Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-04 / 22. szám

MUNKAHELYEK A személyzeti osztály vezetője magához hivatja az új alkalma­zottat.- A kérdőívéből kitűnik, hogy rendkívül gyakran változtatta a munkahelyét. Mennyi ideig dol­gozott az utolsó munkahelyén?- Pontosan nem tudom meg­mondani. A karórám éppen javí­tásban volt. NŐI DOLGOK- Nem tudod, Veplacsekné mi­ért olyan sárga? Talán sárgasága van?- Dehogy. Irigyli, hogy a szom­széd új autót vett.- Mert nem sikerült a felvételi vizsgája, mint rejtett tartalék képzeli el a jövőjét... (Mikus Sándor karikatúrája) A hét vicce Csengetnek. A háziasszony nyit ajtót. A folyosón egy szerelő áll.- Végre, hogy megérkezett! öt nappal ezelőtt telefonál­tunk, hogy csörepedésünk van.- Hát, asszonyom, itt valami tévedés lesz. Engem abba a lakásba küldtek, ahonnan már két hónapja jelentették, hogy csörepedés van!- Mi az, hogy nincs tele a korsó? Hát maga nem tudja, hogy nálunk mindennel takarékoskodni kell? (Gossányi Péter karikatúrája) PANASZ Cicvarek panaszkodik:- Képzeld el, olyan érelmesze­sedésem van, hogy a kártyavető nőtől a múltam felől érdek­lődtem. . . ÖT ÉVE- Nézd csak, ez a Marika mi­lyen szemrevaló asszony.- Igen, de húsz évvel ezelőtt sokkal jobban nézett ki. Akkor ugyanis még öt évvel fiatalabb volt. Aforizmák - innen-onnan A világon temérdek ren­des ember van. Arról lehet felismerni őket, hogy rop­pant ügyesen követik el az aljasságokat. k k it Amiről nem illik beszélni - arról hallgatni kell. k * * Fél kézzel nem lehet be­kötni a zsákot. k k k Igazi erőt akkor érzünk magunkban, ha semmiféle diadalra sem számítunk, k k k Ülve könnyebb sztoikus­nak lenni. k k k Az a nő, akit a férfiak a legjobban szeretnek, nem mindig azonos azzal, akit a legjobban szeretnének szeretni. k k k A házasság könyvében az első fejezet versben íródott, a többi prózában. XiELLÉRT GYÖRGY fordítása hullottuk fa fat*-ekßy.eti. e/ « Jut tvudst-C* Ouenz. faecb-fz. . TÉMA- Az én feleségem bármilyen témáról órák hosszat tud beszélni- mondja Kovács egy ismerő­sének.- Az semmi - válaszol az illető.- Az én feleségemnek ehhez még téma sem kell. RUHATÁRBAN Brahováczné mondja a férjé­nek:- Megőrültél? A ruhatárosnő­nek ötven korona borravalót adsz?- Hallgass. Nem látod, milyen gyönyörű bundát adott a kopott télikabátom helyett? MEGHATÁROZÁS Megkérdik az egyik idős em­bert, meg tudná-e határozni a há­zasságot.- Hogyne. Három év egymás imádása, három év veszekedés, utána pedig harminc év kölcsönös türelem és megbocsátás. Szöveg nélkül (Lubomír Nikolíni karikatúrája) TALÁLMÁNY Az újságíró megkérdi a pro­fesszort:- Úgy hallom, tisztelt profesz- szor úr, hogy van egy új talál­mánya. Igaz ez?- Igen. Egy gyógyszert talál­tam fel. A neve Stropilantideni- cum.- Aha. És milyen betegség ellen lehet majd használni?- Kérem, ez még nem egé­szen tisztázott. Úgy fest a do­log, hogy valami új betegséget is fel kell hozzá találnom. . . SZAPORODTAK- Pistike, miért nem voltál teg­nap iskolában?- Ünnep volt nálunk. Megsza­porodott a családunk!- Ne mondd. Fiú vagy leány született?- Egyik sem. Az anyukám ment újra férjhez. Y 1. NAP Szörnyű! Ma egy ismerős hölgy azt mondta nekem: mutassam a személyi igazolványomat, mert úgy meg vagyok hízva, hogy nem ismer rám. Holnaptól drasztikus fogyókúrának vetem alá magam... 3. NAP Ma van a holnap. Tulajdonképpen el­kezdeném a drasztikus fogyókúrát, de nem tehetem bizonyos függő ügyek mi­att. A spájzban függ egy oldal szalonna. Még akkor vettem, amikor nem határoz­tam el a fogyókúrát, illetve, amikor még nem mondták nekem, hogy kövér va­gyok. Erről én nem tehetek. Hogy csak útólag szültek. Ezt a szalonnát még meg kell ennem. A szalonna abált. Aki ilyet zabáit - tudja, hogy romlandó. 6. NAP A szalonna megszűnt létezni. Kezdetét vette a fogyókúra. Reggel 8-kor csak egy teát ittam, meg egy fél zsemlét üresen. Érdekes, nem is kívántam mást. Fél ki­lencig. Akkor azt kezdtem érezni, hogy termeszhangyák mászkálnak a gyom­romban. Ennek ellenére nem ettem volna semmit, de a főnök rámbízott egy nagyon fontos munkát. Egyszerűen nem tudtam a munkára gondolni, mert éhes voltam. Mármost mégsem tehetem, hogy megta­gadjam a munkát. Fegyelmit kapnék, megbüntetnének, kirúgnának. Gyorsan megettem a másik fél zsemlét. Igaz, ez­zel a napi kenyéradagomnak lőttek. De mit csinálják? Legyek inkább munkanél­küli? 6. NAP, ESTE Nem ebédeltem!? Értik: nem ebédel­tem. Én egy hős vagyok! Végigsimítom a pocakomat a tenyeremmel. Lapos. A tenyerem. Most egy szerény vacsora következik, és akkor az első napon győz­tem. Két szelet párizsi lesz egy szelet sajttal. Elég volt. Jól esett. Nézem a televí­ziót. A Kaviár sorozatot adták. A kémsza­kács főz. Vagyis süt. Göngyölt sertésol­dalast süt, libamájjal töltve. Az ilyen ké­met fel kéne akasztani. Aki itt az orrom előtt ilyeneket süt és főz. Bárcsak elkap­ná már a Lószörű őrnagy meg a Lágyvaj ezredes. Nekem egy kém kémkedjen, ne kotyvasszon. Nem bírom tovább. Kiroha­nok az éléskamrába, harapok egy falatot. Éppen csak 30-40 deka párizsit, fél kiló kenyeret és negyedkiló szalámit. Héjas­tul. A héj nem számít, nem hizlal. 7. NAP Reggel megmérem magam a fürdő­szobamérlegen. Nem sokat híztam. A fo­gyókúra megy tovább. Tea, fél kifli. Egész délelőtt egy falatot sem eszem. Nem is gondolok az evésre. Szívesen. Tizenket­tőkor bejön a főnök, utasít, menjek el ebédelni egy fontos külföldi vendéggel. Most mit tehetek? Ha az embert kénysze­rítik . A külföldi disznótorost akar enni. Micsoda zabálós külföldiek vannak, ez borzasztó! Megkérdem, nem haragszik-e, ha én valami diétást rendelek. Azt mondja, nem. Rendelek egy sajtos tálat. Eszem a sajtot, a külföldi hurkakolbászt. Hatalmas adag. Nézem. Aszongya a kül­földi, ő ezt meg nem eszi, akkora adag. Átrak a tányéromra. Két vérest, két ri­zsest. Visszarakom neki. Ö megint visz- szarakja nekem. Én megint vissza. Ö megint vissza. Nem akarom megsérte­ni. Elfogadom. Képmutató alak. A kol­bászt nem adta ide. Elveszem. Inni kér. Sört. Hozatok. Sört azt aztán végleg nem iszom. De az a gaz pincér kitölti nekem is. Ott púposodik előttem az a ronda, undo­rító, habos, jéghideg sör, látni se bírom. Hát meddig nézegessem én ezt itt? ön­védelemből megiszom, hogy ne kívánjak egy újabb üveggel. 8. NAP Én nem értem, miért csinálnak az emberek olyan nagy dolgot az evésből. Egy kis önfegyelem kérdése az egész. Itt van például a hűtőszekrény. Tudván tu­dom, van benne hat tojás, meg egy darab sonka. Ha akarnám megehetném a hat tojást egyszerre, sonkával, kisüthetném ham and eggsnek. Mibe kerülne az ne­kem? De az ember azért ember, hogy ura légyen önmagának. Meg a tojásnak. Amelyből én csak egyetlen egyet sütök ki. Egy lehelletnyi sonkával. Persze egy tojás, vagy két tojás, az már mindegy. Az annyi mint három tojás. Most mit vacakol­jak ezzel a maradék há-ké-egy tojással? Minek rakosgassam ide-oda a sonkát? Persze, a kívülálló most azt mondaná, hogy én befaltam hat tojást tizenöt deka sonkával, de ez csak a látszat. Mert, ha akartam volna, nem faltam volna be. És én bármikor megtehetem, hogy keveseb­bet egyek. Tessék elhinni, csak elhatáro­zás kérdése az egész. Ne adjátok fel! Ha az ember jól van lakva - a fogyókúra nem probléma. NOVOBÁCZKY SÁNDOR Fogyás napló ÚJ szú 22 1982. VI. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom