Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-18 / 24. szám

* Athén csábításában A függöny felgördült - a sza­badtéri atlétika hosszú téli pihe­nő után világ- és Európa-szerte megtartotta idei bemutatóit. A sportág gépezete azóta már teljes fordulatokat vett, száguld az öreg kontinens legkomo­lyabb erőpróbája, az athéni Eu- rópa-bajnokság felé. Földré­szünk atlétái 18. nagy fesztivál­jukon Moszkva és Los Angeles félidejében találkoznak az olim­pia hazájában. Szeptember 6-12-e között a maratonfutás idei Európa-bajnoka ugyanazon a távon harcolja ki az aranyér­met, amelyet i. e. 490-ben egy Philippides nevű közkatona tett meg, hogy hírül vigye népének a perzsák fölött aratott győ­zelmet. Rezková és Jehlícková nyomdokain? Közülünk sokan élénken emlékeznek még Athénre és az Európa-bajnokságra. Pedig már tizenhárom év telt el azóta. A jelenleg legjobb formában levő magasugrónő, az NSZK-beli Ulrike Meyfarth (ÖSTK-felvételek) MOSZKVA ÉS LOS ANGELES KÖZÖTT Milyen szép is lenne, ha atlétáink ezúttal is megismételnék a sikert, Rezková és Jehlícková után ismét aranyat, aranyakat tudnánk szerezni. S ez a kívánság nem is tűnik olyan teljesíthetetlennek, hiszen a csehszlovák atlétikának ma is vannak erős ütőkártyái. Van egy Jarmila Kratoch- vílovánk - mellette Bugár Imrénk, Helena Fibingerovánk, Ivan Gyulánk, hogy csak a négy nagyot említsük -, akit a szakem­berek nemcsak Európa, de a világ egyik jelenlegi legjobb futónöjének tartanak. Jarmila tavalyi sikeres éve után az idén is jól vette a rajtot. S egy-egy jó rajt után joggal lehet bízni a jó folytatásban, a si­keres célbaérésben is - mondják az atléták. Higyjük hát velük mi is. Kratochvilová már a télen, a milánói fedettpályás Európa-bajnokságon nagy formával rukkolt ki. A 400 méteres síkfu­tásban 49,59 másodperccel ért célba, ez az idő öt századdal jobb volt, az 1981. január 28-án elért világcsúcsánál. Sza­badtéren az idén eddig csak 100-on és 200-on mutatkozott be, s eddig vala­mennyi alkalommal jelesre vizsgázott. Pedig az igazi nagy vizsgája még hátra­van, ezt a 400 méterre tartogatja, ame­lyen ígérete szerint a június 30-án sorra kerülő Budapest Nagydíjon láthatjuk elő­ször. S ha a hír igaz, a nagy ellenfél, a 400 méter világcsúcstartója, Marita Koch társaságában. Ugrószámok - világcsúcs­letámadással? Az 1981-es esztendőben az ugrószá­mok közül a rúdugrásban tovább nőtt az európai fölény, néhányszor rengett a vi­lágcsúcs, s még az 580 centiméteres magasság sem tudott ellenállni a szov­jet-francia ostromnak. A prognózisok szerint az Európa-bajnokság évében tovább folytatódik a hatalomharc, amely­ben a legnépesebb gárdával' a szovjet rúdugróiskola képviselteti magát. Konsz- tantyin Volkov (584) és Vlagyimir Polja- kov (581) mellé erősen feljött Krupszkij, Kulibaba és Szelivarov s a milánói fedett­pályás EB-n még egy fiatalemberrel bő­vült a mezőny, a kijevi Viktor Szpeszov- val, akinek 570 centimétere Európa- csúcsbeállítást jelentett. ' HELYREIGAZÍTÁS Lapunk június 11-i számában a 24. oldalon sajnálatos elszedés történt. A Szovjetunió lakosságszáma helyesen 266 600 000. Kérjük olvasóink szíves el­nézését. A magasugrók listája sérülések miatt sokat változott a moszkvai olimpia óta, a hiányzók helyére új nevek kerültek, amelyeket mihamar megismert a világ. Mind a férfiak, mind a nők mezőnyében nagy csatározás folyt már a milánói Euró­pa-bajnokságon, amelyet amolyan ugró­fesztiválnak könyveltek el azóta. Az EB első napján három fiatalember, a máso­dikon pedig három magasugrónő próbál­ta bevenni a világcsúcsot, amely ezúttal még éppen-éppen, de ellenállt. A három főhős, a lengyel Trzepizur, a svájci Dal- * háuser, az NSZK-beli Mögenburg (fe­dettpályán 234) szabadtéri nekifutása több mint biztató, valamennyien túljutottak már a 230 centiméteren. Rajtuk kívül még az NSZK-beli Thränhardt, Nagel és Schneider (231), a lengyel Wszola (235), valamint a világcsúcstartó szovjet Jas- csenko (amennyibén igaz a visszatéré­séről szóló harc), s valószínűleg számos más versenyző is beleszól majd a ver­senyszám sorsának alakulásába. Vegyük most sorra a női magasugrás idei krónikáját. Az Európa-csúcsnak há­rom tulajdonosa is van a milánói EB óta, mégpedig az NSZK-beli Ulrike Meyfarth, az NDK-beli Andrea Bienaas-Reistein és a magyar Sterk Katalin személyében, s hét ugró jutott túl az említett versenyen a 191 centirqéteres magasságon. A ma­gyar Sterknek ráadásul két nagyon bizta­tó kísérlete is volt a világrekordot jelentő 201 centiméteren. A fiatal magyar kislány a bratislavai Pravda - Televízió - Slov- naft rendezvényén, sem az előző sza­badtéri versenyeken nem hozta eddig csúcsformáját, de mint ő maga és edzője, Tihanyi József doktor elmondta, ez a kis kilengés még nem jelenti azt, hogy At­hénben nem lesz ott a dobogó legfelső fokáért vívott küzdelemben. Sőt, Kati még ennél optimistább kijelentést is tett:- Szeretném bevenni a világcsúcsot, érzem, hogy képes vagyok rá, nagyszerű a formám, csak föl kell dobnom magam, s nagyon oda kell figyelnem. No meg az is kell, hogy egy jó mezőny gyűljön össze. Mert csak akkor lehet igazán nagy teljesítményekre képes az ember, ha jól megszorítják. A jó mezőny, a megszorítás - mindez nagyon is reális Athénre, hiszen az olim­piai bajnok Meyfarth már a szabadban is túljutott a 197 centiméteren, Bieneas Bratislavában pedig a 194-en. S hogy a világcsúcstartó olasz Sara Simeoni, a moszkvai olimpia bajnoka ismét kiruk­kol egy tőle megszokott kitűnő ered­ménnyel, az több, mint bizonyos. Jönnek a dobók! ' A dobók tavaly nem fenyegették a vi­lágcsúcsokat; az utólag eltiltott amerikai diszkoszvető Plucknett kivételével, de doppingvétség miatt az ö eredménye nem kerülhetett a rekordlistára. Különö­sen csendes évet zártak a kalapácsve­tők, a nyolcvan méteren felüli dobás náluk, bizony, fehér holló számba ment. Mintha társai miatt is elszégyellte volna magát a szovjet Szergej Litvinov, aki a júniusi első hétvégén fantasztikus vi­lágcsúccsal rukkolt ki: 83,98 méterre küldte „fegyverét“. A szovjet hadsereg huszonnégy esztendős hadnagya a luzs- nyiki stadionban rendezett versenyen nem kevesebb mint 2,18 méterrel toldotta meg honfitársa, Jurij Szedih világrekord­ját. Ilyen huszárvágás pedig a sportág Detlef Michel. Az a gerelyhajító, akit a 100 méteres álomhatár legyőzésére a legesélyesebbnek tartanak húszéves történetében csak a magyar Zsivótzky Gyulának sikerült, aki annak idején 2,48 méterrel (73,74) dobta túl a2 amerikai Connoly világcsúcsát (71,26). A krasznodari atléta már volt egyszer rekordtulajdonos, 1980. május 28-án Szocsiban 81,66-ot ért el, ezt szárnyalta túl később Szedih. A dobószámokban tapasztalt színvo­nalhanyatlás alól kivétel a gerelyhaj ítás, amelyben tavaly először lett NDK-beli versenyző a listavezető. Detlef Michel az idén is folytatni látszik bravúrját, az idény első versenyén Berlinben elért 94,52 mé­teres dobásával idei rangelsó, s a min­denkori világranglista harmadik helye­zettje (1. Paragi, 2. Németh). A szakem­berek azt rebesgetik róla, hogy az Athén­be vezető úton könnyen megfoszthatja a világcsúcstartó tróntól a magyar Paragi Ferencet. Sőt, az érvényes világrekordtól már csak 3,28 méter hiányzik az álomha­tárt jelentő száz méterig. Látván a szim­patikus, huszonhat éves berlini fiatalem­ber dobásait, ez a százas szám az ő ese­tében csöppet sem tűnik utópiának. Coe - csúcsvadászaton A tavalyi esztendő kétségtelenül a fu­tók éve volt, ők álltak az érdeklődés * középpontjában. A két kimagasló egyé­niség - a középtávfutó brit Sebastian Coe, az év sportolója és honfitársa Steve Ovett - egymást gondosan kerülgetve „postaversenyt“ vívott a világcsúcsokért, s nyilván az 1500-as sem állt volna ellen, ha a nagy versenyek töboségének műso­rán nem a mérföld szerepelt volna. A csúcsvadászatot az idén Coe kezdte meg. A 800, az 1000 méter, valamint az 1 mérföld világrekordere május28-án Bor- deaux-ban tett kísérletet a 2000 méteres táv világcsúcsának elhódítására. A kísér­let ezúttal csak kísérlet maradt, s John Walker maradt továbbra is világcsúcs­áról ,4), Michel Jazy pedig Európa- csúcstartó (4:56,2), Coe csak (!) 4:58,84- et futott. Fiaskó? Csöppet sem! Hiszen még csak az idénykezdetnél tartunk. A versenyt követő sajtótájékoztatón a brit atléta a következőket nyilatkozta:- Valahogy úgy érzem, bármikor rajt­hoz állok, tőlem világcsúcsot vár minden­ki.... örültem volna, ha netán sikerül, de az igazat megvallva, nem készültem rá... S most egyelőre azt is bejelentem, hogy néhány nap múlva Oslóban, majd július­ban Stockholmban versenyzek... És nem _ kifejezetten a világcsúcsjavítás szándé­kával. Nem vagyok gép, alaposan meg kell dolgoznom a csúcsformámért... Lewis, a világszenzáció Az öreg földrész atlétáinak teljesítmé­nyét nem mérhetjük csupán európai mér­cékkel. A legjobbak világviszonylatban gondolkodnak, még az Európa-bajnok­ság előtt is. Márpedig, a világ atlétikáját szemügyre véve nem hagyhatjuk figyel­men kívül napjaink legnagyobb szenzáció­ját, az amerikai Carl Lewist. Ez a színes bőrű atléta, aki körül már tavaly magasra csaptak a hullámok, az idén Modestóban- 12 hónapon belül másodszor - 10,00 másodperc alatt tette meg a legrövidebb vágtaszámot. A hírügynökségi jelentések arról is beszámolnak, hogy az ifjú szuper­• tehetség „elaludta“ a rajtot. Mi lett volna, ha nem így történik? Minden bizonnyal elavult volna Jim Hines 1968-ban Mexico Cityben elért 9,95-ös világcsúcsa. Pedig a 20 éves fiatalember számára a vágta állítólag csupán másodlagos ver­senyszám (amennyiben hihetünk nyilat­kozatainak), a fő cél Bob Beamon 890 centiméteres távolugró világrekordjának a megdöntése.- Minden túlzás nélkül mondhatom- jelentette ki Lewis -, képesnek tartom . magam arra, hogy a 9,95 másodperc alatt fussam a százat, illetve 30 lábat (9,14-et) ugorjak. Az idei teljesítményei, természetesen, felhatalmazzák erre a második Jesse Owensnek tartott atlétát. 100 méteren eddigi négy rajtja alapján így alakult telje­sítménygörbéje: 10,16, 10,13 - 10,09- 10,00, s ez egyben az idei világranglis­ta négy legjobb ideje. Távolugrásban hasonló a helyzet: 8,46- 8,55 - 8,56 (plusz egy 8,62, a megen­gedettnél erősebb hátszéllel). A számok magukért beszélnek. Lehet, hogy rövide­sen mégis megdől Hines és Beamon bevehetetlennek tartott világcsúcsa?- Meggyőződésem, hogy erre csakha­mar sor kerül - mondta egy nemrégiben adott interjújában a volt Európa- és világ­rekorder, a szovjet Igor Ter-Ovaneszjan. S az ő szavainak már csak hihetünk. URBAN KLÁRA # ÚJ SZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szovakia Kommunista Párt|á Központi Bizottsága, főszerkesztő Raöay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csető János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10. telefon 309. 331-252. 332-301. szerkesztőségi titkárság 550-18, sportrovat 505-29. gazdasági ügyek 506-39 Távíró: 092308 Adminisztráció Pravda Kiadóvállalat. 81580 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava, Martanovióova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon 577-10. 532-64 Hirdetési iroda a közuleteknek: 815 80 Bratislava. Vajanského nábreíie 15. II 9melet. telefon: 551-83, 544-51 Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással egyutl - Kőc 14,70 A vasárnapi kiadás előfizetési di|a negyedévenként Kős 13 - Terieszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseke! elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expeoicia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom