Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-22 / 3. szám
A szocialista gazdálkodás alapelve: a gazdaságosság Irta: Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter Az 1982-es évi állami költségvetés előkészítése nem volt egyszerű. A Szövetségi Gyűlés által a múlt év december 16-án jóváhagyott költségvetésben az elmúlt évekhez viszonyítva a feladatok volumenét és terjedelmét tekintve egyaránt rendkívüli teendőkről van szó. A külgazdasági hatások és a megváltozott szerkezetű feladatok összessége megköveteli, hogy más módon közelítsük meg a problémákat, és változtassunk a gazdasági kérdések megoldási módján is. Az alapvető irányvonalat a CSKP XVI. kongresszusának határozatai szabják meg-ezámunkra. Ezek a határozatok leszögezik, hogy aktív módon használjuk ki a pénzügyi és hiteleszközöket a termelés hatékonyságának és intenzitásának növelésére a tervekben és azok megvalósítása során egyaránt, annak érdekében, hogy szilárdítsuk devizagazdálkodási, pénzügyi és költségvetési egyensúlyunkat. A CSKP KB 4. és 5. ülése konkretizálja a kongresszusi határozatokat a pénzügyi és a hitelgazdálkodási rendszer szempontjából is. Az idei költségvetés összeállítása során fontos szempont volt, hogy miként birkózunk meg az 1981-es évi feladatainkkal. Az elmúlt évben sok esetben eltértünk a tervezett feladatainktól, ami negatívan csapódott le az állami költségvetésben is, a különbség 6 milliárd korona volt. A kormányt azonban törvény kötelezi, hogy a kiegyensúlyozott költségvetés alapján gazdálkodjon, és ezért intézkedéseket hozott az egyensúlyi helyzet megteremtésére. Ezek értelmében beruházásokra és egyéb célokra nem meríthették ki teljes egészében a költségvetési eszközöket, és 1981 jnásodik félévére szigorítottuk a gazdálkodási feltételeket. A költségvetési bevételek néhány tétele esetében túlléptük az előre meghatározott keretet, arai részben az üzemanyag-árak módosításából adódott. Mindezek eredményeként 1981-ben végül is kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodási esztendőt zártunk, ami nagyra értékelhető, de az elért hatékonyság és gazdaságosság szempontjából nem becsülhető túl. A költségvetési politika alapelvei Az idei költségvetési politika meghatározása során azoknak a minőségi változásoknak az ismeretéből indultunk ki, amelyek a múlt évi tapasztalatok szerint is jellemzők lesznek, a nyolcvanas évekre, és amelyek eltérnek a hetvenes evek koncepciójától. Elsősorban abból az alapelvből indultunk ki, hogy az állami költségvetést kiegyensúlyozott költségvetésként kell összeállítani, és ennek megfelelően kell teljesíteni. A költségvetési politikának a népgazdaság intenzív fejlesztése valamennyi tényezőjét támogatnia kell, és erőteljesebben kell fellépnie az extenzitásra törekvés bárminemű megnyilvánulása ellen. Másszóval: növelni kell a teljesítményeket, miközben a költségeket csökkentjük, növelni kell a nyereséget, az álló- és forgóeszközök hatékonyabb kihasználására, a termékek minőségének javítására stb. kell törekednünk. Az állami költségvetés kidolgozása és megvalósítása során egyaránt a tökéletesített tervszerű irányítási rendszer alapelveiből kell kiindulni. Az állami költségvetéseknek tartalmukkal és feladataik összességével támogatniuk kell az érdem szerinti elosztás alapelvét és az önálló elszámolási rendszer alkalmazásának alapelvét. A költségvetés szerkezete és arányai A felsorolt alapelvek figyelembevétele megnyilvánul az idei költségvetés arányaiban, szerkezetében és feladataiban is. Az ország költségvetési bevételei és kiadásai 176 milliárd koronát tesznek ki, a CSSZK-ban 161 milliárd koronát, az SZSZK-ban 83 milliárd koronát. A nemzeti bizottságok költségvetése eléri a 95 milliárd koronát. Az egész költségvetési rendszerben kiegyensúlyozottak a bevételek és a kiadások, amit a különböző dotációk segítségével értünfi el. A szövetségi állami költségvetésből összesen 114 milliárd korona dotációt nyújtunk a két köztársaság állami költségvetésébe. A CSSZK állami költségvetésébe ily módon 67 milliárd korona, az SZSZK- éba pedig 47 milliárd korona kerül. A nemzeti bizottságok költségvetését 58 milliárd koronával támogatják, s ebből a CSSZK nemzeti bizottságaira 39 milliárd korona jut, az SZSZK nemzeti bizottságaira pedig 19 milliárd korona. A költségvetési bevételek és kiadások összesen 1 .fr-szá- zalókkal növekednek. A költségvetési rendszeren belül növeljük a költségvetési kiadásokra szánt saját bevételek részarányát, ami a népgazdaság belső erőforrásainak mozgósítását jelenti. Az állami költségvetés kiadásainak és bevételeinek szerkezete lényegében nem változik. A bevételek a következőkből tevődnek össze (100 %) a gazdasági szervezetek átutalásai 42 % forgalmi adó és a belső piaci különbözetek 32 % a lakosság befizetései 14 % pénzügyi és biztosítási átutalások 3 % a költségvetési szféra egyéb bevételei 9 % A kiadások eloszlása (100 %) a gazdasági szervezeteknek nyújtott beruházási és nem beruházási támogatás 21 % nem beruházási jellegű kiadások társadalmi szolgáltatásokra és a lakosságnak nyújtott tevékenységekre 44 % honvédelmi és biztonsági kiadások 7 % a költségvetési szféra egyéb kiadásai (pl. iskolaügyi, egészségügyi, kulturális, igazgatási, műszaki fejlesztési stb.) 28 % A költségvetési bevételek növekményének négyötödrésze a gazdasági szervezetektől származik. A kiadások növekményét pedig túlnyomórészt a társadalmi fogyasztás további fejlesztésére, és a lakossági életszínvonallal kapcsolatos dotáció néhány tételének növelésére fordítjuk. Az államigazgatásra szánt kiadások csökkennek. A gazdasági szervezetek és a költségvetés A gazdasági szervezetek 1982-es esztendei feladatai nagyon mozgósító erejűek, és teljesítésük érdekében az újratermelési folyamat egyes területei közvetlen és közvetett irányításának minden lehetőségét ki kell használni. A gazdasági életünkben zajló folyamatok alapján (a külgazdasági hatások nélkül) a gazdasági szervezetek befizetéseinek és dotációinak aktív különbözete 1981-hez viszonyítva 5,77 milliárd koronával növekszik, vagyis 10,4 százalékkal. Ez azáltal válik lehetővé, hogy csaknem 9 százalékkal növekszik a gazdasági szervezetek eredményeiből történő befizetés, 1 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulásból történő befizetés, 33 százalékkal növekednek a leírási átutalások, miközben néhány átutalás csökken (az eladásokból, a költségekből és az alapokból). Ugyanakkor a beruházásokra szánt összegek 4 százalékkal csökkennek, a nem beruházási jellegű kiadások szintje pedig a múlt évihez viszonyítva nem változik. Ha viszont figyelembe vesszük a külgazdasági hatásokat, akkor a gazdasági szervezetektől származó bevételek 3,23 milliárd koronával csökkennek. Mégpedig azáltal, hogy a kivitelben és a behozatalban egyaránt romlik a külkereskedelmi és a hazai nagykereskedelmi ár közötti arány. E számok, tételek mögött a teljesítőképesség, a rentabilitás nagyon konkrét kérdéseit csakúgy látni kell, mint az érdem szerinti elosztás alapelvének és az önálló elszámolás rendszerének megszilárdulását. A gazdasági szervezetek teljesítményének 0,3 százalékos növekedése révén a nyereség 2 százalékkal növekedik. A nyereségnövekedést ugyanis 85 százalékban a költségek csökkenésével kell elérni, az eddigi gyakorlat viszont az volt, hogy a nyereségnövekedés fele-fele arányban a költségek csökkenéséből és a teljesitmények növekedéséből alakult ki. Ahhoz, hogy a nyereségképzés a tervezett szinten alakuljon, a komplex intézkedések megfelelő feltételeket teremtenek. Jó minőségű normákra van szükség Megfelelő normák nélkül nehéz mérhető és megérdemelt eredményekről beszélni. Nélkülük nem beszélhetünk a termelési-gazdasági egységek önálló elszámolásának megszilárdításáról, különösen pedig nem beszélhetünk a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer fejlesztéséről. A vállalaton belüli önálló elszámolás képezi viszont az alapját a belső tartalékok feltárásának. Az önálló elszámolás fejlesztése révén növekszik a gazdasági szervezetek pénzügyi önállósága. A termelésigazdasági egységek és a vállalatok 1981-hez viszonyítva saját szükségleteiket nagyobb mértékben fedezik majd saját erőforrásaikból (e részarány növekedése 2 százalékos lesz). Ez különösen kedvezően jelentkezik a fejlesztési alapban. A nyereségből a fejlesztési alapba kerülő összeg 1981 -hez viszonyítva csaknem 12 százalékkal növekedik, s a fejlesztési alapból finanszírozott beruházásokban a nyereség részaránya a múlt évi 31 százalékról 37 százalékra növekszik. A termelő alapok rentabilitását 4,6 százalékban állapították meg, ami valamivel alacsonyabb a múlt évi szintnél. Azért, mert a termelő alapok gyorsabb ütemben növekednek a nyereségnél. A társadalom második legnagyobb pénzbevételi forrása a forgalmi adó. Az idén a terv szerint ez 87,6 milliárd korona lesz, a növekedés 1981-hez viszonyítva meghaladja az 1 milliárd koronát. Segítségével azt akarjuk elérni, hogy gyorsabban innoválják a közszükségleti áruszerkezetet, mégpedig a lakosság jövedelmi lehetőségeinek megfelelően. Milyen hatással van a költségvetés a tudományra és a technikára? A népgazdaság teljesítőképességét egyre nagyobb mértékben befolyásolja a tudományos és műszaki haladás. Az önálló elszámolás érvényesítése közepette a vállalatoknak még nagyobb mértékben támogatniuk kell a tudományos alapokon nyugvó műszaki fejlesztést: mindenütt ez váljék az összes tevékenység tengelyévé. A tudomány és a technika fejlesztésével kapcsolatos nem beruházási jellegű kiadások 17,4 milliárd koronát tesznek ki. E összeghez az állami költségvetés 6,7 milliárd koronával járul hozzá. A többit - 10,7 milliárd koronát - a gazdasági szervezetek saját erőforrásokból fedezik. Ha figyelembe vesszük a nemzeti jövedelem és a tudományos-műszaki fejlesztésre fordított összeg arányát, megállapíthatjuk, hogy e téren nem maradunk le a fejlett ipari országok mögött. Az eszközfelhasználásnak e szférában a kutatás - fejlesztés - termelés - felhasználás ciklus hatékonyabbá tételére és meggyorsítására kell összpontosulnia. A nem termelői fogyasztás arányai jelentős alkotóelemét képezik az életszínvonalnak. A nemzetijövedelem- felhasználás lehetőségeivel összhangban arra törekszünk, hogy e téren a nem beruházási kiadások lényegében az 1981-es évi szinten maradjanak. Ez alól a következő területek képeznek kivételt: szociális ellátás, tervszerű bérfejlesztés, a gyógyszerekre fordított kiadások 6 százalékos növekedése, a honvédelem és az állambiztonság. A közigazgatási kiadásokat sem növeljük. A társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos nem beruházási kiadások összege: 134,9 milliárd korona. Terveink értelmében és az összes formát figyelembe véve 1982-ben 101 200 lakást építünk a CSSZSZK-ban. A kommunális fejlesztés keretében 20 200, a vállalatok keretében 5150, a lakásszövetkezetek keretében 42 850, egyénileg pedig 33 000 lakást építünk. Az állami költség- vetésből 22,3 milliárd koronát adunk lakásépítésre és -gazdálkodásra. Az állami költségvetés a szövetkezeti lakásépítést 2,9 milliárd koronával, az egyéni lakásépítést pedig 1,1 milliárd koronával támogatja. Takarékos eszközfelhasználást Az állami költségvetés és a pénzügyi tervek egész rendszere egyre hatékonyabban befolyásolja az eszközfelhasználást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a komplex intézkedések érvényesítése során folyamatosan elemezni kell, hogy mi mibe kerül, és hogy a termékek előállítása során mennyi anyagot, energiát, munkaerőt használnak fel. A vállalatokat például azzal teszik érdekeltté a kőolajtermékek gazdaságos felhasználásában, hogy fogyasztási limiteket határozunk meg számukra. A limit túllépése esetén a többletfogyasztás értékének 3-5-szörösét kell átutalniuk pótbefizetésként. Az állami és költségvetési szférában is fokozott figyeimet kell fordítani az eszközfelhasználásra, nagy gondot fordítunk az improduktív költségek csökkentésére és a pazarlás elleni küzdelemre. A gazdaságosságra törekvés semmiképpen sem lehet kampányfeladat. E megállapítás szellemében dolgozták ki a 7. ötéves tervidőszakra szóló Gazdaságossági programot. Ennek konkrét intézkedései abból indulnak ki, hogy az irányításban és igazgatásban dolgozók száma még mindig aránytalanul magas. Az intézkedések értelmében 1985-ig (differenciáltan, a körülményeknek megfelelően) 10-20 százalékkal kell csökkenteni az adminisztratív dolgozók létszámát. Mintegy 60-70 ezer személyről van szó, és a végrehajtást egyéni anyagi ösztönzéssel támogatja a társadalom. A pénzügyi fegyelem megszilárdítása A hatékonyság javítására irányuló törekvéseket szorosan össze kell kapcsolni a terv- és pénzügyi fegyelem szilárdításával. A 6. ötéves tervidőszakban a folyamatos pénzügyi ellenőrzések alapján az állami költségvetésbe való utólagos átutalások összege 3,8 milliárd koronát tett ki, és ebből csaknem 1 milliárd korona volt pönálé. Az időszakos ellenőrzések további fogyatékosságokra derítettek fényt. Az ellenőrzési és revíziós tevékenységet a pénzügyi igazgatóságok dolgozói 1981 júniusi aktívája határozataival összhangban kell tökéletesíteni. Az ellenőrzések során elsősorban a feladatok minőségi szempontból való teljesítését és a hatékonyság alakulását kell szemügyre venni. Már folyamatban van az 1981-es gazdasági eredmények elemzése. E munkának továbbra is a tárgyilagosságot, a bíráló szellemet és a hatékonyságot kell szem előtt tartania. A feladataikat nem kielégítően teljesítő szervezetekkel szemben nemcsak az anyagi elmarasztalás eszközeit kell felhasználni, hanem a hibák elemzésére és megfelelő intézkedések megfogalmazására, a hibák kiküszöbölésére ugyanilyen figyelmet kell fordítani. xxx Az eddiginél bonyolultabb körülmények között kerítünk sort az 1982-es állami költségvetés feladatainak teljesítésére. A jelenlegi gazdasági helyzetben a pénzügyi szférában nemcsak a kapcsolatok irányítása technikájának tökéletesítésére és az adatfeldolgozás korszerű rendszereinek kihasználására van szükség. A kor elsősorban azt igényli, hogy a pénzügyi dolgozók korszerű módon, alkotóan gondolkodjanak, tevékenykedjenek. Ez azt jelenti, hogy szigorúan, logikusan kell elbírálni a gazdasági törvényszerűségeket és jelenségeket. Az alapelvek érvényesítése során semmi mással nem pótolható tényező a munkahelyi és politikai elkötelezettség. Az 1982-es állami költségvetés teljesítése során a pénzügyi rendszer összes dolgozójának magas szintű politikai és szakmai felelősségtudatról kell tanúbizonyságot tennie. Ilillllllllllllllllllllllllllllllllilllllillllllllllltllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
