Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-24 / 38. szám

MOTTÓ: A csapat legidősebb tagja, a 32-es számú óriás termetű néger felállt a székre, az öltöző elcsendesedett, a játékosok le­térdepeltek, megfogták egymás kezét és a néger elkezdte imá­ját: „Sors, köszönjük, hogy élet­ben maradtunk...“ Nézi az ember az amerikai futballmér­kőzésekről (semmi köze európai névro­konához!) készült felvételeket, a televízi­óban bemutatott részleteket. Iszonyú tu­multusok, hatan-nyolcan vetik magukat egymásra, tépik, marcangolják, akit csak érnek, és úgy tűnik: a tojás alakú labda csupán ürügy számukra. Mintha senki sem törődne vele, csak az lenne a fontos, hogy sikerüljön leteperni az ellenfelet... 1. Amerikai futball. A világ legkegyetle- neb sportjának (?) tartott játék, ha egyál­talán játéknak lehet nevezni a húsdará­lást. Évente több száz robusztus termetű, széles vállú, könyörtelenül kemény, szél­Az amerikai életforma tükörképe vészgyors legény megy sisakban (a fülü­ket is takarja, nehogy letépje az ellenfél), védőöltözetben háborúba, ahol mineden- nemü támadási mód megengedett. Nem­csak a labdát vivő játékossal, hanem bárkivel szemben. A csapat bármelyik tagját a pálya bármelyik részén földre teperhetik, és annyian rohanhatnak rá ahányan csak akarnak. Olyan a pálya, mint egy csatatér, szerte hevernek a föl­dön a játékosok... Egymásnak rontanak a modern gladiá­torok, szinte haitik a csontok ropogása, aztán eltűnik közöttük a labda, s máris egy kupacban fekszenek, alig kapnak levegőt. Az európai ember már temet. Ám ők feltápászkodnak, megrázzák ma­gukat, mint fürdés után a kacsák, és kezdik elölről az ütközetet. Már aki kezdi! Mert egy idényben 130 ezren többnyire súlyos sérülést szenved­nek. Gyógyításuk évente 300 millió dol­lárba kerül. Az elmúlt idényben 10 játé­kosnál hiábavalónak bizonyult az orvosi beavatkozás: a pályáról vitték le holttes­tüket. Pedig hát tulajdonképpen csak arról van szó, hogy a mindössze 400 gramm súlyú tojás alakú labdát az ellenfél alap­vonalára kell vinni Hogy mihez hasonlítható az a ..játék“? Semmihez. Legfeljebb a fegyverek nél­küli véres háborúhoz. És ahogyan egyes háborúk nagy nyertesei a fegyverszállí­tók szoktak lenni, úgy az amerikai futbal- lon is a különböző tőkéscsoportok nyernek. Amikor a klubok játékosai összecsap­nak a stadionok pályáin, akkor a texasi olajmágnások és szállodatulajdonosok küldik modern gladiátoraikat a detroiti autógyárosok, vagy a manhattani tözsdé- sek izomemberei ellen a busás haszon reményében. Ilyenkor derül aztán ki: ki­nek sikerült összevásárolni a legjobb csapatot. Mert évről évre dollármilliókért folyik a küzdelem a pályákon és kulisszák mögött. A „főnökök“ ott ülnek a lelátón és ha egy játékosnak nem tetszik a formája, csak átszólnak a szomszédos páholyba és eládják az illetőt. Mindent megenged­hetnek maguknak, korlátlan urai a hely­zetnek. A New York Jets, a korábbi „világbaj­nok" meccseinek átlagbevétele 540 ezer dollár, és három tévéállomástól milliókat vasalnak be. Nyereséges gazdasági és üzleti ág az amerikai futball: a négyszá­zadik leggazdagabb amerikai kereske­delmi társaság! És vita nélkül az első, ami a népszerű­séget illeti. 2. Ez a „játék“ az USA tévénézőinek legkedveltebb sportja, a nagy mérkőzé­sek alkalmából legalább 150 millión ülnek a képernyők előtt. A mérkőzés folyamán beállt minden kis szünetet reklámra használnak fel, az egyperces reklámért 25Ö ezer dollárt fizetnek az illetékesek. Hogy mennyire népszerű az amerikai futball az Egyesült Államokban, az aláb­bi eset bizonyítja. A Kaliforniai egyetem diákjai már két napja sztrájkoltak, az egyetem alkotmá­nyának védelmében tüntettek, és küldött­séget menesztettek a rektorhoz, nyisson tanszéket egy fekete bőrű professzor számára. Reggel aztán egyenként csen­desen elhagyták állásukat, tűrték, hogy 75 vezetőjüket megbilincselve kísérjék a riadóautóhoz. Nem volt értelme folytat- j ni. A Kaliforniai Egyetem csapata délután játszotta rangadóját a Syracusa főiskolá­saival. Ezt nem lehet kihagyni... Vagy egy másik példa. A legnagyobb amerikai sportláp, a Sports Illustrated egyik számában 50 (!) sűrű szövegoldal ismerteti a 220 egyetemi csapat felkészü­lését, esélyeit. Pedig nem is a profikról, a Nemzeti Ligáról van szó. Az egyetemi együttesek neve külön tanulmány Hu­szonöt csapat tagjai Tigriseknek nevezik magukat, húszán Vadmacskák, tizen­nyolcán Bulldogok, tizennégyen Medvék. A pittsburgiak pedig - Gorillák! 3. Csaknem kétmillió amerikai közép- és főiskolás diák kergeti a tojást" amely a múlt század hatvanas éveiben terjedt el Észak-Amerikában, de csak a századfor­dulón vált igazán népszerűvé. Akkor, amikor az 1898-as spanyol-amerikai há­ború dúlt, amikor az amerikai monopóliu­mok először mutatták meg nyíltan ag­resszivitásukat a világnak. Az ovális labdáért folyó kíméletlen, durva küzdelem - a tőkés rend érdekei­nek megfelelően - erősen befolyásolta és befolyásolja ma is a fiatalság erköcsé- nek alakulását, sót az egész nemzet érzületét is. A profit mellett elsősorban a mindenre elszánt, verekedő, az amerikai életformá­nak megfelelő fiatalok „előállítása" a cél­ja az amerikai futballnak. Mit számít az. hogy a pályán megrokkantak ezrei főleg a 16-18 esztendősek közül kerülnek ki?! Lelkiismeret-furdalás nélkül ezreket ál­doznak fel évről évre nemzeti sportjuk oltárán, hogy a nézőtéren, a képernyők előtt ülő és a pályán küzdőkből minél többen váljanak testben és lélekben olyan kíméletlen figurákká, akik, ha kell, semmitől sem riadnak vissza. Gondul- junk csak a vietnami háborúra... 4. Keserves, kemény szabályok dirigálják ezt az ún. játékot, az „ördög vigye a gyengét" elv alapján. A labdával roha­nó játékost fel lehet lökni, vissza lehet' rántani, át lehet karolni, lehet fojtogatni, a lábára szabad vetődni, lehet ütni, verni. A legegyszerűbb szerelési mód, ha a hátvéd szemtől szembe teljes erővel nekirohan Elképzelhető, mi történik, amikor két 120 kilós óriás 10,5-ös tempó­ban egymásnak száguld. A 10,5-ös iram nagyjából 30 kilométeres óraátlagot je­lent: a „karambol“ tehát 60 kilométeres sebesség mellett történik. A többi a men­tők dolga. . És itt van a pszichológiai háború. A New York Jets öltözőjének falán a nagy rivális, Cansas City „üdvözlete" függ: ..Láttuk a vasárnapi becsinált játékoso­kat, jobb lesz, ha felkötitek magatokat. Ellenkezőleg kénytelenek leszünk nyilvá­nosan megfojtani benneteket, 100 ezer néző előtt ...“ Hm... A lőfegyverek ki vannak tiltva a pályáról, de ezen kívül a harcban minden megengedett. Terry Bradshaw, az egyik legvadabb játékos mondta: „A pályán nem ejtek hadifoglyokat! Ütök ta­posok, fojtok, ha utamba álla valaki“! A 28 klubban tömörült mintegy ezer amerikai profi futballista között számtalan csillagot találunk. A közelmúlt egyik leg­jobbja Joe Namath volt, aki mindenkinél távolabb és mindenkinél pontosabban hajította a labdát. Hosszú listát érdemel­nének sikerei, de semmivel sem rövideb- bet kínszenvedései: „Néhányszor kitört a fogam, de ez nem számít. Volt két orrcsonttörésem, a jobb vállam kétszer megrepedt, egyszer felhasadt; csípőizü­leti törés, a jobb térd háromszor mütve, ezüst szöggel rögzítve, jobb lábszár két­szer törve, a kéz- és lábujjtöréseket nem is számoltam A tizenkét profi évemből hármat töltöttem el sérüléseim kezelésé­vel, s orvosilag állítólag rokkantnak minő­sítenek. Nem vigasztal, hogy ebben a sportban nem találni épkézláb játé­kost..." \ Joe Namath sokat keresett, talán ma­ga sem tudja, mennyit. Amikor a „tojás- kergetés" veszélyességéről kérdezték, büszkén hozakodott elő az amerikaiak életfilozófiájával: „A futball az amerikai életmód vissza­tükröződése, az élet tükörképe. A társa­dalomban mindenki előre akar kerülni, mindenki gazdag akar leni, de a vetély- társak akadályozzák Kezdődik tehát a harc. ahol senki sem válogat az eszkö­zökben. A futballban és az életben is brutális a küzdelem. Az amerikai futball­nak már csak egy fokozása van: a há­ború...“ 5. A nagy proficsapatok nem kis nehéz­ségek közepette játsszák végig az idényt. A hajrában a harmadik garnitúrák küzdenek. A legjobbak a kispadról nézik őket. Gipszben és mankón! „Nem a játék lett durvább - írják az amerikai szociológusok -, hanem a játé­kosok lettek nagyobbak és gyorsabbak. 1940-ben az átlagsúly kereken 100 kiló volt. Most 130. A többi fizika. A tömeg és a gyorsaság szorzata. A játék baleseti statisztikája mindenesetre tovább romlik... Ám a stadionokban mindig minden hely elkel. Washingtonban például esz­tendők óta várakozási lista van a szezon­bérletre. Negyven, hatvan, nyolcvanezer néző a főiskolás meccseken! A profik mérkőzésein nem ritkaság a 130-150 ezer néző. Mindig, amennyi befér. Kell az izgalom. A korlátlan lehetősé­gek országa örömében sikoltozva figyeli, hogyan darálja egymást péppé odalent néhány tucat óriás. A mérkőzéseknek szertartása is van. És tulajdonképpen ez az, ami félelmetes. Az öltözők falán feliratok: „Igaz ember sosem adja fel“ ! „Aki feladja, sosem igaz ember“! „Verítékbe még senki sem fulladt bele“! És így tovább... A csilófrizurás óriások pedig áhitatos csendben állnak sorba a segédedző asz­talánál. Sisak fel. Leülnek. És az edző beszél.Hgazi harci szózat Szívdobogás, könnyek. Az edző kimegy. Most körbe állnak a modern gladiátorok. Kezet fog­nak. Sisak le. Ima. Hosszú, csendes, áhitatos. Aztán kimennek melegíteni. Hogy módszeresebben tudják agyon­csapni ellenfelüket... 6. „Küzdeni a végsőkig" - mondta az egyik menedzser - Ez afféle amerikai tulajdonság. És persze győzni. Nálunk csak győzni szabad. ..“ Hogy ki törődik a vesztesekkel? „Sen­ki - mondja. - Aki a vesztesekkel törődik, talán soha többé nem nevel győzte­seket!“ Amerikai álom. A távoli szemlélő nem nagyon érti. S a hátán egy pillanatra végigfut a hideg... TOMI VINCE $ÚJ SZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetö János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 577-10, 532-64. Hirdetési iroda a közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kös 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13,-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaée, 817 59 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom