Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-28 / 21. szám
ÚJ szú 9 A Szocialista Munka Hőse ni, hogy milyen funkciója van a megmunkálásra hozzá kerülő munkadarabnak, alkatrésznek. Azt mondja, amennyiben ismeri rendeltetését, jobban el tudja végezni a csiszolást.- A jó munka, a terv egyenletes teljesítése számunkra törvény - állítja magabiztosan. - Én azt vallom, hogy nemcsak annyit kell dolgozni, amennyi a kötelesség, hanem valamivel többet is. Higgye el, ehhez nem kell semmilyen beruházás, csak igyekezet és szorgalom. A KÓTÍLMEMEL olajszagú, villanfényben úszó műhelyben vagy húszán dolgoznak, olyan szorgalommal, hogy észre sem veszik az idegen érkezését. Csupán az ajtóval szembeni sarokban dolgozó ember emeli fel a tekintetét. Harminc év alatt, amióta itt dolgozik, megszokta már, hogy gyakran keresik. Ki észrevételét tolmácsolja, ki pedig tanácsért megy hozzá. A. Havel, a Stará Turá-i Chirana gyár galvanizáló részlege csiszoló- és fényező- műhelyének dolgozója olyan ember, aki mindenkor kész segíteni, többletmunkát végezni, ha azt a szükség úgy kívánja. Rajta kívül senki sem csodálkozott azon, hogy sokéves példamutató, társait is tettekre buzdító, kiváló munkájáért, szervezőkészségéért, az újítómozgalomban elért eredményeiért a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki.- Bármilyen furcsán hangzik is, a szabómesterséget tanultam ki - kezdi a beszélgetést, rövid szünetet tartva munkájában. - Szerencsémre, a kisiparos, akinél dolgoztam, nagyon ügyes ember volt. Meg tudta javítani a motorkerékpárt, a gramofont, a villamos gépeket. Mire kézhez kaptam a segédlevelet, megbántam, hogy nem a géplakatos, vagy az autószerelő szakmát választottam. 1951- ben fiatalokat toboroztak az iparba, igy kerültem a Chyrana jogelődjéhez, a finommechanikai gyárba, ahol az első hetektől kezdve a mostani beosztásban dolgoztam. Megszerettem ezt a szakmát, örömem lelem a munkámban. Szívesen emlékezik a gyárban eltöltött első évekre, Ján Lintner mesterre, aki úgy bánt velük, mintha az apjuk lett volna. Jozef Královic, a műszakvezető a szakszervezeti mozgalomba is bevonta az ügyes, értelmes fiatalembert, akit hamarosan műhelybizalmivá választottak. Később az üzemi bizottság tagja lett, mindmáig a bér és döntőbizottság elnöke. Az egyszerű munkáktól fokozatosan eljutottunk a bonyolultakig - folytatja. - Emlékszem, amikor arról volt szó, hogy egyes alkatrészeket műanyaggal helyettesítsünk, jómagam is idegenkedtem az újítástól. Ma is előttem van, hogy Ján Soukup, a fejlesztési műhely dolgozója mennyit érvelt, majd maga ült le a gép mellé. Meggyőzött bennünket. Ettől kezdve a személyes példamutatást tartom a legnagyobb erénynek. Ezt mindennapi munkája során is szem előtt tartja. Amikor egy szokatlan alakú alkatrész kerül megmunkálásra a műhelybe, s nem akad, aki elvállalná, Alojz Havel elvégzi, s nem is akárhogyan. Ha a fejlesztési műhelyben soron kívül szükség van valamilyen alkatrészre, öt keresik meg. Tudják, hogy jó munkát ad ki a keze alól, s ha a délelőtti műszak alatt nem tudja elvégezni, akkor délután is ott marad és sohasem kérdezi meg, hogy mit kap érte. Ezért is választották meg a kollektíva vezetőjévé, amikor versenyre keltek a szocialista minkabrigád címért. Tizenegy tag nemrég kapta meg az ezüstjelvényt, köztük a brigádvezető is.- Egyre többet dolgozunk exportra, mindnyájunknak arra kell törekednie, hogy nemzetközi viszonylatban is versenyképes berendezéseket, készülékeket gyártsunk. Úgy érzem, hogy a megnóve- kedett igényekhez felnőtt a mi műhelyünk is. Az is igaz viszont, ha többet kap a gyár az egészségügyi műszerekért, mi is jobban keresünk. Az első időtől kezdve érdekelte a galvanizáló részleg aprólékos munkája. Szakirodalmat olvasott, szakembereknél érdeklődött. Jóllehet, ma már gazdag tapasztalatokkal renoelkezik, hű maradt ehhez a szokásához. Mindig szereti tudTöbb újítási javaslatát fogadták el. Ezek nem milliós értékűek, de a termelés növelését, a minőség javítását segítik elő. Felettesei, munkatársai tudják, továbbra is számíthatnák kezdeményezésével. Személyes kötelezettségvállalásában arra tett ígéretet, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatait négy év alatt teljesíti. Nem titkolja, reméli, hogy követőkre talál.- Munkásszálláson lakom, hetente kétszer járok haza a családhoz. A munkaszüneti napokon sem tudok meglenni dolog nélkül. A kiskertben foglalatoskodom, vagy a szövetkezetben segítek, ahol a fiam traktoros - vallja magáról. Elnézem kérges, olajos tenyerét, napbarnított arcát, fakó munkaruháját. Túl van már az ötvenen, mozdulatai mégis fiatalosak. Minden szót jól meggondol, mielőtt kimondja. Harmincéves munkájával bizonyítja, hogy mestere a szakmának, hogy a gyárért, a kollektíváért mindent megtesz. Számára mindig első a kötelesség. Ezért is kapta meg a Kiváló munkáért kitüntetés mellé A Szocialista Munka Hőse címet, amiről ö ezt mondja:- Igaz, hogy a magas kitüntetést én vettem át, de úgy érzem, hogy ehhez a gyár egész kollektívája segített hozzá. Jó munkatársak nélkül nem érvényesülhet az ember. Szünetet tart, majd így folytatja:- Évek óta tervezem, hogy ha majd nyugdíjba megyek, gyógynövényeket termelek, és méhekkel foglalkozom. Egyelőre ez még tárgytalan, a kitüntetés átvételekor döbbentem rá, hogy sokkal vagyok adósa az üzemnek, a társadalomnak, a fiatal nemzedéknek. Ezért, amíg egészségem engedi és szükség lesz a munkámra, itt maradok a műhelyben. NÉMETH JÁNOS A pénz, illetve az állam pénzgazdálkodása, bármennyire kezdetleges volt is, már a legrégibb időktől fogva különleges büntetőjogi védelemben részesült. Az ókori Egyiptomban a pénzhamisítót mindkét kezének levágásával büntették, néhány ezer évvel később Angliában a bankjegyhamisítót felakasztották. Werbőczi Tripartituma pedig a 16. században a pénzhamisítást a legsúlyosabb bűncselekmény - a hűtlenség - esetei közé sorolta, amelyet fej- és jószágvesztéssel büntettek. 1929-ben több mint harminc ország képviselője egyeztette eljárásukat a pénzhamisítás elleni harcukban. A nemzetközi egyezmény megkötésének előzményei közé tartozott a Horthy-rendszer hírhedt frankhamisítási botránya is, amelybe a politikai és gazdasági élet számos vezető személyisége belekeveredett. A szerződés (amelyet Csehszlovákia is ratifikált) egyik legjelentősebb eredménye, hogy a résztvevő államok nem csupán a saját, de az idegen országok pénznemeinek hamisítását is büntetik. A jog és a társadalom fejlődése során számos bűncselekmény megszűnt bűncselekménynek lenni (pl. a vallás szabályainak megsértése), de bármennyire változott is a bűncselekménynek tartott magatartások köre, a pénz- rendszert és az állam adójogi követeléseit az uralkodó osztály érdekei mindig a büntetőjog figyelmének előterébe helyezték. A huszadik század elején például, nem sokkal azután, hogy a gazdasági és pénzügyi válságok eredményeként kialakult a külfölddel kapcsolatos pénzügyi forgalom állami ellenőrzése és szabályozása, megfogalmazódik a devizagazdálkodást sértő bűncselekmény fogalma is. A BŰNÖS IS LEHET KÁROSULT A Büntetötörvénykönyv a pénzügyi gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeket ha nem is sorolja a- legsúlyosabb - az államellenes - bűncselekmények körébe, mégis aránylag előkelő helyet biztosít nekik a népgazdaság elleni bűncselekmények között. Pénzügyi gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény a csehszlovák büntetőjogban a pénzhamisítás, a hamis vagy utánzott pénz forgalomba hozása, a pénzhamisításra szolgáló eszközök elkészítése és birtoklása, a bélyeghamisítás, az adócsalás, a belső pénzforgalom veszélyeztetése és a devizagazdálkodást sértő bűncselekmény. Annak ellenére, hogy az említett bűncselekmények körülbelül egy százalékát teszik ki az ismertté vált bűncselekményeknek, nem lehet lebecsülni társadalmi veszélyességüket. Az általuk okozott kár összege egy-egy esetben eléri a hatvanezer koronát is. örvendetes jelenségként értékelhető, hogy már évek óta nem fordult elő csehszlovák korona hamisítása. A másik oldalon viszont egyre gyakoribb a szándékos pénzrongálás. Előfordult például, hogy egy házastársi veszekedés során a férj tépett szét egy ötszázkoronást, egy másik esetben pedig egyik vendéglátóipari üzemben választotta ezt a lehetőséget egy ittas - és nyilván elégedetlen - vendég, fizetés helyett. Aránylag gyakrabban kerülnek bíróság elé az adócsalás és a devizagazdálkodást sértő bűncselekmények elkövetői. A tetteseket segíti és bűncselekményeik felderítését nagy mértékben nehezíti meg az, hogy társadalmunk egyes rétegei - mondhatnánk - ,,bocsánatos bűnnek“ tartják ezeket a bűncselekményeket, elkövetőiket pedig inkább ügyeskedőknek, mint bűnözőknek. Közismert, hogy az érvényben lévő deviza-jogszabályok szerint a devizaértékek (külföldi fizetőeszközök, az engedélyezett mennyiség feletti arany, külföldi pénznemre szóló követelés vagy értékpapír) tulajdonosa köteles azokat 15 napon belül bejelenteni és vételre felajánlani a Csehszlovák Nemzeti Banknak. A devizajog szabályai más szempontokból is korlátozzák az állampolgárok jogait és ez bizonyos ellenérzést vált ki egyesekben (ezeknek a jogszabályoknak megsértése képezi a devizabűncselekmény tényállását, ha ezzel négyezer koronát meghaladó kárt okoz valaki). Sokan nem értik meg, miért kell a banknak felajánlani a kapott devizát, miért nem vásárolhatnak a külföldiektől esetleg az ismerősöktől dollárt vagy más külföldi fizetőeszközt. Tény az, hogy a Büntetötörvénykönyv említett paragrafusai elsősorban a társadalom érdekeit részesítik védelemben, de ugyanakkor védik állampolgárainkat a pénzhamisítóktól és a hamis bankjegyek forgalomba hozóitól is. Megtörtént, hogy két - turistaként hazánk területén tartózkodó - jugoszláv állampolgár legalább hetven darab hamis százdollárost adott el a devizajog szabályait megsértő károsultaknak (de mondhatnámk - a devizabüncselek- mény elkövetőinek). A devizabüncselekmény aránylag gyakori elkövetési formái közé tartozik a vételre felajánlás elmulasztása és az idegen állampolgároktól csehszlovák koronáért történő vásárlás. Külföldön gyorsan terjed a hír, hogy mit „érdemes“ átcsempészni a csehszlovák határátkelőhelyeken. A bécsi Mexicoplatzon a jugoszláv alkalmi munkavállalók „kupaktanácsa" is tud tippeket adni tagjaiknak, mit hozzanak be Csehszlovákiába (természetesen illegálisan) és hogy mit lehet itt olcsóbban venni, mint másutt. Az utóbbi évek nagy slágere volt a zsebszámológép és a kvarcóra. Tavaly 15 személyt ítéltek el az ilyen „keresett árucikk“ felvásárlásáért (a devizagazdálkodásunknak okozott kár négyezer és harminckilencezer devizakorona között mozgott). Társadalmunk pénzügyi érdekeit sértette meg az a hét elkövető is - csehszlovák állampolgár akik engedély nélkül akartak betétkönyvet vagy pénzt kicsempészni az ország határain túlra. Egy esetben pedig a vádlottat azért ítélték el, mert ausztria örökségét (huszonkét és félezer schillinget) nem akarta áthozni Csehszlovákiába. AZ ORSZÁGOT KÁROSÍTJÁK MEG A közvélemény aránylag enyhén ítéli meg az adócsalás bűncselekményének elkövetőit (az adófizetés egyébként sem tartozik a legnépszerűbb állampolgári kötelességek közé). Ezt a bűncselekményt is már nagyon régóta ismeri a büntetőjog. Még nem is olyan régen az adófizetés megtagadása vagy az adószedők kijátszása az elnyomással szembeni ellenállás egyik megnyilvánulása volt. Ma viszont az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetésének okai között szerepet játszik a társadalmi tudat viszonylagos elmaradása és az elkövetők erkölcsi elítélésének hiánya is. Ezt tükrözi például egy nemrégiben a szerkesztőségünkbe érkezett levél. írója (kilencgyermekes családanya) elmondta benne, hogy férje jövedelme kétezerötszáz korona, s hogy náluk lakik édesanyja is, aki több mint ezer korona nyugdíjat kap. Levelét azzal a kérdéssel zárja, hogy kaphat-e a férje adókedvezményt azon a címen, hogy hozzájáruljon édesanyja eltartásához. Figyelembe véve a férj és az édesanyja jövedelmét, az volt az érzésünk, hogy inkább az édesanyja segíti gyermekét (és unokáit), mint azok ót. Ehhez már csak annyit fűznénk hozzá, hogy az igazságügyi statisztika adatai szerint, az adócsalás bűncselekményét leggyakrabban úgy követik el, hogy a tettes jogtalanul élvez adókedvezményt szülei eltartása, vagy pénzbeni segítsége címen. A bűnözés elleni harc tehát ezen a területen sem csak a bűnüldöző hatóságok feladata, sót a lakosság jogi tudatának fejlesztése éppen itt járulhatna hozzá talán a leghatékonyabban a bűnözés csökkentéséhez. FEKETE MARIAN 1982. V. 28. Alojz Havel (középen) munkatársaival (ÖSTK-felvétel) TTlDBEGTr
