Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-22 / 42. szám

ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK ÚJ SZÚ 17 1982. X. 22. RZ URKUTOTAl • ßi \r.i4gnWr »iMwaKfe:*;'.. nnuzflDfl PINTÉR ISTVÁN ■■■■ ft«. ÍTwTtKSKj kandidátus cikksorozata / ff A VILÁGŰR ES A MEZOGAZDASAG, VALAMINT AZ ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSE (91 Az űrkutatással az ember új ismeretekhez jut a Földről, a Nap­ról, a bolygókról és a csillagokról. Ezek az ismeretek lehetővé teszik, hogy jobban megértsük bolygónk és az ember eredetét, s úgyszin­tén a légkör, az óceánok és a föld­felszín közötti együtthatásokat, a Föld nemzetei és tevékenysé­gük közötti összefüggéseket. Ezek az összefüggések életfon- tosságúak a Föld lakossága szá­mára, mert gazdasági és szociális helyzetünk a bolygónkon végbe­menő bonyolult folyamatok meg­értéséről és az azokhoz való vi­szonyuktól függ, és ettől fog füg- geni a jövőben is. Közismert, hogy a növények fajtáinak és termelésük feltételei­nek megállapításához, illetve a növények termeléséhez a hely­színen elvégzendő mezőgazdasá­gi munkákra van szükség. Ezzel szemben a térképezés, vagy a nagy területen folyó mezőgaz­dasági termelés értékelése földi technikával jelentős időveszteség­gel és tetemes költséggel is jár. A légi vagy műholdas felvételek felhasználása - egyidejűleg a sze­lektáló földi ellenőrzéssel - az ér­tékelő munkák nagyobb pontossá­gát és hatékonyságát teszi lehető­vé. Bizonyos információk, mint a megművelt földterület nagysága és elhelyezkedése, pontosan meghatározhatók a mesterséges holdon készült felvételekről és nem szükségesek hozzá földi adatok. Más esetekben, például a termésbecslés pontosságának növelésére a műholdról szerzett információkon kívül más eredetű adatok is felhasználhatók. Részleges sikerek könyvelhe­tek el a mezőgazdasági kultúrák különbözőségének mesterséges holdakról közölt képek segítségé­vel végzett megállapításnál is. Mivel minden mezőgazdasági kultúra tartalmaz klorofilt, s így valamennyi egyforma spektrális jellegzetességekkel rendelkezik, szükség van kiegészítő informáci­ókra is. A mezőgazaság idényjel­legű, és ismerjük az ültetés, a nö­vekedés és a termésbetakarítás ciklusát. Ezeknek az adatoknak és a mesterséges holdakról kapott ábrázolásoknak az elemzése na­gyon pontos információt nyújt a vegetációs időszak lefolyásáról. E módszereket nagyon eredmé­nyesen használják fel a nagykiter­jedésű mezőgazdasági területe­ken, amilyenek a Szovjetunióban, az USA-ban és Kanadában van­nak. íly módon megállapítható a növénykultúrák növekedésének rendellenessége, a termés érett­ségi állapota, továbbá a termés várható mennyisége, öt százalék­nál kisebb eltéréssel. Évről évre nagy termésveszteséget okoz, ha a növényeket paraziták támadják meg. Ha ezeket a veszélyeket elő­re tudnánk jelezni, időben ellenin­tézkedéseket tehetnénk. A nem kívánt jelenségek az előrejelzés­hez a paraziták életciklusának is­meretére, az időjárásról szóló adatokra, ökológiai paraméterek ismeretére van szükség, és úgy­szintén azon növények biotöme­gének felmérésére, amelyek táp­lálékul szolgálhatnak számunkra. 1976-ban kísérleteket végeztek annak megállapítására, hogyan használhatók fel a Föld-kutatást végző mesterséges holdak és az ökológiai megfigyeléseket végző műholdak által szerzett informáci­ók az eddigi sáskaraj-megfigyelé- si-módszerek tökéletesítésére és a sáskarajok ellen folytatott harc­ban. Ezeket a kísérleti megfigyelé­seket Algériában. Marokkóban, és Líbiában kezdték meg. Az egyik, legfontosabb fizikai paraméter, amelynek ismerete fontos a mezőgazdasági munkák optimális irányításához, a talaj nedvességtartalma. A nagy kiter­jedésű mezőgazdasági területe­ken földi módszerekkel nagyon nehéz ezt megállapítani, miköz­ben a mesterséges holdak által készített felvételeken az egyik leg­könnyebben megállapítható érték. A Meteor-Természet és a LAND- SAT típusú mesterséges holdak mikrohullámú megfigyelései lehe­tővé teszik a felszín alatti talajréte­gek nedvességtartalmának kielé­gítő pontosságú meghatározását is. Indiában a műholdakon szer-^ zett információkat a mezőgazda­ság szempontjából terméketlen- sós, alkalikus, köves vagy erózi­ós - területek feltérképezésére használják. Az élelmiszerszük­ségletek növekedésével minél na­gyobb területeket kell majd mező­gazdaságilag megművelni. A LANDSAT mesterséges hold segítségével végzett indiai kísérlet lehetővé tette a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, vagy ke­vésbé alkalmas területek térképé­nek nagyon gyors és gazdaságos megszerkesztését. A hatalmas kiterjedésű legelők területének és a viszonylagos ta­karmányértékének felmérése ha­gyományos módszerekkel nagyon költséges és gazdaságtalan len­ne. Ma már ezeknek az adatoknak a megállapításánál is elsőrendű szerep jut a műholdakról szárma­zó intormációknak. A Meteor-Ter­mészet és a LANDSAT mestersé­ges holdak felvételei alapján na­gyon gyorsan és alacsony költ­séggel megállapítható minden szükséges adat. (Négyzetkilomé­terenként kb. 0,25 korona a ki­adás.) Ugyanakkor a legelők feltér­képezése hagyományos eszkö­zökkel - bár valamivel részlete­sebb információkkal szolgálna- csak sokkal nagyobb költséggel (2500 korona négyzetkilométeren­ként) volna megvalósítható. A Szovjetunióban a világűrből érkezett megfigyeléseket nagyon intenzíven felhasználják a legelők takarmánykészletének megállapí­tására, és a műholdakról kapott információk alapján .végezték el a legelők osztályozását is. Multis- pektrális felvételek felhasználásá­val a Kaspi-tenger délkeleti partvi­dékén tavaszi, nyári és őszi lege­lőket jelöltek ki. Az erdőségek gyakran olyan te­rületeken húzódnak, ahol kicsiny a népsűrűség, és amelyek nem alkalmasak az intenzív mezőgaz­dasági termelésre a kedvezőtlen éghajlat, a rossz talajminőség vagy a domborzati viszonyok mi­att. Éppúgy, mint a legelők, ezek a területek is gazdaságilag kevés­bé produktívak, ezért nem volna előnyös költséges térképészeti munkával területüket felmérni, te­hát itt is előtérbe kerül az űrtechni­ka. Eltérően a mezőgazdasági területektől és a legelőktől, az er­dővel borított területek nagyon ke­veset változnak, ezért elég tízé­venként egyszer feltérképezni azokat. A mesterséges holdak se­gítségével sok helyen készült 1:250 000 mértékarányú térkép az erdőségek leltárbavételére. A mű­holdak segítségével készített fel­vételeken jól kivehető az erdők kiterjedése, a különböző fafajták váltakozásának határvonalai, és megközelítőleg még olyan gazda­sági jellegű paraméter is megálla­pítható, mint az erdő kitermelhető faanyagának térfogata. Ezeken a felvételeken viszonylag gyorsan és pontosan megállapítható', hol húzódik a határ a bokrok és a ma­gas fák között. A kísérleti mesterséges holdak információit széleskörűen felhasz­nálják az erdőgazdaság fejleszté­sére, különösen az erdőtüzek fel­fedésére, a Szovjetunió egész te­rületén, ami több száz millió hek­tárnyi erdőt jelent. A Meteor-Ter­mészet mesterséges holdak által készített felvételeken jól kivehető, hogy mekkora területen terjedt el a tűz. Ezeknek a felvételeknek a hatékony felhasználása a felhő­réteg állapotának elemzésével együtt jelentős segítséget nyújt az erdőtüzek repülőgépek segítségé­vel végzett oltásához, ami jeientös anyagi megtakarítással is jár. A regionális műholdfelvételek rendszeres felhasználása az er­dők és a már kiirtott erdők leltáro­zására gazdasági szempontból mindenhol nagyon hasznosnak és hatékonynak bizonyult. A víztartalékok ésszerű felhasz­nálásához feltétlenül szükségesek a vízfogyasztásról és a víz beszer­zéséről szóló tervek. A víztartalé­kok feltárására irányuló kutatások­nak gyakran van szükségük infor­mációkra a csapadékról, a lefo­lyásról és az elpárolgásról. A mű­holdakról végzett kutatás hozzájá­rulhat mindhárom paraméter mé­réséhez, megállapításához. A mesterséges holdak által ké­szített felvételeken könnyen meg­különböztethetők a Föld vízzel bo­rított területei, ebből megszer- keszthetők a természetes és mes­terséges víztározók eloszlását áb­rázoló térképek. A mérsékelt égövben és a hegységekben a hó is akkumulált vízforrást jelent. Né­mely területen a sok csapadék és a lassú lefolyás árvizeket okozhat. Ahhoz, hogy ezeket az árvizeket előre jelezhessük, feltétlenül tudni kell, hogyan szabályozódík a víz a gyűjtő tározóban és milyen a le­folyása. Mivel az összefüggő víz­vidék nagyobb területet is magába foglalhat és gyorsan változhat, az ismételt műholdas megfigyelések ideális módszernek bizonyultak a vízvidékek jellegzetességeinek feltárásához. Az óceánok felszíni vízhőmér­sékletének műholdas megfigyelé­sét sikeresen használják fel a ten­geri halászatban. Ismeretes, hogy egyes halfajták csak bizonyos hő­mérsékletű területeken tartózkod­nak. Menekülnek onnan, ahol- a víz ennél hidegebb vagy mele­gebb. Némely halfaj, amelyek ha­lászata gazdasági szempontból is fontos, az óceánok azon részein található, ahol erős függőleges irányú áramlások vannak, mert a részükre táplálékul szolgáló kis halaknak ezek az áramlások hoz­zák fel az eledelüket az óceánok mélyéből. Az óceánok műholdról végzett megfigyelése lehetőséget nyújt arra, hogy a halászhajókat informálják az óceánok vizének felszíni hőmérsékletéről, az óceán- mélyéről a felszínre áramló, a halak táplálékául szolgáló mikro­organizmusok eloszlásáról, és ez­zel információhoz jutnak a halban gazdag területekről. Az űrtechnika felhasználásának előnyei a mezőgazdaságban az erdő- és vízgazdaságban már most is nyilvánvalóan megmutat­kozhat. Eddig azonban még nem minden potenciális lehetőséget használtunk ki teljesen. Sok állam még egyáltalán nem használja fel ilyen célokra az űrtechnikát. Je­lenleg az UNISPACE-82 konfe­rencia határozata alapján nagy, globális programot készítenek elő a Föld kutatására a világűrből, amely minden állam számára hoz­záférhető lesz és hozzájárul az emberek jólétéhez is. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllH Földtörténet jégkonzervben Új hőjégfúró világcsúcsot (ezerméteres mélységet) értek el az antarktiszi szovjet Vosztok-állomáson a leningrádi bányászati intézetben kifejlesztett hófúró berendezéssel. Az antarktiszi jég­pajzs a szakértők véleménye szerint a Föld megkövült időjárási és klímakrónikája. A jégpajzs évente mintegy öt centiméterrel „hízik“. A Vosztok-állomáson kiemelt ezerméteres fúrómag elemzésével így 20 ezer évre visszamenően kaphatnak adatokat. A különböző vegyi elemeken kívül a jég megőrizte a távoli korok mikroorganizmusait is. A kiemelt fúrómagot Leningrádba szállítot­ták tudományos elemzésre. A fúrásokat tovább folytatják. A későbbiekben szeretnék átfúrni az Antarktisz mintegy négy kilométer vastagságú jégpajzsát és elérni így a sziklaágyazatot. Oltóanyaggyártó élesztőgombák A hepatitisz (májgyulladás) el­leni oltóanyagot ez idő szerint az emberi vérből állítják elő fáradsá­gos munkával, ezért soha sincs belőle elegendő. Amerikai kutatók új módszere valószínűleg rövide­sen megszünteti a krónikus hiányt. A washingtoni egyetem munkatár­sainak géntechnikai módszerekkel sikerült „rábírniok“ az élesztő­gomba-sejteket a hepatitisz-B ví­rus felszíni antigénjének előállítá­sára. A vírus fehérjeburkából átvit­ték a megfelelő öröklődő informá­ciót a Saccharomyces cerevisiae élesztőgombába, amely azután valóban gyártani kezdte ezt a fe­hérjét. Az így előállított fehérje méretre és felépítésre megfelelt az emberi vérből előállított oltó­anyagban levőnek. A géntechnikai úton előállított fehérje állatkísérle­tekben is bizonyította immunoló­giai hatékonyságát. Az új eljárá' megnyitja az utat az oltóanyag nagy mennyiségű előállításához. A géntechnikai oltóanyagnak az is előnye, hogy csak tiszta, nem fer­tőző felszíni antigént tartalmaz. Az emberi vérből előállított oltóanyag esetében mindig fenyeget a ve­szély, hogy nemcsak burokfehér­je, hanem még aktív vírus is lehet benne. Höfénykép - éjfélkor Ez a höfénykép éjfélkor, teljes sötétségben készült a hóban hala­dó Land Rover terepjáróról - sem­mivel sem rosszabb minőségű, mint a fekete-fehér tévékamerá­val teljes napsütésben készült fel­vétel. Minden test kibocsát infra­vörös (hő) sugárzást - a hőkame­rák ezeket a jeleket érzékelik, pontosabban a tárgyak különböző részeinek akár néhány tizedfokos hőmérséklet-különbségét. Itt is jól látható a képen a motor és a súrló­dás következtében felhevült gumik nagyobb hőmérséklete. Az új an­gol berendezés elektronikusan átalakítja, majd 625 soros képfel­bontással képernyőn jeleníti meg az infravörös jelekből összeállított képet. A vércsoport-gát leküzdése A nagy vérveszteséggel járó balesetek után vagy műtétek során gyakran van szükség vérátömlesztésre. Ennek során csak olyan idegen vért adhatnak a betegnek, amelyet szervezete sajátként elvisel. Az ember esetében négy fő vércsoportot külön­böztetünk meg: a 0-ás, az A, a B és az AB vércsoportot. Legjobban a 0-ás vércsoportúak vére felel meg a vérátömlesz­tésre, mert ez az egyetlen, amelyet a többi vércsoportúak szervezete is elvisel. Az európai lakosságnak azonban csak 43 százaléka tartozik a 0 vércsoporthoz, 46 százalék az A, 7 száza­lék a B és 4 százalék az AB vércsoporthoz. Amerikai kutatóknak most sikerültaz embereket egymástól elválasztó nagy immunoló­giai gát egyikét ledönteniök: sikerült 0-ás vércsoportúvá átalakí­tani a B-vércsoportú vért. Miként volt ez lehetséges? Úgy kell elképzelni, hogy valamennyi vércsoport bizonyos alap-építőköve közös. Különbözőségüket az alap-építőkövekhez csatlakozó „tol­dalék“ okozza - csak a 0-vércsoportnak nincs ilyen „toldaléka“. Az amerikai hematológusok olyan növényi eredetű fehérjemole­kulákkal kísérleteznek, amelyek vegyileg reagálva, magukhoz vonzzák és az alap-építőkövekről lehasítják ezt a „toldalékot“. Visszamaradt a puszta alap-építőkő, vagyis a 0-ás vércsoportú vér. A beavatkozás előnye kézenfekvő: a vérellátó központok 0- ás csoportúvá „semlegesíthetik“ a B-vércsoportú vért, ha a többi vércsoportból kevés tartalék áll rendelkezésére. Most olyan fehérjéket keresnek, amelyekkel az A-csoportú vérről is lehasít­hatnák a „toldalékot“. Forog a munkadarab, forog a kés Nemcsak a befogott munkada­rab, hanem a megmunkáló szer­szám, a kés is forog abban az újfajta esztergapadban, amelyet a belorusz műszaki-fizikai intézet tervei szerint a minszki gépgyár­ban gyártanak. Az új eljárás gyár­tási jogát már a finn papíripar is megvásárolta. A forgó megmun­káló szerszám ötlete nem új, angol mérnökök már egy évszázaddal ezelőtt megpróbálkoztak az alkal­mazásával, de most először sike­rült megvalósítani a gyakoraltban is. A megvalósítást számos or­szágban szabadalmaztatták. A forgó forgácsoló szerszám al­kalmazásának legnagyobb előnye a vágósebesség többszörösére növelése, a szerszám túlhevülése nélkül. A megmunkált felület kitű­nő minőségű. Különösen nagy pontossággal munkálhatok meg a hosszú tengelyek, amint a papír­gyártó gépeket készítő finn mér­nökök a gyakorlatban is megálla­pították. A szerszám kopása a ti­zedére csökken. A belorusz mér­nökök most más területeken is megpróbálják hasznosítani a szer­szám forgatásának ötletét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom