Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-19 / 46. szám

IJ szú ■982. XI. 19 HZ URKUTATAI .«irn&mß, PINTÉR ISTVÁN kandidátus cikksorozata KOZMIKUS ORVOSTUDOMÁNY (13) Kohászati és hidraulikus termékek, hűtőtechnikai és légtechnikai berendezések, játékok stb. tesztelésére szakosodott a Piest'anyi Műszer- és Berendezéstesztelő Intézet. Az év folyamán az intézet dolgozói több mint 500 értékelést és ellenőrzést végeznek el, melyet az adott termék minősítéséről (minőségi kategóriába való sorolásáról) szóló határozat kiadásával zárnak. Ezzel az intézet jelentősen hozzájárul termékeink műszaki színvonalának javításához, a gyártmányfejlesztéshez hazánk különböző ipari vállalataiban. Ladislav Gajdosík az Elektrolux mélyhűtő funkciópróbáit végzi Emil Weisz a különböző villamos játékok - a'képen a Filip delfin - műszaki paramétereit ellenőrzi (Felvétel: ÓSTK - Dr. Sulla) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A kővágó lézer Az egészségügyi gondoskodás súlypontja, az egész társadalom és minden egyes tagja egészsé­gének megóvása és fokozatos ja­vítása érdekében sokrétű kutató­munka folyik. Az a cél, hogy a mo­dern társadalom minden adott gazdasági forrását felhasználjuk az emberek egészségi állapotá­nak javítására, főleg az ember aktív életkorának meghosszabbí­tására. Az ember egészségéről való gondoskodás eredményessége nagymértékben függ a tudomány legkülönbözőbb területein elért si­kerektől, amelyek között fontos szerepet játszik a kozmikus gyó­gyászat is. A kozmikus orvostudo­mány - az ember űrrepülésével és űrbéli tevékenységével kapcsola­tos orvosi problémákkal foglalkozó tudomány - fejlődése a Szovjet­unióban az elmúlt 25 év alatt - az űrrepülések sikere érdekében - különböző specializált ágazatok egész rendszerének kialakulásá­hoz vezetett. A sokrétű orvosi­technikai feladatok különböző szakterületek specialistáinak rész­vételét követelik meg, amelyeket a következőképpen oszthatnánk fel: a) az űrhajók legénységének kiválasztása és edzése, b) az életfenntartó rendszerek optimalizálása, c) az űrhajósok orvosi (egész­ségügyi) ellenőrzése, szak­értői vélemények és az űrha­jósoknak nyújtott orvosi se­gítség, d) a legénység egészségének és erőnlétének megőrzésére végzett profilaktikai mérések kifejlesztése, e) a fiziológiai funkciók felújítá­sára szolgáló rehabilitációs kezelések kialakítása. Már most megállapíthatjuk, hogy ez a rendszer a Szojuz űrha­jó és a Szojuz, Szaljut, Progressz orbitális űrkomplexum rövid és hosszú időtartamú repülései alatt is bevált. A fent megjelölt irányza­tok kialakítása tökéletes elméleti alapokat követelt meg. Ezek a ku­tatások, kísérleti megfigyelések, tanulmányok sokaságán alapul­tak, amely magába foglalta a földi laboratóriumokban végzett tesztek egész skáláját egészen az ember űrrepülésének végleges jóváha­gyásáig. A kutatások tudományos eredményei lehetővé tették, hogy kialakítsák a stresszállapotban le­vő ember normális életaktivitásá­nak általánosított, társadalmilag fontos kritériumait, amiket a gya-' korlatban is alkalmaznak. Ezek az általános kritériumok az egészségi állapot, a munkára való alkalmas­ság, a szervezet stresszel szem­beni ellenállóképességének és az életfunkciók alkalmazkodóképes­ségének indexeit tartalmazza. Az orvosi gondoskodás optima­lizálásához az űrrepülések alatt, vagy a szó tágabb értelmében a stresszállapotok idején, nagy­ban hozzájárul azoknak a ténye­zőknek a megtalálása és megha­tározása, amelyek a közismert eszközök mellett szóba jöhetnek az életaktivitás fenntartásához, és az emberi szervezet azon képes­sége, hogy ellenáll a rá rendszere­sen kifejtett kedvezőtlen hatások­nak is. Már a 60-as évek elején intenzív kutatások folytak az em­beri szervezetben kialakuló lehet­séges változásokról, ha az űrrepü­lésnél előfurduló különböző hatá­soknak van kitéve. Ezek a kutatá­sok vezettek a kozmikus orvostu­domány és biológia létrejöttéhez, amelyek önálló tudományágazattá váltak. Ha a kozmikus biológia és or­vostudomány sikereiről és az egészségügyi gondoskodásban hasznosítható eredményeiről be­szélünk, főleg két elméleti és gya­korlati problémakörre gondolunk. Az első hozzájárul az új orvostu­dományi-társadalmi átalakulás­hoz, a másik a profilaktikai és diagnosztikai mérések fejleszté­sével járul hozzá a preventív orvo­si segítségnyújtás fejlődéséhez. Közismert, hogy csak egészsé­ges ember lehet űrhajós. A szovjet orvoskutatók húszéves tapaszta­latai az egészséges emberek (fő­leg pilóták) kivizsgálásából, egészségi állapotuk gyakori és részletes ellenőrzéséből az „egészséges ember" kifejezés óvatosabb használatához vezet­tek. Ki az egészséges ember? Mi az egészség minőségi mértéke? Milyen „normák“ érvényesek a fi­ziológiában és az orvostudomány­ban? Tudjuk, hogy mind az elmé­leti, mind a gyakorlati orvostudo­mány évszázadokon keresztül nem tudott megfelelő választ adni ezekre a kérdésekre. Ésszerűnek látszik különbséget tenni az egész­ség objektív és szubjektív fogal­mai között, amelyek sokszor nin­csenek összhangban. Megtörtén­hetik pl., hogy az a személy, aki súlyosan betegnek érzi magát és elveszti munkaképességét, az ob­jektív kivizsgálás szerint teljesen egészséges. Másfelől a nevezett személy képes alkalmazkodni az új feltételekhez és ebből a szem­pontból egészségesnek tekinthet­jük. Ezért a betegség nem defini­álható úgy, mint eltérés az adott „normától“. A kozmikus orvostudománnyal foglalkozó szakértők az űrhajósje­lölteket csak a kiválasztás kezdeti szakaszában ellenőrzik, nem ész­lelhetők e patológiai tünetek raj­tuk. A munka további részében a gyakran előforduló rejtett beteg­ségek szimptómáinak felismeré­sére összpontosítanak. A kozmi­kus fiziológiában folytatott kísérle­tekben jelentős figyelmet szentel­nek annak, hogy megállapítsák, milyenek a „normális“ egészségi állapot alapvető követelményei (normái). A mai orvostudomány, sajnos, többet tud a beteg embe­rekről, mint az „egészsége­sekről“. A Szovjetunióban széles körű, az ember egészségi állapotával foglalkozó orvosi kutatómunka fo­lyik az Orvosbiológiai Kutatóinté­zetben, a Kardiológiai Intézetben, a Kardiológiai Központban, a Neu­rológiai Intézetben és a moszkvai orvosi egyetemeken. A kutatások jelentős sikereinek tekinthetjük a fiziológiai funkciók normáinak meghatározásához szerzett infor­mációkat. Ennek a kutatómunká­nak az eredményeit főleg az űrha­jósjelöltek kiválasztásánál hasz­nálják fel, de az eredmények ellenőrzésére, hitelesítésére is sor kerül az űrrepülések alatt és után. Az eredmények ellenőrzésére nagyszámú, többdimenziós kísér­letet is végeznek, amelyek segít­ségével speciális adatokat gyűjt­hetnek a légzésről, a vérkeringés­ről, a vérzésről, az idegrendszerről és az izomműködésről, az össz­pontosító képességről és az anyagcsere-folyamatokról. Ezeknek az adatoknak a fon­tosságát hatványozza az, hogy a méréseket egyszer viszonylagos nyugalomban, máskor az emberi szervezet maximális igénybevéte­lekor végezték el. Az egészség „normáinak“ megállapításánál éppúgy szükséges a fizikai kondí­ció (erőnlét) tanulmányozása, mint a szélsőséges körülmények között lévő emberi szervezet teherbíró­képességének megállapítása. A kozmikus orvostudományt gyakran a jövő orvostudományá­nak nevezik. Az űrhajósjelöltek ki­választásakor a kozmikus orvos- tudomány szakértői nagyszámú jelöltből választják ki a legráter­mettebbeket a további nagyon igényes és sokoldalú tevékeny­ségre. A kozmikus orvostudomány kivizsgálási módszerei - különbö­ző esetekben a megállapított „normától“ való eltérés minőségi elemzése és további diagnosztikai eljárások, amelyek arról döntenek, hogy az illető jelölt alkalmas-e a nehéz stresszhelyzetekben vég­zendő munkára - alapjaikban megtalálhatók az általános orvosi gyakorlatban is. Hasonló kiválasz­tási módszert alkalmaznak a sarki, főleg a Déli-sarki és más expedíci­ók tagjainak és a repülőgépek le­génységének kiválasztásánál. A profilaktikai kozmikus orvos- tudomány eredményessége főleg attól függ, megfelelő személyeket választanak-e ki a komplex klini­kai-pszichológiai kivizsgálására. Orvosi szempontból teljesen egészséges személynek kell len­nie bárminemű szubjektív, vagy objektív betegségtünet nélkül. A kozmikus orvostudomány szak­emberei által kifejlesztett kivizsgá­lási módszerek segítenek felfedni a rejtett (latens) betegségtünete­ket, az éppen kifejlődőben lévő beteges állapotot is. Már tíz évvel ezelőtt a kozmikus orvostudomány több módszert fej­lesztett ki annak az erőfeszítésnek az értékelésére, amit az emberi szervezet fejt ki azért, hogy alkal­mazkodjon az űrrepülés rendkívüli feltételeihez és ilyen körülmények között is szabályozza, normalizál- ja az életműködési folyamatokat. Ezeknek a kutatásoknak az ered­ményei lehetővé tették, hogy elö- rejelezzék a túlterhelés, a kimerü­lés és az alkalmazkodási mecha­nizmus teljes összeomlásának ve­szélyét. Az előrejelzésnek ez a módja egy egész sor új mérési - elemzési módszeren alapul, mint: az egészségi állapot mate­matikai elemzése, a szeizmo-kar- diogrammok felhasználása, az elektrolitikus vizsgálatok végzése. Ezek a vizsgálatok nem túl bonyo­lultak és széleskörűen alkalmaz­hatók az orvosi gyakorlatban. A prognosztikai módszereket eddig leginkább az emberi szerve­zet fizikai állapotának kutatásánál használták fel az általános egész­ségi állapot ellenőrzésére. A Szovjetunióban prognosztikai módszerekkel az Egészségügyi Minisztérium Orvosbiológiai Kuta­tóintézete és az Orvostudományi Akadémia szibériai részlegének tudományos munkacsoportja fog­lalkozik, ahol sok műszaki ellenőr­ző berendezést is kifejlesztettek. Minden kivizsgált személyt a kö­vetkező csoportok valamelyikébe soroltak: a) képes az alkalmazkodásra, b) nehézségek mutatkoznak az alkalmazkodási mechaniz­musban, c) képtelen az alkalmazko­dásra, d) zavarok vannak az alkalmaz­kodási mechanizmusban. Ez az osztályozás lehetővé te­szi az emberi szervézet fizikai ál­lapotának meghatározását egyedi esetekben és csoportok részére is. A nagyszámú (sok emberen el­végzett) prognosztikai kivizsgálás eredményei nagyon fontosak a kozmikus orvostudomány szá­mára. A kapott eredményeket el­sősorban a fiziológiai indexek kü­lönböző normáinak megállapítá­sához használják fel, amelyek olyan tényezőktől függnek, mint az életkor, a foglalkozás és az általá­nos egészségi állapot. Ugyancsak ezeket az eredményeket használ­ják fel annak a tanulmányozásá­nál, hogy az új körülményekhez alkalmazkodott emberi szervezet hogyan tud visszaszokni a normá­lis körülményekhez. Bizonyított tény, hogy az emberi szervezet alkalmazkodóképessé­gének megállapítására '-égzett kozmikus orvostudományi kutatá­sok eredményei sikeresen hasz­nálhatók fel a mindennapi egész­ségügyi gondoskodásban, az álta­lános orvosi gyakorlatban is. Lézersugár váltja fel a kőbá­nyákban, feldolgozó üzemekben használt kalapácsot és vésőt. A lézer nagy pontossággal, gyor­san és hulladék nélkül vághat la­pokat a márványtömbökből. A kő- vágás új technológiáját a Grúz Tudományos Akadémia kiberneti­kai intézetében dolgozták ki. Nor­Az emberi interferon nemcsak az emberi rákbetegség és az em­beri vírusbetegségek ellen fejt ki hatást, hanem a növényeket is segítheti a vírusfertőzések ellen vívott harcukban - állapították meg legújabban amerikai kutatók. Dohánynövényeket fertőztek meg dohány mozaikvírussal, majd a Petri-csészékbe helyezett leve­lekhez különböző emberi interfe­ront adagoltak. A vizsgálatok sze­rint azokban a Petri-csészékben, amelyekbe interferont adagoltak, kevésbé hatalmasodott el a leve­leken a vírusbetegség. A kísérle­tek arra vallanak, hogy az emberi interferon a mezőgazdaságban is gyakorlati felhasználásra találhat: mális körülmények között a már­vány csak háromezer fokos hő­mérsékleten olvad meg, a grúz eljárás hőmérséklete azonban csak 800 fok. A lézernyaláb és a közönséges gőz egyidejű nyo­mása csaknem azonnal porrá töri a márványt a vágásvonalon. megnövelheti a növények ellenál­lóképességét a vírusfertőzésekkel szemben. Ehhez azonban meg kell oldani az emberi interferon nagy tömegű, olcsó előállítását, és meg kell találni annak az alkalmas módját is, hogy miként juttassák be az interferont a növényi szerve­zetbe. Minthogy más kísérletek ar­ra vallanak: maguk a növényi szervezetek is létrehoznak az em­beri interferonhoz hasonló vírusel­lenes hatóanyagot, ígéretesebb megoldásnak ígérkezik annak ku­tatása, hogy miként lehetne ezt a növényi vírusellenes hatóanya­got génsebészeti módszerekkel tömegesen előállítani. (d) Krio-generátorok Szupravezető tekercseléssel ellátott 300 megawattos turbogenerator építését tervezik Leningrádban. Az újfajta generátornak az eddigi berendezések 300 tonnás önsúlyával szemben csak 150 tonna lesz a súlya, hatásfoka pedig rekordnagyságú lesz: eléri a 99,35 százalékot. Már folynak az üzemi próbái az ugyancsak Leningrádban épült 20 megawatt teljesítményű krio-generátornak. Ennek forgórész-tekercselé­sét titánból és niobiumból alakították ki, és folyékony héliumba merítve működtetik. Ez a berendezés 60 százalékkal kisebb, mint a hagyomá­nyos generátorok. A szovjet energetikai gépgyártás egyik legfőbb célja a szupravezetés gyakorlati hasznosítása. A hagyományos generátorok teljesítményének növelését eddig a nagy anyagfelhasználás, a nagy méretek és a nagy veszteség korlátozta. Krio-technikával ledönthetik ezeket a határokat. Növényvédő emberi interferon 41 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom