Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-05 / 44. szám
% A virágzó kertek országa • A szőlő Moldávia egyik alapvető kincse. Itt található az ország ültetvényeinek ötödé. A felvételen: helikopter permetezi a szovhozok szőlőit. (APN-felvételek) Moldávia gazdaságának alapja az agráripari élelmiszerkomplexum, amelyre közel hatvan százalék jut a társadalmi össztermékből és a nemzeti jövedelemből. A köztársaság természeti-éghajlati viszonyai nagyon kedvezőek, ezeknek köszönhetően lett az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági termelője. A köztársaság területének 87 százalékát hasznosítják. A Moldovai SZSZK területe a cári Oroszország részeként gazdaságilag nem volt különösebben produktív, a piacon csak mezőgazdasági termékeivel volt jelen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az Ukrán SZSZK részét alkotó Moldovai ASZSZK-ban gyors fejlődésnek indult az ipar, de a román fennhatóság alá került Nyugat-Besszará- biában a burzsoázia az ipar likvidálásának politikáját folytatta. A legnagyobb • gyárak leszerelése és elszállítása mellett a gazdasági hanyatlást gyorsította a gyümölcsösök és szőlők területének és a gazdasági állatok állományának csökkenése is. A háború utáni gyors felújítás után Moldávia fejlett ipari-mezőgazdasági köztársasággá vált. A mezőgazdaságot nagyipari alapokra helyezték, fokozatosan kialakult az agráripari komplexum, amelyben a magas mezőgazdasági termeléshez fejlett élelmiszeripar társul és olyan ágazatok, melyek a mezőgazdaságot szolgálják. Moldáviában a földművelés hagyományos, vezető ágazata a növénytermesztés, amelyre a mezőgazdasági termelés több mint 70 százaléka esik. 1913-ban még a szántóföldek 95 százalékán gabonát termesztettek, napjainkra részesedése 45 százalékra csökkent. Főleg kukoricát és búzát termesztenek. Ezek termése meghaladja a köztársaság szükségleteit, így más köztársaságoknak is tud szállítani. Moldávia mindenekelőtt mint gyümölcs- és zöldségtermelő ismert, sót, elismert. 1940 óta háromszorosára nőttek a szőlők területei, s ezzel egyidejűleg jelentősen javult a termesztett fajták minősége. Az össz-szövetségi szőlőtermés több mint 20 százaléka a köztársaságból származik (az asztali és borfajták együttesen). A szőlőültetvények döntő része a köztársaság dombos központi részén, a Dnyeszter mellett és délen terül el. A moldovai borok és konyakok nagy népszerűségnek örvendenek az ország határain belül és túl egyaránt. A köztársaság északi és középső területén elterjedt a gyümölcstermesztés is. Nagyüzemi módszerekkel, több száz hektáros területeken termesztik az almát, körtét, szilvát, barackot, őszibarackot, diót. össz-szövetségi jelentőségű a zöldségfélék termesztése is. Zöldséget elsősorban a Dnyeszter és a Prut öntözött völgyeiben termesztenek. A köztársaságból a zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt friss, illetve konzervált állapotban az egész Szovjetunióba és külföldre is szállítják. A technikai növények közül a legfontosabb az egész köztársaság területén elterjedt napraforgó (a szántóföldek 11. százalékán termesztik). Északon a háború utáni időszakban terjedt el a cukorrépa termesztése. Moldáviáé az első hely a Szovjetunióban a dohánytermesztésben. Egyes szovhozok az illő olaiok alapanyagát képező növényekre szakosodnak. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-, a sertés- és baromfitenyésztés egyaránt nagyüzemi módszerekkel folyik. A hatalmas farmok tökéletesen gépesítettek, s a nagyüzemi állattenyésztés egyfajta iskoláját képezik: ide járnak tapasztalatokat gyűjteni a szakemberek az egész ország területéről, de külföldről is. ÚJ SZÚ 3 1982 XI. 5. A legdrágább kincs védelmében Moldávia legnagyobb, legdrágább kincse - a gazdagon termő földek. A köztársaság területének 9 százalékát borítják erdők, alig egy százalékán állnak a városok és falvak, több mint 2 százalékán terülnek el az ipari létesítmények, utak, üdülők és rezervátumok. A többi - mezőgazdaságilag hasznosított földterület. Ez nem is tűnik rossz aránynak, csakhogy a kutatások azt mutatják, hogy a mezőgazdasági földterület állandóan csökken. Ezért lett Moldáviában elsőrendű feladat a termőföldek védelme A megoldás útjában számos gazdasági és demográfiai probléma áll. Moldávia az ország egyik legsűrűbben lakott köztársasága. Magas a népsűrűség - 1 négyzetkilométeren átlagosan 117,2 lakos él. Gyors ütemben növekednek a városok és a városi típusú vidéki települések, ipari üzemek, utak, öntözőrendszerek épülnek. E „támadás“ kivédéséhez ad útmutatásokat a 2000. évig szóló, a földek racionális felhasználását és védelmét célzó terv. A terv értelmében jelentősen korlátozzák a városok területi terjeszkedését, á növekedést a többemeletes épületek felhúzásával kell megoldani. Az apró települések felszámolása, lakosaik átköltöztetése a központi falvakba, kb. 40 ezer hektár földterületet szabadít fel a mezőgazdasági művelés számára. Hatékony intézkedések születtek a termőföld természetes ellenségei - a víz és szél erróziója, a földcsuszamlások, elmocsara- sodás - ellen is. Többek között erdősávokat telepítenek, a dombvidékeken teraszokat, védőfalakat alakítanak ki. Ezek persze nagyon költséges, de hatékony módszerek. Kifizetődőek is, mivel a bőven termő moldovai feketeföldek - pótolhatatlan kincs. Nem mostohagyerek A köztársaság gazdaságának alapja a földművelés, de ipara is jelentős. Jellemzője, hogy a mezőgazdaságot szolgálja, vagy annak terményei feldolgozására irányul. 1940 óta töb mint 500 nagy üzem és gyár épült Moldáviában, az ipari termelés a negyvenszeresére nőtt. Nagy fejlődésen ment át a gépgyártás, a fémmegmunkálás és a műszergyártás. Magas színvonalú a háztartási gépek gyártása is. A vezető ágazat azonban mégis az élelmiszeripar, amely a bruttó ipari termelés felét adja. össz-szövetségi jelentőségű a borászat, a cukor- és étolajgyártás, a zöldség- és gyümölcskonzervek készítése, a dohányfeldolgozás. Nagy hagyományú borászati üzemek vannak Kisinyovban. Kalarasban, Ribnicában, Tiraszpolban, Beleiben és másutt, ahol a különböző borok mellett többféle konyakot és pezsgőt is készítenek. Több mint húsz konzervgyár dolgozza fel az intenzíven fejlődő mezőgazdaság terményeit. A mai korszerű cukorgyártás és napraforgóolaj-készítés hagyományai a múlt századba nyúlnak vissza. Viszonylag új ágazat az illő olajok készítése, amelyeket a kozmetikai, a gyógyszer- és az élelmiszeripar használ fel. A 11. ötéves terv az ipari termelés 30-33 százalékos növelésével számol, természetesen a mezőgazdasági-ipari komplexum további fejlődése biztosításának érdekében. • A moldovai gépgyárak termékeit szinte az egész Szovjetunióba és a világ számos országába szállítják. A felvételen: szivattyúkat csomagolnak a BAM építői számára Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 33,7 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 4 millió Fővárosa: Kisinyov - kb. 500 ezer lakos • Valamennyi szövetségi köztársaság közül Moldáviában a legintenzívebb a mezőgazdasági termelés. Ezt a kolhozok és szovhozok magas fokú gépesítése és szakosodása teszi lehetővé. A mezőgazdaságilag hasznosított terület 70 %-a szántóföld, nem egész 15 %-án több éves ültetvények vannak, 13 %-át pedig legelők és rétek alkotják. • A szovhozok nagy állattenyésztő farmjai és a kolhozok közti kooperáció lehetővé tette a hatékony állattenyésztést. 1940-nel szemben a tejtermelés a négyszeresére, a hústermelés a háromszorosára nőtt. • A textilipart a köztársaság déli területein folytatott juhtenyésztés, s részben a selyemhernyó-tenyésztés látja el alapanyagokkal. . • A lakosság nemzetiségi összetétele: moldovánok - 64,6 %, ukránok - 14,2 %, oroszok -11,6 %. • Az 1,65 millió aktív munkaképes lakos a következőképpen oszlik meg a gazdasági ágazatokban: mezőgazdaság - 45,7 %, ipar - 16,3 %. A lakosságnak mindössze 33 százaléka él a városokban. • A moldovánok nyelve a keleti román nyelvek közé tartozik. Nemzetté alakulásukban jelentős szerepe volt a keleti szláv népelemeknek. Példa erre az is, hogy a hivő moldovánok pravoszláv vallásúak. • A köztársaság legfontosabb ásványkincsei a gipsz, tőzeg, grafit, agyag, foszforit. A déli körzetekben található még barnaszén, kőolaj és földgáz. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA
