Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-08 / 40. szám

FAKITERMELÉS HATÁRIDŐ ELŐTT A Szlovákjai Kó-és Kavicsbá­nyák losonci (Lučenec) üzeme bol­gárom i (Bulhary) részlegének dol­gozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulójának tiszteletére vállalták atervfeladatok határidő előtti teljesítését, továbbá az NSZK-ba irányuló faragott kő exportjának határidő előtti -szep­tember 15-ig - szállítását. Vállalá­suk teljesítéséhez nagyban hoz­zájárult a vállalatban meghirdetett szocialista munkaverseny, vala­mint annak rendszeres értékelése és az elért eredmények Jutalmazá­sa. A vállalati versenyben az üzemrészleg tavaly 52 részleg kö­zül az első lett, amiért a vállalat igazgatósága pénzjutalomban ré­szesítette a részleg dolgozóit. Giömöri András Örökség Az izsai (lža) népművelési központban Katona István ko­reográfus örökség címmel nagy sikerű hangszerbemuta­tót tartott. Műsorában nemcsak bemutatta, hanem meg is szó­laltatta azokat a népi hangsze­reket - koboz, tekerő, tökcite- ra, furulya, tilinkó, nádi síp, duda, doromb - melyek már lassan feledésbe merülnek. Beszélt egyes hangszerek ere­detéről, mely területen milyen alkalmakkor használták. Kuru ez Sándor Tizenöt éves üzem A csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) épületelemeket gyártó üzemet tizenöt évvel ezelőtt alakí­tották. Gyártmányaikat főleg a bá­nyák használják fel. Az üzem százhúsz dolgozója becsületesen végzi munkáját és negyvenhat százalékuk bekapcsolódott a szo­cialista munkaversenybe. A szo­cialista munkabrigádok tagjai egy­más között versenyeznek, elért eredményeikkel, társadalmi mun­kájukkal minden évben megvédik jelvényeiket. Eddig már tizennégy dolgozó kapott arany-, huszonhá­rom ezüst- és tizenöt pedig bronz­jelvényt. Az üzem megalakítása óta több mint 400 millió korona értékű ter­méket gyártottak s ezért miniszté­riumi és kormány-kitüntetésben is részesültek. Jó munkájukért a dol­gozók közül sokan kaptak elisme­rő oklveleket és pénzjutalmat. Horváth László Az Állami Erdészet smolnicei üzeme négy erdészetet irányít. A faiskolák előkészítésében, fásí­táson, fakitermelésen és vadásza­ton kívül az üzem saját építkezést folytat, valamint szolgáltatást nyújt és munkát vállal más intézmé­nyek, szervezetek részére. Au­gusztus végéig a termelésük érté­ke elérte a 10 millió 582 ezer koronát, ami 56 ezerrel több a ter­vezettnél. Az üzemben évente 85 ezer köbméter fát termelnek ki, s legnagyobb átvevőjük a Drevo- industria pezinoki, smolnicei és jablonicai üzeme. A felvételen Benedikt Lašák munka közben. Peter Šimončtk felvétele ČSTK A fejlett szocialista társadalomban egyre több szakmunkásra van szükség, akiket a fiatalok közül kell kiválasztani. Az új oktatási koncepció keretében mód nyílik arra hogy a dolgozók középfokú végzettséget szerezzenek. A bratislavai Tesla vállalatban is megkezdték a fiatal munkások továbbképzését. Már a múlt tanévben is 774 munkás tanult szakmát, idén pedig 830-an szereznek magasabb szinten ismereteket. Négy ágazatban folyik a képzés: a műszerészek és a számítástech­nikai szakemberek négy év múlva kapnak érettségi bizonyít­ványt, a gépészek három évig, a fémmegmunkáló szakembe­rek két évig tanulnak. A képen Eduard Metelka mester szemléltető eszközön mutatja be a másodikosoknak a rádió- felvevő készülék működését. Magda Borodáčová felvétele - ČSTK A pénz beszél? Nem kell pénz a boldogság­hoz, móndták azok, akiknek nem volt pénzük. Azután slá­gert csináltak a mondásból azok, akik pénz helyett csak olcsó vigasztalást tudtak adni a dolgozó népnek. Igaz, ami igaz: A pénz bol­dogságunknak szükséges fel­tétele és korántsem halk szavú szolgálója. Évek óta mindé nem megvan a boldogsághoz, csak pénzem nincs elég, hall­juk sokaktól és sokszor. A pénz beszél, mondta a mi­nap az egyik, losonci (Lúče nec) munkásbarátorri, amikor arról beszélt, hogy azért nem ért még rá megtekinteni a Nóg­rádi Galéria szép kiállítását, mert szabad idejében is dolge zik a nagyobb jövedelemért. Szóval a szép élethez, a jó élethez, nélkülözhetetlen a pénz. Akinek pénze van, ve­het lakást, autót, szép ruhát. Ha ideje is vein, nyaralhat, szó­rakozhat kedvére. Jó dolog te hát, hogy társadalmunk széles körű lehetőségeket kínál a pénzszerzésre: Prémium, túlóra stb. Munka van bőven, aki akar dolgozhat, és aki bírja, kereshet is. Bár az is igaz, hogy káros jelenségek is kapcsolódnak az adott lehetőségekhez, mert a mértéktelen pénzhajhászás önsanyargatáshoz is vezethet. Sőt, ami még rosszabb: csa­lásra, a társadalmi tulajdon megkárosítására is ösztönöz­het. Nem ok nélküli az embe­rek jelentős csoportjával szem­ben elhangzó kifogás, hogy túlságosan anyagiasak. Érezzük, tudjuk, hogy ki kell alakítani azt a magatartásfor­mát, amely áldoz ugyan az ,, aranyborjúnak", de csak módjával, amely nem veti meg aszkétikusan a pénzt, inkább szolgájának tekinti azt s nem benne, hanem az értelmes, al­kotó munkában látja a legfőbb értéket. Megvan ez a magatar­tásforma, csak még nem ren­delkezik átütő erővel, hogy magával bírná ragadni a leg­szélesebb tömegeket. Segíte­ni, támogatni kell fejlődését. Komoly és szükséges ideoló­giai feladat ez. Nem kellene, nem szabad­na azonban elfelednünk, hogy sohase a pénz legyen a munka egyetlen célja, hanem az épí­tés, az alkotás, a közösség szolgálata, a tisztességes élet. Ami nem elsősorban a pénztől lesz szebb és boldogabb, de valóban szebb és boldogabb lesz, ha segítjük, megbecsül­jük, szeretjük és tiszteljük egy­mást - még jobban, mint ed­dig. Kanizsa István AHOL SZÍVESEN LÁTOTT EMBEREK Tízszobás, kertes villában helyezték el tíz évvel ezelőtt Kassa I. (Košice-Sever) nyugdíjasainak a klubját. A kertet példásan gon­dozzák az idős emberek és a padokon üldögélve tavasztól késő őszig sok kellemes órát töltenek az árnyas fák alatt, illatozó virágaik között. Naponta 70-80 nyugdíjas látogatja a klubot és 150 személyre készül az étel. A villa helyiségeit célszerűen osztották meg. Az üvegezett veranda a dohányosok tanyája, a hallban áll a zongora és ott vannak elhelyezve az újságok és folyóiratok. A belső nagyterem a kártyázóké és a sakkozóké. Ebből a helyiségből nyílik a kényel­mes fotelekkel berendezett gazdag könyvtárszoba s itt rendezik a klubtagok munkáiból a kézimunka- és képkiállításokat. A kiste­remben találkoznak a különböző szakkörök tagjai. - A legtöbb asszony a kézimunka-szakkörben tevékenykedik - mondotta a tizenegy tagú klubvezetóség elnöke, Katarína Zelinková. Sok szép divatos blúzt, szoknyát és térítőt hímeznek a nagymamák lányaiknak, unokáiknak. A klubban a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szerve­zete mindig változatos programmal készül a barátság hónapja megünneplésére. Filmvetítéssel egybekötött előadások hangza­nak el a Szovjetunióról. A vöröskeresztesek is kiváló munkát végeznek, s mint a város legjobb szervezete, kitüntetést kaptak. Nagy szakértelemmel, hozzáértéssel gyűjtik a gyógynövé­nyeket. Ľudovít Jurko évente kb. hússzor szervez kirándulást. Az autóbuszok mindig megtelnek és a nyugdíjasok bejárják Szlová­kia festői tájait, meglátogatják a várakat, kastélyokat, a Magas Tátra elbűvölő csúcsait, a nevezetes barlangokat és a szebbnél szebb fürdőhelyeket. Jártak a Szovjetunióban és Magyarorszá­gon is. Téli estéken neves előadókat hívnak meg a klubba, akik egészségügyi, gazdasági, közlekedésügyi, jogi és politikai kérdé­seket boncolgatnak. A patronáló vállalatok és üzemek anyagiak­kal támogatják a klubot. Az összejövetelekről nem hiányzik a szendvics, a frissítő és a feketekávé sem. Márta Hulková, teakonyha-vezető csak karácsonykor és húsvétkor zárja be a büfét. A klub valódi otthont nyújt a teljesen egyedül élőknek is. Mindnyájan boldogok, hogy van egy hely, ahol szívesen látott emberek, ahol szórakozhatnak, beszélgető partnerre, barátra lelnek. Benicky Éva Jubileumi kiállítás Mészáros József Elemér ötvös­művész születésének 85. évfordu­lója alkalmából jubileumi kiállítás nyílt a nyitrai Területi Múzeum dísztermében. Mészáros József Elemér Vicsáp- apátiban (Výčapy-Opatovce) szü­be első műtermét, itt készítette ötvösmunkáit: gyűrűket, fülbevaló­kat, karpereceket. Úgy érezte, többre képes, ezért tovább képez­te magát, Budapesten, Pforzheim- ben és Rómában is járt. 1934-től ismét Nyitrán folytatta értékes letett 1897-ben több gyermekes vasutas családban. Iskoláit szülő­falujában kezdte, majd a romániai Szatmáron folytatta, ahol kitűnt rajztehetségével, ezért Budapest­re került a Fővárosi Ipariskolába, s itt ötvösművész oklevelet szer­zett. Az I. világháborúban megsé­rült a jobb keze, de rendkívüli kitartással bal kézzel. dolgozott tovább. Szüleihez költözött Nyitrá- ra, s családi házukban rendezte szobrász- és ötvösművészi tevé­kenységét. A kor divatjának meg­felelően megrendelésekre főleg egyházi témájú művészi tárgyakat készített, de megalkotta a művé­szek, zeneszerzők, sportolók pot- réjait, szobrait. Bronzreliefjeinek témáit a természetből merítette. A felvételen Erdei mese című bronzfigurája, melyet' 1934-ben készített’. Mártonvölgyi László A Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének nagycé- tényi (Veľký Cetín) alap­szervezete a művelődési központtal közösen gyü­mölcs-, zöldség- és vi­rágkiállítást rendezett. Saját terméseit 53 kertba­rát állította ki. A kiállítást megtekintették a kör­nyékbeliek is, akik érdek­lődéssel hallgatták a szak­előadásokat és megvá­sárolhatták a szükséges szakirodalmat is. A kiállí­tást Borbély Jánosnak, a nitrai Mladosť étterem tőszakácsának gyü­mölcsből és zöldségből készített hidegtálai tették színesebbé. A felvételen a látoga­tók érdeklődéssel nézik a hidegtálakat. Pavol Matis ÚJ S3 1982. X.

Next

/
Oldalképek
Tartalom