Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-28 / 21. szám

VÁLÓOK IGÉNYES PÉNZEMBER TUDJA- Miért nem mutatod már meg végre a feleségednek, ki a gazda a házban?- Késő. Ö már tudja... OK- Gratulálhatsz: a jövő héten nősülök!- Sajnos, nem gratulálhatok, mert nem ismerem a menyasszo­nyodat. De neki sem gratulálhat­nék, mert ismerlek téged. ÖT- Miért olyan szomorú, szom­széd?- Már hogyne lennék: öt lá­nyom van, de egy vejem sincs...- Az semmi: nekem egy lányom van, és már az ötödik vejem...- Két barátnő beszélget:- Tegnap elhatároztam: elválok a férjemtől. Vacsora közben egy szót se szólt hozzám: evett és újságot olvasott.- Az én férjem is ezt csinálja.- Igen, de az én férjem fordítva tartotta a kezében az újságot. KÖLCSÖNÖSSÉG A vasúti fülkében megkérdezi az egyik utas:- Nem zavarja önt, ha do­hányzóm?- Semmikképpen sem, ha önt sem zavarja, hogy rosszul leszek a füsttől. CSALÁDI ÖRÖM Egy apa szobájába hívatja leá­nyát:- Kislányom - szól mosolyogva az előbb itt járt nálam egy fiatalember, akit te jól ismersz és aki megkérte a kezedet tőlem. Ál­dásom adtam rátok.- De apu - sírja el magát a lány, - én nem tudom anyut elhagyni!- Nem tesz semmit! - kiált fel a papa. - Viheted magaddal! Egy filmprodukció mecénása forgatás közben odalép a ren­dezőhöz:- Ki ez az alacsony kis színész itt, és mit alakít?- Ö alakítja Napóleont - közli vele a rendező.- Disznóság? - mondja dü­hösen a pénzember. - Az én pénzemért nem tudtak szerződ­tetni egy magasabbat?! IGAZ BARÁT- A feleségem megszökött a legjobb barátommal, Lajossal.- Ha jól tudom. Lajos sohasem volt a legjobb barátod.- De most már az! ÖNÉRZETES GYEREK Egy italbolt pultjához egy egé­szen kis fiúcska ül fel és egy deci vörösbort kér.- Nem szégyeled magad?- szólítja meg egy szigorú néni.- Neked ilyenkor nem az iskola­padba van a helyed?- Nekem ugyan nem - mondja ajkbiggyesztve a fiúcska. - En még csak négyéves múltam! HALLOTTUK \ /uA-e'j/' ^ SÜRGÓS TELEFON Egy öreg hölgy éjszaka betele­fonál a rendőri ügyeletre:- Kérem - mondja izgatottan -, a légi ügyelet parancsnokával szeretnék beszélni! Elrepült a ka­nárim! SORSTÁRSAK A Szajna hídján éjfél után összefut két öngyilkos.- Maga miért teszi? - kérdi az egyik.- A feleségem miatt - mondja amaz. - Mert elhagyott. És maga?- Én is az asszony miatt - mondja emez. —Az enyém visz- szajött. A hét vicce Egy festőművész a domboldalon legelésző nyáj mel­lett megszóllítja a pásztort:- Megengedi, hogy megfessem a birkáit?- Nem tudom - vakarja a fejét a pásztor. - Hogy fogom tudni aztán eladni őket? (Gossányi Péter rajza) Kezdő szobafestő (Kesztyűs Ferenc rajza) SERTODOS A hároméves Micike össze­kapkodja a holmiját: a maciját és a mesekönyvét, s duzzogva megindul a kapu felé. A kapuban találkozik az éppen hazaérkező apukájával, aki megkérdi tőle:- Hát te hová indultál kislá­nyom?- Anyu mindig veszekszik ve­lem - mondja szepegve a kislány -, ezért úgy döntöttem, hogy visszamegyek a gólyához... VERSEGHY ERZSÉBET: Ml LENNE, HA... Hogyha a sóhaj haj lenne, kopasz ember nem létezne, Bánffy-hajszeszt ki sem venne, s a borbélyból kevés lenne. Ha a felhő bárány volna, bárányfelhő kolompolna, bégetne, s hol elvonulna, könnyű fehér gyapjú hullna. Hogyha a pap ír pap volna, papírra írna s rajzolna, s kopír lenne az a papír, amelyikre az ír pap ír. Ha a kis lett nagy lett lenne, a neve meglett lett lenne, molett volna, balettozna, s csak omlettet falatozna. Hogyha a tócsa tó lenne, s nem hattyúk úsznának benne, hanem hat tyúk kodácsolna, akkor hat tyúk tava volna. Hogyha a sír boltot nyitna, nem sokáig lenne nyitva, nem vásárolnának nála, felkopna a boltos álla. Ha a legelőn az elő nem hátul lenne, de elöl, mindenki legelőt venne, ugyanis előleg lenne. Ha egyszer eltűnne a dér, helyébe jönne a tündér, és szólna a szép bajadér: A lidércnek nem baj a dér... Ha pedig a bor só volna, egy részeg se tántorogna, minden kocsmát bezárnának, s megnyitnák a sóbányákat. PATKÓ Egy kíváncsi riporter köz­vetlenül a mérkőzés előtt megkérdezi a boxbajnokot:- Hisz ön abban, hogy a patkó szerencsét hoz?- Egészen biztosan, fő­ként, ha a bokszkesztyűbe dugnám! SZÁGULDÓ IFJÚSÁG- Elnök úr, kérem tisztelettel, nem lehetne valahogy megbulizni, hogy mi a legelején érettségizzünk? Ugyanis tíz órára már a házasságkötő teremben kell lennünk. Mikus Sándor karikatúrája ■féur (Vladimír Pavlík rajza) INDOK Egy válóperes ügyvédet fel­keres egy asszony:- El akarok válni. Meg is kell indokolni?-Természetesen - feleli az ügyvéd. - Mi késztette erre az elhatározásra?- ötévi házasságunk alatt- beszéli az asszony - a férjem háromszor méltatott arra, hogy szóljon hozzám!- Nos, ez elegendő ok - bó­lintott az ügyvéd. - Gyerekük van?- Igen - bólint az asszony.- Három. TÍZ- Ha tíz almád van, ho­gyan osztanád el három barátod között?- Almápürét főznék. PEDAGÓGIA A tizenhét éves Gézuka állandóan pénzért nyaggat- ja az apját.- Édes fiam - mondja neki az édesapja -, vannak fontosabb dolgok is az élet­ben, mint a pénz. ,-Tudom - feleli a gye­rek, - De ha ezeket a fonto­sabb dolgokat táncolni vi­szem, az is pénzbe kerül. Szöveg nélkül (Lubomír Kotrha karikatúrája) ELOVIGYÁZAT Egy vendég beül egy étterem­be, ebédet rendel, majd egykét perces várakozás után a főpincér jelenik meg az asztalánál és leteszi elébe a számlát.- Hogyan? - csodálkozik a ven­dég. - Még az életemben nem találkoztam ilyesmivel! Még ki sem hozzák, amit kértem és már fizes­sem ki?- Igen, uram, - feleli a főpincér, ön ugyanis gombát rendelt. VADASZAT A bíró megkérdi:- Miért lőtte le azt a nyulat, hiszen nem is tagja a vadásztár­saságnak?- Hát miért rágta meg a nyúl a káposztát a kertemben, ami­kor nem is tagja a családomnak? MODERN BÚTOR- Egy széket szeretnék vásá­rolni.- Milyen célra?- Ülni szeretnék rajta.- Olyan modellünk jelenleg nincs. Tessék benézni, talán a jö­vő héten... KI MIT CSINÁL, HA NÁTHÁS? A náthaláz nem gyógyít­hatatlan betegség, csak kellemetlen. Időnként jár- ványszerüen lordul elő. A sokévi megfigyelés sze­rint főleg matek- és egyéb dolgozat idején. Ez a kelle­mesebb változata, valósá­gos istenáldás és rendsze­rint gyorsan elmúlik. Egyébként embere válo­gatja, ki hogy viseli el. Né­met orvosok megfigyelték, hogy lefolyásának vannak bizonyos sajátos nemzeti tünetei is. Ki mit csinál, ha elkapja a náthaláz? Az amerikai marokszám eszi a penicillin és C-vita- min pirulákat, aztán repülő­gépre száll, mert az üzlet, az üzlet. A finn a szaunában ala­posan kiizzadja magát, az­tán útban hazafelé megint megfázik. A francia hősiesen tartja magát, de betegségének tüneteit a legapróbb rész­letekig elmondja minden útjába kerülő ismerősének. A görög nagy előszere­tettel tüsszent a török ar­cába. A svájci vesz két csomag papirzsebkendőt és egy üveg rumot, aztán iszik, amennyi belefér. A svéd baráti összejöve­telt rendez és mindenkit megfedőz. A német pontosan úgy viselkedik, mint az amerikai és a svájci, de közben a munkáját is rendesen el­végzi. Hogy hogyan viselkedik mifelénk az ember, arról nem szól a német orvosok közleménye, nos, hadd pó­toljuk a hiányzó részt. A mi emberünk annyi or­vosságot eszik, mint egy amerikai, fecseg. mint a francia, annyit iszik, mint egy svájci, kiíratja magát az üzemi orvossal betegállo­mányba és aztán annyit dolgozik, mint a munkahe­lyén még soha. PALÁGYI LAJOS ÚJ sző 22 1982. V. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom