Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-17 / 37. szám
JSZÚ 9 52. IX. 17. Látogatóban a Postai Hírlapszolgálat bratislavai központi expedíciójában Közel harminc éve terjeszti a Postai Hírlapszolgálat a hazánkban megjelenő sajtótermékeket. S hogy mennyit? Csehszlovákiában 30 napilap és 605 folyóirat jelenik meg, ebből Szlovákiában 12 napilap és 181 folyóirat. Míg a szerkesztőségekből a nyomdán keresztül a postások segítségével eljutnak az információk az olvasóhoz, sok száz kézen megy közvetve vagy közvetlenül keresztül a lap. Most azok munkáját szeretnénk bemutatni, akik azon fáradoznak, hogy az újság a megrendelés szerint eljusson valamennyi olvasóhoz. A Postai Hírlapszolgálat bratislavai központi expedíciójában jártunk. AZ ELŐKÉSZÍTŐ- Nagy előnyt jelent számunkra, hogy elkészült az épülő sajtóközpont expediciós részlege - mondotta Milan Macoszek, a Szlovákiai Távközlési Igazgatóság igazgató helyettese. - Majdnem minden napilapot és az összes folyóiratot innen, egy helyről továbbítjuk. Hogy a műhelytitkokkal is megismerkedhessünk, Radomir Sakálos üzemvezető végigvezet birodalmán. ^ Kezdjük talán az emeleten - javasolja. - Ez az úgynevezett előkészítő részleg. Ide kell délelőtt 10 óráig valamennyi postának telefonon bejelentenie az előfizetők számáChrenko Júlia az automata kötözőbe továbbítja az újságköteget nak esetleges megváltozását. Ennek alapján készítik el a csomagokra kerülő címkéket, majd összegzik az egyes körzetekbe küldendő lapok számát. Mária Vandráéeková kis nyomdagéppel készíti az előkészítőből kapott utasítások szerint a címkéket. Ez a gép automatikusan felvágja a kis papírdarabokat, melyeken fel van tüntetve a feladó, a címzett, a lap címe, a példányszám, a szállítás módja (repülő, vonat, autó) és természetesen a dátum.- Az egyik büszkeségünket is megmutatom - nyitotta a következő helyiség ajtaját kísérőm. - Ez a PERTEC XL 40-es gép. Segítségével dolgozzuk fel a távközlési szállító és ellenőrző központ részére a szaklapok előfizetőinek címtárát. Régebben valameny- nyi cím fémlemezkékre került s ezekkel nyomták a küldeményekre. A számítógép alkalmazása óta könnyebb az itt dolgozók munkája. Az esetleges változásokat, javításokat is elvégezhetik a géppel. A kb. 82 ezer előfizető címe mágneses szalagra van rögzítve s így a számlázást is géppel végzik. Lubomír Ludovitsky, a műszaki részleg vezetője egy finn gyártmányú gép előnyeit mutatta be a földszinti csarnokban. A fentebb említett gépen készített címkék kerülnek itt az egyes folyóiratokra. Persze csupán azokra, melyeken van megfelelő hely. A többit papírba csomagolják és úgy ragasztják rá kézzel a címet.- Egyes folyóiratokat fóliába csomagolunk, - mutatott az egyik asztalnál dolgozó fiatal nőre kísérőnk. - Reméljük, rövidesen ezt a munkát is gépesítjük, s akkor majd valamennyi folyóirat tetszetős csomagolásban kerül az olvasóhoz. A fólia jól védi a lapokat a szállításkor. Természetesen a csomagolás költségei a hírlapszolgálatot terhelik, de egyre inkább szeretnénk az előfizetők kedvében járni. Renáta Rábeková fogad a külföldről érkező lapok elosztójában:- Szinte a világ minden tájáról érkeznek hozzánk lapok és folyóiratok - mondotta. - A napilapok egy részét egyenesen ide küldik Bratislavába, másik részét pedig a prágai elosztóból kapjuk. Mi aznap valamennyit továbbítják is. Az előfizetők gyakran jogtalanul minket vádolnak a késésért, pedig lehetetlen lenne itt tárolni a lapokat, hisz amint látja, nincs is erre helyünk. A folyóiratokat általában másnap továbbítjuk, de a fővárosi szerkesztőségekbe még aznap autóval szállítjuk, a könyvtárakba pedig csomagokban küldjük. A szocialista államokból 4805, a többiből pedig 3751 féle, elsősorban szaklapot, folyóiratot hozunk be. Évente 35 millió devizakoronát fordítunk e célra. A szocialista államokban 171, a többi államban pedig 143 féle sajtótermékünket fizetik elő. Nyugodt délelőtt és mozgalmas éjszaka A hét elején általában nyugodtabbak a délelöttök a tulajdonképpeni lapelosztóban. Hétfőn, kedden a folyóiratokat, szerdán a Pravda, csütörtökön pedig az Új Szó vasárnapi számát csomagolják. A munka java itt éjszaka folyik. A napilapok továbbítása percnyi pontossággal kidolgozott terv szerint történik. Két-három percnyi kiesés elég ahhoz, hogy ne érkezzen meg a megrendelőhöz időben a lap. Az Új Szót például 22 óra 10 perckor kezdi ontani a rotációs gép. A prágai szállítmánynak 22.30-kor becsomagolva, pontosan átszámolva készen kell lennie, ugyanis 23.05- kor indul az állomásról az a vonat, melyhez tehergépkocsival szállítják ki. A Lévára (Le- vice) irányított küldemény nyomását nulla óra 10 perckor kell befejezni, majd 20 perc alatt becsomagolni, mert nulla óra 50-kor indul a postaautó, mely 4.55-kor van Léván. A rotációs géptől az automata számolókötözőgépbe kerülnek a napilapok. A gépen programozó segítségével állítható be, menynyi újság kerüljön egy-egy csomagba a délelőtt előkészített címlapok szerint. Egy szokványos csomagban 150 lap van. Az automata kötözőgép nehéz fizikai munkától mentesítette az itt dolgozókat, akik többsége nő. Emberi kéz érintése nélkül ér a szalag végére a tetszetős újságcsomag, aztán kocsikon viszik tovább, még egyszer ellenőrzik a küldeményt, s indulhatnak is az újságok.- A szállítás különböző formáit használjuk ki a sajtótermékek továbbítására - mondotta Radomir Sakálos. - Kelet-Szlovákiába pélAdrianna Benesová a PERTEX XL 40-es gépen a szaklapok megrendelőinek címeit rögzíti (Gyökeres György felvételei) dául a napilapokat repülőgéppel szállítjuk, s ha rossz idő esetén nem indul el menetrend szerint Kassára a gép, bizony csak másnap kapják kézbe az olvasók a lapot. Konténerekben, palettákon és kisebb csomagokban (ezekből naponta 20 ezer készül) szállítjuk az újságokat. xxx A központi expedícióban 233-an dolgoznak. Pontos, gyors munkájuk fontosságáról már szóltunk. A mennyiséget pedig jól érzékeltetik az alábbi számok: júliusban 27 833 940 napilapot és 8 427 107 folyóiratot válogattak szét és továbbítottak. Az itt dolgozó 11 szocialista munkabrigád jó munkáját dicséri, hogy egyre kevesebb reklamációt kapnak. DEÁK TERÉZ Stefan Lavu targoncás Ondrej Sitár kocsikísérővel (előtérben) a Banská Bystrica-i küldeményt a tehergépkocsira rakja Takarékosság?- Kitapétázzuk az előszobát- jelentette be egyik este a férjem - majd így folytatta: - Holnap meg is vesszük a tapétát.- Az egész olyan váratlanul ért, hogy ellenvetés nélkül rábólintottam.- Kérek valami mérőalkalmatosságot - s én már szaladtam is. Kért még papírt és ceruzát, színes krétákat és létrát, s végül bejelentette, hogy nyolc tekercs tapéta kell a művelethez. - Elég lesz? - kérdeztem kissé bizonytalanul és hol rá, hol a hosszú előszoba falára néztem. - Elég - mondta szakértelemmel, majd hozzáfűzte - mostanáig ezt számoltam. A másnapi tapétakereső kőrútunk eredményes volt és mi boldogan vittük haza a tapétatekercseket és a hozzá való ragasztót. A hét végére lemondtuk barátainkat, a gyerekeket elvállalta a nagyi. Elméletben már tudtunk tapétázni, mert nagyon sok jó tanácsot kaptunk kollégáktól, barátoktól, s így lelkesen kezdtük a munkát. Vagyis kezdtük volna, de először ki kellett bontani a tekercset. Ez az én feladatom lett. Óvatosan, hogy el ne tépjem a tapétát, húztam le róla a múanyagburkot majd el szerettem volna távolítani azt a kis papírt, amelyik egyrészt összefogta a tekercset, másrészt tájékoztatta a vásárlót a gyártmány méreteiről. De a kis papír megmakacsolta magát és nem jött le. Vagyis lejött, de a tapéta felső rétegével együtt, tönkretéve ezzel tapétánk értékes centimétereit. A családfő egy ideig nézte bajlódásomat, majd ő próbálta meg a műveletet. Neki sem sikerült. Nem próbálkoztunk tovább, megoldottuk a dolgot. Hogyan? Minden egyes tekercsből levágtuk azt a részt, ahol ott volt a ragasztószalag. Hol 17, hol 19 centit kellett levágnunk, de ezzel még nem lett vége. Ugyanis a tapéta erősen összetekert vége is használhatatlanná vált. - Ezt is levágjuk - (5 cm-t) - mondtuk már mérgesen. Az értéktelen darabok láttán arra gondoltam, vajon nem kár ezekért? Hiszen ezeket is gyártották, mi akik tapétázni kívánjuk lakásainkat, megvettük, kifizettük és aztán kidobtuk. És közben ugye, mindennap szó van a takarékosságról. Majd eszembe jutott még valami. Hátha a gyártó vállalat tudván, hogy a tapéta két vége értéktelen, hozzáadja azt a 21-34 cm-t, amit a vásárló kénytelen eldobni. Gyorsan elővettem a métert és lemértem egy vadonatúj tapétatekercset. Nem akartam hinni a szememnek, hát újra mértem. - Ez nem lehet igaz, mondogattam - és egy újabb csomagot szedtem szét. - Mit csinálsz? - kérdezte a férjem, amikor látta a kibontott tekercseket. Én megszállottan mértem tovább, válaszra sem méltatva őt, majd mérgesen vágtam a sarokba a métert tapétástul. Hogy mi bószített fel ennyire? Az általam lemért tapétatekercsek hossza 9 méter 82 centiméter volt. Vagyis 18 centiméterrel kevesebb a feltüntetett hossznál! Az előszobát ennek ellenére, kitapétáztuk, mert a férjem elszámította magát - a mi kárunkra. A gyártó vállalat is el- számitotta magát, de nem a saját, hanem azt is a mi kárunkra. PÉTERFI SZONYA í í ifi I ' 1 ^ » * T-.t * -ki í. * . - r- ^ ív; r , V \ á fi 1 • c-y ^ fi JP# lä Cr i ^ r list' 1 ■ ‘Zár L 7 ^ ■
