Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-10 / 36. szám

ÉRTÜNK HARCOLT A hitleri Németország által megszállt Csehszlovákiában 1939 novem­bere elején nagyon bonyolult volt a helyzet. A fenyegetések és sokféle tilalom ellenére a lakosság megünnepelte október 28-át. A fasiszta megszállók dühöngtek és egyre nőtt nyugtalanságuk. A tüntetésekkel a szervezők, a kommunisták utat akartak mutatni a dolgozóknak. 1939. november 8-án a ma már legendás hírűvé vált ŐIN-ben, a Hradec Králové-i kommunisták, illegális lapjában, megjelent Jirí Purkyne November 7-e című cikke. A Szovjetunió nemzetiségi politikájának alapelveit magyarázza és kifejti a munkások és parasztok valódi országába vetett hitét. Miből eredt és táplálkozott az akkori kereskedelmi iskola tanárának a Szovjetunióba vetett végtelen hite, a fasizmus iránt érzett mélységes gyűlölete? Mindenekelőtt a marxizmus és marxista müvek alapos ismeretéből, melyekkel már Prágában a Károly Egyetem hallgatójaként megismerkedett. Azokban az években végezte tanulmányait a bölcsé­szeti karon, amikor megalakitották kommunista pártunkat. Számos pártharcossal, kiváló kommunistával személyes kapcsolata volt. Jól ismerte Bohumír Smeralt, Antonín Zápotockyt, Ivan Olbrachtot és Ján <x' ermát. Igazán elkötelezett politikai tevékenységet azonban csak azután fejtett ki, miután 1923-ban Hradec Králové-ba érkezett tanítani. A har­mincas években már kiforrott egyéniségnek ismerték és sokrétű politikai munkát végzett a Baloldali Frontban, A Szovjetunió Barátai Szövetség­ben. Előadássorozatokat szervezett a világ első szocialista államáról, melyeken leggyakrabban érdekes előadásaiból okulhattak a hallgatók, és egy-egy kulturális kérdéssel foglalkozó műsoros esteket szervezett. Legjelentősebb volt a Hradec Králové-i fiatalok között végzett elkötele­zett politikai szervező és felvilágosító tevékenysége. A kiváló pedagó­gusnak, baloldali érzelmű politikusnak különös tehetsége volt ahhoz, hogy a tanórákon rámutasson a történelmi tények megmásítására, a kapitalista rablógazdálkodás következményeire, az osztályok közötti elkeseredett harcra és a forradalmi mozgalom fejlődésére. Jirí Purkyné részt vállalt az illegális CSKP kerületi bizottságának szervezésében, munkájában és redigálta a ŐIN-t. Véglegesen 1940 májusában zárult be-utána a hírhedt Gestapo-börtön kapuja. Rabtársai elmondták, hogy ott is fáradhatatlan volt; pártoktatást szervezett, vitákat indítványozott és nem veszítette el optimizmusát. 1942-ben halálra ítélték, s negyven évvel ezelőtt, 1942. szeptember 15-én kivégezték. (•Sj) Szobrász és restaurátor (Ján Bezák felvétele) Sikeres szereplés A CSEMADOK zsérei (zbrany) és koloni (Kolínany) szervezeté­nek közös Zoboralji énekkarát meghívták Lakitelekre (Magyaror­szág) szerepelni. A kecskeméti és a lakiteleki művelődési ház Kodály Zoltán születésének 100. évfordu­lója tiszteletére nagyszabású ün­nepséget rendezett. Tizenkét né­pitánc- és folklóregyüttes mutatta be tudását az ünnepségen. Nagy sikert aratott a kiskőrösi szlovák, valamint a csehszlovákiai magyar énekkar is, amelynek tizenöt pier­ces műsorát - olyan népdalokat énekeltek, melyeket annakidején Kodály Zoltán gyűjtött össze Nyit­na környékén - viharos tapssal jutalmazta a közönség. Mikuláá Gál Honvédelmi sportnap Az albári (Dolny Bar) Béke Efsz-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés 38. évfordulójának a tiszteletére honvédelmi sportnapot rendeztek a szövet­kezet elnökének díjáért. A ver­seny célja volt lehetővé tenni a szövetkezet tagságának, hogy hozzájárulhasson szocia­lista hazánk védelméből eredő feladatok teljesítéséhez, vala­mint a versenyzők bizonyíthas­sák képességeiket és felké­szültségüket. Az összetett versenyben háromtagú csapatok álltak a rajthoz és a következő sport­ágakban versenyeztek: mezei futás, célba lövés légpuskából, gránátdobás távolba, gránát­dobás lövészárokba, gránát­dobás ablakra, célba dobás, valamint tizenegyesek rúgása kiskapura. A helyezéseket úgy állapították meg, hogy a mezei futásban elért időeredményhez hozzászámították a többi sport­ágban szerzett hibapontokat, egy hibapont értéke 30 másod­perc volt. Az eredményeket Al- mási Béla hirdette ki. Az első helyen 1337 másodperc ered­ménnyel a Koszorús Ervin, Ko­szorús István és Hornyák Imre összetételű csapat végzett. Ók nyerték az elnök díját. A máso­dik helyen 1636 másodperc eredménnyel Bogyai Alfréd, Móric László és László Béla végzett, a harmadikon pedig 1713 másodperc eredménnyel Árva Mihály, Földes József és Holly Ferenc. Az ünnepélyes eredményhirdetést értékes dí­jak, tárgyi jutalmak átadása kö­vette, majd a vezetőség meg­hívott mindenkit a szövetkezet telepiére - cigánypecsenyére. Ürögi Béla A Szlovákiai Képzőművészek Szövetsége a Trnavai Ján Konia- rek Járási Galériával közösen a Piest'any-i gyógyfürdő művelő­dési központjában kiállította La- dislav Ludovit Pollák szobrász és restaurátor alkotásait. A művésze­teket kedvelő közönség 1962 óta - Pollák legutóbb akkor adta mű­veit közszemlére - most először gyönyörködhetett a kiváló szob­rász munkáiban. A monumentális szobrok készí­tőjének több neves alkotása nem volt látható a kiállítóteremben. Az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve Lip- tovsky Hrádok-ban, az első világ­háború hösihalottjainak emlék­szobra (1939-ben készült) Veiké Ripnany-ban, a fasizmus áldoza­tainak emlékműve Ladcén, a Szlo­vák Nemzeti Felkelésé Őpania Do­linán, A forradalmi hagyományok márványszobra Bratislavában lát­ható. Ezenkívül egy-egy alkotásá­val az ország további városainak, községeinek tereit is diszitették. Jelentős a restaurátori tevé­kenysége is. 1943-tól 1970-ig res­taurálta a bratislavai Klarisszák templomának főoltárát. Közre mű­ködött a vár gótikus árkádjainak és a trencséni vár helyreállítási mun­kálataiban is. Zora Petrásová Külföldi szakgyakorlatok Baráti kapcsolatot tart fenn a Karvai (Kravany nad Dunajom) Mezőgazdasági Szaktanintézet a magyarországi Lengyel község mezőgazdasági iskolájával. Hat­van elsős karvai tanuló magyaror­szági szakgyakorlaton vett részt. A testvériskola meghívására két hétig a Hőgyési Állami Gazda­ságban dolgoztak. Munka után gazdag program várta őket. Dél­utánonként Dombóvárra jártak fü­rödni, hétvégén pedig kirándulá­sokra: Siófokra, Siklósra, Pécsre és Harkányba. Ugyanakkor a ba­ráti iskola 60 tanulója két hétig Karván volt. Munka után délutá­nonként megismerkedtek a kör­nyék nevezetességeivel, fürödni jártak Patra (Patince) és Párkányba (Őtúrovo). Hétvégeken Bratislavá- ba, Bojnicére, Érsekújvárba (Nő­vé Zámky) és Komáromba (Ko- mámo) kirándultak. Mind a két iskola diákjai szép élményekkel és hasznos tapasz­talatokkal tértek haza. Kozma Magdolna Háromemeletes, impozáns áruházát épít a Jednota fogyasz­tási szövetkezet Spisská Nová Vesen. A korszerű létesítmény - melyet majd ősszel nyitnak meg - hozzájárul a város lakosságának jobb áruellátásához. Kovács Árpád Lívius Tílesch, Eduard Oswaldt és Július Tamásfi a dúcolást készítik elő. (A szerző felvétele) FELÚJÍTJÁK AZ ARANYKITERMELÉST A nagymúltú körmöd aranybá­nya ismertté és gazdaggá tette a várost, felvirágoztatta a környé­ket. De mint minden természeti forrás, a körmöcbányai aranylelő­hely sem bizonyult kimeríthetet- lennek. Az évszázadokig tartó vi­rágzást stagnálás, majd nagyará­nyú hanyatlás követte, s végül elérkezett az az idő, amikor a bá­nyák üzemeltetése már nem fize- tödött ki, egymás után zárták be az egykori aknákat. Közülük az egyiket, a múlt században létesült Ludovika aknát műszaki műem­léknek nyilvánították s a nagykö­zönség is megtekintheti az egykori „arany“ idők e néma tanúját. Úgy tűnt, hogy ezzel le is zárult a kör­möd aranybányászat története. Idén májusban azonban a krem- nicai Ércbánya Vállalat saját költségére nagyszabású geológiai vizsgálatokat indított meg a Krem- nica-Sturec környéki Schämen te­lepen. A Ludovika akna felett hat­van méteres bányafolyosót hajtot­tak ki a bányászok. 1985-ig még 800 méter hosszú bányaszakasz létrehozása vár rájuk. A munka rendkívül nehéznek ígérkezik. A vágóknak a régi, nagyrészt be­omlott aknákon, a megrongálódott érrendszeren keresztül kell utat törniük, keresztülhaladva az 1443- as és 1578-as évi földrengések következtében beomlott stureci szakaszon. Sturecnál egyesül a körmöcbányai érctelep két leg­nagyobb lelőhelye. A vizsgált szakaszon két mű­szakban hat vágó dolgozik: Lívius Tilesch, Eduard Oswaldt, Július Tamásfi, Jozef Schürer, Ján Vozár és Jozef Safárik. A bányafolyosó hajtásához szükséges felszerelé­seket a testvérüzemek, a Liptov- ská Dubrava-i és a Hodruá-Hám- rei Ércbányák szolgáltatják, s ugyancsak ők gondoskodnak a dúcolásról is. Az utóbbi években az arany világpiaci ára egyre magasabbra szökik. A valaha oly gazdag bánya felújítása komoly hasznot hozna népgazdaságunknak. Július Tadian KÉT ÉVI MUNKA EREDMÉNYE Gilányi Anna könyvtárosképző szakközépiskolát végzett s nem egész két éve dolgozik a garamkálnai (Kálna nad Hronom) könyvtárban. A könyvtár bekapcsolódott a kulturális minisztérium által meg­hirdetett „Szocialista könyvtárat építünk“ versenybe. Valóban figyelemre méltó, ami a két év alatt történt a könyvtár munkájá­ban. A könyvtár együttműködik az iskolákkal, kapcsolatot tart fenn a helyi efsz-szel és a tömegszervezetekkel. Legjobb munka az alapiskola diákjaival folyik. Két szakköri alakítottak, a fiatal szerzők és a fiatal könytárosok szakkörét. Az elsőnek nyolc tagja van. Szabályos időközönként brosúrát adnak ki, amelyben felhívják az olvasók figyelmét a legújabb Csiba Dagmár középiskolás megfelelő ol­vasmányt ke­res (Ján Neméek felvétele) gyermek és ifjúsági irodalmi alkotásokra, az ifjúsági írók jelesebb évfordulóira, fiatal szerzőket mutatnak be és verselemzéseket közölnek. A fiatal könyvtárosok szakkörébe olyan sok volt a jelentkező, hogy „felvételi vizsgát“ kellett tenniük. Huszon­egyen kiválóan válaszoltak az előre összeállított kérdésekre. így 21 taggal megalakult a szakkör. Azóta hetente kétszer találkoz­nak. Segítenek a könyvtárban, programokat készítenek, és iro­dalmi vetélkedőket szerveznek. A fiatal könyvtáros fellendítette a könyvtárlátogatást is. A múlt évben 408 állandó tagja volt a könyvtárnak és 11 128 kötetet kölcsönöztek ki. A 408 olvasó közül 242 tizenötödik életévét még nem töltötte be. Császár Ernő A FIGYELEM ELŐTERÉBEN A cigányokkal való törődés a párt és állami szervek figyelmé­nek középpontjában áll a losonci (Lucepec) járásban. Ennek ered­ményességéről tanúskodik né­hány kiragadott tény is. Az elmúlt időben növekedett a cigányok fog­lalkoztatottsága, gyermekeik na­gyobb számban járnak óvodába és iskolába, javulnak a lakásviszo­nyaik. 1981 -ben 186 cigánygyerek fejezte be az alapiskolát és közü­lük 174-en léptek munkaviszony­ba, az idén pedig 197 fiatal elhe­lyezését kell megoldani. A cigány- gyermekek 73,5 százaléka van a járásban beíratva a gyermekin­tézményekbe, 13 cigányputrit szá­moltak fel és mintegy 60 cigány­család került jobb lakáskörülmé­nyek közé. A fokozott nevelő mun­kára azonban továbbra is nagy szükség van, hiszen csupán az alapiskolákban az egy cigány- gyermekre jutó mulasztott tanórák száma 125 óra, amiért - 299 ügy közül - 127 esetben kellett kiróni büntetést. Nem kis gondot jelent a bűntények számának csökken­tése, mivel az elmúlt évben kivizs­gált mintegy 1300 bűncselekmény több mint 30 százalékát cigányok követték el. Még nagyobb a prob­léma az ifjúsági büntettek terén, mert az említett időben ezek 58,6 százalékát a cigány fiatalok „számlájára“ kell írni. Kanizsa István ÚJ SZÚ 10 1982. IX. 10 A kiállítóterem egy része

Next

/
Oldalképek
Tartalom