Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-23 / 51. szám
C séphadaró, tiloló, gereben, rokka, szövőszék, sulykoló, vályogfal, kolomp, lőcs, járom, hám, faeke, s így sorolhatnám még vagy tizenötezer tárgy nevét, amely a Nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Múzeum birtokában van. Az egykori paraszti élet ezen kellékeit sokan már csak az irodalomból, legfeijebb sárga fényképekről ismerik. Kivéve azokat a fiatalokat, akik vagy ebben az múzeumban vagy valamelyik tájházban járva valósághű képet alkothattak róluk. A dísztárgyak rangjára emelkedett, tudományos elemzések tárgyát képező rekvizitumokról azonban nagyon sokan azt is tudják, hogy minden szépségükkel együtt egy embertelenül nehéz élet tartozékai voltak. Ez az életmód megváltozott. A régi paraszti élet rög- hözkötöttségével és idilljeivel együtt a múlté, és senki sem siratja. Annál inkább e letűnt kornak azokat a tárgyi emlékeit, amelyeket már nem lehetett megmenteni hozzá. Itt, Nyitrán, amely ekkor már a mezőgazdaság elméleti központja volt. KERESZTÜL-KASUL AZ ORSZÁGBAN Ezerkilencszázhatvantól íródik a múzeum újkori története. Székhelyéül a patinás, többnyire műemlékké nyilvánított vár alatti épületek egyikét, az 1630-ban épült ferences rendi kolostort szemelték ki. Most is itt található. Kapuját átlépve az elénk táruló látvány mind a múltat idézi. Először egy fából készült nagy ormótlan szőlőprésen akad meg a tekintetünk. Az egyik alkotó elemét képző gerendára ezt vésték: „kiszült 1846 évibe“. Az udvar egyik sarkában régi méhésztanya hű mása, a kasokat ügyes kosárfonó kezei alkották. A hangulatos udvarban szobrok; pásztorokról, szántó-vető emberekről, gazdasági állatokról készült alkotások. Az épületnek több díszes kovácsoltvas ajtaja Hatvanéves a Nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Múzeum az utókor számára. Vannak még viszont reménykedők, akik szenvedélyből, vagy hivatásból - mint ahogy a múzeum munkatársai is teszik - tovább kutatnak: padlásokon, pincékben és nem mindig hiába. Miért a ragaszkodás e tárgyakhoz? Ezt a kérdést magamnak is feltettem hiszen szintén őrzök a lakásomban néhány egyszerűségében szép paraszti munkaeszközt, és büszke vagyok rájuk. Szükségesek nemes szépségük miatt, és hogy emlékeztessenek. Nélkülük szegényebbek lennénk. E tárgyak megváltozott szerepük révén a szépség birodalmává varázsolják a nyitrai múzeumot, amelyet ezúttal Olga Beresecká tudományos kutató társaságában tekintettem meg. VISSZAPILLANTÁS Miközben megmutatta a régészeti ásatások során előkerült kezdetleges - kőből, fából, vasból készült - földlazító eszközöket,- egy-egy - már háziasított - sertés, ló, szarvasmarha, macska, kutya koponyáját, majd a régészeti részleg után a többit, azt is elmondotta, hogy az idei év jelentős a múzeum életében: most érkezett el fennállásának hatvanadik évfordulójához.- A mezőgazdasági múzeum első otthona a mai Szlovák Nemzeti Múzeum volt Bratislavában- magyarázta Beresecká mérnöknő. - Az 1922-ben alapított intézmény sikeres fejlődésének azonban gátat vetett a háború, sőt ezalatt megsemmisült az összegyűjtött kiállítási tárgyak nagy része. A múzeum felújításának gondolata 1954-ben vetődött fel újra, de az elgondolás megvalósításához csak öt évvel később láttak Juhász-konyhafelszerelés van. Mint megtudom, következetes, eqész Szlovákiára kiterjedő gyűjtő munka során bukkantak rájuk. Módosabb gazdák magtárai, egyéb régi gazdasági épületek után maradtak fenn. Az anyaggyűjtés a múzeumi dolgozók számára ma is a fő tevékenységek közé tartozik. Ezt szorosan követik az utómunkálatok, amikor az összegyűjtött anyagot a múzeum szakemberei felújítják, restaurálják, konzerválják, karbantartják, védik az idő hatásaitól. A huszonkét évvel ezelőtt újra megindult gyújtó- restauráló munka nyomán mintegy 15 ezer tárgy, 33 ezer könyv és újság, 23 ezer fényképnegatívum, 130 film került a múzeumba. Elsőnek az archeológiái részleget nyitották meg. Ezt követően állt össze a rostnövények termesztésének és feldolgozásának, a gabona termesztésének, a mezőgazdasági munka gépesítésének, a szőlészetnek és borászatnak, a méhészetnek, az állattenyészetnek és a gyümöl- csészetnek a múltját és fejlődését bemutató részleg anyaga. Ugyancsak érdekes az a részleg, amely a gazdálkodó ember számára szerszámokat készítő kisiparosok; bognárok, kádárok, kovácsok, kötélfonók, lószerszámkészítők keze alól kikerült mesteri munkákat mutatják be. Ugyanebben a teremben láthatók azok a faragott, agyagból készült szobrok, edények, kukoricaháncsból készült figurák, hangszerek, amelyeket a parasztember készített, használt és díszítette velük lakhelyét. A KÖZMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN- A földművelés történetét, a paraszti élet kultúráját bemutató rövidebb-hosszab kiállítások rendezése is a hatáskörünkbe tartozik - mondotta kísérőm. - Ezeket a múzeum helyiségeiben vagy az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállítás keretében, a mezőgazdasági főiskola termeiben és néha egyes mezőgazdasági üzemben rendezzük meg. Ugyancsak a közművelődési feladatok közé tartozik a múzeum kiadói és előadói tevékenysége. Előadásokat többek között a mezőgazdasági főiskola hallgatói számára tartanak. A nevelő- oktató munka keretében főleg a méhészet és a juhászat történetének a témakörével ismertetik meg a hallgatókat. Legújabban pedig a talajtan és a meteorológia múltjáról, továbbá a parasztság forradalmi mozgalmairól tartanak előadásokat. Kiváló agrárszakemberek, kutatók, természettudósok életét ismertető rendezvényeiknek is nagy sikere van. Húsz év óta pedig rendszeresen kiadják az Agrikultura szaklapot, amelyben közzéteszik azokat az eredményeket, amelyeket Szlovákia agrártörténete feldolgozásában értek el. MEGÚJULÁS ELŐTT Az intézmény nagyszabású belső építési-felújítási munkák előtt áll. Egyes termei már nem alkalmasak kiállítási, bemutatói célokra. Egyik-másik részleg anyagát máris elraktározták, ami jelentősen befolyásolja tevékenységüket. Körültekintő szervező munkával azonban elérték, hogy a várba látogatók, akik rendszerint az útba eső múzeumban is megállnak és a tanuló fiatalok, akik rendszerint csoportosan előre bejelentett időpontban érkeznek, ezt ne vegyék észre. Ez úgy vált lehetővé, hogy a közelmúltban az egyik szomszédos épületben új, kiállításra, raktározásra, műhelymunkára alkalmas helyiségeket kaptak és felettes szervük, az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállítás nemzeti vállalat hathatós pénzügyi és erkölcsi segítségével rendbehozták ezeket. A főépület újjáépítése után szintén tágasabb lesz. Tehát felújíthatják a most bezárt részlegeket, és minden tekintetben alaposabban mutathatják be a hajdani parasztság szellemi, kulturális életét, művészi megnyilvánulásait, életmódját, öltözködési-, táplálkozási szokásait. További mód lesz az őstermeléshez kapcsolódó feldolgozás történetének a bemutatására is, amelyet a látogatók eddig bizony hiányoltak. A tervek szerint a mézeskalács-készítés a malom- és pékipar, a juhsajtkészítés és tejipar, a cukorgyártás, a komlótermesztés és a sörgyártás, a húsfeldolgozás, továbbá az erdészet, a fafeldolgozás és a vadászat múltját, fejlődésének történetét bemutató részlegekkel bővül a múzeum. SKANZEN ÉPÜL Mintegy száz, a XVII. századtól napjainkig használatos gazdasági A múzeum hangulatos udvara épület és lakóház létesítését tervezik a szabadban. Külön-külön egységet képeznek majd a síkvidék, a hegyaljai és a hegyi körzetek mezőgazdasági épületei. A mezőgazdasági múzeum tehát nem csupán a régiségek tárháza. A tárgyi emlékeken keresztül híven érzékelteti az egykori paraszti, falusi életet, ezen túlmenően pedig azt, hogy a parasztság a közhiedelemmel ellentétben igenis mindig törekedett a termelés Pásztort és bárányokat ábrázoló szobrok a köböl készült régiségeket bemutató részlegben (Ivan Kvapil felvételei) korszerűsítésére. A XVIII. században például a vetésforgó bevezetésével, az ipari forradalom térhódításával egyidöben pedig a gépesítéssel. Ezt bizonyítja az egykor használatos gépeket bemutató részleg is. Jóllehet a kiállított kaszálógépek, vetógépek, cséplőgépek, vasekék összehasonlíthatatlanul kezdetlegesebbek voltak a ma használatos gépeknél. A látottak egy letűnt kor néma tanúi, megtekintésük hozzásegít bennünket egy társadalmi réteg múltja megismeréséhez, következésképp a jelen jobb megértéséhez. KOVÁCS ELVIRA ÚJ 83 1982. XII. iffliiiisffliiűLniu Dorongprés A rostnövény-feldolgozas múltját bemutató részleg
