Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-20 / 33. szám

ÉVZÁRÓ UTÁN - ÉVNYITÓ ELŐTT Pártoktatási előkészületek a tapasztalatok hasznosításával A követelményeket részletező ha­tározat, a komplex szervezési terv, majd az elmélet átültetése a gyakor­latba és a nyert tapasztalatok kama­toztatásával a hatékonyság további fokozása - tömöríthető a lényege mindannak, amit a Komáromi (Ko- márno) Járási Építőipari Vállalatban a pártoktatás megújítása céljával az elmúlt év elején tartott üzemi pártkon­ferenciát követően napjainkig tettek.- A gazdaságos termelés és a kor­szerű eljárások alkalmazása nehezen képzelhető el a dolgozók megfelelő szakmai és politikai felkészültsége nélkül. S mivel a munkahelyek lehető­ségeinek és a termelés egyes össze­függéseinek értését, valamint a hazai és a nemzetközi eseményekben való tájékozottságot a jól szervezett párt­oktatás is elősegíti, az 1981/82-es oktatási évben dolgozóink ilyen jelle­gű eszmei-politikai nevelésére min­den korábbinál nagyobb gondot fordí­tottunk. A megkezdett úton szeret­nénk tovább haladni, így az évzárót követő értékeléssel párhuzamosan már a kővetkező oktatási év előkészí­tésének feladataival is foglalkoztunk - hangsúlyozta Földes Vince, az üze­mi pártbizottság elnöke. Természetesen a korábbi években is megszervezték a pártoktatást, csak az az egyéb feladatok mellett vala­hogy a háttérbe szorult. Kimondottan az egyes alapszervezetek feladata, gondja volt az oktatás, s így az sok nehézséggel járt. Ezért az 1981/82- es évben már teljes egészében az üzemi pártbizottság vette át a szerve­zést. Az alapszervezetek hatásköré­ben csak a tagok besorolása és a je­lenlét figyelemmel kísérése maradt.- Az üzemi pártbizottság mellett ideológiai csoportot hoztunk létre, élén az üzemi pártbizottság alelnöké- vel. Tagjai a négy alapszervezet párt- oktatás-felelősei voltak. A csoport az alapszervezetek igényének megfele­lően megválasztotta a témákat, ellen­őrizte a tematikus és időrendi tervek megtartását és irányította az előadók munkáját. Egy-egy tagja esetenként az előadáson is részt vett. A pártbi­zottság kéthavonta értékelte a pártok­tatás menetét, de a csoport kérésére soron kívül is megvitatta a felmerült problémát. Például akkor, amikor a hallgatók kérésére a pártgyülések- kel azonos napra tettük a pártokta­tást. Ez a jelenléten sokat javított, hiszen sajátos helyzetünket tekintve embereink a járás egész területén, sőt annak határain túl is dolgoznak, s így csak egyszer hiányoztak a mun­kából. A korábbi évekhez viszonyítva 20-30 százalékkal lett jobb a jelenlét, de ez másnak is eredménye. Mórocz Mária, a műszaki ellenőrző osztály dolgozója, a pártoktatás hallgatója ezt is hangsúlyozta:- Mi, hallgatók az előadások szín­vonalán is lemérhettük a változást. Az előadók már nem szöveget olvastak, hanem saját szavaikkal témát ismer­tettek. Korábban mondták is többen, hogy minek menjenek pártoktatásra, hiszen olvasni ők is tudnak, s azt odahaza is megtehetik. És az is sokat jelentett, hogy a pártoktatás polemi­kus formájú lett. Nemegyszer beszél­getéssé alakult, s azon a tananyag kapcsán a napi politikai kérdéseket, sőt a munkahelyi problémákat is meg­vitattuk. Idáig eljutni nem volt egyszerű. Azokból, akik már elvégezték a Mar- xizmus-Leninizmus Esti Egyetemét, kialakították az előadók csoportját, és a csoporton belül is szétosztották a munkát. Pém János pártoktató mondta:- Megbeszéltük, hogy kihez melyik téma áll a legközelebb, és azt vala­mennyi alakulatban egy személy adta elő. Például a tervidőszakot is érintő témakört a tervező osztály vezetője ismertette. így aztán az üzem, mun­kahely dolgozóira váró feladatokra is részletesen kitért. Az, hogy az ideoló­giai csoport vagy a pártbizottság egy tagja ott volt az előadáson, egyáltalán nem zavart. Sőt, jó volt, mert az előadást volt kivel megbeszélnem. Minden egyes esetben értékes észre­vételeket, gondolatokat mondtak, s ezeket megszívlelve a következő előadásomat még hatékonyabbá tud­tam tenni. Zibrita Mária, a káder és személy­zeti osztály vezetője, idestova másfél évtizede pártoktató.- Elsősorban a tervszerűséget emelném ki. Eddig hol az egyik, majd a másik alapszervezet kért fel, vállal­jak náluk előadást. A felkészülésre sokszor alig egy-két nap maradt. Most már hetekkel, hónapokkal előre tudtam, hol és mit adok elő, így a munkahely jellegét is figyelembe véve készülhettem fel. Az emberekkel mindennapi gondjaikat is megvitat­hattuk, beszélhettünk azok hátteréről. Hangsúlyozni szeretném, hogy mun­kánk a jövőben még eredményesebb lenne, ha az előadást követően, vagy még azt megelőzően, a hallgatók ke­zébe politikai ismereteikhez és tu­dásszintjükhöz méretezett alapanya­got adhatnánk. Az üzemi pártbizottság elnöke el­mondta, hogy Éibrita elvtársnőt ered­ményes pártoktatói tevékenységéért az építők napja alkalmából kitüntet­ték. A ténnyel a felelősségteljes mun­kát akarta hangsúlyozni, de egyben azt is, hogy a pártbizottság figyelem­mel kíséri a pártoktatók munkáját, s az értékelésről, erkölcsi elismerés­ről sem feledkezik meg. Természetesen a pártoktatás újabb évfolyama is szóba került, amikor a lehetőségek szerint még tovább akarják fokozni a hatékonyságot. Az önkritikus elemzés és a tanulságok következetes levonása már megmu­tatta, hol vannak még tartalékok.- Kiemelt feladat a pártonkívüliek még nagyobb arányú bevonása a pártoktatásba. A vezető gazdasági dolgozóknak és a kádertartalékoknak mindenképpen részt kell venniük az egyes előadásokon. Tovább bővítjük a pártoktatók csoportját, hogy csakis saját emberekkel dolgozhassunk. Ők ugyanis jobban ismerik az üzem belső életét és a termelési feladatokat, tehát konkrétabbak az előadásaik. Tíz-ti- zenkét témát választunk az új oktatási évben, ez lehetővé teszi a kívánt differenciált beosztást. Továbbra is az ideológiai csoport feladata marad a pártoktatás irányítása, szervezése, de amint tapasztaltuk, ezen belül kell egy olyan egyén is, aki a rendkívüli esetekben, például ha egy előadó hirtelen megbetegszik, operatívan dönthet. Végül két dolgot hangsúlyozott az üzemi pártbizottság elnöke. Az alapos előkészület és a részletes terv már tavaly is sokszor segítségre volt a fel­merült problémák áthidalásában, így a gondos felkészülés ezúttal is alap- követelmény. És azt is megtanulták már tavaly, hogy az eredményesség lényeges feltétele a téma napirenden tartása. Fontos, hogy a pártbizottság rendszeresen foglalkozzon a pártok­tatással, értékelje menetét, hatékony­ságát, ellenőrizze, de egyben segítse és méltányolja az oktatók felelősség- teljes, sok időt igénylő munkáját. EGRI FERENC A 7. ötéves terv feladatainak teljesítése megköveteli a munka hatékonyságának és minőségének eme­lését, konstruktív változások végrehajtását, elsősorban -a kutatás és a fejlesztés eredményeinek maximális kihasz­nálása alapján. Nem utolsósorban tökéletesíteni kell a tervszerű irányítást a dolgozók részvételével. Mivel a Povazská Bystrica-i járás a legiparosítottabb járások közé tartozik, elsősorban a pártszervekben és -szerveze­tekben kell mozgósítanunk minden erőt és eszközt a politi­kai célok biztosítására. Az SZLKP járási bizottságán állandóan szem előtt tartjuk a komplex intézkedések megvalósítását. A jpb gazdasági bizottsága megtárgyalja a vállalatokból és az üzemekből beérkezett alapanyagokat, amelyek a 7. ötéves terv feladatainak végrehajtását rögzítik. így van ez a dubni- cai gépgyárban, a Balusai Kovóban, a Lednické Rovné-i Egyesített Üveggyárban és más vállalatokban. A komplex intézkedések megvalósításában a legjobb eredményt a Vágmenti Klement Gottwald Gépgyár érte el. A politikai-gazdasági vezetőség a vállalati irányítás és tervezés tökéletesítésére, a vállalati önelszámolás elmé­lyítésére, a műszaki-gazdasági normák minőségének emelésére s a kollektívák jobb felkészítésére törekszik. E szempontból egyre inkább a figyelem homlokterébe kerül a munkaszervezés és a jutalmazás brigádformája. A Frantisek Cibík vezette első brigád a gépgyár csapágyrészlegén 1982. április 1-től dolgozik. Fokozato­san követőkre talált, s Jozef Lazar, Stanislav Udvorka és Jozef Pacúch is alakított munkakollektívát. A gépgyár A jutalmazás brigádformája dicséretére válik, hogy a munkaszervezés és a jutalmazás brigádformájához átgondoltan viszonyulnak. Minden üzemben és munkaszakaszon különbizottságokat hoztak létre e munkaforma fejlesztésére. Amint azt a gyakorlat is mutatja, ebbe a munkába szakalakulatokat is be kell vonni. A brigádforma bevezetése ugyanis lényegében a vállalat minden szakaszát érinti, s a politikai szervek helyesen törekednek arra, hogy az illetékes szervek konkrét támo­gatást nyújtsanak nekik. E szempontból még fel kell dolgozni a vállalat minden szakaszának bevonását a válla­lati reform rendszerébe, kezdve a munka és a gazdaság racionalizálásától, egészen a gazdasági szerveken, a fej­lesztésen, a termelés műszaki előkészítésén át a vállalati pszichológusig. Ahhoz, hogy minden munkaszakasznak egyértelműen meghatározzák a feladatát és helyét a válla­latban, be kell vezetni a munka és a jutalmazás brigádfor­máját. Természetesen ez megköveteli, hogy biztosított legyen a brigád működése feltételeinek stabilizálása. Eszerint tökéletesíteni kell a tervezést, a tervek lebontását, a jutal­mazást, valamint a munkaerőgazdálkodásért járó jutalma­zásban a garanciák meghatározását, ami a kollektívák érdekeltségének elengedhetetlen feltétele. Szerintünk ezek azok az alapfeltételek, amelyek szük­ségesek ahhoz, hogy ez a haladó forma a gyárakban meghonosodjék és meghozza a várt eredményeket a munkatermelékenység emelésében. Az ellenkező meg­közelítés csalódást és stagnálást okozhat. A munka bri­gádformája bevezetésének részeként a gépgyárban kuta­tást szerveznek, amelynek célja az, hogy feltárják a mun­kaerők kihasználásában rejlő tartalékokat. Ezt a kutatást szociológiai felméréssel kötik egybe. Az ankét eredmé­nyeit a vállalat szakemberei fogják értékelni, hogy pontos képet nyerjenek a dolgozók véleményéről, ami a munka­termelékenység emelésének tartalékait illeti. Tehát nem­csak a brigádalapítás kérdéseiről van szó, hanem az üzemek vezetőségének munkastílus-változásáról. Az elv­társak ezért azt szeretnék, hogy a brigádforma előkészí­tése és kipróbálása magában foglalja a termelési folyamat elemzését, a technológia rendszeres helyességének ellenőrzését. Egyidejűleg meghatároznák a munkaszerve­zésben érvényesülő haladó elemek érvényesítésének lehetőségét is. Ilyen elemzés után alakítják meg a brigádo­kat a Vágmenti Klement Gottwald Gépgyárban. Nem titkolhatjuk el, hogy néhány gazdasági dolgozó véleménye szkeptikus a brigádforma bevezetéséről. Ugyanis szóban egyetértenek a brigádformával, de a gya­korlatban nem oldanak meg semmit, ami viszont akadá­lyozza a brigád munkájának megkezdését. Pedig az új formára való áttérés nemcsak a gazdasági dolgozók munkastílusát változtatja meg, henem egész gazdasági részlegét is. Ha a brigádra bizonyos berendezést vagy döntési, illetve ellenőrzési jogot bíznak, ezzel leveszik a gondot a gazdasági részleg vezetőségének válláról, s az más, szélesebb összefüggésű kérdésekre összpontosít­hatja figyelmét. Többet foglalkozhat az ellenőrzéssel is, annak elmélyítésével. Hasonlóan járnak el a munkaszervezés és a jutalmazás brigádformájának fejlesztésében a Dubnicai Általános Gépipari Üzemben. Már néhány hónapja folynak az előké­születek az első brigád megalakítására. Ezt Anton Kockár kitűnő munkaszervező fogja vezetni, akiben a hatvantagú kollektíva a legjobban bízik. Ez a kollektíva most vizsgálja képességeit azért, hogy mihamarabb megkezdhessék a munkát e haladó módszerrel. Az üzem vezetősége megígérte, hogy 1983 első félévének végéig jóminőségű berendezésekkel látja el ezt a munkaszakaszt. Fokozato­san kidolgozza a munka optimális rezsimjét, a dolgozók jutalmazásának javaslatát, az egyes mesterségek össze­vonását. Elkészítik a komplex teljesítménynormákat, vala­mint a többi műszaki-gazdasági normát, ameiy a brigád számára segítséget nyújt majd a termelés és a munka tervezésében, valamint az anyagi érdekeltség növelé­sében. Szervezésiig és műszakilag is teret kell engedni a munka brigádformájának. Nagyon sok függ a kollektíva és az üzem vezetősége között megkötött brigádszerző­déstől, azért, hogy a kollektíváknak garanciát nyújtson az anyagi-műszaki ellátásban, hogy tudják, milyen költségek mellett fognak termelni, hogyan csökkenthetik azokat, vagy javíthatják a minőséget. Stefan zenianőík, az SZLKP Povazská Bystrica-i Járási Bizottságának titkára ÚJ SZÍ 1982. Vili Jó szőlőtermést várnak a Hontianske Moravce-i Efsz dolgozói. A gombabetegségek ellen permetezés­sel védik a szőlőt (CSTK-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom