Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-06 / 31. szám
ÚJ szú 17 1982. Vili. 6. I TUDOMÁNYI ÜK TECHNIKA A ZSEBRÁDIÓ UNOKÁI Az alapvető tervezési és konstrukciós munkák végzésében veszik nagy hasznát a Brnói Villamos Forgógépek Kutatóintézetében a számítástechnikának. Az aszinkronmotorok fejlesztésében alkalmazott korszerű módszer lehetővé teszi a gyártmányfejlesztési ciklus lényeges lerövidítését is. Az integrált számítástechnikai és rajzolórendszer által ún. rajz nélküli kapcsolatot teremtenek a számítógép és a számjegyvezérlésű megmunkálógép között. Az új termék tervezésekor a gépszerkesztő közvetlen párbeszédet folytat a számítógéppel az optimális megoldás megtalálása érdekében. Az SM 4-20-as számítógép adattárolója lehetővé teszi, hogy a tervezett gépet a legkülönfélébb műszaki szempontok szerint és a lehetséges anyagmegtakarítás szempontjából is elemezze. A feladat megoldását a kutatóintézet dolgozói 1976-ban kezdték, s a múlt év kezdetétől már gyakorlatban próbálják ki. A felvételen Blanka Minariková kezeli az automatikus rajzoló rendszert (Felvétel: CTK - Vít Koreák) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Óriási szenzációt jelentett az ötvenes években az első hordozható táskarádiók megjelenése. Vlint elnevezésük is mutatja, méreteik mai szemmel nézve tekintélyesek voltak, azonban az új áramköri elem - a tranzisztor - alkalmazása előrevetítette a későbbi parányítás lehetőségét. Erre a hatvanas évek elején került sor, amikor is megjelentek az első zsebrádiók, amelyek hihetetlen népszerűségre tettek szert, különösen a fiatalok körében. A tenyérnyi kis készülék legfőbb előnye nagyfokú mobilitása volt, hiszen akár zsebben is elfért, lehetővé téve ezzel tulajdonosa számára, hogy gyakorlatilag bárhol élvezhesse a rádióműsorokat. Természetesen a parányítás csak kompromisszumok árán jöhetett létre: a kisméretű hangszóró által közvetített hangminőség messze elmaradt az asztali készülékétől. A hatvanas évek közepén az elektronika robbanásszerű fejlődésének következtében hamarosan az audovizuális ipart is elárasztották a mikroelektronika legújabb termékei, ennek következtében olyan ,.magas hűségű“ - HIFI- berendezések kerültek az üzletekbe, amelyek a legkényesebb igényű közönséget is kielégítették. A HIFI tornyok által szolgáltatott zene minősége elérte a stúdióminőséget, a rendszer „Achilles sarkának“ számító rádiókészüléket is beleszámítva, mivel a jó minőségű frekvenciamodulált (FM) adás beindításával egyidejűleg sikerűit. HIFI minőségű vevőkészüléket- tunert - is konstruálni, ennek következtében a közönség igényei is megnőttek a „gépzene“ minősége iránt, így a parányi zsebrádiók egyre inkább a perifériára szorultak. A közönség nagy része hajlandó volt inkább lemondani legfőbb előnyükről, a kis méretekről, a minőség biztosítása érdekében, így történhetett meg, hogy a hetvenes évek folyamán újra a táskarádiók kezdtek hódítani, amelyek elődjeikkel ellentétben a legkényesebb igényeket is kielégítették. Az előző generációtól eltérően, amelyek csak a középfrekvenciás hullámsávon sugárzott adások vételét tették lehetővé, a hosszú hullámsávtól az URH-ig minden adó vételére alkalmasak voltak, sőt a rövid hullámot még két-három skálára is felbontották. A parányi- tás a következőkben csak abban nyilvánult meg, hogy idővel a készülék dobozába kis kazettás magnót is építettek. De már ekkor is lehetett látni a fejlődés további irányát: hamarosan elérkezik az az idő, amikor a rádió-magnó kombináció cigarettásdoboznyi méretűre zsugorodik a HIFI minőség megőrzése mellett. A hatvanas években a japán cégek nagy lendülettel vetették magukat a szórakoztató elektronikai ipar sűrűjébe, olcsó árakkal és egyre javuló minőségekkel, különféle technikai újdonságokkal próbálva megnyerni a vásárlók kegyeit. A monopolhelyzetben levő európai és észak-amerikai gyáróriások nem vették komolyan a kihívást, ami hamarosan meg is bosszulta magát. Egy évtizedbe sem telt, és az egész világ megtanulta a Sony, Sanyo, Canon, Toshiba, Matsubishi, Aiwa, National, Hitachi, JVC (Japan Videocompany) nevét, az oly büszke gyáróriások pedig megtanultak rettegni az egyre erősebb konkurrenciát jelentő termékektől. A japánok fő titka a jó minőségben és a mérsékelt árakon kívül a nagy piaci rugalmasság és olykor a közönség divathóbortjának a leleményes kiszimatolása és kiszolgálása. A legújabb ilyen eléggé „vadnak“ tűnő ötletük a HIFI sztereó zsebmagnó megkonstruálása volt, amely szinte egyik napról a másikra lázba hozta a zenerajongókat. Az utcán, autóbuszon, parkokban a hordozható készülék természetesen csak fejhallgató segítségével tudja a HIFI minőségű sztereó adást továbbítani, ami automatikusan elszigeteli a hallgatót a környezetétől, mivel a külső zajok csak nagyon korlátozott mértékben jutnak el hozzá. így felmerülhet a kérdés, nem egyszerűbb-e a „hanghü“ muzsikát zavartalanul a négy fal között hallgatni. Az átütő siker mintha ezt cáfolná, a közönség nagy része a legkülönbözőbb helyeken, lakásán kívül is szívesen hallgatja a jó minőségű magnófelvételeket. Egy biztos: ha múló divatról is van szó, az ötlet kitalálói elégedetten dörzsölhetik tenyerüket - bombaüzletet csináltak. A hatvanas években parázs viták tárgyai voltak a közterületeken, közlekedési eszközökön, nyilvános helyiségekben bömböl- tetett rádiók. Az új sztereó-készülék javára írható, hogy mivel csak fejhallgatón keresztül érvényesül á sztereóhatás, a magnótulajdonos környezete nem kénytelen részese lenni a zenebarát élvezetének, a muzsikát egyáltalán nem hallja. A magnetofon méreteit természetesen a mikroelektronika jóvoltából sikerült ilyen radikálisan lecsökkenteni. A HIFI technika egyik problémája-a magnetofon állandó szalagsebességének biztosítása. Ezt a nagyobb készülékekben lendkerék segítségével érik el, amelynek tehetetlensége kiegyenlíti a mechanikus alkatrészek, illetve a motor fordulatszámának ingadozásait, megakadályozza ezzel a szakemberek körében „nyávogásnak“ elnevezett jelenséget. A cigarettadoboznyi kazettás magnetofonok - amelyek méret- csökkentése már a kazetta nagysága miatt sem valószínű, a közeljövőben - lendkerék helyett mikroprocesszort tartalmaznak, amely a szalagsebesség ingadozását azonmód kiigazítja, éberen őrködik a HIFI paraméterek megtartása felett. A fejhallgató alkalmazásának konstrukciós szempontból van egy óriási előnye: a normál hangszórós rádió kimenő teljesítményének töredéke elegendő a fejhallgató táplálására, ami a készülék méreteit tekintve óriási előny, hiszen a készülék tápegységét is ennek megfelelően lehet dimenzionálni. A legújabb törpemagnók nemcsak lejátszásra, hanem felvételek készítésére is alkalmasak. Bár egyszerű diktafonként is használhatók, rendkívül magas műszaki színvonaluk eredményeképp akár HIFI minőségű sztereó felvételek is készíthetők velük. Talán a Sony gyár TCS-300 típusjelzésű készüléke tartja a „rekordot“, amelyet két beépített mikrofonja sztereó felvételekre is alkalmassá tesz, beépített hangszórójának köszönhetően többen is élvezhetik a zenéjét, természetesen monoban, míg a két fejhallgató-csatlakozó lehetővé teszi, hogy egyszerre két személy is élvezhesse a sztereó felvételt. Érdekes ötletet valósítottak meg a Toshiba gyár konstruktőrei a KT-S2 jelzésű miniatűr kazettás magnójukon. Amennyiben a készüléktulajdonos az URH rádióadást szeretné hallgatni, a magnókazetta kiemelése után egy frekvenciamodulált tunert csúsztathat a kazetta helyébe. Ennek a parányításnak azonban ára van: a rádióadás nem játszható fel a magnószalagra, mivel a kazetta a tuner helyén foglal helyet. Ezt a hátrányt küszöböli ki a Paraso- nic cég RX-2700-as készüléke, amely magnórádió kombinációját (FM és AM tuner) tartalmazza és a sugárzott műsorok felvételére is alkalmas. Persze, ez csak újabb kompromisszumok árán lehetséges - a készülék egy átlagos zsebben aligha férne el. A HIFI technika tervezőinek dús fantáziájáról tanúskodik a legújabb csodamasina, a „Bone-Fo- ne“ (annyi mint „csont-hang“) készülék is, amit egy kis rosszmájúsággal „csontzenének“ is fordíthatnánk. A különös elnevezés onnan ered, hogy az AM és FM rádiót egy sálra emlékeztető tokban helyezték el, a zenerajongó a ,,sálat“ a nyakába akasztva hallgathatja a nyak két oldalán elhelyezkedő hangszórókból áradó zenét. A tervezők szerint az új készülék rendkívüli élményt nyújt, mivel a kulcscsontokhoz simuló hangszórók rezgéseit a testfelület, illetve a csontok is átveszik. A jelekből ítélve ez a masina is nagy karrier előtt áll. Vitathatatlan előnye, hogy bár hangszórók közvetítik a zenét, a fejhallgatós törpemagnókhoz hasonlóan az adást csak a „sál“ viselője hallja. A parányítás a szórakoztató elektronika területén az elkövetkező években minden bizonnyal egy sor meglepetést tartogat, az utcán hordozható készülékek esetében azonban egy pozitívumot hozott magával: lehetővé tette az előző generációs készülékekkel szemben a HIFI minőségű sztereó zene élvezetét a lakáson kívül is, ami műszaki szempontból komoly minőségi előrelépést jelent. A szokatlan és olykor meghökkentő ötletek pedig végső soron jó ügyet, a minőségi reprodukált zene-elterjesztését, az ez iránti tömeges igény kialakulását, a zenei kultúra fejlesztését szolgálják. OZOGÁNY ERNŐ Mikrobiológiai ipar diadalútja Az 1981-85 közötti ötéves terv időszakában a Szovjetunióban jelentősen bővítik a takarmányélesztő, a lizin és bioszintézis más termékeinek a gyártását. Évente 50-300 ezer tonna mikrobiológiai termék gyártási kapacitású nagyüzemének építését tervezik. A termelést (1980-ban egymillió tonna takarmány, ebből 50 százalék fehérje) a jövőben évi 11-12 millió tonnára növelik. A jövőre üzembe lépő takarmányélesztő-gyárak teljes kapacitása évi 1,2 millió tonna lesz, és ezzel a takarmányfejlesz- tő-gyártás évi 2,3 millió tonnára nő. Emellett évente 32 ezer tonna lizint és kétezer tonna takarmány- antibiotikumot állítanak elő. Nemcsak a fa és más mezőgazdasági hulladékanyagok hidrolízisével állítanak majd elő takarmány- élesztőt, hanem tisztított folyékony parafinból is. A mikrobiológiai termékek előállítására egyre nagyobb mennyiségben használnak majd fel alkoholt és földgázt, a lizin előállításához pedig ecetsavat. Ufában működik majd az új gyár, amely évente százezer tonnányi fehérjét állít elő etilalkoholból - már dolgoznak a tervein. A takarmányfehérje előállítására a metilalkoholt és a földgázt hasznosítják. Vulkánkitörést-jelző hélium Feltehetően rövid idő elteltével kitör a tűzhányó, ha a lejtőin kialakult kráterek, a fumarolák gázaiban megjelenik a könnyű héliumizotóp, a hélium-3 - állítják a Szovjet Tudományos Akadémia leningrádi fizikai-technikai intézetének kutatói. A könnyű héliumizotóp jelenléte arra vall, hogy a vulkánba olyan olvadt kőzetek jutottak a mélyből, amelyek a Föld keletezése óta megőrizték ezt az illékony izotópot. Bolygónkon jelentéktelen mennyiségű a hélium, s a légkörben főként nehéz izotóp, hélium-4 formájában fordul elő. Egészen a legutóbbi időkig azt tartották, hogy a Föld kérgében, sőt, nagyobb mélységben sincs hélium-3. A legújabb kromatográfiai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy nagy mélységben ezerszer annyi könnyű héliumot tartalmaz a Föld, mint a felszíni rétegek, a földkéreg. A nagy mélységű kutakból, a legkülönbözőbb földrészek tűzhányóiból, az óceán mélyéről és a távoli szigetekről vett mintáknak azonos a hélium-3 tartalma. A szovjet kutatók véleménye szerint a hélium-3 annak az ősi porfelhőnek a maradványa, amelyből a Föld mintegy 4600 millió évvel ezelőtt létrejött . A hélium-3 vizsgálatából ítélve az újonnan kialakult Föld hőmérséklete nem volt túlságosan nagy. Belsejecsakjóval később, feltehetően a rádioaktív bomlás és a roppant nyomás következményeként vált forróvá. Víz - napenergiával Angola déli részén vízszivattyúk működtetésére hasznosítják az erős napsugárzást. A napelemekkel fejlesztett villamos energia óránként 800 liter vizet hoz a felszínre Huila és Mocamedes tartományok száraz területein. Súlyos hiányt enyhít, mert az egyébként is aszályos területeken az utóbbi években tovább csökkent a csapadékmennyiség. Korábban sok kilométeres távolságból szállították a vidék lakóinak az ivóvizet. Most kis tartályokat létesítettek a településeken. A talajvíz megcsapolásával különösen a gyerekek egészségi állapota javult jelentősen: megszűntek a tavak szennyezett vizétől okozott gyomor- és bélbetegségek. Az angolai állattenyésztési kutatóintézetben most megpróbálják a sivatag néhány hektárnyi területét lucernával betelepíteni a napenergiával előállított öntözővíz felhasználásával. Elefántok végveszélyben Az elefántok már századunk végére kipusztulhatnak - állítja a cambridgei egyetem egyik kutatója. A két faj közül az ázsiait fenyegeti a nagyobb veszély. Számuk katasztrofálisan csökkent az elmúlt 30 évben - manapság már csupán 28—42 ezer ázsiai elefánt él a vadonban, és számuk állandóan tovább csökken. Az afrikai elefánt esetében valamivel jobb a helyzet, számukat ez idő szerint 1 343 000-re becsülik, de a korábbi 33 ország helyett már csak 28 országban él afrikai elefánt. Az afrikai elefántra leselkedő legnagyobb veszély az agyaráért űzött orvvadászat, ami kipusztíthatja az egész fajt. Nagy veszélyt jelent fennmaradásukra eredeti lakóhelyeik állandó pusztítása. Ennek következtében kisebb csoportokra szakadnak szét - ilyen körülmények között rosszak fennmaradásuk kilátásai. Az afrikai elefánt még megmenthető - állítja az angol kutató de ha sürgősen nem teszünk valamit, már nem lesz, amit megmentsünk. (d) Magnézium-lítium vegyüle- tek előállítására dolgoztak ki szovjet tudósok új eljárást. A külön-külön nagyon kedvező tulajdonságú két fémet eddig egyesíthetetlennek tartották. Az ezüstfehér magnéziumot gyakran alkalmazták olyan területeken, ahol a kis önsúly döntő követelmény (az alumínium másfélszer nehezebb.) További előnye a magnéziumnak, kitűnő hővezető képessége, ütésre nem szikrázik, köny- nyen megmunkálható és jól hegeszthető. Más fémekkel könnyen vegyül, ötvözetei nagy pontossággal önthetők. A „nyugtalan“ lítium viszont a vízzel érintkezve formálisan robban és fényes lánggahelég. A minimális hőmérsékletemelkedésre is reagál, akár az gyeimét: a lítium bolygónk legkönnyebb fémé. Moszkvai szakemberek elekrometallurgiai módszerrel bírták rá a két egyesíthetetlen fémet a vegyüÁLOM“-ÖTVÖZETEK JJ emberi tenyér melegétől is lángra lobbanhat. Még az elemek periódusos rendszerében szomszédos elemekkel, a nátriummal és a káliummal, de más fémekkel sem alkot ve- gyületet. Már kis szennyeződés is rideggé teszi. Ami mégis ráirányítja a szakemberek filésre. Meghatározott arányban táplálják be a magnéziumot és a lítiumot a villamos kemencébe, amelyet azonnal légmentesen lezárnak. A kemencéből kiszivattyúzzák a levegőt és argon nemesgázzal töltik fel. A védőgáz megakadályozza a lítium lángra lobbanását, nemcsak az olvasztás, hanem az ezt követő öntés, majd lehűtés során is. A magnéziumlítium ötvözet forgálcsolható, kovácsolható, sajtolható. A belőle előállított elemeknek csak fele akkora az önsúlya, mint az alumíniumból készültekének, szilárdságuk azonban nagyobb, mint a titánból vagy bizonyos acélfajtákból készültekének. Az eszményien alakítható ötvözeteknek a gépgyártásban, a vegyipari berendezések gyártásában, az elektrotechnikában és az elektronikában, továbbá az űrkutatásban vehetik hasznát. (d) ? 1 T.
