Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-17 / 50. szám

r ÚJ szú 21 982. XII. 17. A KGST szakosítási programja A sokoldalú együttműködés a KGST-országokkal jelentős eredményeket hozott a bolgár népgazdaságban. Az elmúlt években számos iparág meg- újhodott az országban. Ilye­nek: az energetika - beleértve az atomenergia potenciált is az elektronikai- és az elektro­technikai ipar, a fémkohászat és a vegyipar. Bulgária KGST- kapcsolataiból eredően jut hozzá az ipar fejlesztéséhez nélkülözhetetlen fűtő- és nyersanyagokhoz, a korszerű gépekhez és berendezé­sekhez. A szocialista gazdasági in­tegráció fontos szerepet játszik a külgazdasági kapcsolatok megerősítésében és bővítésé­ben is. Gyümölcsöző együtt­működés alakult ki például , a bolgár üzemek és a testvér­országok vállalatai között. A közös munka termékei a Skoda teherautók és a Zsi­guli személygépkocsik, vagy a Komi ASZSZK-ban felépült bolgár-szovjet fafeldolgozó üzem, amely napjainkban tovább bővül. Most alakul az a bolgár-román közös vállalat, amely a későbbiekben kőolaj- vegyészeti, geológiai és bá­nyagépészeti berendezéseket gyárt. A bolgár külkereskedelmi szállítások értéke 1981 -ben 20 milliárd leva értékű volt. A gépexport legnagyobb részét a szállítógépek, az energetikai és elektrotechnikai berendezé­sek és a dohányipari gépek tették ki. Diesel- és elektromos targoncáik jól ismertek és ke­resettek a KGST-orszá- gokban. Más termékeikből is jelentős mennyiséget szállítanak a tag­államokba. Ma Bulgária fedezi a szocialista közösség teljes karbamid importját, kalcinált szódából pedig az igények 60 százalékát elégíti ki. Emellett az ország nagy mennyiségben továbbít ólmot, cinket, gyógy­szereket, kozmetikai cikkeket és illatszereket is a szocialista országokba. A mezőgazdasági cikkek termelésére és szállítására is szakosodott Bulgária. A szo­cialista piacon forgalomba ho­zott friss és feldolgozott gyü­mölcs- és zöldségnek mintegy a fele Bulgáriából származik. Cigarettából pedig a KGST- partnerek importszükségletei­nek nagy részét fedezni képes a bolgár dohányipar. A szocialista integráció le­hetőségei a nyolcvanas évek­ben is biztos alapot nyújtanak a bolgár népgazdaság további fejlődéséhez és jelenlétéhez a világpiacon. Ezért Bulgária új területekkel bővíti a technoló­giai szakosítási program kere­tében megvalósuló együttmű­ködést. A fő törekvés a követ­kező években a mezőgazda- sági gépgyártás, az élelmi- szeripari gépgyártás, az agro­kémia és a takarmánygyártás intenzitásának növelése. A barnaszéntermelés A hatékonyság növelése, a progresszív ágazatok ré­szesedésének fokozása, az anyagfelhasználás csökken­tése és a termékek jobb érté­kesítése a külföldi piacokon - ezek a magyar ipar legfon­tosabb feladatai. Ezekhez az elvekhez igazodik a mintegy húsz vállalatot tömörítő Me­zőgép Tröszt is, amely ter­mékeivel a magyar mezőgaz­dasági vállalatoknak nagyjá­ból 95 százalékát, gépeivel pedig az élelmiszeriparnak mintegy 60 százalékát látja el. A tröszt termékeinek je­lentős része kivitelre kerül. - A kép a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban egy aprítógép szereléséről készült. jövöje az NDK-ban Buftea, a román filmváros A Német , Demokratikus Köztársaságban az elsődleges energiaszükségletek kéthar­madát fedezi a barnaszén. Ez az energiahordozó azonban nehezen hozzáférhető nemzeti kincs. Hatalmas fedőrétegek alatt helyezkedik el, s feltárá­sa, kitermelése jelentős anyagi eszközöket vesz igénybe. Évente 3000 hektárra is kiter­jed az a mező- és erdögazda- ságilag hasznosított földterü­let, amelynek mélyéről a fel­színre kell hozni a barnasze­net. Az állam a bányavállalato­kat szigorú jogszabályokkal kötelezi arra, hogy az egykori bányaterületeket újra termé­kennyé, mezőgazdaságilag hasznosíthatóvá tegyék. A költségek persze nem cse­kélyek: hektáronként többezer márkát emésztenek fei. A barnaszenet azonban ilyen körülmények között is ér­demes kitermelni. Erre kész­tetnek a nyersanyagpiac állan­dóan emelkedő árai, s az NDK energiapolitikája is számol e fontos energiahordozóval. A szén- és az energiaprog­ram megvalósítása az elmúlt negyedszázadban hozzájá­rult a gazdaság fellendítésé­hez, s megadta a szilárd ala­pokat a gazdaság fejlesztésé­hez. A barnaszénre épített erő­művek egész sora épült fel azóta, köztük az ország hosz­szú ideig legnagyobb erőmű­ve: a lübbenaui. A hatvanas évek kezdetén az NDK-ban több mint 30 szá­zalékkal növelték a villamose- nergia-termelést. Ezt - a hazai erőfeszítések mellett - a Szov­jetunió és a többi szocialista ország segítsége és szállításai tették lehetővé. A gyakorlatban is bevált energiagazdálkodás eredmé­nyesen folytatódik a nyolcva­nas években is. A jelenlegi 270 millió tonnás barnaszén-kiter­melést 1990-ig 300 millió ton­nára kívánják növelni, bár a ki­termelés geológiai feltételei egyre több gondot okoznak. Az NDK jelenlegi legna­gyobb, barnaszenet felhaszná­ló erőműve, a boxenbergi, ma egyetlen nap alatt 100 ezer tonna nyersszenet fogyaszt. Hasonló nagyságú erőmű épül Jáhschwaldéban is. Az NDK hőerőműveinek összteljesít­ménye 20 ezer megawatt, s 80 százalékuk barnaszén-alapon állítja elő az energiát. A nyersszén mellett a bá­nyaipar sokféle terméket ad a népgazdaságnak. A brikett­gyárak évente 50 millió tonna brikettet, más üzemek nagy mennyiségű kokszot, kátrányt termelnek és városi gázt állíta­nak elő. A széndúsítás mellék- termékeit pedig a vegyipar hasznosítja. Bukaresttől északkeletre, egy festői tavacska mellett, ha­talmas területen helyezkedik el a román filmgyártás központja, Buftea. Nevét a fővárostól Plo- esti felé vezető út mentén fek­vő azonos nevű községtől kap­ta. A község ma már gyakorla­tilag egybeépült a húszegyné­hány kilométerre levő Buka­resttel; a városi autóbusz- és trolibusz-vonalak idáig futnak. A filmgyár az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején épült ki. Ez félreismerhetetle­nül látszik az épületek - a négy stúdió, az igazgatósági épület, a raktárak, műhelyek - stílu­sán, belső berendezésén is. Ugyanakkor a szemre talán nem túl tetszetős épületek igen ­VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Albert Schweitzer egyik gondo­latát idézzük; a gondolat első része (zárt betűk: B, K, I, V, J). 14. Kereskedik. 15. Szláv népcsoport. 16. Német gépszerkesztő. 18. Törvénytudó a mohamedán né­peknél. 19. Itterbium. 21. Állóvíz. 22. Némán lemar. 24. Hála fele. 25. Kötőszó. 26. A pipa alján ma­radt dohány. 28. Dúsgazdag em­ber. 30. Iráni pénznem. 32. Ilyen hal is van. 33. Vulkáni kőzet. 35. I.S.A. 36. Tartomány a Dél-afrikai Köztársaságban. 38. Francia író. 40. Omszk folyója. 41. Fehér virá­gú növény. 43. Táplálni. 45. Mozi azonos hangzói. 46. Stílusirány­zat. 49. Restell. 50. Nyakprém. 52. Irányít. 54. Német festő. 55. Folyó Spanyolországban. 57. Haver. 58. Galéria Londonban. 59. Rag. 60. Leltár peremei. 62. M.T.S. 63. Ki­ejtett mássalhangzó. 64. Szovjet repülőgépek jelzése. 65. Táplál. 67. Pénzintézmény. 69. Olyan... van, mint a farkasnak. 72. Fe­csegő. FÜGGŐLEGES: 2. Mesealak. 3. Vallomásban van! 4. Szintén. 5. Fiúnév. 6. .,. lógia, földtan. 7. Bolt­ban van! 8. Amerikai hírügynök­ség. 9. Ilyen szó is van. 10. Ma­gyar költő. 11. Iparos. 12. Abitúri- um eleje. 13. Knock out. 14. A gondolat második része (zárt betűk: G, K, N, K, K). 17. A gon­dolat befejező része (zárt betűk: E, E). 20. Játékszer. 22. Bútor. 23. Becézett női név. 25. Nyelvi sti­lisztikai eszköz - névelővel a vé­gén. 27. Kötőanyag. 28. Azonos betűk. 29. Mindkét végén hegyes kis fadarab. 31. Római kettő. 33. Ablaktalan fülke. 34. Egyetemle­gesen. 37.... mail. 39. Menet ré­sze. 42. Vissza: magyar matema­stabilak: az 1977-es, emléke­zetes bukaresti földrengéskor a gyárban semmi kárt nem okozott a súlyos elemi csapás. A Romaniafilm román film­gyártó vállalat stúdiói jelenleg évente mintegy 30-32 játékfil­met forgatnak Bufteában. Eze­ken felül számos koprodukcíós film, több bérmunka, valamint a román televízió számára te­kintélyes mennyiségű tévéfilm is készül itt. A filmgyárra úgy­szintén érvényesek a román népgazdaság egyéb területein is bevezett szigorú takaré­kossági intézkedések, ezért például az idei játékfilmgyártá­si költségkeret összesen 95 millió lejt engedélyez 31 játék­film készítésére - azaz filmen­tikus. 44. Tó Etiópiában. 47. H be­tűvel az elején jövedelem. 48. Szakember. 51. Argon. 53. És - latinul. 56. Nemesítés. 58. Ada­ta. 61. Mitikus történet. 63. Fürdő ként 3-3,1 millió lej használha­tó fel átlagosan. A bérmunkák­kal, koprodukciókkal viszont mintegy 50 millió lejt nyernek. A filmgyárra az elkövetkező néhány évben hatalmas fela­datok várnak. Legfelsőbb szin­tű határozat írja elő, hogy a filmgyártás évi volumenét 1985-ig évi 40—45 játékfilmre kell emelni - gyakorlatilag ugyanazzal a műszaki és sze­mélyi bázissal, és ugyanazok­kal a költségvetési összegek­kel, azaz a filmgyárban anélkül kell 8-10 filmmel többet gyár­tani évente, hogy akár új stúdi­ókat építenének, akár újabb szakembereket fölvehetnének, vagy a jelenlegi egy filmre vo­natkozó átlag költségvetést túl­léphetnék.- angolul. 65. E. V. C. 66. Cseh drámaíró. 67. Magyar színésznő. 68. Kotta része. 70. A múlt idő jele. 71. Ady Endre névjele. 72. Képző. 73. Orosz realista festő. A kirgíziai Narin folyón épül a Kurpszai Vízerőmű. Építői már az utolsó, a negyedik aggregátort szerelik. Jóval a határ­idő előtt befejezték a turbina rotorjának szerelését. Az erőmű mind a négy aggregátorának üzembe helyézése után az itt termelt 800 ezer kilowattórával Kirgíziában csaknem egyhar- madával növekszik a villamos energia termelése. A kép a nyegyedik aggregátor tengelyének szereléséről készült. (ŐSTK) FORRÁSOK: SOFIAPRESS, BUDAPRESS, PANORAMA, ŐSTK 1 2 3 4 5 7 8 3 L0 11 T7­TT "N 14 Lb V ■ 1 18 A december 3-án közölt keresztrejtvérly helyes megfejtése: Vízszin­tes: 1. Fellobogózzák a várost és a kikötőt 26. A csőd 55. Szerkesztők 73. A király. Függőleges: 16. Amikor az új bor forr 18. Erőnkön felül 35. Bukás. Könyvjutalomban részesülnek: Képes András, Rimaszombat Rimavská Sobota), Kalán Veronika, Bés (Besa), özv. Szabó Alojzia, rsújfalu (Nová Stráz), Pongrácz Katalin, Béke (Mierovo), Hegyi Róbert, Pódatejed (Povoda). lF Oi Keresztrejtvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom