Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-17 / 37. szám
J szú 3 Mezőgazdaság Tudományos módszerekkel A Belorusz SZSZK a Szovjetunió területének kevesebb mint két százalékán terül el, ennek ellenére országos méretben is jelentős magasan fejlett ipara és mezőgazdasága. A 11. ötéves terv (1981-1985) feladatul adja a mezőgazdasági termelés hatékonyságának további növelését, amit nagyrészt a köztársaság tudósainak hozzájárulásával akarnak elérni. A belerusz mezőgazdaság szolid tudományos bázisra támaszkodhat: a köztársaság mezőgazdasági minisztériumához 16 tudományos kutatóközpont és kísérleti állomás tartozik. Ezenkívül a Belorusz Tudományos Akadémia egyes intézményei és a főiskolák katedrái is foglalkoznak mezőgazdasági problémákkal. Mivel a belorusz mezőgazdaság az állattenyésztésre szakosodik, a tudósok mindenekelőtt a takarmánykultúráknak szentelnek nagy figyelmet. Kutatásaik eredményeit felhasználva sikerült elérniük a 35-38 métermázsás átlagos hozamokat, de - szakértők véleménye szerint - ez még távolról sem jelenti a hozamok felső határát. Az Állattenyésztési Tudományos Kutatóintézetben kidolgozták a takarmánynormákat az állatok minden egyes korcsoportja számára, valamint a megfelelő takarmány előállításának, raktározásának és minősége értékelésének új módszereit. Az új eljárások alapján 3-5-szö- rösére csökkent a tápértékveszteség. 40-50 százalékkal növekedett a szalma tápértéke is az utólagos feldolgozásnak köszönhetően. A megfelelő szalmafeldol• Minszk. Lenin tér: a Belorusz SZSZK kormányának székháza Vidéken a házak még megőrizték ősi népi jellegüket Bedrikov hétköznapjai Hogyan él egy átlagos üzem átlagos dolgozója a 80-as években Belorussziában 1400 nagy ipari kombinát és üzem, több mint száz ipari ágazat létezik. A szociológusok véleménye szerint a köztársaság tipikusnak mondható üzemei közül az egyik a gomeli Kirov Gépgyár. Az üzemben automata és félautomata gépeket és berendezéseket gyártanak, s ezeket 56 országba exportálják. A statisztikusok az üzemben megtalálták a tipikus, átlagos golgozót is. Anatolij Vasziljevics Bedrikov 1939- ben született. Az üzemben 1963-tól dolgozik, jelenleg az 1. számú mechanikai műhely forgácsolója. A statiszták szerint szakképzettségét, keresetét és társadalmi munkáját illetően egyaránt átlagos dolgozó. Nem hős, nincsenek érdemrendjei. Pártonkívüli, ateista. Társai szerint munkaszerető, törekvő ember. Az 50-es évek közepén fejezte be a középiskolát Gomelben. Megpróbálkozott az egyetemi felvételivel, de sikertelenül. Majd behívták a hadseregbe. Amikor leszerelt, felvételét kérte a gyárba. Forgácsolókra volt szükség, hát kitanulta a mesterséget - egyenesen az üzemben. Idővel megszerette a szakmáját, a munkáséletet, a gyárat. Bedrikov egy kicsit irigyli azokat, akik most kezdik a munkát, akik már tudatosan, szakemberek segítségével választhattak mesterséget, s nem felesleges kitérők, csalódások után találják meg a számukra legmegfelelőbb szakmát. Hiszen a szovjet alkotmány mindenki számára biztosítja a szakma, a munka megválasztására való jogot. A szociológusok is megállapították, hogy a tudatosan szakmát választók jobban teljesítik a feladatokat, kevesebb selejtet gyártanak. Elégedettek munkájukkal és általában nem változtatják meg. Az előrehaladásuk is gyorsabb. xxx A gomeli üzemet nem lehet a teljesen automatizált gyárak közé sorolni, de már folyik a rekonstrukció. Az alaptermelésben már így is 92, a segédtermelésben 82 százalékos a munkafolyamatok me- chanizálása és automatizálása. Bedrikov úgy véli, hogy nemsokára meg kell majd válnia forgácsológépétól - az automatizáció megteszi a magáét. A termelés megköveteli, hogy a dolgozóknak több szakmájuk legyen. így hát a többi munkással együtt Bedrikov is tanul. A termelési-műszaki előadássorozatokon, a haladó munkamódszerek iskolájában, gazdasági iskolán növeli szakképzettségét. xxx Anatolij Bedrikov elégedett keresetével, de nem ezt tekinti a legfontosabbnak, hanem azt, hogy semmi se zavarja meg normális életritmusát. Felesége, Nagyezsda, könyvelő a faipari munkások szakszervezetének körzeti bizottságán. Szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. Szvetlána lányuk 17 éves, most fejezte be a középiskolát, zeneiskolába is jár. A család jövedelme a szülök keresetéből származik. Ez 1973 és 1981 között 60 gozó-gépsor már több gazdaságban üzemel. Boriszov város állattenyésztési komplexumában bevezették a takarmány fehérjékkel és vitaminokkal való dúsításának új normáit, minekutánna a kombinált takarmány minden egyes tonnáján 140 rubel a megtakarítás. A belorusz tudósok és mezőgazdászok nagy jelentőséget tulajdonítanak a megfelelő állatfajták tenyésztésének. Kikísérleteztek egy feketetarka szarvasmarhafajtát, amelynek évi tejhozama 6-8 ezer kiló. Egy másik új fajta egyéves korára eléri a 460 kilogrammos súlyt. Sikerült kitenyészteni olyan birka és sertésfajtákat is, amelyek tartása a helyi feltételek között a leginkább kifizetődő. A fiatal birkák elérik a 200-250 kilogrammos súlyt, és 6,3 kg gyapjút nyírnak róluk az eddigi 2,2 kilogramm helyett. A feketetarka és nagytestű fehér sertésfajták az eddiginél kevesebb takarmánnyal 180 nap alatt érik el a 100 kilós súlyt. Belorussziában már ezek a fajták képezik a sertésállomány 60 százalékát. A növénytermesztésben a burgonyának és a zöldségféléknek jut a vezető százalékkal nőtt, míg a Szovjetunióban az alapvető árucikkek és szolgáltatások ára már évek óta változatlan. Jelentősek azonban a különböző juttatások is a társadalmi alapokból. Például 1980-ban ezek a juttatások jelentős összeget jelentettek a Bedrikov család esetében. Anatolij Bedrikov 48 napot pihent az üzemi szanatóriumban, 20 napot turistaként Csehszlovákiában töltött. Szvetlána 26 napig nyaralt a vállalati üdülőben. Kétszobás lakásukat a gyártól kapták Bedrikovék. Havonta a jövedelmük nem egész 3 százalékát fizetik ki lakbérre, telefonra, kommunális szolgáltatásokra. Van autójuk, televíziójuk, jó minőségű rádiójuk és más tartós fogyasztási cikkük. ,,A tárgyak számunkra nem kultusz - mondja a háziasszony - azt vesszük meg, ami tetszik, amire szükségünk van.“ Széles a család érdeklődési köre. Már évek óta 12 újságra és folyóiratra fizetnek elő; az elmúlt öt év alatt másfélszeresére nőtt az általuk könyvvásárlásra költött összeg. Mind gyakrabban járnak színházba, koncertekre. Szeretik Chopin, Mozart, Csajkovszkij, Rahmanyinov zenéjét. A hétvégeken Bedrikovék együtt járnak gombázni, utazgatnak a körzetben, a köztársaságban, a Szovjetunió más vidékein. Esténként zenét hallgatnak, olvasnak, nézik a tévét. Úgy élnek, mint mások is Gomelben. Az oldalt összeállította GÖRFÖL ZSUZSA szerep. A belorusz burgonyafajták az egész Szovjetunióban elismertek: minden harmadik ,,burgonyahektáron“ ezeket termesztik, összesen 12 fajtát. Míg a köztársaságban aránylag jó termést hoz a káposzta és a gyökérzöldség, a paradicsom termesztése komoly gondokat okozott a túlzott nedvesség és a kevés meleg miatt. Ezért - hosszas kísérletezés után - a szakemberek kidolgozták a mozgó fóliasátrakban való termesztés rendszerét, amelyet csepegő öntözéssel kombinálnak. Ez a technológia lehetővé teszi az ültetés gépesítését is, és 20 nap helyett 80 napig terem a paradicsom. Hektáronkénti hozama az eddigi 450 tonnáról 1000 tonnára emelkedett. A belorusz példa is bizonyítja, hogy a 11. ötéves terv és a Szovjetunió élelmiszerprogramja komoly feladatait a nem éppen kedvező természeti adottságok mellett is meg lehet valósítani, de csak a legjobb tudományos eredmények és vívmányok segítségével. Számok, tények érdekességek A köztársaság területe: 207,6 négyzetkilométer Lakosainak száma: 9,2 millió Fővárosa: Minszk - 1,1 millió lakos • A Belorusz SZSZK az ENSZ tagállama. • A lakosság nemzetiségi összetétele: beloruszok - 81 %, oroszok - 10,4 %, lengyelek- 4,3 %, ukránok - 2,1 %. • A legjelentősebb ipari ágazatok: gépgyártás, vegyipar, fafeldolgozó ipar, élelmiszeripar. • A 4,2 millió aktív munkaképes lakosság a gazdaság egyes ágazataiban a következőképpen oszlik meg: ipar - 25 %, építőipar - 7,7 %, közlekedés és távközlés - 7,3 %, mezőgazdaság- 34,6 %. • A köztársaság 2146 kolhoza és 835 szovhoza 6 millió ha szántóföldön és 2,9 millió ha réten és legelőn gazdálkodik. A növénytermesztés és állattenyésztés egyenlően fejlett. • 2,6 millió hektáron termesztenek gabonaféléket, 247 ezer hektáron lent, 879 ezer hektáron burgonyát. Az állatállományt 6,4 millió szarvasmarha, 4 millió sertés, 600 ezer birka és kecske képezi. B2. IX. 17.
