Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-04 / 22. szám
A SZOLGÁLTATÁSOK TOVÁBBI FEJLESZTÉSE ÉS JAVÍTÁSA A szolgáltatások nagymértékben befolyásolják a lakosság életszínvonalát, életmódját és elégedettségét. Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresz- szusán hangsúlyozta: „Rendkívüli figyelmet kell fordítani a szolgáltatások fejlesztésére és minőségére. Minden felelős dolgozónak tudatosítania kell, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is.“ Ezért, a CSKP KB 6. ülése és az SZLKP KB ülése újból komplexen értékelte a szolgáltatásokat, meghatározva fejlesztésük további irányvonalát, a nemzeti bizottságok jogkörének bővítésével összefüggésben. Jogos bírálatok Az utóbbi években a helyi gazdálkodási üzemek szolgáltató tevékenységének fejlesztésében néhány pozitív eredmény született. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szolgáltatások színvonala nem felel meg a követelményeknek. Egyes szolgáltatások esetében bizonyos haladást értünk el, de komoly fogyatékosságok merülnek fel pl. a gépkocsijavításban, a villamos gépek, a cipők, a ruhák javításában. A lakosság jogosan bírálja a többi szolgáltatást is, főleg a lakáskarbantartással és a lakások korszerűsítésével kapcsolatos szolgáltatásokat. Sokan kifogásolják a nyitvatartási időt, a hosszú várakozást, a felvevőhelyek és a műhelyek elhelyezését, az elvégzett munkák minőségét és a szolgáltatási dolgozók magatartását. Mindennek következtében gyarapodik az ellenőrizhetetlen fusizók száma. Sokszor éppen a szolgáltatóvállalatok dolgozói vállalnak magánmunkákat, s ezeket munkaidőben, a vál* lalatoktól eltulajdonított pótalkatrészek és anyagok felhasználásával végzik el A mai helyzet okait az irányítás és igazgatás alacsony színvonalában, valamint abban kell keresnünk, hogy a helyi gazdálkodás körülményei között nem elég hatékonyak a gazdasági és jogi eszközök. A tervezés jelenlegi rendszere rendkívül sok papírmunkával jár, a központilag irányított ipar viszonyaiból indul ki, s érvényesítése a helyi iparban és a szolgáltatásokban nem megfelelő. Nem határozhatók meg részletesen központilag a szolgáltatások feladatai, hiszen az állampolgárok szükségleteit elsősorban és legjobban a szolgáltató üzemek dolgozói. illetve az üzemeket irányító nemzeti bizottságok ismerik. Az a módszer is, hogy központilag határozzák meg a nemzeti bizottságok nyereségnövelésének mértékét, akadályozza az igényelt, de kevésbé rentábilis szolgáltatások fejlesztését, arra kényszeríti az üzemeket, hogy olyan termelőtevékenységre irányítsák figyelmüket, amelynek révén nagyobb nyereséghez jutnak. A szolgáltatások fejlesztését az anyagi-műszaki ellátás hiányosságai, a műhelyek és üzemegységek hálózati egyenlőtlenségei is fékezik. Kevés a szakképzett dolgozó. Az üzemek irányítása nehézkes. Ezeket és a további fogyatékosságokat kell megoldani a CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya és az SZSZK kormánya által jóváhagyott alapelvek, illetve intézkedések értelmében. Lényegesen csökkentjük a tervmutatók számát. Központilag kötelező mutatóként csak a bérek és teljesítmények arányát határozzák meg, tekintet nélkül az alapanyag-fogyasztásra. Leegyszerűsítjük az egész taq^Bést, kevesebb lesz az adminisztráció, amely jelenleg a dolgozók több mint egy ötödét leköti. Az olyan vállalatokban, amelyek több fajta szolgáltatást nyújtanak és számos üzemegységük van, olyan mutatórendszert kell bevezetni, amely kifejezi a vállalat alapvető küldetését, miközben következetesen érvényesíteni kell az önelszámolási rendszert. Az anyagi-műszaki alap fejlesztése A nemzeti bizottságoknak az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szolgáltatások anyagi-műszaki alapja kiépítésére. A 6. ötéves tervidőszakban a nemzeti bizottságok több mint másfél milliárd koronát fordítottak erre a célra, de több fontos szolgáltató létesítmény építésében lemaradás tapasztalható. Ezért, az egyes közigazgatási egységekben nem sikerült a tervezett mértékben fejleszteni a szolgáltatásokat, ráadásul minden kerületben több száz korszerűtlen műhelyt és üzemegységet újjal kell helyettesíteni. Ezen a helyzeten javít az újonnan létesített javítási és korszerűsítési alap, amelyet a helyi gazdálkodási vállalatok és a szolgáltató vállalatok nemcsak karbantartásra és javításra használhatnak fel, hanem nem költséges, kisebb szolgáltató létesítmények építésére is. A nemzeti bizottságok a Z-akció beruhá- zásos részében is több szolgáltató létesítményt építhetnek. Az ellátási gondok enyhítésében fontos szerepe lesz a kerületi pótalkatrészraktárak fokozatos kiépítésének és annak, hogy lehetővé válik, az alapanyagokat közvetlenül a termelővállalatoktól szerezzék be. Azokat a tárcákat, amelyek az ellátó vállalatokat (Rempo, Technomat, Elektroodbyt, Mototechna) irányítják, arra kötelezték, hogy ezentúl növeljék a szolgáltató vállalatoknak előirányzott szállításaikat. A gépipari tárca feladatul kapta, hogy fedezze a tartós fogyasztási cikkek javításához szükséges zeti bizottságoknak felül kell bírálniuk az integrált vállalatok tevékenységét, elsősorban a lakossági igények kielégítése szemszögéből. Ott, ahol a szolgáltatások romlottak, mielőbb intézkedéseket kell foganatosítani. Kiegészítő formák A lakossági szolgáltatások zömét továbbra is a helyi gazdálkodási vállalatok és az ipari szövetkezetek nyújtják, de ennek ellenére a fejlődés megköveteli valamennyi formájának kihasználását. A szolgáltatások rugalmas fejlesztéséhez hozzájárulnak az ún. kiegészítő formák. A nemzeti bizottságok további kisebb üzemegységeket létesítenek, amelyekben nyugdíjasok, megváltozott munkaképességű polgárok, valamint olyan dolgozók tevékenykednek, akik fő foglalkozásukon kívül szolgáltató tevékenységet végeznek majd. Jelenleg a kisebb üzemek 885 községben több mint 10 500 személyt foglalkoztatnak Munkájuk tartalma fokozatosan megváltozott, ma túlnyomórészt szocialista szervezetek számára dolgoznak. Ezért ezeket az üzemeket mielőbb eredeti tevékenységükre kell átirányítani, vagyis a szolgáltató tevékenységre. A helyi gazdálkodásban lehetőség nyílik, hogy az alkalmazottakat sajátságos Nagy az érdeklődés a tisztítók szolgáltatásai iránt (ÖSTK felvétele) pótalkatrészekkel szemben támasztott igényeket. Nem törődhetünk bele abba, hogy a helyi gazdálkodási vállalatok figyelmük nagy részét a központilag irányított vállalatokkal folytatott kooperációra irányítják. Ezért, a nemzeti bizottságoknak a strukturális változások keretében tervszerűen a szolgáltató tevékenységre, valamint az apróbb hiánycikkek gyártásának fokozására, a kertészkedéshez és állattenyésztéshez szükséges különböző szerszámok gyártására kell irányítaniuk figyelmüket. A szocialista társadalom fejlesztése során egyre nagyobbak lesznek a szolgáltatásokkal szemben támasztott igények. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk a szakmunkások képzésére. Elsősorban a szakmunkástanulók gyakorlati oktatását kell javítani, figyelembe véve a szolgáltatások sajátságos feltételeit. A kevés alkalmazottat foglalkoztató ágazatokban ki kell használni a csoportos vagy egyéni képzés lehetőségét is. A bérezés során pedig előnyben részesítjük azokat a szakmunkástanulókat, akik a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokba jelentkeznek A termelési-műszaki alap racionálisabb megszervezésére törekedve a lakásgazdálkodásban és szolgáltatásokban is a kisebb vállalatokat nagyobb egységekbe összpontosítottuk, miközben a vállalatokat a helyi városi nemzeti bizottságok helyett a járásiak irányították. Ez az integráció sok esetben nem hozta meg a várt eredményeket. Ezért a nemmódon vonják be a szolgáltató tevékenységbe. Ezt a formát a vállalatok az érdeklődés hiánya miatt kis mértékben használják ki, jelenleg csak 209 személy dolgozik így. Arról van szó, hogy az alkalmazott bizonyos fajta szolgáltatásokat a vállalat nevében, de saját számlájára végez el A vállalatnak ugyanakkor pontosan meghatározott összeget fizet be a kalkuláció szerint. Ez a forma az egy-két alkalmazottal dolgozó üzemegységekben vált be, ahol nehéz a nagyon adminisztráció-igényes teljesítményellenör- zés. Pedig ily módon a dolgozókat érdekeltté tehetjük a jobb, hatékonyabb munkában is, a kisebb karbantartó munkák, javítások, a személyi szolgáltatások végzésében. Erre vonatkozóan a Belügyminisztérium a közeljövőben új, egyszerű szabályzatot ad ki Az ipari szövetkezetekben is lehetővé válik kisebb, 15-20 embert foglalkoztató szolgáltató szövetkezetek létesítése. Elsősorban a lakások, a családi házak karbantartásáról, kisebb javításokról van szó. Egyes szocialista országok tapasztalatai szerint lehetővé tesszük, hogy a nemzeti vállalatok, ipari, építőipari, mezőgazdasági és más szervezetek bizonyos munkákat végezzenek a lakosság számára is, így például javításokat, kölcsön adják az építkezésekhez szükséges gépeket, betonkeveréket áruljanak, fuvarozást vállaljanak. Az efsz-ek melléküzemeinek és a testnevelési egyesületek különböző létesítményeinek tevékenységét is az eddigi termelőmunkáról a szolgáltatásokra kell irányítani. A szolgáltatások eddig felsorolt formáinak bevezetésekor főleg a vidéki szolgáltatóhálózat fejlesztésére gondolunk. Elsősorban ugyanis itt találkozunk problémákkal és akadályokkal. Természetes, hogy a községekben és kisebb lakótelepeken gazdasági szempontból nem rentábilis a teljes szolgáltatóhálózat kiépítése. Azonban ezeken a településeken is emberek élnek, akiknek jogos igényük, hogy a szolgáltatások javítása révén is emelhessék életszínvonalukat. A szolgáltatók jogai és kötelességei Ezt a problémát legalább részben megoldja a szolgáltató tevékenység engedélyezésére vonatkozó alapelvek módosítása. Az engedélyt elsősorban vidéken, de városokban is azokban az esetekben kaphatják meg az állampolgárok, ha a bizonyos szolgáltatást szocialista szervezet nem tudja biztosítani. Engedély adható egyes kisebb iparosmunkák és javítások elvégzésére, így például szabásra, varrásra, cipőjavításra, kőművesmunkára, tetőfedésre, sportszerek javítására, lakásfestésre, a lakóházak és lakások javítására és karbantartására A személyi szolgáltatások közül a fodrász és borbély szolgáltatásról, mosásról, vasalásról, mángorlásról, fehérnemújavi- tásról, takarításról, őrszolgálatról stb lehet szó. A helyi nemzeti bizottságok engedélyt adhatnak a nyugdíjasoknak, háztartásbeli nőknek, megváltozott munkaképességű állampolgároknak és azoknak a dolgozóknak, akik fő foglalkozásuk mellett akarnak szolgáltató tevékenységet végezni. Minden esetben azonban feltétel a 18. életév betöltése] a szükséges szak- képzettség, esetleg gyakorlat A hnb a kiadott engedélyben feltünteti, hogy az állampolgár hol végezheti a meghatározott tevékenységet. Az állampolgár az engedély alapján saját nevében végzi a szolgáltatást és vonatkoznak rá a polgári törvénykönyv szolgáltatásokról szóló meghatározásai, így felel a szolgáltatás minőségéért és rugalmasságáért, vagyis szerződéses viszonyba lép azzal az állampolgárral, akinek a szolgáltatást elvégzi. Az alapelvek leszögezik, hogy az állampolgárok, akik engedélyt kaptak a szolgáltató tevékenységre, azt csakis személyesen végezhetik, esetleg családtagjaik segítségével. Más személyek segítségét nem vehetik igénybe. A szükséges alapanyagokat a kiskereskedelmi hálózatban vásárolhatják. Az árdrágítás megakadályozása érdekében a munkálatokért legfeljebb a szocialista szervezetek által meghatározott árakat kérhetik. A szolgáltató adót fizet, amelynek összegét átalányban a nemzeti bizottság határozza meg, miközben a keresett szolgáltatásfajtákat az adóztatás szempontjából előnyben részesítik. A részletes utasításokat a pénzügyminisztérium adja ki. Amennyiben a szolgáltató tevékenységet nyugdíjas végzi, nyugdíja összegét nem csökkentik. Ott - és ez új intézkedés -, ahol a helyi gazdálkodási vállalatok és az ipari szövetkezetek útján, sem pedig más formában a nemzeti bizottság nem tudja megszervezni a szolgáltatásokat, szolgáltató tevékenységre, illetve iparosmunkára olyan személy is engedélyt kaphat, aki fő foglalkozásként végzi majd ezt a tevékenységet, de kizárólag csak a lakosság számára. Feltétel, hogy ezt a tevékenységet egyedül, más személyek foglalkoztatása nélkül végezze. Az adó összegét az egyéni tevékenységre vonatkozó alapelvek szerint határozzák meg. a Munka és Szociálisügyi Minisztérium pedig rendeletet hoz beteg- és nyugdíj- biztosításuk módjáról Az említett formák érvényesítése a megfelelő pénzügyi és adóeszközök bevezetésével együtt azt célozza, hogy a szolgáltatások javítására jobban használjuk ki az emberek kezdeményezését, a helyi forrásokat. Semilyen esetben sincs azonban szó arról, hogy gazdaságunkba idegen elemeket vigyünk, csakis azt akarjuk, hogy rugalmasabban kihasználjuk lehetőségeinket, melyek nagyobb beruházások nélkül, aránylag rövid időn belül hozzájárulhatnak a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez. PAVEL SYKORA, az SZSZK Belügyminisztériuma helyi gazdálkodási igazgatóságának igazgatója-C ÚJ SZÚ 8 1982. VI. 4.
