Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-22 / 42. szám
ÚJ SZÚ 21 1982. X. 22. AZ OKTATÁS, NEVELÉS EREDMÉNYEI Az NDK-ban az oktatás alapja a tízosztályos általános iskola, amelynek tantervében- osztályonként változóan — összesen 18 tantárgy szerepel. A német nyelv, a matematika, a rajz, a zene, a sport minden osztály órarendjében megtalálható, az orosz nyelv az ötödik, a második - fakultative választható - idegen nyelv pedig a hetedik osztálytól kezdve szerepel a tanmenetben. Ugyanekkor kezdődik meg a politechnikai oktatás, amelynek életközeliségét az üzemek segítő támogatása biztosítja. A fiatalok többsége - mintegy 85 százalékuk - az általános iskola elvégzése után szakmát választ és kétéves képzésben vesz részt. A többiek középiskolába mennek, majd az érettségi után főiskolán, egyetemen folytatják tanulmányaikat. A dolgozó fiataloknak és felnőtteknek ugyancsak sokféle lehetőségük van a továbbtanulásra, műveltségűk, ismereteik gyarapítására. A továbbképzés e formájában a felsőoktatási intézmények mellett részt vesznek népfőiskolák is. A testileg-lelkileg károsult gyermekek számára különleges szakosított iskolák állnak rendelkezésre, ahol állapotuknak, képességeikne.k megfelelően, orvosi ellenőrzés mellett folyik az oktatás. Az NDK-ban jelenleg több mint félezer ilyen iskola van. Hogy mit jelent mindez a gondoskodás napjaink valóságában, azt számadatok hosszú sora igazolja. A csaknem 6000 általános iskolában jelenleg 180 000 tanító, illetve szaktanár tevékenykedik. 1976, óta évente mintegy 8000-rel gyarapszik a pedagógusok száma. Hat tudományegyetem, két műszaki egyetem, egy zeneművészeti főiskola, 29 tanítóképző és kilenc pedagógiai főiskola készíti fel őket hivatásukra. Az általános iskolai tanulók száma jelenleg 2,4 millió. Egy- egy osztály átlaglétszáma 22,7 fő. Az oktatás 114 600 tanteremben folyik, ezek közül 69 700 a szaktanterem. 1985- ig további 13 500 tanterem és 750 új tornacsarnok építését tervezik. A tanulók háromnegyede részesül rendkívül jutányos iskolai étkeztetésben. Az NDK kormánya nagy gondot fordít az oktatási feltételek állandó javítására. 1980-ban például 9,8 milliárd márka állami támogatást biztosit a közoktatás céljaira. A pedagógusok jó munkáját tükrözi a fiatalok tanulni vágyása, érdeklődése: a gyermekek és fiatalok kétharmada rendszeresen olvas, 36 százalékuk múzeumba, 60 százalékuk színházba jár és több tízezer a különféle szakkörök, sportegyletek, iskolai művészeti együttesek száma! Az általános műveltségi szint így évről-évre emelkedik. 1970-ben a dolgozók 55 százaléka rendelkezett szakképzettséggel, ma több mint 80 százalékuk. Az utóbbi öt évben 1,5 millió dolgozó vett részt rövidebb-hosszabb távú továbbképzésben, s ennek során nemcsak a főiskolát, egyetemet végzettek száma nőtt meg, de a szakmák mestereié is: ez idő alatt 310 400-an szereztek magasabb minősítésű szakmunkásbizonyítványt és 75 000-en érdemelték ki a szakma mestere címet. Fekete ritmusok - dobvariációk Egy Az Észt SZSZK egyik legnépszerűbb bábszínháza a tallinni cipőgyár üzemi klubja mellett működik. Érdekessége, hogy egyetlen tagja sem hivatásos művész, valamennyien az üzem dolgozói. Azerbajdzsánban még ma is csodálatos szőnyegeket szőnek. A szőnyegkészítés titka generációról generációra száll. ősi város mai arca Kuba egykori kiváló néprajzkutatója, Don Fernando Ortiz (1881-1969) hívta fel a figyelmet ,,a fekete ritmus komplex metrikus elemeire“, amely ritmust a dobok közvetítik a legjobban, miközben mágikus hatást gyakorolnak a táncosokra. A Karib- tengeri szigetvilágban az afrikai dobot mindig is nagy becsben tartották. Kubai karnevál ma sem képzelhető el dob nélkül, s a dobszólóra járt konga-tánc nélkül. A konga a bantu eredetű nkunga szóból ered. Jelentése: dal, tánc, zene. S a konga-táncos valóban egyszerre zenél, táncol és dalol teste minden porcikájá- val a dob fantasztikus ritmusát követve. Noha kubai feketék körében lassan már feledésbe merül a dob szakrális, rituális tartalma, a zene, a tánc eszközeként - mint egykor - ma is szívesen használják. A híres kecskebőr dob készítése egykoron „szent titok“ volt. Manapság nem az. Bárki házilag is elkészítheti, ha kicsit ügyes, s tölgyfa-deszkát hajlít, vagy megszerzi a kiselejtezett rumoshordók dongáit. A hangolás is egyszerű, ha ősi módon végzik: a dobot tűz fölé tartják, majd a dob „fejére“ feszített „fülekkel“ vagy fémabroncsokkal elérik a megfelelő hangszíni. A dobkészítés valaha kézműipari mesterség volt, ma már Kubában is hangszergyárban állítják elő a dobokat. A Don Fernando Ortiz Hangszergyár 1978-ban alakult meg Havanna Cerro negyedében több kisebb műhely összevonásával. Jelenleg 114 mester dolgozik az üzem négy, ütő- és húroshangszereket, hangszerdobozokat és gitárhúrokat előállító részlegében. A gyár készítményeinek alapanyaga többnyire keményfa, a nálunk is jól ismert mahagónin, cédruson és tölgyfán kívül majagua, dagame, baria, sabicu, acana és teak-fa. A dobrészlegben többfajta kongadobot, azonkívül tumbadorákat, tim- baleákat, bongo- és batádobokat, kubai és afrikai csattogtatókat és dobveröket készítenek. De gyártanak itt kiváló minőségű húros hangszereket is, például gitárokat, requintosnak nevezett kis gitárokat, lantokat és a trésnek nevezett lantszerű hangszereket, a hagyományos kubai triók és szeksztettek hangszereit. Kongadobokat ugyan másutt is gyártanak a világon, s ezek tetszetősek, igen jó hangzásúak, de komoly zenei értékük csak a nemes fából, ősi módszerek felhasználásával készített kubai doboknak van. Mint ahogy a dobok nagy művészei is e földről származnak, s itt nevelkedtek az ütőhangszerek avatott mestereivé. Nagy hírük van a világban a kubai dobmüvészeknék. „fekete ritmus“ legismertebb képviselői: Tata Guines, Nino Alfonso, a Los Papinos együttes, Guillermo Barreto, Pello el Afrocan, a „mozambiki ritmus“ megalkotója és Changuito, a Van Van csoport tagja. NÖVEKVŐ KÉZMŰIPARI EXPORT A Vietnami Szocialista Köztársaságban sokhelyütt készítik ügyes kezű kézművesek a szebbnél-szebb, vesszőből, nádból font használati tárgyakat. Nagyrészüket exportálják. Ha Son Rinh megye vesszöfo- nói például 1982 első felében ötven százalékkal több nádterméket készítettek, mint az elmúlt esztendő azonos szakaszában. Mivel ezek a cikkek sok külföldi piacon keresettek, újabb vesszőfonó műhelyeket nyitnak, s a gyakorlott mesterek bekapcsolódnak a kézműves utánpótlás nevelésébe is. A vidéki városok ipariskoláiban 200 fiatal tanulta meg nemrég a fonás mesterségét. Így 46 faluban, illetve városban száz új műhely nyithatta meg kapuját. Ezenkívül több háziipari szövetkezet bővítette tevékenységi körét nádból, vesszőből font áruk - kosarak, dísztárgyak, bútorok - előállításával. Az utóbbi három évben a VSZK nád- és vesszöfonó kézműipara 3 millió donggal növelte termelési értékét. FORRÁSOK: BUDAPRESS, PRENSA LATINA, KCNÁ, PANORAMA, APN Phenjan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa Korea egyik legrégibb települése. Egyik mai külvárosa helyén a IV. század elején épült meg a Phenjan-erőd. A város 427-töl 668-ig a koreai Kogurjo állam fővárosa volt. A virágzó várost Szög ennek nevezték, s már 991 -ben létrehoztak itt egy állami intézményt az akkor még kézzel írott könyvek - buddhista művek és történeti krónikák — kiadására. A mai Phenjan arca szinte hónapról hónapra változik1; alakul, szépül. A pagodastílusú épületek jól megférnek a toronyházakkal, korszerű építményekkel, hiszen a várostervezők mindenüvé parkokat, tavakat varázsolnak. A phenjani városépítészet egyik legszebb példája a főleg új épületek övezte Csollima sugárút. Itt található a fedett sportcsarnok és a Kultúrpalota. Talán még a siető embert is megállítja a pompás szökőkutak látványa. A levegőt jótékonyan hűsítő, frissítő szökőkutak körül két hófehér szoborcsoport látható. Az egyik a mezőgazdaságot, a másik az ipari termelést szimbolizálja. A két szoborcsoport körül összesen 600 vízsugár szökik a magasba. A szökőkút együttes központi sugara 70 méter magasra lövellj a vizet. Ha mindezt a környező magasházak erkélyeiről nézik, a vízsugarak a híres mondabeli szárnyas paripa, a Csollima képét idézik, amely oly sokat jelent a koreai embereknek, s amely az ország jelképévé vált. Keresztrejtvény Rejtvényünkben Kálmán Imre műveit rejtettük el a vízszintes 1., 28., 41., 53., 72. valamint a függőleges 16., 17. számú sorokban. VÍZSZINTES: 14. Zadar régebbi neve. 15. Bölcsesség - latinul. 17. Orosz uralkodó volt. 18. Képző. 20. Maró folyadék. 21. Magyar féstö. 22. Igevégződés. 23. Huta. 25. Dolog - latinul. 27. N. R. ö. 31. Argon. 32. Női név. 34. Liegeben van! 35. Vaspánt. 36. Város Japánban. 37. Táncmulatság. 38. Gléda. 39. Építkezési anyag. 40. ... Sumac, perui énekesnő. 43. Szovjet folyam. 44. A protaktínium jele. 45. Apostilb rövidítése. 46. Iratkapocs. 47. Egy vegyértékű atomcsoport: 48. Hám. 49. Szándék. 50. Fátlan síkság Dél-Ameri- kában. 51. Síkban van! 56. Motor eleje! 58. A. N. E. 59. Pásztorok viselete. 60. Rag. 61. Fiúnév. 63. Névutó. 65. Nátrium. 66. Boston fele. 67. Konyhakerti növény (ék. h.). 70. Vegyi elem. FÜGGŐLEGES: 1. A szén jele. 2. Háló. 3. Svájci folyó (ék. f.) 4. Azonos betűk. 5. Az USA két állama. 6. Fasiszta rohamosztag. 7. Kosár. 8. Az iparnak azonos jellegű cikkeket kielégítő ága. 9. Folyó - angolul. 10. Á. E. 11. Luxemburg és Hollandia autójelzése. 12. Folytonosságban van! 13. Szlovákiai város. 19. Indulatszó. 23. Becézett női név. 24. Mesealak. 26. Latyakos. 28. A rovarok... három szelvényből áll. 29. Mottók. 30. Latyak. 33. Vasco de .... 37. Azonos betűk. 38. Gyümölcs. 39. Város Dalmáciában. 41. Város Japánban. 42...-tele, színültig. 43. Magyar színész. 45. Török tiszti rang. 47. A zenében valamilyen módon. 49. Dribliz. 50. A kurucok ellen harcolt (ék. f.) 52. A kelleténél előbb történő. 54. Libaháj (sz - s). 55. Bankpánik. 57. A légnyomás egysége. 60. Európai főváros. 62. N. G. K. 64. É. P. H. 66. Csomó. 68. Az arany jele. 69. Ady Endre névjele 71. Azonos betűk. 72. Római száz. Az október 8-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A munkával megrövidítjük napjainkat, de meghosszabbíthatjuk életünket. Könyvjutalomban részesülnek: Bakos Irén Szilas (Brestovec) Detters István, Makranc (Mokrance), Urbán Mária, Vágsellye (Sala), Bolyo László, Tesmag (Tesmag), Sándor Ilona, Bratislava.
