Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-09 / 27. szám

• Az ipolybalogi szövetkezet 100 hektáron termel Slávia búzafajtát. Felvételünkön Szecsei Sándor alelnök (jobbra) és Sógor József közgazdász a termés kilátásokat latolgatja A közelmúltban Sikerélményt a „gyengébbeknek“ is címmel behatóan foglalkoztunk a nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járás mezőgazdasági üzemeinek helyzetével, az átlagosnál kedvezőtlenebb gazdálkodási körül­ményeikkel s azzal, hogy problémái­kat miképpen oldják meg. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem szól­nánk a szelíden lankás déli részen elterülő gazdaságok eredményeiről is. Azokéról, amelyek az északabbra fekvő mezőgazdasági üzemektől elté­rően korábban ráléptek a felemelke­dés útjára, amiben tagadhatatlanul szerepet játszottak jobb természeti feltételeik is. A kukoricaövezetté nyilvánított déli táj huszonkét községe a járás összte­rületének a 22, 9 százalékát teszi ki. A kukoricaövezetbe tartozás egyben annak is a jele, hogy az itteni mező- gazdasági üzemek talajadottságai aránylag jók.- Az aránylag jó azonban nem jelent egyértelműen jót - jegyezte meg Szecséi Sándor, az Ipolybalogi (Balog nad Ipl’om) Egységes Földmű- vesszövetkezet alelnöke. Az ipolybalogi szövetkezet az emlí­tett huszonkét község közül hétnek a határában gazdálkodik. És az alel­nök megjegyzése arra késztet bennün­ket, hogy közelebbről vegyük szem­ügyre a földrajzi, éghajlati viszonyo­kat és azt, hogy ezek milyen feltétele­ket teremtenek a gazdálkodáshoz. Az Ipoly völgyében túlsúlyban van­nak a barnaföldek. Minőségüket ront­ja, megművelésüket pedig nehezíti, hogy agyagosak, enyvesek. Az vi­szont kétségkívül előny, hogy e vidé­Mit, mennyit, ken a legtöbb a napsütéses órák száma, s a növényeket nevelő sza­kaszban itt a legmagasabb az átlagos hőmérséklet, ugyanakkor ezzel ará­nyosan növekedik az aszályveszély is. Az Ipoly folyóval való évszázados harc sem ért még véget. Gyakran elviszi a tavaszi, nyár eleji termés egy részét, késlelteti a mezőgazdasági munkákat. Az ipolybalogi szövetkezet 4496 hektár területéből 500 hektárt szinte minden évben elönt. Azóta is, hogy 1970 óta több helyen szabá­lyozták a folyót. A szabályozás még folyamatban van, és mindaddig, amíg be nem fejeződik, a belvíz elvezetése élő gond marad. E nehezítő körülmények ellenére- miután bepillantottunk az Ipolybalo­gi Efsz dolgozóinak az életébe- a változás, a felemelkedés, az újat akarás tárult elénk. Azt is láttuk, hogy a nehezebb körülmények itt nem le- mondóvá, hanem szívóssá, lelemé­nyessé tették az embereket. Régeb­ben is, most is olyan növényi kultúrák, állatfajok meghonosítását tűzték ki célul, amelyek itt a legtöbb hasznot hajtják, ami nem utolsósorban hozzá­értésnek köszönhető. Búzából példá­ul szárazság, eső, belvíz, viharkár ellenére évek óta jó hozamokat érnek el, mert a fajtát jól megválasztják, a talajmunkákat és minden egyéb tennivalót idejében, nagy szakérte­lemmel, jól végzik el. Ugyanakkor a járás legnagyobb zöldségtermesztői, jóllehet náluk is egyre kevesebben vállalják a nehéz fizikai erőkifejtést igénylő kertészeti munkát. Jelenleg 80 hektáron, ezen belül 2,5 hektár fóliával borított terüle­ten termesztenek salátát, uborkát, paprikát, gyökérzöldséget stb. Sze­csei alelnök szerint a jövőben csak akkor tudnak a jelenlegihez hasonló nagy területen zöldséget termeszteni, ha megtörténik a kertészeti ágazat gépesítése, és kapa helyett gyomirtó szerekkel irthatják a gazt. A kékkői (Modry Kamen) szőlőtermesztő kör­zethez tartoznak, 250 hektáron folyik sikeres szőlőtermesztés. Az állattenyésztésben a sertés- és szarvasmarha-hizlalás tartozik a fő tevékenységek közé. A sertéshizlalá­si eredmények fékezőjévé vált a három új sertésistálló. A tetszetős, építészeti­leg szépen kivitelezett létesítmé­nyekben, a mesterséges környezet­ben nem érzik jól magukat az állatok, és a kívántnál lassabban gyarapod­nak. Újabb figyelmeztetés ez a terve­zők, az új tartás-technológiák kialakí­tói felé. Okuljanak a hibákból! mennyiért? A szarvasmarha-hizlalásban - amely még hagyományos istállók­ban történik - viszont látványosak az eredmények. Ezek annak is köszön­hetők, hogy ésszerűen hajtották vég­re a keresztezési programot. Az állo­mány 65 százaléka kettős hasznosí­tású hús-tej típusú szlovák-tarka fajta. A hízóba állított bikaborjak 1-1,10 kilogrammot híznak naponta. A szlo­vák-tarka üszők nem válnak olyan jól tejelő tehenekké, mégis aránylag jó eredményeket érnek el a tejtermelés­ben. Tavaly 3350 liter tejet fejtek egy tehéntől, 350 literrel többet, mint amennyi a járási átlag. A tejtermelési eredményeket persze a 35 százalék­nyi fekete-tarka tejelő típushoz tarto­zó tehenek által adott tej mennyisége javítja. A fejlesztés lehetőségei, persze, még nem merültek ki teljesen. Máris megteremtették kétezer hektár terület öntözésének feltételeit, ez idáig a föl­dek széléig vezették a vizet. Részben az Ipolyból, de főleg a folyóba a lo­sonci (Lucenec) járásban épült Ruzi- na víztárolóból engedett vízből öntö­zik majd a növényeket, mérsékelve ezzel az aszályveszélyt. Az előbbre lépés feltételét a saját erejükből teremtették meg. Alig van adósságuk az állammal szemben. Nem jellemző rájuk a hitelért folyamo­dás. Ez azt bizonyítja, hogy gazdasá­gosan termelnek, nyereségesek, ma­guk teremtik elő a fejlesztéshez szük­séges pénzeszközöket.- Tavaly, amikor az év végén kiér­tékeltük, hogy a járás mezőgazdasági üzemei mit, mennyit és mennyiért termeltek, kiderült, hogy mind a há­rom követelménynek legjobban az ipolybalogi szövetkezet felelt meg - mondotta Jozef Nosko, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazga­tója. Ebből is látszik, hogy a szövetkezet a járás élenjáró gazdaságai közé tar­tozik. A legtöbb húst, gabonát, tejet, zöldséget küldik az ország asztalára. Az ország és a maguk hasznára, igen, a maguk hasznára is. A tagok szépen keresnek, a szövetkezetnek pedig a nyereségből olyan kiadásokra is futja, amennyi a környezeti kultúra megteremtésére kell. A gazdasági udvarokban az istállók tisztára me­szeltek, az épületek közötti térségek parkosítva vannak. Fü, fa, virág, dísz­bokor mindenütt. így teszik vonzóvá a telepeken a munkát. Meg azáltal, hogy ahogy termelődik az istállótrá­gya, máris hordják ki a határba. Mind a hét gazdasági udvarban van szociá­lis épület, ahol a a dolgozók tisztál­kodhatnak, átöltözhetnek. Megterem­tették az üzemi étkeztetés feltételeit is. Eddig 24 lakást építettek, további 12 most épült. Két óvodát létesítettek eddig. Mindez a föld, az éghajlat, a szor­galom anyagi megjelenítése. És an­nak a bizonyítéka, hogy az itt élő emberek dimbes-dombosnak mon­dott tájuk adottságait az évek folya­mán egyre erőteljesebben használták ki és erre törekednek most is. KOVÁCS ELVIRA • A nagykürtösi járás legnagyobb zöldségtermesztő az ipolybalogiak. Korai zöldség közül főleg paprikát és uborkát termesztenek, két és fél hektár fólia alatt. Báli Károly és Dobos Lukács kertész szerint egészséges a PCR fajta paprika (Stanislav Barcák felvételei) A nap aranylóan szórja sugarait a végtelen síkságra. Rekkenő hőségben dolgoznak a gépek a Kavicsos dűlőben, Lapos László és Borik István járvaszecskázókkal takarítja be a tavaszi keveréke­ket. Szemmel láthatóan fogy a kaszálnivaló, szinte percek alatt telnek meg jó minőpégű takarmánnyal a nagy befogadó képességű pótkocsik. Otokar Pelikán mérnök, az udvardi (Dvory nad Zitavou) Aurora Efsz növénytermesztési részlegének veze­tője elégedett a munka ütemével. Dicséri a szerelő­ket, akik a Tábori Gép- és Traktorállomástól vásá­rolt pótkocsikon olyan ügyes változásokat eszközöl­tek, hogy a felszecskázott takarmány nem repül át a járművön a tarlóra. A betakarítással járó veszte­ség a lehető legkisebbre csökkent. A gépek már a tábla szélén dolgoznak. Káp- lovsky József részlegagronómus a kezelőszemély­zettel megbeszéli a gépek átcsoportosítását. A pót­kocsikat vontató traktorok pedig a takarmányt a si­lógödörhöz szállítják, ahol teljes ütemben folyik a munka. Három nehéz traktor tömíti a szenázst. Harcsa Béla, Vízik Mihály és Káplovsky István ügyesen vezeti a gépeket előre-hátra. Szűk a hely, ha nem vigyáznának, akkor összeakadhatnának a traktorok Mindannyian tapasztalt traktorosok, értik a kormány forgatásának módját. Amikor egy-egy réteg szenázst tömítenek, Stefan Mellen traktoros vontatja a Baktinokullal teli tartályt, amelyből Jozef Ragas permetezi a takarmányra a tartósító szert, A Baktinokul tartósító szert négy éve használják, s mert jónak tartják nem sajnálják érte a pénzt. A növénytermesztési részleg vezetője elmondja, hogy határukban 814 hektáron termelnek évelő takarmányt. Ebből 580 hektárt öntöznek. Bár lehe­tőségeik nem a legjobbak az öntözésre - egy tóból nyerik a vizet -, a járásban mégis a legjobban használják ki az öntözőberendezéseket. A határszemle után Jozef Cigány mérnökkel, a takarmányalap megteremtéséért felelős zootech- nikussal beszélünk az eddigi eredményekről és a további teendőkről. Eddig 1100 tonna jó minőségű szénát gyűjtöttek be és tároltak. Naponta ellenőrzik a kazlakat, hogy elejét vegyék a takarmány melege­désének. Tizenkét ventillátorral fújatják a hideg levegőt a kazlakba és a színek alá. A zootechnikus szerint azonban legalább húsz ventillátorra lenne szükségük a széna szárítására. A silógödrökben 3000 tonnát tárolnak az állatok számára. Jó minő­ségű silótakarmányt akarnak készíteni a silókukori­cából is. Azonban ez még csak távlati terv, mert a silókukorica az öntözés ellenére is lassan fejlődik néhány táblán. A zootechnikus ezt követően olyan hasznos kísérletről beszél, amely lényegesen elősegíti, hogy az állatok a nem hagyományos takarmányokat is értékesítik. Ami a vályúba kerül, azt mind elfo­gyasztják. A múltban komoly nehézségeik voltak a tömegtakarmányok nagyobb fokú hasznosításá­val. A zöldtakarmány közé kevés takarmányszalmát vagy szénát tudtak adagolni. Több tapasztalatszer­zés után a Német Demokratikus Köztársaságból behoztak egy DS-300-as típusú nagy teljesítményű keverőgépet. Blaskó István és Bujdák Ferenc kezeli az értékes gépet, melyet működése közben tekin­tünk meg. A szállítószalagon egy olyan dobba juttatják a takarmányt, .ahol három gyors forgású szögestengely annyira összekeveri a zöldlucernát, a takarmányszalmát, a silókukoricát és más takar­mányfélét, hogy azt az állatok nem tudják szétvá­lasztani. Sikerrel használják fel tömegtakarmány­keverék készítésére az érsekújvári (Nővé Zámky) Konzervgyárból ideszállított borsó hulladékot, al­macsutkát és más nem hagyományos takarmányt is. A zootechnikus nagyon elégedett az ily módon előállított tömegtakarmány-keverékkel. Előnynek számítja, hogy gyorsabb a munkafolyamat, ezért nem fülledhet be a zöldtakarmány. Korábban a fe­hérje egy része éppen a bemelegedés miatt ment tönkre. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tervezik, hogy a frissen kaszált takarmányt azonnal keverik, hogy minél kevesebb ideig álljon a tárolóhelyen. Az értékelések szerint egészségügyi szempontból is hasznos ez a kísérlet. A zöldtakarmányozásra való áttéréskor - mivel takarmányszalmát és szénát is adagoltak a keverékbe, nem volt különösebb nehéz­ségük, a tejtermelés sem csökkent. Napi darabon­kénti tejhozamuk 12,8 liter, ami az érsekújvári járásban a legmagasabb Élen járnak tehát a tejter­melésben. A tapasztalatokat értékelve elhatározták, hogy még további takarmánykeverő központokat létesítenek más gazdasági részlegeken is. Az új módszerek gyors gyakorlati alkalmazásáról ismert szövetkezetben hasznosnak bizonyult a tö­megtakarmányok keverésére bevezetett kísérlet. A felsőbb párt- és gazdasági szervek képviselői is ígéretesnek találták ezt a módszert, és javasolták, hogy a járás más mezőgazdasági üzemeiben is alkalmazzák. Nagy jelentőségű azért is, mert alkal­mazásával a nem hagyományos takarmányfélék is jól hasznosíthatók. BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom