Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-10 / 49. szám

A helyi viszonyok figyelembe vételével, a megfelelő termelési módszerek alkalmazásával min­den évben bőven teremhet a határ - állította Aranyossy Ár­pád, a Nagylúcsi Efsz agrcnó- musa Jól képzett vezető gárdával ér­tük el a közel tíztonnás hektár- hozamot szemes kukoricából - mondotta Halász János, a Csi­li zköz Efsz elnöke (Bállá és Blascík felvétele) hozama 8 tonna volt. Értékelése sze­rint a hazai nemesítő állomások a kö­zeljövőben olyan jó kukorica-vetö- magvakat juttathatnak a mezőgazda- sági üzemeknek, amelyek mindenféle szempontból vetélkedhetnek a külföl­diekkel. Szövetkezetükben korszerű módszerekkel tárolták a termés egy részét. 5500 tonna kukoricát tartósí­tottak csözúzalékos módszerrel. Az így tárolt takarmány tápanyagtartalma nagy, és jól értékesítik az állatok. Tapasztalt, alapos tudású szakem­ber Aranyossy Árpád, a Nagylúcsi Efsz fóagronómusa. A helyi adottsá­gokra célozva azt fejtegette, hogy ahány ház, annyi szokás. Évtizedek óta szerzi a tapasztalatokat, és ezek felhasználásával. határozza meg a termelési programot. Ezért egy év­ben sem éri nagyobb meglepetés. Bár gazdaságuk határát is sújtotta egy kissé az aszály, a búza hektárhozama mégis 6,12 tonna volt. Szemes kuko­ricából méa egy évben sem termeltek A gabonatermesztés Még magasabbra emelik a mércét Jó szokássá vált, hogy az év vége felé a felsőbb párt- és gazdasági szervek fogadják az élenjáró járások, vállalatok, üzemek vezetőit. Ilyenkor kötetlenül beszélnek a résztvevők az eredmények elérésének módjáról, a termelési folyamatok további kor­szerűsítéséről, javaslatok hangzanak el újabb lehetőségek kihasználásáról. Ilyen meghitt tanácskozásra került sor az elmúlt hetekben is a nyugat-szlo­vákiai kerületi pártbizottságon. Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára fogadta a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás párt- és gazdasági küldöttségét. Volt miről beszélni, mert - amint Ma­gyaríts Vince elvtárs - a dunaszerda­helyi járási pártbizottság vezető titká­ra bejelentette - a járás mezőgazda­sági üzemei hektáronként 7,19 tonna szemes kukoricát termeltek, s így pó­tolták a sűrűn vetett gabona termelé­sében mutatkozó hiányt, és szeme­sekből 5856 tonnával többet termel­tek a tervezettnél. A kerületben első helyre kerültek a szemesfélék terme­lésében, és a legtöbb takarmányt ké­szítették be az állatállomány szá­mára. Beszélgetés közben szóltak azok­ról a mezőgazdasági üzemekről, amelyek már világviszonylatban is megközelítik a csúcsszínvonalat. A csilizradványi (Cilizská Radvan) efsz-ben 9,73, a nagylúcsi (Lúő na Ostrove) efsz-ben 9,71, a somorjai (Samorín) efsz-ben 8,53, az Agro- komplex nagymegyeri (Öalovo) üze­mében 7,76 tonna volt a szemes kukorica hektárhozama. A hozzászó­lók hangsúlyozták, hogy a bő termés elsősorban a nagy termöképességű kukoricafajták termesztésének, a kor­szerű módszerek alkalmazásának, az öntözésnek és a jó minőségben vég­zett gyomirtásnak köszönhető. A vé­lemények meghallgatása után lassan kirajzolódott az a küzdelmes munka, amely meghozta az eredményeket. Janák elvtárs - megköszönve a já­rás irányítóinak, vezetőinek és föld­műveseinek munkáját - megállapítot­ta, hogy elsősorban a párt- és gazda­sági szervek jó politikai tevékenysége teremtette meg az akcióegységet az igényes feladatok megvalósítására. Magyarics elvtárs kiemelte a káderek stabilizálásának és szüntelen to­vábbképzésének jelentőségét. Terv­szerű és megfontolt káderpolitikát folytatnak. Mindig van kádertartalék arra az esetre, ha valamelyik fontos szakaszon nagyobb mulasztás törté­nik és új vezetőt kell állítani a régi helyére. Más szakaszokon csak akkor kerül sor kádercserére, ha az a gaz­dálkodás és a termelés növelése szempontjából indokolt. Öllé Gyula elvtárs, a járási pártbizottság titkára a mezőgazdasági üzemekben műkö­dő alapszervezetek irányításának módjáról beszélt. Elmondotta, hogy ezek elősegítik, hogy az üzemek ve­zetői hosszú távra szóló termelési programokat dolgozzanak ki. A gazdasági szervek vezetőinek is hasonló a véleménye. Bartos Andor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója őszintén el­mondotta, hogy eleinte kicsit soknak tartották a 6 tonnás átlagos hektárho­zam elérését szemesfélékből, de- bízva a pártszervek segítségében, a bel- és külföldi szakemberekben- mégis vállalták a feladatot. Persze, sokat kellett dolgozniuk, hogy minden mezőgazdasági üzemben megértésre találjanak. A vetéstől kezdve egészen a betakarításig segítettek a szervező és irányító munkában, hozzájárultak a munkafegyelem megszilárdítá­sához. A mezőgazdasági üzemek vezetői szintén az irányítási és szervezési munka tökéletesítését, rugalmasabbá tételét sorolták az első helyre; szinte mindannyian arról beszéltek, hogy a termelésben a legfontosabb ténye­ző az ember. Halász János, a csiliz­radványi efsz elnöke nem győzte hangsúlyozni, hogy jól képzett vezető gárda nélkül nem tudtak volna közel tíztonnás hektárhozamot elérni. Fel- készülten még az új módszereket is vállalták. Az IKR termelési rendszer alkalmazásával ezer hektáron termel­tek kukoricát. Nem volt könnyű a munkájuk, mert bár a szaktudás megvolt, egyes időszakokban nehe­zen szerezték be a szükséges műtrá­gyát, a legmegfelelőbb gépeket és más eszközöket. A járási szervek se­gítségével végül mégis eredménye­sen dolgozhattak. Nagyon fontosnak tartja a nagy termöképességű hibri­dek megválasztását. Ezek közül jó néhány hektárhozama már több mint 10 tonna volt. ígéretes a hazaiak közül a TO 440-es, amelynek hektár­ennyit. Ezért kerültek a legjobb mező­gazdasági üzemek közé. Az Agrokomplex nagymegyeri gaz­daságában a gabona átlagos hektár­hozama 6,4 tonna volt. A szemes kukorica 1500 hektáron igazán bőven termett. A gazdaság dolgozói 7,76 tonnát takarítottak be hektáronként. Már kiszámították, hogy 1500 tonná­val termeltek többet a tervezettnél, pedig határukban négy hétig nem esett az eső. Fekete József, a Szocia­lista Munka Hőse, a gazdaság igaz­gatója a föagronómushoz hasonlóan szintén azt fejtegette, hogy fel kell készülni az időjárás viszontagságaira. Ha a föld elég humuszt tartalmaz, megfelelő a tápanyagtartalma, akkor a növények gyorsan megerősödnek és jobban bírják a szárazságot. Nin­csenek csodák, csak az ember szívós munkája hozhat eredményeket. Emellett állandóan küzdeni kell a kor­szerű módszerek alkalmazásáért, a megfelelő gépek beszerzéséért. Mindazért, ami a termeléshez szük­séges. A dunaszerdahelyi járás mezőgaz­dasági üzemeiben még nem szabták meg teljesen a gabonafélék hektárho­zamának felső határát. Elhangzottak azonban olyan vélemények, hogy a sűrűn vetett gabona termése hektá­ronként legalább 6 tonna, a kukoricáé pedig 10 tonna lehet, ha elérésükhöz minden feltételt megteremtenek, (gy beszélnek a gabonatermesztés mes­terei, akik az eddigi tapasztalatokat felhasználva és az új ismereteket ka­matoztatva még többet akarnak ter­melni. BÁLLÁ JÓZSEF Még nagyobb hektárhozamot érünk el szemesfélékböl - ígérte a párt- és gazdasági küldöttség nevében Magyarics Vince elvtárs (jobbról), a dunaszerdahelyi járási pártbizottság vezető titkára Hogy megőrizzék jó nevüket A CKD smíchovi Tatra gyára a tízezredik villa­most október közepén adta át ünnepélyes keretek között a volgográdi megrendelőknek. Ez az ese­mény és a gyár fennállásának idei 130. évfordulója jó alkalomnak bizonyult a múlt felidézésére, arra, hogy megtudjuk: az üzem az első T1 típusú húsz villamost 1957-ben szállította a Szovjetuniónak. Azóta a kocsik újabb és továbbfejlesztett típusai - általános megelégedésre - 37 szovjet városban közlekednek. Ez azonban nemcsak a Tatra és a villamosfelszereléseket gyártó Trakce üzem érde­me, hanem a többi szállítóvállalaté is. Érthető, hogy a dolgozók mindenekelőtt legna­gyobb üzletfelük, a Szovjetunió igényeinek a kielé­gítésére törekszenek. Ezt az igyekezetüket bizo­nyítják idei kötelezettségvállalásaik is, amelyeknek alapján november 7-ig valamennyi megrendelés­nek eleget tettek. Indokoltan feltételezhetnénk tehát, hogy a dolgo­zók elégedettek teljesítményeikkel, de nincs így, bizonyították Zdenék Sabatnak, a gazdasági osz­tály vezetőjének szavai.- Ahhoz, hogy megálljuk helyünket a világpiacon, a gyártmányok állandó továbbfejlesztésén és töké­letesítésén kívül a megrendelők különböző igényei­hez is alkalmazkodnunk kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a várható fejlődést sem téveszthetjük szem elől. Ezzel azonban nem merülnek ki a gyár feladatai. Sokkal több fejtörést okoz a termékek üzemelése során felbukkanó hibák és fogyatékosságok orvos­lása, amelyek pl. az utóbbi három év alatt Magyar- országra szállított T5C5 típusú százhetven villamos esetében sem kerülték el a dolgozókat. A kerekek szerkezetének meglazulása a gumival bevont belső rész sajtolási hibájára volt visszavezethető. A kere­keket - más lehetőség híján - közvetlenül a meg­rendelőnél, a helyszínen javították meg, illetve cse­rélték ki. A többletmunkával járó megnövekedett költségek fölött azonban nem térhettek napirendre. A hibák megelőzése olyan intézkedéseket igényelt, amelye­ket végül is a gumibetéteket szállító Gumkov válla­lattal együttműködve oldottak meg. Azóta a para­métereket ultrahanggal ellenőrzik, a kerekek szere­lését követően pedig a szerkezetüket is nagyító alá veszik. A dolgozók elmondják, hogy az utóbbi időben az NDK-ba, a Szovjetunióba és Jugoszláviába szállí­tott kettős alvázú KT4 típusú villamosok is sok gondot okoznak. A megrendelők panasza, hogy hosszabb ideig tartó üzemelésük során az ajtónyí­lások körül gyakoriak a repedések. Ezt a fogyaté­kosságot is a helyszínen orvosolják, ám a nehézség végleges megoldását a szerkesztőktől várják, akik még nem mondták ki az utolsó szót. Kétségtelenül jó iskola ez a gyár részére, hiszen a termékek minőségét érő panaszok nem maradtak következmények nélkül. A garanciajavítási költsé­gek az idei első félévben - a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva - mintegy 50 százalékkal tettek ki többet. A szakemberek csupán azzal vigasztalják magukat, hogy rejtett hibákról van szó, amelyek csak a használat során derülnek ki. Ez többnyire az újdonságok sorsa, amelyeknek az átadásánál nem számolhatnak az ilyen nem várt fogyatékosságokkal. Annak a tudatában tehát, hogy nem kockáztathatják üzemük jó nevét, igyekeznek haladéktalanul kiküszöbölni a nehézségeket. A hibák és a fogyatékosságok ellenére kecsegte­tő a gyár jövője. A dolgozók a termelési értekezlete­ken már az 1983. évi tervfeladatokról, az egyes villamostípusok szállításának határidejéről, sőt a műhelyek kilátásba helyezett havi teljesítményé­ről, a munkaerők számáról és átlagos keresetükről is tájékozódtak. Felelősségük tudatában a feladatok megvalósítására törekedve eddig 11 kollektív köte­lezettségvállalást tettek. A szerelőműhely dolgozói például a munkatermelékenység növelését tervez­ve - feltéve, hogy idejében megkapják az alkatré­szeket - feladataikat kevesebb munkaerővel kíván­ják teljesíteni. A smíchoviak termelési programjuk kibővítéséről sem feledkeztek meg. Az eddigi 12 villamostípuson kívül a Szovjetunió részére 2, a hazai igények kielégítésére pedig egy korszerűsített kocsi prototí­pusának az előállítását is tervezik. Mivel azonban erre a célra nem rendelkeznek külön műhellyel, ezt a munkát a gépsorokon a tervfeladatok teljesítésé­vel párhuzamosan, egymás igényeinek a figyelem­be vételével végzik. xxx A smíchovi Tatra gyár dolgozói tehát nem becsü­lik túl eredményeiket, és azzal is tisztában vannak, hogy a teljes elégedettségre még nincs okuk. A problémák megoldására törekedve, üzemük jó gazdáiként körültekintő intézkedésekkel, lelkiisme­retes munkával készülnek fel az ideinél is igénye­sebb jövő évi feladataik teljesítésére. KARDOS MÁRTA ÚJ SZÚ 6 1982. XII. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom