Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-10 / 49. szám
A helyi viszonyok figyelembe vételével, a megfelelő termelési módszerek alkalmazásával minden évben bőven teremhet a határ - állította Aranyossy Árpád, a Nagylúcsi Efsz agrcnó- musa Jól képzett vezető gárdával értük el a közel tíztonnás hektár- hozamot szemes kukoricából - mondotta Halász János, a Csili zköz Efsz elnöke (Bállá és Blascík felvétele) hozama 8 tonna volt. Értékelése szerint a hazai nemesítő állomások a közeljövőben olyan jó kukorica-vetö- magvakat juttathatnak a mezőgazda- sági üzemeknek, amelyek mindenféle szempontból vetélkedhetnek a külföldiekkel. Szövetkezetükben korszerű módszerekkel tárolták a termés egy részét. 5500 tonna kukoricát tartósítottak csözúzalékos módszerrel. Az így tárolt takarmány tápanyagtartalma nagy, és jól értékesítik az állatok. Tapasztalt, alapos tudású szakember Aranyossy Árpád, a Nagylúcsi Efsz fóagronómusa. A helyi adottságokra célozva azt fejtegette, hogy ahány ház, annyi szokás. Évtizedek óta szerzi a tapasztalatokat, és ezek felhasználásával. határozza meg a termelési programot. Ezért egy évben sem éri nagyobb meglepetés. Bár gazdaságuk határát is sújtotta egy kissé az aszály, a búza hektárhozama mégis 6,12 tonna volt. Szemes kukoricából méa egy évben sem termeltek A gabonatermesztés Még magasabbra emelik a mércét Jó szokássá vált, hogy az év vége felé a felsőbb párt- és gazdasági szervek fogadják az élenjáró járások, vállalatok, üzemek vezetőit. Ilyenkor kötetlenül beszélnek a résztvevők az eredmények elérésének módjáról, a termelési folyamatok további korszerűsítéséről, javaslatok hangzanak el újabb lehetőségek kihasználásáról. Ilyen meghitt tanácskozásra került sor az elmúlt hetekben is a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon. Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára fogadta a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás párt- és gazdasági küldöttségét. Volt miről beszélni, mert - amint Magyaríts Vince elvtárs - a dunaszerdahelyi járási pártbizottság vezető titkára bejelentette - a járás mezőgazdasági üzemei hektáronként 7,19 tonna szemes kukoricát termeltek, s így pótolták a sűrűn vetett gabona termelésében mutatkozó hiányt, és szemesekből 5856 tonnával többet termeltek a tervezettnél. A kerületben első helyre kerültek a szemesfélék termelésében, és a legtöbb takarmányt készítették be az állatállomány számára. Beszélgetés közben szóltak azokról a mezőgazdasági üzemekről, amelyek már világviszonylatban is megközelítik a csúcsszínvonalat. A csilizradványi (Cilizská Radvan) efsz-ben 9,73, a nagylúcsi (Lúő na Ostrove) efsz-ben 9,71, a somorjai (Samorín) efsz-ben 8,53, az Agro- komplex nagymegyeri (Öalovo) üzemében 7,76 tonna volt a szemes kukorica hektárhozama. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a bő termés elsősorban a nagy termöképességű kukoricafajták termesztésének, a korszerű módszerek alkalmazásának, az öntözésnek és a jó minőségben végzett gyomirtásnak köszönhető. A vélemények meghallgatása után lassan kirajzolódott az a küzdelmes munka, amely meghozta az eredményeket. Janák elvtárs - megköszönve a járás irányítóinak, vezetőinek és földműveseinek munkáját - megállapította, hogy elsősorban a párt- és gazdasági szervek jó politikai tevékenysége teremtette meg az akcióegységet az igényes feladatok megvalósítására. Magyarics elvtárs kiemelte a káderek stabilizálásának és szüntelen továbbképzésének jelentőségét. Tervszerű és megfontolt káderpolitikát folytatnak. Mindig van kádertartalék arra az esetre, ha valamelyik fontos szakaszon nagyobb mulasztás történik és új vezetőt kell állítani a régi helyére. Más szakaszokon csak akkor kerül sor kádercserére, ha az a gazdálkodás és a termelés növelése szempontjából indokolt. Öllé Gyula elvtárs, a járási pártbizottság titkára a mezőgazdasági üzemekben működő alapszervezetek irányításának módjáról beszélt. Elmondotta, hogy ezek elősegítik, hogy az üzemek vezetői hosszú távra szóló termelési programokat dolgozzanak ki. A gazdasági szervek vezetőinek is hasonló a véleménye. Bartos Andor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója őszintén elmondotta, hogy eleinte kicsit soknak tartották a 6 tonnás átlagos hektárhozam elérését szemesfélékből, de- bízva a pártszervek segítségében, a bel- és külföldi szakemberekben- mégis vállalták a feladatot. Persze, sokat kellett dolgozniuk, hogy minden mezőgazdasági üzemben megértésre találjanak. A vetéstől kezdve egészen a betakarításig segítettek a szervező és irányító munkában, hozzájárultak a munkafegyelem megszilárdításához. A mezőgazdasági üzemek vezetői szintén az irányítási és szervezési munka tökéletesítését, rugalmasabbá tételét sorolták az első helyre; szinte mindannyian arról beszéltek, hogy a termelésben a legfontosabb tényező az ember. Halász János, a csilizradványi efsz elnöke nem győzte hangsúlyozni, hogy jól képzett vezető gárda nélkül nem tudtak volna közel tíztonnás hektárhozamot elérni. Fel- készülten még az új módszereket is vállalták. Az IKR termelési rendszer alkalmazásával ezer hektáron termeltek kukoricát. Nem volt könnyű a munkájuk, mert bár a szaktudás megvolt, egyes időszakokban nehezen szerezték be a szükséges műtrágyát, a legmegfelelőbb gépeket és más eszközöket. A járási szervek segítségével végül mégis eredményesen dolgozhattak. Nagyon fontosnak tartja a nagy termöképességű hibridek megválasztását. Ezek közül jó néhány hektárhozama már több mint 10 tonna volt. ígéretes a hazaiak közül a TO 440-es, amelynek hektárennyit. Ezért kerültek a legjobb mezőgazdasági üzemek közé. Az Agrokomplex nagymegyeri gazdaságában a gabona átlagos hektárhozama 6,4 tonna volt. A szemes kukorica 1500 hektáron igazán bőven termett. A gazdaság dolgozói 7,76 tonnát takarítottak be hektáronként. Már kiszámították, hogy 1500 tonnával termeltek többet a tervezettnél, pedig határukban négy hétig nem esett az eső. Fekete József, a Szocialista Munka Hőse, a gazdaság igazgatója a föagronómushoz hasonlóan szintén azt fejtegette, hogy fel kell készülni az időjárás viszontagságaira. Ha a föld elég humuszt tartalmaz, megfelelő a tápanyagtartalma, akkor a növények gyorsan megerősödnek és jobban bírják a szárazságot. Nincsenek csodák, csak az ember szívós munkája hozhat eredményeket. Emellett állandóan küzdeni kell a korszerű módszerek alkalmazásáért, a megfelelő gépek beszerzéséért. Mindazért, ami a termeléshez szükséges. A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeiben még nem szabták meg teljesen a gabonafélék hektárhozamának felső határát. Elhangzottak azonban olyan vélemények, hogy a sűrűn vetett gabona termése hektáronként legalább 6 tonna, a kukoricáé pedig 10 tonna lehet, ha elérésükhöz minden feltételt megteremtenek, (gy beszélnek a gabonatermesztés mesterei, akik az eddigi tapasztalatokat felhasználva és az új ismereteket kamatoztatva még többet akarnak termelni. BÁLLÁ JÓZSEF Még nagyobb hektárhozamot érünk el szemesfélékböl - ígérte a párt- és gazdasági küldöttség nevében Magyarics Vince elvtárs (jobbról), a dunaszerdahelyi járási pártbizottság vezető titkára Hogy megőrizzék jó nevüket A CKD smíchovi Tatra gyára a tízezredik villamost október közepén adta át ünnepélyes keretek között a volgográdi megrendelőknek. Ez az esemény és a gyár fennállásának idei 130. évfordulója jó alkalomnak bizonyult a múlt felidézésére, arra, hogy megtudjuk: az üzem az első T1 típusú húsz villamost 1957-ben szállította a Szovjetuniónak. Azóta a kocsik újabb és továbbfejlesztett típusai - általános megelégedésre - 37 szovjet városban közlekednek. Ez azonban nemcsak a Tatra és a villamosfelszereléseket gyártó Trakce üzem érdeme, hanem a többi szállítóvállalaté is. Érthető, hogy a dolgozók mindenekelőtt legnagyobb üzletfelük, a Szovjetunió igényeinek a kielégítésére törekszenek. Ezt az igyekezetüket bizonyítják idei kötelezettségvállalásaik is, amelyeknek alapján november 7-ig valamennyi megrendelésnek eleget tettek. Indokoltan feltételezhetnénk tehát, hogy a dolgozók elégedettek teljesítményeikkel, de nincs így, bizonyították Zdenék Sabatnak, a gazdasági osztály vezetőjének szavai.- Ahhoz, hogy megálljuk helyünket a világpiacon, a gyártmányok állandó továbbfejlesztésén és tökéletesítésén kívül a megrendelők különböző igényeihez is alkalmazkodnunk kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a várható fejlődést sem téveszthetjük szem elől. Ezzel azonban nem merülnek ki a gyár feladatai. Sokkal több fejtörést okoz a termékek üzemelése során felbukkanó hibák és fogyatékosságok orvoslása, amelyek pl. az utóbbi három év alatt Magyar- országra szállított T5C5 típusú százhetven villamos esetében sem kerülték el a dolgozókat. A kerekek szerkezetének meglazulása a gumival bevont belső rész sajtolási hibájára volt visszavezethető. A kerekeket - más lehetőség híján - közvetlenül a megrendelőnél, a helyszínen javították meg, illetve cserélték ki. A többletmunkával járó megnövekedett költségek fölött azonban nem térhettek napirendre. A hibák megelőzése olyan intézkedéseket igényelt, amelyeket végül is a gumibetéteket szállító Gumkov vállalattal együttműködve oldottak meg. Azóta a paramétereket ultrahanggal ellenőrzik, a kerekek szerelését követően pedig a szerkezetüket is nagyító alá veszik. A dolgozók elmondják, hogy az utóbbi időben az NDK-ba, a Szovjetunióba és Jugoszláviába szállított kettős alvázú KT4 típusú villamosok is sok gondot okoznak. A megrendelők panasza, hogy hosszabb ideig tartó üzemelésük során az ajtónyílások körül gyakoriak a repedések. Ezt a fogyatékosságot is a helyszínen orvosolják, ám a nehézség végleges megoldását a szerkesztőktől várják, akik még nem mondták ki az utolsó szót. Kétségtelenül jó iskola ez a gyár részére, hiszen a termékek minőségét érő panaszok nem maradtak következmények nélkül. A garanciajavítási költségek az idei első félévben - a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva - mintegy 50 százalékkal tettek ki többet. A szakemberek csupán azzal vigasztalják magukat, hogy rejtett hibákról van szó, amelyek csak a használat során derülnek ki. Ez többnyire az újdonságok sorsa, amelyeknek az átadásánál nem számolhatnak az ilyen nem várt fogyatékosságokkal. Annak a tudatában tehát, hogy nem kockáztathatják üzemük jó nevét, igyekeznek haladéktalanul kiküszöbölni a nehézségeket. A hibák és a fogyatékosságok ellenére kecsegtető a gyár jövője. A dolgozók a termelési értekezleteken már az 1983. évi tervfeladatokról, az egyes villamostípusok szállításának határidejéről, sőt a műhelyek kilátásba helyezett havi teljesítményéről, a munkaerők számáról és átlagos keresetükről is tájékozódtak. Felelősségük tudatában a feladatok megvalósítására törekedve eddig 11 kollektív kötelezettségvállalást tettek. A szerelőműhely dolgozói például a munkatermelékenység növelését tervezve - feltéve, hogy idejében megkapják az alkatrészeket - feladataikat kevesebb munkaerővel kívánják teljesíteni. A smíchoviak termelési programjuk kibővítéséről sem feledkeztek meg. Az eddigi 12 villamostípuson kívül a Szovjetunió részére 2, a hazai igények kielégítésére pedig egy korszerűsített kocsi prototípusának az előállítását is tervezik. Mivel azonban erre a célra nem rendelkeznek külön műhellyel, ezt a munkát a gépsorokon a tervfeladatok teljesítésével párhuzamosan, egymás igényeinek a figyelembe vételével végzik. xxx A smíchovi Tatra gyár dolgozói tehát nem becsülik túl eredményeiket, és azzal is tisztában vannak, hogy a teljes elégedettségre még nincs okuk. A problémák megoldására törekedve, üzemük jó gazdáiként körültekintő intézkedésekkel, lelkiismeretes munkával készülnek fel az ideinél is igényesebb jövő évi feladataik teljesítésére. KARDOS MÁRTA ÚJ SZÚ 6 1982. XII. 10.
