Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-09 / 27. szám
• Az ipolybalogi szövetkezet 100 hektáron termel Slávia búzafajtát. Felvételünkön Szecsei Sándor alelnök (jobbra) és Sógor József közgazdász a termés kilátásokat latolgatja A közelmúltban Sikerélményt a „gyengébbeknek“ is címmel behatóan foglalkoztunk a nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járás mezőgazdasági üzemeinek helyzetével, az átlagosnál kedvezőtlenebb gazdálkodási körülményeikkel s azzal, hogy problémáikat miképpen oldják meg. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk a szelíden lankás déli részen elterülő gazdaságok eredményeiről is. Azokéról, amelyek az északabbra fekvő mezőgazdasági üzemektől eltérően korábban ráléptek a felemelkedés útjára, amiben tagadhatatlanul szerepet játszottak jobb természeti feltételeik is. A kukoricaövezetté nyilvánított déli táj huszonkét községe a járás összterületének a 22, 9 százalékát teszi ki. A kukoricaövezetbe tartozás egyben annak is a jele, hogy az itteni mező- gazdasági üzemek talajadottságai aránylag jók.- Az aránylag jó azonban nem jelent egyértelműen jót - jegyezte meg Szecséi Sándor, az Ipolybalogi (Balog nad Ipl’om) Egységes Földmű- vesszövetkezet alelnöke. Az ipolybalogi szövetkezet az említett huszonkét község közül hétnek a határában gazdálkodik. És az alelnök megjegyzése arra késztet bennünket, hogy közelebbről vegyük szemügyre a földrajzi, éghajlati viszonyokat és azt, hogy ezek milyen feltételeket teremtenek a gazdálkodáshoz. Az Ipoly völgyében túlsúlyban vannak a barnaföldek. Minőségüket rontja, megművelésüket pedig nehezíti, hogy agyagosak, enyvesek. Az viszont kétségkívül előny, hogy e vidéMit, mennyit, ken a legtöbb a napsütéses órák száma, s a növényeket nevelő szakaszban itt a legmagasabb az átlagos hőmérséklet, ugyanakkor ezzel arányosan növekedik az aszályveszély is. Az Ipoly folyóval való évszázados harc sem ért még véget. Gyakran elviszi a tavaszi, nyár eleji termés egy részét, késlelteti a mezőgazdasági munkákat. Az ipolybalogi szövetkezet 4496 hektár területéből 500 hektárt szinte minden évben elönt. Azóta is, hogy 1970 óta több helyen szabályozták a folyót. A szabályozás még folyamatban van, és mindaddig, amíg be nem fejeződik, a belvíz elvezetése élő gond marad. E nehezítő körülmények ellenére- miután bepillantottunk az Ipolybalogi Efsz dolgozóinak az életébe- a változás, a felemelkedés, az újat akarás tárult elénk. Azt is láttuk, hogy a nehezebb körülmények itt nem le- mondóvá, hanem szívóssá, leleményessé tették az embereket. Régebben is, most is olyan növényi kultúrák, állatfajok meghonosítását tűzték ki célul, amelyek itt a legtöbb hasznot hajtják, ami nem utolsósorban hozzáértésnek köszönhető. Búzából például szárazság, eső, belvíz, viharkár ellenére évek óta jó hozamokat érnek el, mert a fajtát jól megválasztják, a talajmunkákat és minden egyéb tennivalót idejében, nagy szakértelemmel, jól végzik el. Ugyanakkor a járás legnagyobb zöldségtermesztői, jóllehet náluk is egyre kevesebben vállalják a nehéz fizikai erőkifejtést igénylő kertészeti munkát. Jelenleg 80 hektáron, ezen belül 2,5 hektár fóliával borított területen termesztenek salátát, uborkát, paprikát, gyökérzöldséget stb. Szecsei alelnök szerint a jövőben csak akkor tudnak a jelenlegihez hasonló nagy területen zöldséget termeszteni, ha megtörténik a kertészeti ágazat gépesítése, és kapa helyett gyomirtó szerekkel irthatják a gazt. A kékkői (Modry Kamen) szőlőtermesztő körzethez tartoznak, 250 hektáron folyik sikeres szőlőtermesztés. Az állattenyésztésben a sertés- és szarvasmarha-hizlalás tartozik a fő tevékenységek közé. A sertéshizlalási eredmények fékezőjévé vált a három új sertésistálló. A tetszetős, építészetileg szépen kivitelezett létesítményekben, a mesterséges környezetben nem érzik jól magukat az állatok, és a kívántnál lassabban gyarapodnak. Újabb figyelmeztetés ez a tervezők, az új tartás-technológiák kialakítói felé. Okuljanak a hibákból! mennyiért? A szarvasmarha-hizlalásban - amely még hagyományos istállókban történik - viszont látványosak az eredmények. Ezek annak is köszönhetők, hogy ésszerűen hajtották végre a keresztezési programot. Az állomány 65 százaléka kettős hasznosítású hús-tej típusú szlovák-tarka fajta. A hízóba állított bikaborjak 1-1,10 kilogrammot híznak naponta. A szlovák-tarka üszők nem válnak olyan jól tejelő tehenekké, mégis aránylag jó eredményeket érnek el a tejtermelésben. Tavaly 3350 liter tejet fejtek egy tehéntől, 350 literrel többet, mint amennyi a járási átlag. A tejtermelési eredményeket persze a 35 százaléknyi fekete-tarka tejelő típushoz tartozó tehenek által adott tej mennyisége javítja. A fejlesztés lehetőségei, persze, még nem merültek ki teljesen. Máris megteremtették kétezer hektár terület öntözésének feltételeit, ez idáig a földek széléig vezették a vizet. Részben az Ipolyból, de főleg a folyóba a losonci (Lucenec) járásban épült Ruzi- na víztárolóból engedett vízből öntözik majd a növényeket, mérsékelve ezzel az aszályveszélyt. Az előbbre lépés feltételét a saját erejükből teremtették meg. Alig van adósságuk az állammal szemben. Nem jellemző rájuk a hitelért folyamodás. Ez azt bizonyítja, hogy gazdaságosan termelnek, nyereségesek, maguk teremtik elő a fejlesztéshez szükséges pénzeszközöket.- Tavaly, amikor az év végén kiértékeltük, hogy a járás mezőgazdasági üzemei mit, mennyit és mennyiért termeltek, kiderült, hogy mind a három követelménynek legjobban az ipolybalogi szövetkezet felelt meg - mondotta Jozef Nosko, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója. Ebből is látszik, hogy a szövetkezet a járás élenjáró gazdaságai közé tartozik. A legtöbb húst, gabonát, tejet, zöldséget küldik az ország asztalára. Az ország és a maguk hasznára, igen, a maguk hasznára is. A tagok szépen keresnek, a szövetkezetnek pedig a nyereségből olyan kiadásokra is futja, amennyi a környezeti kultúra megteremtésére kell. A gazdasági udvarokban az istállók tisztára meszeltek, az épületek közötti térségek parkosítva vannak. Fü, fa, virág, díszbokor mindenütt. így teszik vonzóvá a telepeken a munkát. Meg azáltal, hogy ahogy termelődik az istállótrágya, máris hordják ki a határba. Mind a hét gazdasági udvarban van szociális épület, ahol a a dolgozók tisztálkodhatnak, átöltözhetnek. Megteremtették az üzemi étkeztetés feltételeit is. Eddig 24 lakást építettek, további 12 most épült. Két óvodát létesítettek eddig. Mindez a föld, az éghajlat, a szorgalom anyagi megjelenítése. És annak a bizonyítéka, hogy az itt élő emberek dimbes-dombosnak mondott tájuk adottságait az évek folyamán egyre erőteljesebben használták ki és erre törekednek most is. KOVÁCS ELVIRA • A nagykürtösi járás legnagyobb zöldségtermesztő az ipolybalogiak. Korai zöldség közül főleg paprikát és uborkát termesztenek, két és fél hektár fólia alatt. Báli Károly és Dobos Lukács kertész szerint egészséges a PCR fajta paprika (Stanislav Barcák felvételei) A nap aranylóan szórja sugarait a végtelen síkságra. Rekkenő hőségben dolgoznak a gépek a Kavicsos dűlőben, Lapos László és Borik István járvaszecskázókkal takarítja be a tavaszi keverékeket. Szemmel láthatóan fogy a kaszálnivaló, szinte percek alatt telnek meg jó minőpégű takarmánnyal a nagy befogadó képességű pótkocsik. Otokar Pelikán mérnök, az udvardi (Dvory nad Zitavou) Aurora Efsz növénytermesztési részlegének vezetője elégedett a munka ütemével. Dicséri a szerelőket, akik a Tábori Gép- és Traktorállomástól vásárolt pótkocsikon olyan ügyes változásokat eszközöltek, hogy a felszecskázott takarmány nem repül át a járművön a tarlóra. A betakarítással járó veszteség a lehető legkisebbre csökkent. A gépek már a tábla szélén dolgoznak. Káp- lovsky József részlegagronómus a kezelőszemélyzettel megbeszéli a gépek átcsoportosítását. A pótkocsikat vontató traktorok pedig a takarmányt a silógödörhöz szállítják, ahol teljes ütemben folyik a munka. Három nehéz traktor tömíti a szenázst. Harcsa Béla, Vízik Mihály és Káplovsky István ügyesen vezeti a gépeket előre-hátra. Szűk a hely, ha nem vigyáznának, akkor összeakadhatnának a traktorok Mindannyian tapasztalt traktorosok, értik a kormány forgatásának módját. Amikor egy-egy réteg szenázst tömítenek, Stefan Mellen traktoros vontatja a Baktinokullal teli tartályt, amelyből Jozef Ragas permetezi a takarmányra a tartósító szert, A Baktinokul tartósító szert négy éve használják, s mert jónak tartják nem sajnálják érte a pénzt. A növénytermesztési részleg vezetője elmondja, hogy határukban 814 hektáron termelnek évelő takarmányt. Ebből 580 hektárt öntöznek. Bár lehetőségeik nem a legjobbak az öntözésre - egy tóból nyerik a vizet -, a járásban mégis a legjobban használják ki az öntözőberendezéseket. A határszemle után Jozef Cigány mérnökkel, a takarmányalap megteremtéséért felelős zootech- nikussal beszélünk az eddigi eredményekről és a további teendőkről. Eddig 1100 tonna jó minőségű szénát gyűjtöttek be és tároltak. Naponta ellenőrzik a kazlakat, hogy elejét vegyék a takarmány melegedésének. Tizenkét ventillátorral fújatják a hideg levegőt a kazlakba és a színek alá. A zootechnikus szerint azonban legalább húsz ventillátorra lenne szükségük a széna szárítására. A silógödrökben 3000 tonnát tárolnak az állatok számára. Jó minőségű silótakarmányt akarnak készíteni a silókukoricából is. Azonban ez még csak távlati terv, mert a silókukorica az öntözés ellenére is lassan fejlődik néhány táblán. A zootechnikus ezt követően olyan hasznos kísérletről beszél, amely lényegesen elősegíti, hogy az állatok a nem hagyományos takarmányokat is értékesítik. Ami a vályúba kerül, azt mind elfogyasztják. A múltban komoly nehézségeik voltak a tömegtakarmányok nagyobb fokú hasznosításával. A zöldtakarmány közé kevés takarmányszalmát vagy szénát tudtak adagolni. Több tapasztalatszerzés után a Német Demokratikus Köztársaságból behoztak egy DS-300-as típusú nagy teljesítményű keverőgépet. Blaskó István és Bujdák Ferenc kezeli az értékes gépet, melyet működése közben tekintünk meg. A szállítószalagon egy olyan dobba juttatják a takarmányt, .ahol három gyors forgású szögestengely annyira összekeveri a zöldlucernát, a takarmányszalmát, a silókukoricát és más takarmányfélét, hogy azt az állatok nem tudják szétválasztani. Sikerrel használják fel tömegtakarmánykeverék készítésére az érsekújvári (Nővé Zámky) Konzervgyárból ideszállított borsó hulladékot, almacsutkát és más nem hagyományos takarmányt is. A zootechnikus nagyon elégedett az ily módon előállított tömegtakarmány-keverékkel. Előnynek számítja, hogy gyorsabb a munkafolyamat, ezért nem fülledhet be a zöldtakarmány. Korábban a fehérje egy része éppen a bemelegedés miatt ment tönkre. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tervezik, hogy a frissen kaszált takarmányt azonnal keverik, hogy minél kevesebb ideig álljon a tárolóhelyen. Az értékelések szerint egészségügyi szempontból is hasznos ez a kísérlet. A zöldtakarmányozásra való áttéréskor - mivel takarmányszalmát és szénát is adagoltak a keverékbe, nem volt különösebb nehézségük, a tejtermelés sem csökkent. Napi darabonkénti tejhozamuk 12,8 liter, ami az érsekújvári járásban a legmagasabb Élen járnak tehát a tejtermelésben. A tapasztalatokat értékelve elhatározták, hogy még további takarmánykeverő központokat létesítenek más gazdasági részlegeken is. Az új módszerek gyors gyakorlati alkalmazásáról ismert szövetkezetben hasznosnak bizonyult a tömegtakarmányok keverésére bevezetett kísérlet. A felsőbb párt- és gazdasági szervek képviselői is ígéretesnek találták ezt a módszert, és javasolták, hogy a járás más mezőgazdasági üzemeiben is alkalmazzák. Nagy jelentőségű azért is, mert alkalmazásával a nem hagyományos takarmányfélék is jól hasznosíthatók. BÁLLÁ JÓZSEF
