Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-22 / 42. szám
Pokluda (Jobbról) és Danék (balfelől) érdeklődéssel figyelik, hogyan öklözi el a labdát Ravelli, a svéd kapus. Nagy L. fölv. ORVOSLÁS IDEJE Nem könnyű és nem is lehet napirendre térni Csehszlovákia labdarúgó-válogatottjának világbajnoki szereplése fölött. Szakemberek, Spanyolországot megjárt tisztségviselők, megfigyelők szinte minden részletre kiterjedő felmérést végeztek, s annak leglényegesebb pontjait közzé tették. Élvonalbeli fut- ballunk középszerűségét szél- tében-hosszában ismerték, de az eredmények mindig befolyáI solták a vélemény gátlástalan alkotását, enyhén szólva, palástolták a kétségtelen hiányosságokat. Túlzottan szívósan kaÍ paszkodtunk az érmes eredményekbe, az 1976. évi kontinens- bajnokság aranyába, az olimpiai I torna első helyezésébe, s nemkülönben az 1980. évi EB harmadik helyezésébe. Amíg a sikerek jelentkeztek, alig hangzott el bíráló szó a válogatott szakvezetése felé, annál több a MUNDIAL mélységes csalódása után. A CSSZTSZ KB a labdarúgó szövetség struktúrájában változásokat hajtott végre, más szakemberek álltak futballunk élére azzal az elhatározással, hogy ezentúl másképp, jobban, következetesebben, elsősorban ( önmagukkal szemben igényesebben dolgoznak az élvonal jó nemzetközi szintűre emelése érdekében. A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség fórumán néhány napja hangzott el dr. Rudolf Duseknek, a CSSZTSZ KB alel- nökének felszólalása, amelyet az élvonalbeli hazai labdarúgás mottójának is tarthatunk: ,,Arról van szó, hogy legnépszerűbb sportunknak jellegzetes társadalmi-politikai feladatot kell teljesítenie. Válogatottunk világbajnoki szereplése és futball-élvonalunk egyéb nemzetközi szereplése az említett feladatnak nem tett eleget. Ez olyan komoly jelenség, amely fölött nem lehet szemet húnyni. Ezért kell teljes komolysággal a jelenlegi helyzet okait feltárnunk, megtalálnunk a megoldás mikéntjét, megegyeznünk a követendő útban. Élvonalbeli labdarúgásunk igényli a beavatkozást a szerve- zés, a szakvezetés és a következetesség terén, hogy társadalmi feladata magaslatára juthasson, oda, ahová a föltételek alapján joggal várjuk. Ezért kell, hogy az élvonalbeli labdarúgás vezetősége elkötelezett módon tegyen meg minden erejéből telhetőt a CSSZTSZ KB titkársága határozatai teljesítéséért. Minden tisztségviselőnek tudatosítania kell, milyen mértékben felelős labdarúgásunk jelenlegi színvonaláért, felmérnie, hogy tevékenysége mennyiben fékezte, vagy segítette elő a csehszlovák labdarúgás színvonalának javulását, s jól megfontolnia, vajon tovább kíván és akar-e munkálkodni, s milyen szinten - természetesen képességeinek megfelelően - az újbóli felemelkedés, a színvonal javulása érdekében.“ A legfőbb problémákkal kapcsolatban a következő négy pontba tömörítették a legközelebbi alapvető feladatokat: 1. Az élvonal labdarúgása edzésmódszerének minősége; 2. Az I." labdargó-liga problémája; 3, Az irányító munka, a rendezvények felépítése, szervezése, a labdarúgó szövetség szakember-problémája; 4. A tehetséges fiatalok rendszeres felkészítése. Az edzések fontossága A labdarúgó szövetség új vezetősége alapos megfigyelések következtében megállapította, hogy az élvonalbeli labdarúgásban az edzések intenzitása, célszerűsége, tartama és tartalma jóval elmarad a nemzetközileg ismert kívánalmaktól. Az elkényelmesedésnek lehettek tanúi. Az edzők tevékenységét a klubok jobbára a csapattal elért eredmények alapján értékelték, vagy bírálták. Zömmel az volt a helyzet, hogy a vitás kérdésekben inkább a játékosoknak adtak igazat. Sok esetben az edző nem volt elég következetes, engedett a gondjaira bízott labdarúgók kérésének, lazítottak, s az eredmény sajnos eléggé ismeretes. Bármilyen alaposnak kikiáltott volt is az alapozás, az úgynevezett erőnlétből nem futotta az egész idényre. A játékosokat a rendszeres munka végzése helyett kímélték. A munka dandárját egyik sem akarta vállalni. Hiába volt egyre égetőbb követelmény, hogy a |áték támadó jellegének kell jelentkeznie, amely megköveteli az alapos technikai felkészültséget, a fölényes labdakezelést, a taktikai fegyelmet, a legtöbb labdarúgó nem volt hajlandó vállalni a nyílt játék kockázatát, alkalmazni a megengedett keménységet, illetve a megfelelő eredmény kicsikarása érdekében sokkal gyakrabban használt meg nem engedett eszközöket, mint az a játék hevében bárhol is előfordulhat. Ezért jelentkezik egyre szigorúbban az a követelmény, hogy a ligacsapatok mindegyikében azonos intenzitású és tartamú edzéseket kell folytatni. Hogy ez megvalósulhasson, a szakvezetésnek, az edzőknek is tovább kell fejleszteniük képességüket, szakmai tudásukat. A feladatokat ki kell osztaniuk, s azok teljesítését könnyítés beiktatása nélkül megkövetelniük. Nem lehet helye annak a panasznak, hogy túlzsúfolt a műsor, s nem jut elég idő az erők felújítására, mert vegyük csak alapul az egyebütt is jelentkező állapotot. A szerda-szombati ciklus csaknem mindenütt bevált. Míg szerdai napon általában a nemzetközi kupamérkőzések és válogatott-mérkőzések kerülnek sorra, a szombat csaknem kivétel nélkül a hazai pontküzdelmeké. Másutt ennek ellenére bírják erőnléttel a játékosok, nálunk nem. Ha a megterhelés nálunk is annyira rendszeres lenne, s az ehhez megkívánt erőnléttel minden ligajátékos rendelkezne, kevesebb lenne a sérülés, a húzódás és sportszerűbbé válna a játék, mert a durvasághoz, a szándékos kíméletlenséghez csak a rossz formában lévő, kellő erőnléttel nem rendelkező játékosok folyamodnak. Az I. liga küldetése Jelenleg 16 csapat képezi az I. liga mezőnyét, s a tapasztalat szerint ez úntig elég. Idő kell a hazai és nemzetközi kupa-találkozók lebonyolítására, no meg a válogatott szereplésére is. A liga találkozóinak elsősorban sportélményt kell biztosítaniuk a nézők számára, az azokon szereplő játékosoknak képességeiket kell igazolniuk, s a kiemelkedő képes- ségűeknek felkészülniük a címeres mezben való szereplésre. Egy-egy ország labdarúgásának értékelésekor elsősorban válogatottjának szereplését, továbbá az úgynevezett kupacsapatok nemzetközi helytállását veszik alapul. Ez megköveteli, hogy a klubérdekeket mindig a válogatott érdekei alá kell helyezni. A hatásnak kölcsönösnek kell lennie. Azok a klubok, amelyek a válogatottba játékosokat adnak, ezektől joggal elvárják és megkövetelhetik, hogy a klubcsapat színeiben példaképek legyenek, váljanak a vezér- egyéniséggé, határozzák meg a csapat, stílusát, játékát. A válogatott főedzője ismételten azzal a kéréssel fordult a ligacsapatok edzőihez, akik a legjobban ismerik a gondjaikra bízott labdarúgókat, hogy a legjobb tizenegybe mindig azokat ajánlják, akik a klub színeiben is a legjobb teljesítményt nyújtják, akik úgynevezett versenyző típusok, akikben megvan a kellő becsvágy, de föltétlenül sportszerűek és a válogatottságot a szó szoros értelmében megtiszteltetésnek veszik. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk egy érdekes epizódra: amikor a csehszlovák válogatott a svédek elleni mérkőzésre készült, a főedző az egyik délelőtt folyamán arra kérte a jelölteket, hogy azt a foglalkozást végezzék, amilyet klubjukban szoktak a nap megfelelő részében. Ő maga csendben, de annál alaposabban megfigyelte, mit művelnek játékosai és azonnal tisztában lett azzal, hogy az edzések vezetése terén kirívó ellentétek mutatkoznak. Ezt a legfelsőbb futball- szerv tudtára adta, s azt az ígéretet kapta, hogy a minden csapatra föltétlenül vonatkozó edzésterv, s annak szigorú ellenőrzése nem várathat magára. Ugyancsak a főedző jegyezte meg, hogy az edzőkkel való együttműködésben a teljes őszinteségnek és egyetértésnek, a segíteni akarásnak kell jelentkeznie. Éppen az említett csehszlováksvéd mérkőzés előtt, az UEFA által kiszabott határidőre el kellett küldeni a válogatott keretének 22-fős névsorát. Az egyik edző azt a játékosát, akit előzőleg ajánlott a válogatottba, sorozatosan kihagyta klubjából a bajnoki mérkőzéseken, s ezáltal az elfogadott elveknek megfelelően nem is lehetett számításba venni a nemzeti tizenegyben. Ismét más esetben a főedzőnek kellett rájönnie hazai nemzetközi kupamérkőzésen, hogy egyes posztokra milyen jó formában lévő játékosok akadtak, s az illető klubedző nem ajánlotta őket a válogatottba... A föltétien vállalás Aki a válogatottban szerepelni akar, annak akarnia kell a legjobb teljesítményt nyújtania, azt a feladatot kell betöltenie az együttesben, amelyre érdemesnek tartották, vállalnia kell a többletmunkát. Ha már a válogatottságot vállalta, nem szabad egy esetleges, még ha váratlan bevetés előtt sem, meghátrálnia a kötelesség elől, felelősséget kell éreznie a társakért, a csapatteljesítményért. Ezért fontos a tényleges politikai-nevelő munka már a klubokban is, amelynek együtt kell hatnia a szakmai felkészítéssel. Az irányítás szigoráért A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség szerveinek úgy kell irányítaniuk a hazai futball eseményeit, hogy azok küldetésüknek teljes mértékben eleget tehessenek. Következetesség igényeltetik az időpontok kijelölésében, s az ahhoz való ragaszkodásban, s ha megadjuk a válogatottnak, ami megilleti a felkészülés lehetőségében a klubokra is tekintettel kell lenni. Biztosítani a hazai pont és kupaküzdelmek rendszerességét, mert csak így lehet a kívánt teljesítménnyel összhangban elvárni a nézőkulisszák újbóli megnövekedését. A szurkolókra, a tárgyilagos nézőkre minden mérkőzésen szükség van, egyetlen erőpróba sem lehet öncélú, nem ez a küldetése. Meg kell találnia annak a módját is, hogy a válogatott mérkőzés színhelyéül minden esetben az arra legérdemesebb pályát jelöljék ki, ahol az együttes megkapja a kellő érdeklődést, bíztatást, ahol a szurkolók a sajátjuknak tekintik a legénységet. Ez persze nem zárja ki, sőt megköveteli annak lehetőségét, hogy az egyesületek, de a sajtó és a tömegtájékoztatási egyéb eszközök mindent megtegyenek a jó légkör kialakítása, s a lehető legnagyobb néző-tárgyilagosság érdekében. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, a szövetségnek oda kell hatnia, hogy a zsenge tehetségek felismerése után az oktatás a legmagasabb szintű legyen, a felnőttek csapatába már megfelelő technikai alappal, rúgó- és fejelőtechnikával, s mindenképpen sportszerű magatartással kerüljenek az arra érdemesek. Ismerjük a jelenlegi csehszlovák élvonalbeli labdarúgás diagnózisát, s meggyőződésünk szerint adva vannak a gyógyuláshoz szükséges szakemberek, lehetőségek. A mostani állapot lényeges javulására ezért remélhetőleg nem kell túl sokáig várnunk. Remélni merjük, hogy a türelmi időt megkapják, s a becsületes együttműködésnek, munkának gyümölcsözővé kell válnia. ZALA JÓZSEF Zelensky (világos szerelésben), aki a trnavai együttesből a Bohemiansba igazolt át, a válogatottban sikeresen mutatkozott be. A mély talajon is teljes értékű teljesítményt nyújtott. Fáradhatatlannak bizonyult. Vojtisekfölv. $11J SZÓ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csető János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 577-10, 532-64. Hirdetési iroda a közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreíie 15, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 817 59 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. in az
