Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-15 / 41. szám
|\ Megtört a jég, új időszak vette !V! kezdetét az Alsópéteri (Dolny Peter) Egységes Földmüvesszövet- kezet állattenyésztésében. Az elnök szavaival élve „lassan már minden érdekelt hinni kezdi, hogy a péteri tehenek is adnak tejet“. Ennek egyik bizonyítéka a legutóbbi járási mező- gazdasági aktívaértekezlet, amelyen SZ télév eredményei alapján a földmüvesszövetkezetet sok ev után az élenjárók között említették Ott, azok sorában, akikhez még tavaly ilyenkor is csak szerettek volna tartozni. Miként lett az álomból valóság9 - ezt részleteztük, s minek is tagadnánk. sokaknak tanulságul. CSAPATMUNKA VOLT Kiindulásul néhány, önmaga helyett beszélő tény, adat. Az idén eddig egy negyeddel adtak el több tejet, mint az előző év azonos időszakában. Az állattenyésztő ágazat előreláthatóan október végén, november elején teljesíti eladási tervét. A jelenlegi fejé- si átlag megközelíti a tizenegy litert, és a járási átlannáj p-pOmä lényegesen gyorsabban gyarapodnak a hízóbikák. Annak ellenére, hogy újszerű a velük való munka, hiszen tavaly is A régi istállókban is javíthatók az eredmények vagy a tojókat gondozó Kocsis Sándor vezette szocialista munkabrigád tagjai. Ök, s az egyre nagyobb számban mögéjük felsorakozó társaik munkájukkal, igyekezetükkel a legtöbbet tették a jobb hozamok eléréséért. AKI NEM IGAZODOTT, AZ KILÉPETT A SORBÓL Már az elnök is hangsúlyozta, hogy az irányításban és az eredményeket javítani akaró törekvésben a gazdasági és pártvezetést nem lehet különválasztani. A pártirányítás mindenkor igazodott a belső körülményekhez, a közvetlen célok elérését segítette. Mivel, hogyan - ezt már Molnár Lajos, a pártalapszervezet elnöke részletezte.- Elsődlegesen saját tevékenységünkben vezettünk be messzemenő rendszerességet. Legyen az bármilyen szezonmunka vagy pártpolitikai tevékenység, mindig gondosan elkészített tervek szerint dolgozunk. Hasonlóan psgy ggpiőói Toroltunk a pártcsoportok tevékenységére, mivel a pártalapszervezet e kis alakulatai valóban sokat tehetnek a termelés vonalán. £;,'joett a sorból. Akik maradtak, azok a korábban g^szerütlennek vélt dolgoknak ma már hasznai f^ák. Mert törvényszerű, hogy aki többet tes.T a közös asztalra, az többet is kap A VEZETŐK TÖBBLETGONDJA A képlet persze nem ennyire egyszerű A vezetésnek, irányításnak a rendszeres é!Í£nCrZ05?el és értékeléssel kell párosulnia, hiszen csak így derülhet ki, hogy kik érdemelnek többet A dolgozók, köztük az állattenyésztők túlnyomó többsége egyetért a rendszeres ellenőrzéssel és értékeléssel, s igazán nem rajtuk múlik, ha ez valahol hiányzik. Nem titok ugyanis, hogy az egyének szerinti értékelés elsősorban a vezetőktől igényel többletmunkát.- Hetente legalább egyszer végigjárom az összes munkahelyet, beleértve a telepeket is. A közvetlen tapasztalatot uavaojo rr--g a legapróiéko- sabb tájékoztatás sem pótolja. Az igaz, sokszor így kevésnek bizonyul a napi rendes munkaidő, de ez a vezető állással együtt jár - mondta a földművesszövetkezet elnöke. HA MINDENKI ÚGY AKARJA még egyszerűen eladták a bikaborjúkat. Érdekes kérdés, hol találtak nekik helyet, hiszen párhuzamosan a tehén- állomány is növekedett, a tervezett ütemben fokozták a tojástermelést és a korábbi szinten tartották a sertéstenyésztést.- A régi istállókat korszerűsítjük, így nyerünk némi férőhelyet, s átcsoportosítottuk az állatokat. A tojóknál növeltük a forgás gyorsaságát, például azzal, hogy rugalmas munkaszervezéssel az állománycsere után esedékes fertőtlenítést a korábbi hat hét helyett fele annyi, vagy még rövidebb idő alatt végezzük el - mondta Órányik Károly mérnök, a földmüvesszö- vetkezet elnöke, s mivel már korábban megegyeztünk, hogy ezúttal mellőzzük a fejlesztés szakmai kérdéseit, s elsődlegesen emberi oldalról részletezzük a feltételeket, ilyen értelemben folytatta:- Az előbbrelépés csapatunk eredménye. Ezúttal is bizonyságot nyert, hogy amennyiben mindenki akarja a javulást, s ennek érdekében a saját területén a tőle telhetőt megteszi, a siker törvényszerű. Ebben az igyekezetben nincs fontosabb és kevésbé jelentős pont. A vezetőknek ott kell lenniük, ahol a termelés folyik, csak így láthatják meg, hogy hol és mit kell tenni az eredmények további javítása érdekében. A növénytermesztésnek is be kell segíteni, mert hiába a jobbítási szándék, ha nincs alap. takarmány, amire építeni lehet. De még mindez így együtt sem váltaná valóra az álmokat, ha nem lennének olyan állattenyésztőink, mint amilyenek például Matej Havran, az idősebb és fiatalabb Ondrej Fábián és Ladislav Uzák fejők, Kelemen Edvin etető, A gazdaságszervező pártmunka útjai tehát kitaposottak. A gazdasági vezetők kidolgozzák a munkaterveket, ezt a pártbizottság megtárgyalja Számba veszi, hogy a kommunisták mivel s hogyan tudnak segíteni, s ezt a javaslatot a pártgyülés elé terjesztik Ebből természetesen termelési értekezleten, majd pártcsoportgyűlésen is megtárgyalják a dolgot, így a kommunisták elé kerülő javaslat- az adott termelési szakaszon dolgozók véleményét, nézeteit is tartalmazza.- Alapelvünk, hogy sosem bocsátkozunk feleslegesen szakmai kérdésekbe. A legalkalmasabb és gazdaságos technológiai eljárások megválasztása a gazdasági vezetők feladata A mi feladatunk megmagyarázni ennek helyességét, s elfogadtatni az emberekkel még akkor is, ha az többletfeladattal jár. Az ember ugyanis csak egyik, de annál lényegesebb tényezője a termelésnek Az elmúlt hónapokban így sikerült elérni, hogy a korábbiaknál felével több sörgyári mellékterméket etetnek az állatokkal. Természetes lett a sokak számára kimondottan népszerűtlen szervezési intézkedés. Például szigorúan ellenőrzik a munkába érkezést, bevezették az alkoholszondázást, és nem titkolják el, sőt kivétel nélkül a termelési értekezlet s a párt- csoportülés napirendjére kerül, ha valakit azon kapnak rajta, hogy táskájába „véletlenül" dara keveredett. A kommunistáktól elvárják a példa- mutatást, sőt ezen túlmenöeh azt is, hogy a rend ellen vétőket figyelmeztessék. Voltak, akik megértették mindennek szükségességét, de voltak olyanok is, akik nem. Ők már másutt dolgoznak, mert aki nem igazodott, az A PÁRTELNÖK IS HASONLÓKAT HANGSÚLYOZOTT- A munkaverseny szervezése és az érdem szerinti jutalmazás nem kis feladat. A helyezéseket el kell fogadtatni az emberekkel, azzal is, aki kevesebbet kap. S ezt csak úgy teheti meg a vezető, ha nagyon konkrét tényekkel indokol, ha valóban figyelemmel kíséri az eredményeket, pontosan számon tartja, kimutatja a telje1 sítményeket, s ezeket ösztönzőként is hasznosítja. Mindez sok-sok többlet- munkát igényel, de a fáradságnak megvan a látszata Bár más szempontból, Milan Plu- hár, az ellenőrző bizottság elnöke is lényegében a többletfeladatok vállalásának fontosságát hangsúlyozta.- A bizottság tagjai nemegyszer a napi munka után teljesítik tisztségükből adódó kötelezettségeiket. Napokkal ezelőtt például este nyolc óra felé indultunk útnak, s mire bejártuk az egyes telepeket, a határ bizonyos részeit, hogy lássuk, nincs-e valahol rendellenesség, hajnal lett. S végül Horváth Imrének, az állattenyésztőket tömörítő pártcsoport vezetőjének véleménye:- A csoport munkája hatásos. Tagjainak javaslatait megszívlelve az utóbbi hónapokban javult a tojók tápanyagellátása, folyamatosabb az istállótrágya elszállítása, a szigorú ellenőrzés eredményeként jobb minőségű a tej. Mindez persze különleges gondot, állandó odafigyelést igényel, de ezt a fáradtságot nem szabad sajnálni. > A javulás, javítás útján tett első lépések bizonyítják, hogy Alsópéteren a többletfeladatokat és a velük járó gondokat valóban vállalják. EGRI FERENC A Tynci na Sá- zavou-i Helyi Nemzeti Bizottság példásan teljesíti a CSKP XVI. kongresz- szusából eredő feladatokat. Z- akció keretében új bevásárlási központ épült. Az építkezésen a lakosság 76 700 órát dolgozott társadalmi munkában lllllllllllllll I POLITIKA ÉS PROPAGANDA A politika és propag. ;r>da elválaszthatatlan --k egymástól. Szervesen összekapcsolóana*. o|yany" nyira szervesen, hogy nyugodtan mondhatjuk: amilyen a politika, olyan a propaganda. A militarista politikát azonban semmilyen rafinált propaganda nem menti meg. Semmiféle békesze- retö frazeológia nem leplezi a militarizmus és a háború imperialista politikájának agresszív lényegét. A legutóbbi időben az Egyesült Államok katonai fölényének megszerzését célzó washingtoni irányvonal mellett egy másik is egyre szemléletesebbé válik: az a kísérlet, hogy fölényre tegyenek szert az ideológia és a propaganda terén egyaránt Mivel függ össze ez?- Az Egyesült Államok és a NATO vezető körei, amelyek szándékosan kitérnek a vitás problémák becsületes, konstruktív megtárgyalása elöl, elhatározták, hogy ideológiai háborút üzennek a Szovjetuniónak. „Mi részt veszünk az ec^Qj; j-iáporújában... - jelentette ki Charles Wick, az amerikai Nemzetközi Kapcsolatok Hivatalának igazgatója, Reagan elnök jó barátja és szintén milliomos, a képviselőhöz külügyi bizottsága mellett működő külföldi akciók albizottságában mondott beszédében. - Ellenfelünk a Szovjetunió...“ Minden jel szerint elhatározták, hogy az „ideológiai háborút“ az állami politika szintjére emelik azáltal, hogy rendkívül harcias jelleggel ruházzák fel. Ezen a téren az elnök és a kormányzat más olyan vezetői a hangadók, akik az amerikai „szov- jetológusok“ népes gárdájával, az amerikai tömec tájékoztatási eszközök tulajdonosaival és vezet szemleíróival szoros kapcsolatban állnak ésösszehai goltan tevékenykednek. Az „ideológiai háború" fut» szalagjának kiszolgálását elsősorban a Ch. Wi* vezette Nemzetközi Kapcsolatok Hivatalára bízta Az a feladata, hogy „az elnök külpolitikai dandárja nak" szócsöve legyen. A Nemzetközi Kapcsolatot Hivatalának másik feladata: a NATO keretében folytatott külpolitikai propaganda koordinálása. Az „ideológiai háború" a maga „slágerével“ - az úgynevezett Igazságtervvel - együtt azt feltételezi, hogy az Egyesült Államok „agresszíváéban reagál majd a Szovjetunió akcióira“, s az Egyeseit Államok ambícióinak kielégítésére törekszik, oly módon, hogy ragaszkodik „az erő pozíciójának elveihez“. Ez az ügy egyik oldala. A másik: az Egyesült Államok akcióinak 'dealizálása, fokozott reklámjei- leggel való felruházása, a külföldi közvélemény meggyőzése az amerikai „erkölcsi, szellemi, kulturális értékek életképességéről“. ' A közvélemény megdolgozása céljából az amerikai propaganda óriási befektetéseket eszközöl. Egy év alatt (1981-1982) a Nemzetközi Kapcsolatok Hivatalának pótlólag 70 millió dollárt utaltak ki, 1983-ra pedig 640 millió dollárt igényelnek. Ezeknek az összegeknek a jelentős részét az Amerika Hangja Rádióállomás szóráskörzetének növelésére fordítják. A Szabadság és Szabad Európa Rádió számára - ezek úgynevezett „nem kormányokhoz kapcsolódó“ rádióállomások - kiutalt összegeket is növelték. Egyúttal terveket készítettek Anglia, az NSZK, Vatikán, Izrael és más országok propagandaszolgálatainak szorosabb koordinálására. A külpolitikai propaganda szükségleteinek kielégítésére szánt nagy összegeket a washingtoni és a NATO-vezetök „az oroszoknak a lélektani háború terén elért fölényével“ igazolják. Megpróbálják különválasztani a szovjet propagandát a politikától. Az oroszok politikája, úgymond, „agresszív“, a Szovjetunióban azonban megtanulták, hogy ezt előnyös megvilágításban tálalják és vonzóvá tegyék a nyugati közvélemény szemében. Mintha csupán valamilyen propagandamesterkedésekről, a politika csomagolásáról, nem pedig annak tartalmáról volna szó. Az Egyesült Államok vezető körei, amikor a bizalmatlanság, a gyanakvás légkörét terjesztik a szovjet Béke-programmal, a Szovjetunió bel- és külpolitikájával kapcsolatban, azt a tételt ismételgetik, amely szerint a szovjet fél üzente meg a szocializmus és a kapitalizmus közötti ideológiai háborút, és az állítólag a „Szovjetunió hegemonista céljait“ szolgálja. A kommunistáknak az adott kérdéssel kapcsolatos álláspontja szándékos eltorzításáról van szó. A nemzetközi színtéren folyó ideológiai harc - objektív tény. Ez az osztályharc visszatükröződése. A kommunisták azonban mindenkor az eszmék becsületes, békés versenye mellett szálltak és szállnak síkra. „Az embereknek nem a csatatéren kell tisztázniuk kapcsolataikat, az ideológiai kérdések területét is beleértve“ - állapította meg L. I. Brezsnyev. L. I. Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusának szónoki emelvényéről arra szólította fel a nyugati hatalmak vezetőit, hogy a Szovjetunióval együtt állítsák le a fegyverkezési versenyt, ne pedig egymás túllicitálására törekedjenek ebben a versenyben. Ugyanennyire ésszerű volna, ha arról a szándékról is lemondanának, hogy legyőzik egymást az „ideológiai háborúban“. Az eszmék háborúja nem lélektani előkészülete az atomcsapás-váltásnak. A Szovjetunió úgy véli, a keleti és nyugati államoknak minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy ne lépjenek túl az érték- és világnézet rendszereik védelmében vívott becsületes és méltó harc keretein. LEONYID ZAMJATYIN, az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztató osztályának vezetője
