Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-30 / 30. szám

Gemer László igazgató az otthon lakói között kerültek az otthonba, akikről kórházban vagy más jellegű intézményekben kelle­ne gondoskodni. A szakképzett egész­ségügyi dolgozókon kívül ugyan naponta rendel az orvos az otthonban, de néhány esetben ez kevés. Nem szabad unatkozniuk- Lakóink közül 28-an fekvő betegek, vagy igen nehezen mozognak, őket jó idő esetén a nővérek tolókocsin viszik ki az udvarra. A nyolcvan éven felüliek száma 42, a 70-80 évesek pedig ötvenen van­nak. Arra törekszünk, hogy ne unatkoz­zanak lakóink, s pihenve is hasznosan töltsék napjaikat. Sokan vettek itt hosszú idő után ismét könyvet, folyóiratot, újságot a kezükbe, először unalomból, majd mindennapi szükségükké vált az olvasás. Tágas könyvtár, ahová épp ottjártamkor hoztak további könyveket tízezer korona érték­ben, öt televízió, lemezjátszó, a szobák­ban vezetékes rádió áll az idősek rendel­kezésére.- A környék még nem teljesen rende­zett. Több mint öt hektárnyi területen gyümölcsöst és zöldséges kertet létesí­tünk. Ezzel is további elfoglaltságot bizto­sítunk az időseknek. Barkács-mühelyek létrehozását is tervezzük. A nők közül néhányan segítenek a konyhában, a mo­sodában, a környéket is közösen szé­pítjük. (| A nagykürtösi (Vel'ky Krtís) já­I rásról még most is gyakran azt I mondják, hogy igen fiatal, pedig már több mint egy évtizede ala- 1 kult. Azonban a kezdeti nehézsé­i gekkel birkózgató járásban is fel­i i merültek az idősek ellátásával i kapcsolatos gondok. Mint minden l problémát, ezt is orvosolták: a szociálás szolgáltatások járási 1 intézete jelenleg 240 hatvan éven 1 i felüli lakosról gondoskodik. Közü­i i lük 76 idős embert a gondozó i | szolgálat áldozatkész tagjai láto­( gatnak rendszeresen, 164-en pe­dig intézeti kezelésben része- 1 sülnek. Növekszik az érdeklődés- Egy évvel ezelőtt adtuk át a 18 300 000 korona beruházással épült nyugdijasotthont, melynek a berende­zéssel együtt 21 millió korona az értéke - mondotta Zoltán Maurer a szociális szolgáltatások járási intézetének igazga­tója. - örültünk az új létesítménynek, de a lakók nehezen jelentkeztek. A járásban nincs hagyománya a nyugdijasotthon- nak, az idősek ragaszkodnak a megszo­kott környezetükhöz, falujukhoz. Az eltelt egy év alatt azonban propagáltuk a la­kosság körében az otthont, s ma már elmondhatom: érdeklődnek az idősek az intézmény iránt. A nem kis befektetésú létesítményt természetesen szerették volna kihasznál­ni, s ezért ( bár járási létesítmény) felkí­nálták a szabad helyeket más járások nemzeti bizottságainak. Főképp a cadcai, a zilinai, a prievidzai járásokból küldtek az otthonba lakókat. Most már elmond­hatják, „teltház“ van. Pedagógus-igazgató A Kékkő (Modry Kamen) felé vezető főút mentén, szinte a fák mögé húzódva áll a tetszetős épület. Az előtte üldögélő lakók élvezik a nyári nap sugarait. Be­szélgetnek, egyesek pedig magányosan üldögélnek, talán a múltat idézik, felele­venítik emlékeiket. Gemer László, az intézet igazgatója irodájában üdvözöl. (Roman Grebac felvételei) Kényelem, bizalom Az igazgató végigvezetett a korszerű­en berendezett épületben. . - Sokan olyan környezetből kerültek hozzánk, hogy nehezen szokták ezt a ké­nyelmet. Abban is segítenünk kellett, hogy alkalmazkodni tudjanak az új kör­nyezethez és lakótársaikhoz. A kétágyas szobákban jól megférnek egymással, az elhelyezésnél kívánságaikat is figyelem­be vettük Néhányan a délutáni sétáról tértek ha­za a közeli akácos erdőből. Az egyik idős néni egy csokor mezei virággal jött felénk, az igazgatónak hozta.- Jóleső érzés, hogy így viszonyulnak hozzám - mondotta kísérőm. -Mind­egyiküket ismerem. Gondjaikról, apró örömeikről is tudok. Elmondják, ha már hosszú ideje nem kaptak levelet gyerme­keiktől, ilyenkor vigasztalni próbálom őket, s osztozom boldogságukban, ha jó hírt hoz a postás, ha látogatót várnak, vagy ha.. szabadságra “ viszik hozzátarto­zóik.- Hogy is kerültem ide? - kezdi kér­déssel beszélgetésünket. - Huszonnégy évig alapiskolában tanítottam. A több mint két évtizedes pedagógiai gyakorlat nagy hasznomra van. Elsősorban az em­berismeretemet hasznosítom. Nem könnyű az idősekkel. Különösen az otthonban. Az itt lakók az átlagosnál is érzékenyebbek. Elvárják, hogy jól bánja­nak velük, s még a család nem nyújtotta szeretetet is pótolniuk kell. Az otthon személyzete a kötelességén felül is mindent megtesz azért, hogy az öregek elégedettek legyenek.-Harmincnyolc alkalmazott helyett 34- en gondoskodunk az idősekről, - folytat­ta. - Elsősorban a három egészségügyi dolgozó hiányát érezzük. Egy-egy nővér­hez 52-en tartoznak. Ellátni őket, mindig ,,kéznél lenni", három műszakban dol­gozni fárasztó, s ezért csak olyanok vé­gezhetik ezt a munkát hosszabb ideig, akik szeretik az öregeket. ' A megnyitás utáni propagációnak az lett a következménye, hogy olyanok is Vámos Évának mindig akad segítője / / MEGÉRTÉST, NYUGALMAT TALÁLTAK A genetikai osztály szűk folyosóján, a pszichológus rendelőjének ajtaja előtt türelmetlenül járkál egy fiatalasszony. Ez érthető, hiszen kisfiát a pszichológus már lóbb mint egy órája vizsgálja. De még vagy harminc perc eltelik, mire végre nyílik az ajtó, s a kórházfehérbe öltözött csinos hölgy kedvesen kiszól a szülőért. Az igényes pszichológiai vizsgálat befe­jeződött. Az anya megkönnyebbül, ami­kor látja, hogy fia közben úgy megbarát­kozott a környezettel, hogy szinte már otthonosan érzi magát. A szakember mindent megtudott a gyerektől, amit akart, illetve amit egy ilyen vizsgálat so­rán megállapíthat, most már csak az anyukával kell kissé elbeszélgetnie. A gyermek otthoni viselkedéséről, kör­nyezetéről. És néhány tanácsot ad a szü­lőnek. Például arra vonatkozót, hogyan növeljék fiuk önbizalmát.- Miért és hogyan került ide a gyerek? - kérdem Pelech Ilonát, a Bratislavai Egyetemi Kórház genetikai osztályának pszichológusát, miután egyedül mara­dunk.- Ez a gyerek a körzeti rendelőből került ide. Szülei azért fordultak vele orvoshoz, mert igen kis növésű. Nálunk a genetikai osztályon megállapítják, hogy a rendellenességet kromoszómaelválto­zás okozza-e, vagy valami más. Dolgoz­nak itt biológusok, laboránsok, és gyer­mekorvosok. A kromoszóma-rendelle­nességekből megállapíthatók az öröklő­dött betegségek. Én a pszichikai elválto­zásokat, illetve azt vizsgálom, mennyire van kihatással a kromoszóma-rendelle­nesség az intellektusra. Meg a gyerek személyiség-fejlődésére, már amennyire ilyen korúaknái személyiségről egyálta­lán beszélni lehet. Sok Down-kóros gye­rek kerül ide, aki testileg és szellemileg is fogyatékos. Az ilyen gyerekek szülei gyakran azéd keresnek fel, hogy meg­tudják, mit várhatnak gyermeküktől. Bi­zony, amilyen hosszú az év, egészséges gyereket nem látok, hiszen hozzánk min­dig a fejlődésben visszamaradottakat hozzák el. Én ennek ellenére szeretem a munkámat, s eddigi munkahelyeim kö­zül itt érzem magam a legjobban. Ezt természetesen a jó kollektívának is kö­szönhetem Hogy miért születnek fogyatékos gye­rekek, annak számtalan oka lehet. A pszichológus szerint a szülők nem mindig gondolnak a veszélyre. Például arra, hogy a 37 évesnél idősebb nőknek ki kellene magukat vizsgáltaniuk, mielőtt gyermeket akarnak világra hozni. Erre a nőgyógyászoknak is minden esetben figyelmeztetniük kellene őket.- Bizony akadnak gyerekek, akikkel még kapcsolatot sem tudok teremteni, csupán azt írhatom le, hogyan viselked­nek. Előfordul, hogy intézetbe jvaslom a fogyatékos gyereket. Az egyik kislány szülei azért fordultak hozzánk, mert gyer­mekük testileg is meg szellemileg is igen visszamaradott, s koránál fogva már pá­lyaválasztás előtt áll. Tehát a szülők tudni akarták, hogyan tovább, mit kezdhet a kislány.- A szakember miből indul ki a vizsgá­latnál?- Elbeszélgetek a gyerekkel, megfi­gyelem a viselkedését, de főleg tesztvizs­gával állapítom meg, mire képes. Igen jó, hogy magyarul és szlovákul egyaránt tudok, mivel az egész nyugat-szlovákiai kerületből a Bratislavai Egyetemi Kórház genetikai osztályára küldik a kis pácien­seket, például értelmi fogyatékossággal. vagy mondjuk azzal, hogy túl magasra nőnek, esetleg igen alacsonyak. A mun­kánk természetesen változatos, hiszen különböző embertípusokkal találkozom Két vizsgált gyermek, sohasem egyfor­ma. Sőt, még ugyanaz a gyerek sem egy idő után. így a vizsgálat eredménye is mindig eltérő. Minden gyerekhez más­képp kell viszonyulni az iskolában, a csa­ládban. Ugyanazért a megnyilvánulásért az egyiket meg kell szégyeniteni, a mási­kat nem. Esetleg figyelembe se kell ven­ni, mit tesz. Ha a gyermek viselkedése valamilyen módon különös, akkor annak meg kell vizsgálni az okát. Vannak szü­lök. akik nem találnak időt gyermekeik türelmes meghallgatására. Egyszerűen azt mondják, hogy hagyj békén, ha hoz­zájuk fordul gyermekük, jóllehet anyagi­lag mindent megadnak neki. Persze, ma­napság a felnőtteknek is kevés idejük marad egymás maghallgatására. Sok a magába zárkózott ember. Legfontosabb része tehát a vizsgálat­nak maga a teszt, melyet a kis pácienssel a pszichológus elvégeztet. Arra a kérdé­semre, hogy az hogyan megy végbe, Pelech Ilona ezt válaszolja:- Általában nincsenek bent a szülők, amikor a gyereket vizsgálom, de ha vala­melyik fél, az anyukája is jelen lehet. Az orvostól rendszerint megkérdem, mit vár­hatok a betegtől. Ha értelmileg fogyaté­kos. nem használhatom ugyanazt a tesz­tet, mint egy ugyanolyan korú, szellemi­leg fejlett gyerek esetében. Előbb termé­szetesen egyszerű kérdéseket teszek fel, például hogy hány éves. A kérdések, melyekre válaszolniuk kell, illetve a játé­ÚJ SZÚ 8 1982. VII. 30. EGY PSZICHOLÓGUS RENDELŐJÉBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom