Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-23 / 29. szám
A szigorúbb népgazdasági követelmények lényegesen megnövelték a dolgozók kezdeményezésének értékét, az újítások rangját. Bizonyíték erre, hogy az elmúlt években az újítómozgalom a mezőgazdasági szervezetekben is egyenletesen fejlődött, és egyre több a rendszeresen újítók száma. Tóth András, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Egységes Földmúvesszövetke- zet mérnöke műszaki-szellemi alkotásaival évek óta szintén rendszeresen járul hozzá a gazdálkodás eredményesebbé tételéhez. Igyekezetét a mezőgazdasági újítók nyit- rai (Nitra) találkozóján is méltatták, mert ő volt tavaly az ágazat legeredményesebb újítója. Ezúttal munkahelyén kerestük fel. A közös gazdaság gépesítő részlegének irodájában beszélgetünk.- Mik a mozgató rugói tevékeny közreműködésének az újítómozgalomban?- A sok-sok megoldásra váró feladat. A mezőgazdaságban ugyanis az egyik munkafolyamat komplex gépesítése megoldott, a másiké nem. Kiemelkedően jól gépesített például a gabona betakarítása, nekünk, újítóknak azonban a megoldatlan problémákra kell összpontosítanunk. Itt van például az élelmiszeripari hulladék felhasználásának kérdése. Mindenki azt magyarázza, mennyire alkalmas az élelmiszeripari hulladék takarmányozási célokra, viszont egyetlen ipari üzem sem gyárt a feldolgozására alkalmas berendezést. Az is gond, hogy az aránylag szűk beruházási keret miatt nehézségekbe ütközik új istállók építése, az állatokat viszont el kell helyezni. A tejgyárak évekkel ezelőtt áttértek a minőség szerinti átvételre, követelmény például, hogy a tej átadásakor nem lehet tíz fokosnál melegebb. Ugyanakkor nehéz hűtőberendezést szerezni, és a meglevők sok villanyáramot fogyasztanak. Nincs gép a kukoricaszár betakarítására. A szőlő gyomirtására alkalmas permetező ugyan van, az viszont nemcsak a gyomra szórja a vegyszert, hanem a friss hajtásokr^s, és folytathatnám a felsorolást...- Tudjuk, hogy a fentebb említett gondok egyikére- másikára egyedül, némelyikére pedig többedmagával keresett gyógyírt. Elmondaná hogyan? .- Közel van a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzem, és épül a járásban a húskombinát, ezért érdemesnek találtuk a hulladékfözö berendezés készítését. A tervvel hamar elkészültem, de két év kellett hozzá, amíg Píver Dezső, a szövetkezet elnöke, Alföldi Imre főzootechnikus, Urbanics Tibor újítás-felelős továbbá Somogyi Attila és jómagam beszereztük a nagy főzőedényt, a kazánt, a pumpát, a csigát, a csöveket, a kompresszort és a többi hozzávalót. További hónapok teltek el próbaüzemeléssel. Menet közben olyan javításokat eszközöltünk rajta, amelyekkel elértük, hogy az egész feldolgozás zárt rendszerben történjék. Egyébként csak így tudtunk munkaerőt szerezni erre a nem éppen vonzó munkahelyre. Ma már naponta 3000-5000 liter fehérjedús takarmány készül benne a sertéseknek. A sertésistálló-hiány okozta gondokon pedig enyhített az, hogy az előhizlaldába olyan ketrec-rendszert terveztem, amelyben a gondozók folyosója az etető rész és a nevelőtér fölött van. A lenti folyosó helyén most állatok vannak, tehát több elfér egy istállóban, persze, az egészségügyi előírásoknak megfelelő létszámban. Ennek a tartási módszernek további előnye, hogy fentről az állatok jobban szem előtt tarthatók. Ilyen ketreceket más mező- gazdasági üzemek részére is tervezek. Ehhez csak az kell, hogy adják meg az istálló méreteit. A tervrajzok alapján a berendezést a melléküzemágunk dolgozói elkészítik. A megalapozott tervek ezen a rajzasztalon születnek. AképenTóth András (EgriFerencfelvétele) A tej tíz fok alá hűtését Sághy Gyula munkatársammal oldottuk meg úgy, hogy a 360 fejős tehén részére épült farm hűtőberendezését kibővítettük, igy idehordják mind a 900 tehéntől fejt tejet. Hűtés közben a berendezés nem fogyaszt sokkal több áramot mint a kibővítés előtt. A kukoricaszár betakarítására alkalmas - kombájnra szerelhető - szerkezet kivitelezésére is megvan az elképzelésem. Megvalósítására az elkövetkező hónapokban kerítünk sort a gépesítőkkel. A vegyszerpermetező átalakítását szintén előkészítettem.- Amint hallom, a melléküzemágban és a gépesítő részlegen is szívesen rendelkezésére állnak, és más beosztásban dolgozók is szívesen közreműködnek egy- egy elképzelése megvalósításában.- Igen. Szerencsés helyzetben vagyok, mert ahhoz, hogy eredményeket mutassak fel az újításban, kellő támogatásban részesülök. Nem volt ez így mindenütt, ahol eddig dolgoztam. Legalábbis első munkahelyemen, a bra- tislavai Teslában úgy éreztem, hogy csak amolyan második hegedűs vagyok. Ott az elektromérnök az első ember. Persze, azért újítottam ott is. Hordozható rádió egyik alkatrészét ajánlottam hőkezelésre, mert alkalmatlannak bizonyult beszerelésre. Meg azért is jöttem el onnét, mert ismerős környezetbe vágytam. Egy ideig a dunaszerdahelyi Agrostavnál dolgoztam gépesítőként, majd tervezőként. Mezőgazdasági épületeket, berendezéseket terveztem. Sokat tanultam, de nem szárnyalhatott olyan szabadon a gondolat. Kerestem a helyem. Hat évvel ezelőtt kerültem a földmüvesszövetkezetbe. Egyébként ide nősültem, Hódosba, ahol a szövetkezet központja van. Építkezni kezdtem. A családom, a gyerekeim miatt, és mert úgy érzem, végre azt csinálhatom, amihez kedvem van, azt hiszem, végleg letelepedtem. Először a gépjavító részleg vezetésével bíztak meg, de három héten belül új beosztásba kerültem, műszaki-fejlesztési munkahelyet hoztak létre számomra, ahol egyedül dolgozom.- Vagyis intézményesítették a kezdeményezést.- Látszatra. A kezdeményezést ugyanis nem lehet előírásokkal szabályozni, vezetői utasítással elrendelni. Én nem parancsokat kapok. Az, hogy műszaki fejlesztő feladat-meghatározást, megbízatást jelent. Az történt, hogy a vezetőség felismerte az újítások jelentőségét, az újítást a munkahelyi élet szerves részének és a tartalékok feltárása leghatékonyabb formájának tekinti. Ez a korszerű vezetési módszer olyan munkahelyi légkört teremtett, amely teret ad a kezdeményezésnek.- Ilyen egyszerű az egész?- Annak tűnik, de valójában újítani nehéz és bonyolult feladat. Gépészmérnök vagyok. Ezért a gépet, a berendezést látón magam előtt, amit szeretnék megszerkeszteni. Sajnos, nincs mindenki olyan szerencsés helyzetben, mint én, hogy megteremtik érvényesülésének a lehetőségeit. Volt rá példa, hogy a gépesítő részlegen három ember nekem dolgozott. Igaz, én is odaálltam közéjük hegeszteni, faragni... Eredményesen újítani csak ott lehet, ahol megteremtették hozzá a szervezési feltételeket. A kezdeményező, alkotó erőt csak kedvező anyagi-műszaki feltételek közepette, erkölcsi és anyagi ösztönzés segítségével lehet eredményesen a fejlődés szolgálatába állítani.- Álljunk meg egy pillanatra az anyagi ösztönzésnél. Az újítás sikeres kibontakoztatását ugyanis sok helyütt az irigykedés gátolja.- A jutalmazás nem szájíz szerint történik, hanem munkajogi és bérezési előírások alapján. Ha a közgazdász az újításokkal összefüggő gazdasági számítások elvégzésekor ezekhez tartja magát, akkor nem kell tartania sem az ellenőrzéstől, sem az újítótól. Helyes, hogy a termelés minden szakaszán kemény követelménnyé vált a takarékoskodás, persze, az ésszerű takarékoskodás. Hiszen nem lenne jó, ha azokkal az ösztönzőkkel is takarékoskodnának, amelyek megalapozhatják a gyorsabb fejlődést. Sőt, most minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy - mint azt a Dukla Efsz- ben is teszik - megfelelően támogassák a haladást szolgálókat. KOVÁCS ELVIRA Látogatás a Rovinkai Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézetben Szép, korszerű épületben székel a Bratislava .melletti Rovinkán a Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézet, amely - mint a nevében is hordozza - a mezőgazda- sági termelés csaknem valameny- nyi ágazata részére fejleszti a gépeket, berendezéseket. A mező- gazdaság ellátása korszerű, hatékony gépekkel - korparancs, az önellátás fokozásának alapfeltétele. Cagán István mérnök, a kutató- intézet tudományos munkatársa tömören így jellemzi az itt folyó tevékenységet:- Intézetünk szakosított intézet, kutatási és fejlesztési programmal. Új mezőgazdasági gépeket szerkesztünk, technológiákat dolgozunk ki, kutatásokat végzünk a mezőgazdasági gépek karbantartásával kapcsolatban, és itt készülnek az újonnan szerkesztett gépek prototípusai. Nagy figyelmet szentelünk a hegyvidéki mezőgazdasági munkák gépesítésének, és a szőlő-, valamint a gyümölcstermesztés számára is fejlesztünk ki különböző gépeket. Ezen felül tanácsadói szolgáltatást is nyújtunk.- A hegyvidéki területek gondja közismert. Tudjuk, hogy még nincs megfelelő mezőgazdasági technikánk, amelynek segítségével itt is gépesíthetnénk a termelést. Merre tart e téren a kutatás?- Különös figyelmet fordítunk a szénabetakarító gépekre, amelyek 16-22 fokos emelkedőkön is használhatók. Intézetünk kutatásifejlesztési részlege együtt dolgozik új motoros kaszák fejlesztésén.- Közismert, hogy a gyümölcsösökben is kevés a gép! Várható-e javulás e téren? Kutatásunk és fejlesztésünk jelenleg a facsemeték kiültetésének gépesítésére irányítja a figyelmet, és gondolunk a faiskolákban végzett más műveletekre is, így a kötözésre, a metszésre, a hulladékágak zúzására. A termés betakarításának gépesítése is fontos feladat. Erre a célra már kifejlesztettünk egy hidraulikus berendezést, amely megkönnyíti és meggyorsítja az ember hozzáférését a terméshez.- Egyik rangos és jelentős programjuk a hüvelyesek termesztését hivatott megkönnyíteni, hatékonyabbá tenni. Milyen feladatról is van szó?- Egyik nagy horderejű, állami feladat ez. Annak a lehetőségeit keressük, hogyan és milyen technológiákkal lehetne elérni a lehető legkisebb veszteségeket a borsó, a bab, a lencse és a szója betakarításakor. A borsó esetében már • Az RFZr-6 gyökérvágó prototípusa (A szerző felvételei) • Cagán mérnök, a kutatóintézet tudományos dolgozója ismert az emelő berendezés, a bab betakarításához már gyártják az úgynevezett gyökérvágó berendezéseket. Az RFZr-6 elnevezésű gyökérvágó berendezés előnyei vitathatatlanok; a növény gyökerét a földben vágja el, jelentékenyen csökkenti a betakarításkor keletkező veszteségeket - tájékoztat Cagán István mérnök. A Rovinkai Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézet a hasonló intézetek népes családjában a fiatalabbak közé tartozik. Jogelődje, a Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóállomás 1959-ben kezdte meg tevékenységét az egykori Mezőgazdasági Akadémia mellett. 1969 óta önálló kutatóintézetként működik. A 23 esztendő alatt az intézet rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül. Kezdetben mindössze 24 dolgozója volt, tudományos munkatársai meglehetősen szerény körülmények között dolgoztak. Mindez végérvényesen a múlté. A rovinkai korszerű, minden igényt kielégítő épület, a műhelyek, laboratóriumok lehetővé teszik az igényes feladatok teljesítését. Az intézet jelentős feladatkört tölt be a KGST keretében is, a hegyvidéken alkalmazott mező- gazdasági technika fejlesztésén dolgozik. Ugyancsak KGST feladat keretében végez kutatásokat a baromfi- és juhtenyésztés gépesítésének fejlesztése érdekében, és idetartozik a kukorica, a hüvelyesek és gyümölcs-betakarítás gépesítésének a feladata. E nem kis feladatok elvégzéséhez saját számítógép áll az intézet rendelkezésére. További feladatkörként említhető a gépesítési szakemberek továbbképzése. Az intézet jó munkáját dicsérik a különböző kitüntetések és elismerések, így például az egyik gyümölcstermesztési gépükért kapott Aranysarló díj, amelyet 1978-ben a nyit- rai AGROKOMPLEX kiállításon szereztek. POLÁK LÁSZLÓ
