Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-10 / 49. szám
KRIVOJ ROG - AZ ACÉL VÁROSA Pontosan 100 évvel ezelőtt bányászták ki az első tonna vasércet a Krivoj Rog-i medencében. Napjainkban a medence bányáiból és ércdúsító kombinátjaiból évente több mint 100 millió tonna vasérc kerül ki, a Szovjetunió vasérctermelésének mintegy a fele, amelynek jelentős részét a világ különböző országaiba exportálják. Az ércbányászaton kívül Krivoj Rog- ban jelentékeny szerepe van még a fémkohászatnak - itt működik az ország egyik legnagyobb kohászati üzeme -, a gépgyártásnak, a vegyészeinek, a könnyű- és élelmiszeriparnak. Az utóbbi években a város ipari potenciálja elsősorban a meglevő kapacitások bővítésének és rekonstrukciójának révén növekedett, mert az új ipari beruházásokat erősen korlátozták. Ennek több oka van, így például az, hogy a városgazdálkodás, a szolgáltató ipar és a közlekedés nem tudott lépést tartani az ipar fejlődésével. Komoly gondot jelentett többek között a város számára szükséges vízmennyiség biztosítása. Ezt elsősorban vízforgató rendszerek létesítésével oldották meg. A berendezések felépítése természetesen hatalmas összegeket igényelt - a kohászati üzem vízforgató berendezése például több mint 100 millió rubelbe került mégis célravezető volt a döntés, mert az ipari célokra naponta felhasznált víz- mennyiség jelentősen csökkent, s a város déli, ipari negyedében a gondok megoldódtak. A központi és az északi városrész jobb vízellátása érdekében pedig a közeljövőben még egy csatornát építenek a Dnyeper folyótól. Nehezebb feladat a levegő tisztaságának megóvása, bár az utóbbi években hatékony tisztító- és szűrőberendezések alkalmazásával a levegőbe jutó szennyező anyagok mennyiségét erősen csökkenteni tudták. A jövőben újabb környezetvédő beruházásokra lesz szükség. Ezek anyagi fedezetét - több mint 400 millió rubelt - azok a vállalatok adják, amelyek felelősek a környezetszennyezésért. Javítják a város közlekedését is. Napjainkban legalább két óra szükséges ahhoz, hogy valaki tömegközlekedési eszközzel a város egyik végéből eljusson a másikba. Nagy reményeket fűznek a gyorsvillamoshoz, vagy ahogy itt nevezik; a Krivoj Rog-i metróhoz, amelynek építése teljes lendülettel folyik. Első vonalait 1983-ban fogják átadni. Ez a vonal a legintenzívebb utasforgalmat lebonyolító déli és központi iparnegyedeket fogja összekötni. A gyorsvillamos átlagos sebessége 35 km/óra lesz, kétszerese a hagyományos, felszíni városi villamosokénak. A csúcs- forgalomban a Krivoj Rog-i metró 25 ezer utast szállíthat majd óránként, szemben a hagyományos villamos 3 ezer utasnyi teljesítményével. Az utóbbi 20 esztendőben a város lakossága megkétszereződött és elérte a 720 ezer főt. Jelenleg minden lakójára átlagosan 14 négyzetméter lakóterület jut, ami körülbelül megegyezik az országos átlaggal. A norma, amit a szakemberek, a demográfusok javasolnak, egy főre 18-19.négyzetméter. Ezért a lakásépítés tempója növekszik. A legutóbbi - a tizedik - ötéves tervben 32 ezer család lakáskörülményei javultak. A jelenlegi • Donbaszi bányászok íj szú 3 1982. XII.*10. Bemutatni egy olyan város, mint Kijev mai, szocialista arculatát, nem könnyű feladat. Történelme 15 évszázados, de méreteiben és jelentőségében a szovjet időszak vitathatatlanul példátlan. Kijevről napjainkra kialakult a kép, hogy hatalmas ipari és tudományos központ, de valójában csak a forradalom után lett azzá. 1913^1914-ben a város gyáraiban és üzemeiben csak alig több, mint 15 ezer ember dolgozott, míg ma számuk eléri a félmilliót. Munkájuk eredményeként tengeri halászhajók, folyami hajók, repülőgépek, automata gépsorok, elektronikus számológépek, televíziók, háztartási gépek kerülnek ki az üzemekből. Példátlanul gyors mértékben növekszik a tudományban és a tudományos szolgáltatásokban az alkalmazottak száma. Ezen a területen több mint 160 ezer ember dolgozik. Kijevben közel 300 tudományos-kutató és tervezési intézet működik. A kijevi tudósok jelentős mértékben meghatározzák a köztársaság, s bizonyos mértékben az egész ország tudományos politikáját és a kutatások színvonalát. MINDENT AZ EMBERÉRT Kijev legfontosabb megoldásra váró szociális problémája a lakáskérdés. Az elmúlt két ötéves tervidőszak alatt a városban évente átlagosan 25 ezer lakást építettek. Ennek ellenére még mindig ez a legnagyobb gond. Ennek több oka is van, elsősorban az, hogy óriási ütemben nő a lakosság száma. Míg 1961-ben Kijevnek 1,2 millió lakosa volt, ma már 2,3 millió. A lakáskérdés megoldását nehezíti az a tény is, hogy a város számos területe megérett az aktív rekonstrukcióra. Az óvárosban komoly átépítésekre van szükség, de ezeknél feltétlenül figyelembe kell venni a történelmi és kulturális értékeket. Ezek megvédése elkerülhetetlen. A város területének kiterjesztése sem ajánlatos, mivel ez nemcsak gazdasági gondokat okozna, de Kijev jellegzetes - és méltán csodált - arculatát ismegbontaná. Kijev jelentős oktatási központ, 260 iskolája, 40 szakmunkásképzője van. 39 szakközépiskolájában és 18 főiskolán 212 ezer fiatal tanul. Egy adat a múltból: a forradalom előtt Kijevben mindösz- sze 668 mérnök dolgozott. Gazdag a város kulturális élete is. Számos színháza nemcsak a köztársaságban, hanem az egész Szovjetunióban, sőt annak határain túl is ismert. Ezenkívül 68 filmszínháza, 1357 könyvtára, 32 múzeuma van. ötéves tervben sokkal többen költözhetnek új lakásba. Rövidesen megkezdi mű- , ködését egy új házgyár. Az építőipar kapacitásának növekedése lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt lakáshoz juttassák az új családokat, valamint a munkaerő-tartalékok legfőbb forrását, a betelepülőket. Ukrajna gazdasága Ukrajna ipari-mezőgazdasági köztársaság, gazdaságának legjelentősebb ágazatai a fémkohászat, érc- és fűtőanyagipar, gépipar, vegyipar, élelmiszeripar - ezen belül elsősorban a cukorgyártás. Az ukrán iparnak több mint 150 ágazata van. A döntő ezek közül a bányaipar, főleg a szénbányászat. Itt bányásszák a szovjet szén és földgáz 1/3-át. Az ipari ágazatok közül vezető helyen a kohászat, a gépgyártás és a fémmegmunkálás áll. Az elektrotechnikai ipart több mint száz üzem képviseli, s meghaladja az ötvenet azoknak a gyáraknak a száma, amelyek mezőgazdasági gépeket gyártanak. A mezőgazdaságban a növénytermesztésé a vezető szerep. Ebből ered a brutto mezőgazdasági termék 52,3 százaléka. Ukrajnában terem meg a szovjet gabona fele. 2,2 millió hektáron termelnek kukoricát, 4 millió hektáron technikai növényeket. Az utóbiak közül a legjelentősebb az 1,7 millió hektáron termelt cukorrépa. Utána következik a napraforgó és a len 2 millió hektáron burgonya. 500 ezer hektáron zöldség terem. Az ukrán mezőgazdasági üzemek évente átlagosan 17,2 ezer tonna szemesgabonát, 49,1 ezer t cukorrépát, 3 ezer t burgonyát, 3,7 ezer t húst, 14.1 ezer t tejet stb. szállítanak az államnak. • Artek nemzetközi pionírtábor (APN-felvételek) ' Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 603,7 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 50,2 millió Fővárosa: Kijev - 2,3 millió lakos • Habár Ukrajna területe nagyobb bármelyik európai ország területénél, a Szovjetunió területének mindössze 1/37-én fekszik. Kelet-nyugati irányban 1316 km, észak-dél irányban 893 km. • Gazdasági fejlettségét tekintve Ukrajna a világ első tíz országa közé tartozik, a szövetségi köztársaságok között a második helyen áll, közvetlenül az OSZSZSZK mögött. Jelentős szerepet játszik a szovjet külkereskedelemben is. Az ukrán üzemek termékeit a világ 90 országába exportálják. • A köztársaság területén él a Szovjetunió lakosságának kb. 20 százaléka. A lakosság döntő részét az ukránok alkotják - 76,1 ’/<> -, de rajtuk kívül még kb. 100 nemzetiség képviselői élnek itt. A lakosság 61 %-a a városokban él. • 1917-ben Ukrajna lakosságának több mint 70 %-a írástudatlan volt. Ma 138 főiskola van a köztársaságban. Kb. 15 millió ember, vagyis gyakorlatilag minden harmadik lakos tanul valamilyen típusú iskolában. • A köztársaság területének 70 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A 42,4 millió hektár 4/5-e, vagyis összesen 33,6 millió ha - szántóföld. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában van a Szovjetunió összes szántóföldjének^ 15,5 százaléka. A köztársaság' területének 3 százalékát mocsarak borítják. • Ukrajna ásványkincsekben rendkívül gazdag. A köztársaság területén nagy mennyiségű feketeszenet, földgázt, vasércet, mangánércet, kállsót és kősót bányásznak, valamint kisebb mennyiségben kőolajat, ként, foszfátokat, mészkövet, márványokat, különböző színesfémeket. Az oldalt összeállította: GORFOL ZSUZSA • Aratás Vinnyica kerületben Az 1500 éves Kijev
