták is bizonyítják, hogy a Szepesség ősidőktől fogva lakott terület. A Szlovák Tudományos Aka­démia Spis Archeológiái Inté­zete különbizottságának kuta­tói a lelőhely közelében vasfor­gácsot is találtak, amiből arra következtetnek, hogy a baltá­kat ott helyben készítették ,, hazai ‘ ‘ nyersanyagból. (-ss) Eredmények és lemaradások ÚJ sz KE 1982. VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom