Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-02 / 26. szám

# A It * to A ü T Ó S 0 MOTOROSOK Műszaki ellenőrző állomás nyílt a napokban Plzeöben. Eddig ez az első ilyen létesítmény a nyugat-csehországi kerület­ben, de a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig minden járás­ban nyitnak ilyen állomást. A sikeres műszaki ellenőrzések után a járművezetők ellenőrző címkét kapnak, amelyet a hátsó rendszámtáblára ragasztanak. A képen: Jifi Spurny főtörzsőrmester ilyen címkét ragaszt, - a sárga kétévig, a barna egy évig, a kék csak három hónapig érvényes. E határidő lejárta előtt a tulajdonos újabb ellenőrzésre köteles elvinni járművét. (Jifi viach felvétele - CTK) híreink ■ A szibériai olajmunkások munkájának megkönnyítésére a Gorkijról elnevezett mari Poli­technikai Intézet szakemberei megkonstruálták a SZAVR-1 tí­pusjelzésű önjáró szerkezetet, amely a légcsavaros szán és a légpárnás jármű sajátos hibridje. A SZAVR-1 170 km/ó sebesség­gel halad a havon és a jégen, ennél valamivel kisebb sebesség­gel a vizen. Három utason kívül 1,2 t rakományt vehet fedélzetére. A jármű nagy segítség az olajkuta­tók, a geológusok, a csővezeték- szerelők és az elektromos távve­zeték-szerelők számára. ■ A Toyota és a General Motors közös vállalkozásában kisfo­gy asztású személygépkocsik amerikai gyártásáról tárgyalt New Yorkban. Japán sajtójelentések szerint évente 5000 ezer Toyota gépkocsit szerelnének össze a GM-nek az autóipari válság mi­att leállított gyáraiban. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Jövő heti számunkban meg­kezdjük a már jelzett szlovák-magyar autós kisszótár folytatásos közlését, amely hasznos segédeszköz lesz so­kak számára. Gondoskodjon idejében lapunk következő számairól! VIGYÁZZUNK RAJUK! Elindul egy kisfiú otthonról, a táskájában van a mama által gondosan összecsomagolt útra- való. Kirándulni megy, siet, hiszen a megbeszélt helyen várják a ba­rátok, az iskolatársak. Az utcán nem az arra kijelölt helyen megy át, hanem épp ott, ahol eszébe jut. Éppen egy álló teherautó mögül lép ki, amikor szinte zajtalanul jön egy motorkerékpár. A vezető fé­kez, de a tragédiát már nem tudja elkerülni. A gyorsan kiérkező mentők a gyereknél már csak a halált tudják megállapítani. A fia­tal - nemrég még ugyancsak gye­rek - motorkerékpár-vezetőt pedig nagyon súlyos sérülésekkel viszik az ügyeletes sebészetre. Az elmúlt esztendőben csupán a losonci (Luöenec) járásban 425 közlekedési baleset történt és 13 személy vesztette életét. A közle­kedésrendészet járőrei 8086 eset­ben észleltek szabálysértést, 7810-et a járművezetők, a kerék­párosok 276-ot, a gyalogosok pe­dig 177-et követtek el. 122 ittas vezetőt és 210 külföldi állampol­gárt is felelősségre vontak, sőt a jármű nem megfelelő műszaki állapota miatt 637 forgalmi enge­délyt vettek el. Országosan sem kedvezőbb a baleseti statisztika. Különösen nem az, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly a szlovákiai utakon 37 gyermek halt meg, 21 ö súlyosan, 683 viszont könnyebben megsérült. Nemrégiben alkalmam volt megtekinteni a losonci közlekedé­si parkban szórakozó nagyobb is­koláscsoport ügyeskedését. A lá­tottak igazolták azt a korábbi ész­revételt, hogy a gyerekek nagy többsége általában ismeri a közle­kedési szabályokat, gyakorlatban és szóban is egyaránt jól „vizsgáz­nak“. Mégis gyakran felvetődik a kérdés: tudja-e már minden gye­rek, hogyan kell közlekednie? Az egyértelmű válasz helyett, az egyik minap hallott kis epizódot Írom ide. Norbika öt éves, mahol­nap iskolába megy. Reggelente fiatal, csinos édesanyja kíséri a la­kótelep új óvodájába. Egyik reggel a mama kissé ideges, fél, hogy elkésik a munkahelyéről. Norbika előzékenyen felajánlja:- Mama, ne kísérj el, odatalálok egyedül is.- Odatalálsz, kisfiam, de forgal­mas úton kell átmenned.- Nem baj mama, én tudom, hogyan kell átmenni, tanultuk egy­szer az óvodában.- Hogyan egyetlenem?- Felemelem a kezemet, és akkor megállnak az autók. A fiúcska tehát úgy képzeli, hogy kis kezét felemeli és az autó megáll. Az ötéves gyerek viszont azt már nem tudja felmérni hogy az autó milyen távolságon belül tud megállni. Sajnos, gyakran ezt a felnőtt sem ítéli meg helyesen. Akkor hát mit tegyünk? A gyereket nem elég arra oktatni, hogy kezü­ket felemeljék. Őket inkább arra kell tanítani, hogy ha jármüvet lát­nak közeledni, ne induljanak el. És a felnőtt, a gépjárművezető? Egy ismerősöm, aki már több mint két évtizede vezet gépkocsit, azt mondta:- Ha útszélén álló gyereket lá­tok, vagy ha labda gurul az úttest­re, lassítok, fékezek. Ugyanis so­ha nem lehet tudni, a gyerek mikor lép le a járdáról, és ha labda gurul, akkor bizonyos, hogy utána jön a gyerek is. A gyerek, sajnos gyakran való­ban rosszul ítéli meg a helyzetet, vagy figyelmetlen. Főleg a nyári vakáció idején, mert felszabadul- tabbnak érzi magát. Pajkosabb, szertelenebb, amit a szünidei ba-. lesetek egy része is igazol. Az okokat elemezve előkelő helyen áll az úttesten való szabálytalan áthaladás, ami arra figyelmeztet, hogy jobban tanítsuk meg a gye­rekeket a helyes közlekedésre, szóval és példamutatással is. To­vábbra is óvodáskorban kell kez­deni és iskoláskorban szüntelenül folytatni. Felnőtt és gyerek számá­ra figyelmeztetóek a további okok is: az elsőbbségi jog meg nem adása, az álló jármű előtti, mögötti áthaladás, majd a gyorshajtás a járművezetők, és a szabálytalan kanyarodás a kerékpáros gyere­kek részéről. Ismét itt a nyári szünet, a vaká­ció. Ez azonban ne jelentsen tö­rést a gyerekek oktatásában. Ta­nítsuk őket még jobban a helyes közlekedésre és vigyázzunk rá­juk! KANIZSA ISTVÁN A Leyland-gyár Mini Metro nevű kocsija, amelyet múlt év legkisebb fogyasztású autójá­nak kiáltottak ki, új rekordot állított fel: 100 km-en csak 2,12 liter üzemanyagot fogyasztott. Ezt az eredményt (más gép­kocsikba is beépíthető) átala­kított hengerfejének és plaz­magyújtásának köszönheti. Ez teszi lehetővé, hogy a motor több levegőt kevesebb üzem­anyaggal keverjen a karburátor­ban. Maga az elgondolás nem új, de a régebbi kísérletekben a keverék csak nehezen gyul­ladt meg, s a láng elégette a szelepeket. E hibákat a hen­gerfejnek és a plazmagyújtás­nak némi módosításával meg­szüntették. így olyan szikra ke­letkezik, mint hegesztéskor. A pártatlan bírák mérése szerint az autó az óránkénti 48 km-es sebességen 2,35, a 64 km-esen 2,12 litert fogyasztott. (London Pictures Service) rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* 100 km-EN 2,12 LITER! TSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. SZÁNTÓ GYÖRGY ELSŐSEGÉLY-TANFOLYAM A segélynyújtás hibái és veszélyei Tanfolyamunk végére értünk. A beérkezett levelek alapján arra következtetünk, hogy sikerült a gépjárművezetők sorában felkel­tenünk az érdeklődést a közúti baleseteknél nyújtandó elsősegély gyakorlati kérdései iránt. A hozzászólóknak igazuk van: magabiz­tos fellépést, mindenben helyes döntést bizárólag elmélet alapján nehezen lehet elsajátítani s ezért csak helyeselhető, ha az autósok és motorosok, akik átvették velünk az előforduló eseteket, javaslatot tesznek üzemükben vagy lakóhelyükön, hogy valóságos elsösegély-tanfolyamot szervezzenek szá­mukra, ahol orvos vagy nővér, ill. a vöröskereszt szakképzett instruktora gyakorolja majd velük a sérültellátást és annak műfogásait. Néhány olvasónk annak a félelmének adott kifejezést, hogy a hozzá nem értő személy beavatkozása a sérültnek többet árthat mint segíthet. A segélynyújtás során valóban sok hibát lehet elkövetni és a helytelen eljárás sokfajta veszélyt rejt magá­ban. Ennek ellenére: segíteni mindenkinek törvényszabta kötelessége és különösen az életfontosságú szervek, szerv- rendszerek sérülése, működésének fennakadása esetében a tétlenség vagy a késlekedés a sérült halálát, a segítőkész­ség és a tett az életét jelentheti. Ezért még hibát is kockáztatva ki ki legjobb tudása szerint kezdjen hozzá a közúti baleset sérültjeinek ellátásához. Néhány tudnivalóhoz, alapvető ismerethez nem kell gyakorlat. Fűzzük hát végezetül a hibákkal és veszélyekkel kapcsolatban néhány megjegyzést a közúti balesetek sérüléseihez az orvosi tapasztalatok alapján: Előfordul hogy a gépjármű vezetője elüt valakit, akin nem látható sérülés, tagjait is mozgatja és igyekszik talpraállni. A sofőr felsegíti, örül, hogy nem okozott komolyabb bajt és hazaszállítja az illetőt vagy bocsánatot kérve tőle elhajt az ismeretlenbe. Jegyezzük meg, különösen, ha idősebb emberről van szó, a sérülés külső jelei nélkül is lehet szó súlyos károsodásról és röviddel a baleset után jelentkező tünetekről. Más eset, de gyakran fordul elő: közúti baleset sérültjét ellátva, sebét bekötözve saját lábán vezetik el vagy kíséret nélkül küldik el az orvosi segélyhelyre. Gondoljunk az átélt megrázkódtatás, a vérvesztesség, legyengülés következményeire és biztosítsuk a sérült járművön való elszállítását kísérettel. Különösen a súlyosabb balesetek sérültjeinek, eszméletlenek­nek, vérzőknek, töréseseknek van szállítás közben szükségük kísérőre, aki ellenőrzi állapotukat, ha kell, helyrehozza vagy megújítja a kötést, a légzés leállása esetében mesterséges légzést alkalmaz, biztosítja a stabilizált oldalfekvő vagy a sérülés­nek megfelelő helyzetet, enyhíti a fájdalmat, stb. Hiba lenne a súlyos sérültet állapotának nem megfelelő helyzetben teherautón vagy személygépkocsin szállítani kór­házba, ha ennek a mentőszolgálat jólfelszerelt rohamkocsija a jólbevált ezsköze. Egyéb szállítóeszközt csak akkor veszünk igénybe, ha telefon hiányában, nagy távolság miatt stb., nem tudjuk a mentőket kihívni és nyilvánvaló, hogy a késlekedés életveszélyes lenne. Gyakori és veszélyes jelenség, hogy a baleset szemtanúi tétlenül tanakodnak a súlyos sérült fölött s várják, hogy majd valamelyik arrahaladó gépkocsi vezetője megáll és szakszerűbb segítséget nyújt. Ha nincs a közelben az elsősegély eszközeivel, mentötáskával felszerelt gépkocsi vagy helybeli, vöröskeresztes kiképzést nyert lakos, azért nem tesznek semmit és veszélyezte­tik a sérültet, mert a segélynyújtáshoz nincsenek meg a szüksé­ges „kellékek“. Bizonyos helyzetekben az orvos is különleges segédeszközök nélkül képes segíteni, p. a szájával, kezével, zsebkendőjével, nadrágszíjával stb., ezért jegyezzük meg, hogy az életmentéshez a tenniakarás és a kéznél levő, rögtönzött eszköz is elég néha. Sokszor azért elégtelen és tökéletlen a segélynyújtás, mert aki végzi, nem meri következetesen megtenni, amit az eset megkí­ván. Például szájból szájbafúvással végzendő mesterséges lég­zésnél fél, hogy megfertőzik, vagy undorodik a sérült tisztátlan látványától. Vérzés esetén, kötszer vagy más textilanyag hiányá­ban nem meri a tanfolyam során megismert ponton az ujjával leszorítani az eret vagy puszta kézzel a sebbe nyúlva csillapítani a vérzést. Az ilyen gátlásokat le kell küzdenünk Önmagunkban, amikor a sérült csak a mi segítségünkre van utalva és ettől függ a megmentése. A jól képzett és gyakorlott segélynyújtó személy hibát követ el, ha másokat nézelődni hagy és csak önmaga látja el a sérültet, ami gyakran súlyos időveszteséggel jár. Mindig van, amivel meg lehet bízni másokat: gyors segítségért telefo­nálni, rögtönzött eszközöket előkeríteni, felemelni a sérültet vagy megfelelő helyzetben tartani, ügyelni rá, amíg a következő sérülttel foglalkozunk, stb. Jól irányított iskolás gyermek is felelő­sen és megbízhatóan lehet ebben segítségünkre. Segélynyújtás során azzal is elkövethetünk veszélyes hibát, ha különösen több személy sérülésénél, nem vesszük tekintetbe a szükséges sorrendet. Elsők az életjelentóségű szervek és szervrendszerek működését biztosító teendők! Mindenekelőtt az eszméletlen sérültekkel foglalkozunk, helyreállítjuk a meg­szűnt légzést, a szívműködést és a vérkeringést, csillapítjuk ill, elállítjuk a vérzést, a sokkellenes tennivalókat elvégezve ellátjuk a nagyobb sérüléseket és rögzítjük a csonttöréseket és csak ezután foglalkozunk a többi károsodásokkal. Nem mindig a külső jelek utalnak a sérülés komolyságára. Bizonyos esetekben, pl. eszméletleneknél a segélynyújtó esetleg nem is gondol rá, pedig lehet, hogy baleseti eredetű belső vérzésről vagy pl. az agyvelö vagy más szerv károsodásáról van szó. A lelkiismeretes gépjárművezető nem csak vezetni és kocsit karbantartani tanul meg, hanem azokat az eljárásokat is igyekszik elsajátítani, amelyekkel rendbehozhatók a kisebb roncsolások, üzemzavarok és motorhibák. Ilyen ügyszeretettel és tevékeny hozzáállással idejében lehet elejét venni nagyobb károsodásnak és meg lehet hosszabbítani a gépjármű életét. Ily lelkiismeretesen kell elsajátítanunk és gyakorolnunk az elsősegélyt is, amelynek már ismerete is nagyobb biztonságérzetet ad a közúti balesetek elhárításához és súlyos következményeik mérsékléséhez. Vége. újszú 16 1982. VII. 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom