Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-28 / 21. szám
A HNOKRAIKU! [INMIZMUI / ÚJSZÚ 3 1982. V. 28. A kommunista párt erejét és akcióképességét szüntelenül fokoznunk kell. Ebből a szempontból meghatározó jelentősége van a demokratikus centralizmus alapelve következetes érvényre juttatásának, megtartásának és valamennyi kommunista öntudatos, fegyelmezett magatartásának. Azért hangsúlyozzuk a demokratikus centralizmus, a párton belüli demokrácia és az öntudatos fegyelem jelentőségét, mert az igények egyre fokozódnak, a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatokat teljesítenünk kell, ez alapkövetelmény. A kongresszuson kitűzött célok megvalósítása szempontjából elkerülhetetlen az egységes központi irányítás, az összehangolt, egységes eljárások, a párthatározatok kötelező teljesítése, minden kommunista alkotó kezdeményezése. Központ nélkül nincs szervezet A CSKP szervezeti felépítésének és tevékenységének legfontosabb alapelve a demokratikus centralizmus. A munkás- mozgalom megerősödésével együtt jött létre, mert a mozgalom mind a saját, mind a szövetségesek erejét egyetlen célra - a kizsákmányoló rendszer megdöntésére, s az új, szocialista és kommunista társadalom felépítésére - irányította. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban ez a marxista-leninista pártok felépítésének, életének és tevékenységének általánosan elfogadott alapelve. Objektív jellegét tudományosan is megindokolták a társadalom fejlődésének feltételei. Ha helyesen érvényesítjük, biztosítja a magas fokú szervezettséget, az egységet és a fegyelmet, a demokratikus véleménycserét, a jogok és kötelességek érvényre jutását és főleg a párt akcióegységét. A kommunista párt tevékenysége egységes központi irányításának legfontosabb előfeltétele a demokratikus centralizmus céltudatos érvényesítése volt és maradt. A centralizmus kérdésével kapcsolatban is hangoztattak helytelen nézeteket, szembeállítva azt a párton belüli demokrácia elvével és az öntudatos fegyelemmel Pedig a fogalmak közt nincs feloldhatatlan ellentét A kommunisták álláspontja az efféle nézetekkel kapcsolatban egyértelmű és világos: egy szilárd szervezet elképzelhetetlen központ nélkül, mert a központ fogja össze és hozza mozgásba a szervezet egyes részeit. Központ nélkül egyetlen szervezet zavarmentes működése sem valósítható meg. Egy szilárd központ és vezetőség nélkül nem biztosítható a párt egysége. Ha azt akarjuk, hogy a párt tevékenysége sikeres legyen, a központosítás elkerülhetetlen. A demokratikus centralizmus azt jelenti, hogy a Csehszlovák Kommunista Pártot mint központosított, egységes harci szervezetet építjük fel, s úgy is dolgozik. A centralizmus nem csak egy közös program, amelyben a párt meghatározza a kommunisták harci céljait. Ez nemcsak egységes alapszabályzat, amely minden pártszervre, szervezetre és kommunistára egyformán kötelező, hanem egységes irányítás is; minden szervet és szervezetet, ezek valamennyi tevékenységét a Központi Bizottság irányítja. A CSKP- nak egyetlen felelős legfelsőbb szerve van, a CSKP kongresszusa, s két kongresszus közt a Központi Bizottság. Határozataik, amelyek az egész párt akaratát fejezik ki, kötelezőek minden szervezet, szerv és valamennyi párttag számára. E határozatok irányítják munkánkat, s következetes teljesítésük legfontosabb feladatunk. A CSKP alapszabályzata rögzíti, hogy a demokratikus centralizmus megköveteli és feladatul tűzi ki minden pártszervezet elé az üzemi és helyi szervezet konkrét feltételei közt a pártpolitika és az irányító pártszervek határozatainak aktiv és alkotó szellemben történő megvalósítását. A demokratikus centralizmus egyesíti a párt egységes tevékenységét, szilárd szervezeti felépítését és a szigorú pártfegyelmet a legszélesebb körű párton belüli demokráciával és a kommunisták kezdeményezésével. A szervezeti felépítés demokratikus centralizmusa azt jelenti, hogy. a/ minden vezető pártszervet alulról fölfelé választanak; b/ a pártszervezetek rendszeresen beszámolnak és jelentést tesznek tevékenységükről az őket megváI lasztó pártszervezetnek és a felsőbb szerveknek; c/ a kisebbség és az egyén fegyelmezetten aláveti magát a többség határozatának; d/ a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervek számára; e/ a pártszervek és szervezetek jogerős határozatokat hozhatnak, ha a tagságnak vagy a küldötteknek legalább a fele jelen van. Természetesen, a párton belül a pártépítés és -irányítás központi jellege, a szigorú pártfegyelem és egység elve elválaszthatlanul összekapcsolódik a párton belüli demokrácia érvényesülésével. összefügg a pártszervek és szervezetek kezdeményezésével és alkotó tevékenységével, a kommunisták aktív részvételével a párt politikájának kialakításában, megvalósításában és a pártpolitika megvalósításának ellenőrzésében, A kommunista párt nem létezhet a nélkül, hogy a legfontosabb kérdésekben közvetlenül, vagy közvetve a küldöttek, illetve a demokratikusan választott pártbi- zottsági tagok közvetítésével ne dönthessen a párt minden tagja. A pártban szervezett tömeg hatalma A párton belüli demokrácia, ha röviden akarjuk jellemezni, lényegében a pártban szervezett tömegek hatalma a párton belül, s az a jog, hogy minden kommunista részt vesz a párt ügyeinek irányításában. A párton belüli demokrácia abban jut kifejezésre, hogy a párt minden tagja számára lehetővé teszi a párt céljainak kidolgozásában és elbírálásában teljesítése ellenőrzésében és főleg gyakorlati megvalósításában való részvételt. A párttagsági gyűlés a pártmunka egyik legfontosabb formája, itt nyilvánul meg és bontakozik ki a párton belüli demokrácia. A párttagsági gyűlésen a jelenlevők többségének akarata jut érvényre, minden párthatározatot törvényerőre emel, amely az egész szervezet és valamennyi kommunista számára kötelező. A demokrácia megnyilvánulásának jelentős formája például, hogy lentről fölfelé minden szerv választható, a jelentéstételre, a vitára és a szabad véleménycserére való jog, a kollektív tanácskozás és határozathozatal joga, a bírálat és az önbírálat, s az a jog, hogy tisztségükből visszahívhatók azok, akik nem teljesítik kötelességüket. A demokrácia megnyilvánulásának jelentős formája, az is, hogy a tagok és tagjelöltek jogait a pártalapszabályzat rögzíti. Minden kommunistának mindig és mindenütt törődnie kell azzal, hogy ne legyen korlátozható a párton belüli demokrácia, különösen ne a demokratikus munkaformák és munkamódszerek, mert ilyen esetben gyöngül a párttagok tömegeinek alkotó kezdeményezése, energiája és aktivitása. A fegyelem, mint a személyes felelősség megnyilvánulása A párton felüli demokráciának is vannak határai. Bizonyos határok megtartása összefügg a pártfegyelemmel, erre feltétlenül szükség van, ha a demokrácia be akarja tölteni küldetését, ha nemcsak a szavak, hanem a tettek demokráciája akar lenni. A CSKP soraiban nem akármilyen fegyelemről van szó. A pártfegyelem nem gépies, se nem kikényszerített, hanem öntudatos fegyelem. Olyan fegyelem ez, amelyben kifejezésre jut a kommunista személyes felelőssége, a párt ügyéért, politikája megvalósításáért. Tehát az öntudat foka a pártfegyelem meghatározó tényezője. A kommunisták odaadása, önfeláldozása és fegyelmezettsége nem csak abban nyilvánul meg, hogy általában egyetértenek a párt programjával, a CSKP XVI. kongresszuson kitűzött politikai irányvonalával, de elsősorban e vonal, a pártszervek és szervezetek határozatainak és irányelveinek teljesítésében. Alapelvek a mindennapok gyakorlatában Ma már majdnem valamennyi tisztség- viselő és párttag helyesen értelmezi a demokratikus centralizmus lényegét és jelentőségét. Persze ez az alapelv a viszonyok és megnyilvánulások széles skáláját foglalja magában. A gyakorlatban tehát elég problematikus az alapelvek alkalmazása, ha a pártszervek és szervezetek munkájában úgy akarjuk alkalmazni, hogy ne sértsük meg a demokratikus centralizmus elvét, s ne kerülhessen sor deformálódására. Ezt az alapelvet leggyakrabban azzal sértik meg, hogy helytelenül viszonyulnak a felsőbb pártszervek és a kormány, valamint a saját határozataik teljesítéséhez, ez okozza, hogy sok területen nem tudjuk felszámolni a hibákat, nem törekszenek a munka minőségének javítására és hatékonyságának fokozására, s nem teljesítik a népgazdasági terv rájuk háruló feladatait. A pártszervek es szervezetek nem tűrhetik, hogy a helyes határozatokat ne teljesítsék. Ez azt jelentené, hogy megkárosítjuk a társadalmat, csökkentjük a határozatokat elfogadó szervek és szervezetek tekintélyét, s ez a gyakorlatban megalkuváshoz vezet. Itt hangsúlyozni kell, hogy az opportunizmus a gyakorlatban, a forradalmi párt egyik alattomos ellensége és bizonyos körülmények közt a táradalmi haladás fékezője lehet. Ez az a bizonyos bölcső, amely a kétarcú embereket neveli - minden megnyilvánulásuk és minden szavuk forradalmi, de reménytelen opportunisták, ha arról van szó, hogy a párthatározatokat a gyakorlatban meg is kell valósítani. Az opportunisták a gyakorlatban - mint köztudott - szükségesnek tartják áz eredménytelenség, a hibák, a visszás jelenségek „megmagyarázását" vagy „igazolását“, csakis „objektív", soha nem szubjektív okok után kutatnak, s végeredményben arra törekszenek, hogy a hibákat másra hárítsák. Ezek veszélyes jelenségek, s mindenütt szívósan kell küzdeni ellenük, mert fékezik társadalmunk életszínvonalának megtartását és emelését, s fékező tényezőként hatnak. A párttagok számos helyen nem eléggé igényesek a pártbizottságokkal szemben, ha nem számolnak be tevékenységükről, s nem jut érvényre a demokratikus centralizmus alapelve. Tapasztalataink szerint néhány pártbizottság tagság elé terjesztett jelentése nagyon formális, általános, semmit nem old meg. A pártbizottságok jelentései nem minden esetben tájékoztatnak arról, hogy milyen feladatokat oldott meg a pártbizottság, hogy biztosította be a felsőbb szervek és a tagsági gyűlés határozatainak teljesítését, a pártgyüléseken felvetett kérdések megoldásánál milyen mértékben vette figyelembe a kommunisták véleményét. A tagsági gyűlések, jellege sok esetben még mindig csak informatív, s nem töltik be a legfelsőbb szerv küldetését. A beszámolókat és a határozatokat nem mindenütt készítik közösen. Ez hatással van a pártmunka hatékonyságára. Előfordul, hogy a határozatok jelentős része általános, nem címre szóló, tehát nem is ellenőrizhető. Sajnos, vannak még párt- szervezetek, amelyek - bár hatáskörükön belül igényes feladatok várnak megoldásra, vannak problémáik a gazdasági, társadalmi, illetve ideológiai munka területén, sőt előforduljak hiányosságok is - nem fogadnak ek egyetlen megoldáshoz vezető határozatot sem. Ilyen esetekben a felsőbb szerveknek kell közbelépni, hogy ne kerülhessen sor a demokratikus centralizmus és a pártfegyelem megsértésére. Vannak hibák a határozatok és a feladatok teljesítésében, a tárgyalásokon és a határozatok meghozatalánál, továbbá a személyi felelősség és a kollektív hozzállás megítélése körül. Az egyértelműségnek gyakran nyoma sincs, ha a szavazattöbbséggel elfogadott határozatokat teljesíteni kell. Ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy a szavak nem fedik a tetteket, a fegyelmezetlenség és megalkuvás gyakorlati megnyilvánulásainak is tanúi lehetünk. Most, amikor a feladatok egyre bonyolultabbak és igényesebbek lesznek, a pártfegyelem vonatkozásában nem tehetünk engedményeket, s különösen a vezető káderekkel szemben vagyunk igényesek. xxx Ha érvényesül a párton belüli demokrácia, a demokratikus centralizmus elve és a fegyelem, a CSKP széles körű lehetőségeket teremt a kötelességek teljesítéséhez, a tagság jogainak gyakorlásához, a kezdeményezés, az aktivitás, az alkotókészség, a bírálat és önbírálat kibontakozásához, a pártszervek ülésein és a tagsági gyűléseken pedig a véleménycseréhez. Természetesen nehéz kezdeményezésről és alkotó aktivitásról beszélni ott, ahol egyesek most is csak vitatkozni akarnak az elfogadott határozatokról, kritizálni és megkérdőjelezni, sajnálkozni és siránkozni fölöttük, ahelyett, hogy az adott körülmények közt gondoskodnának lebontásukról, megmagyaráznák azoknak, akiknek e határozatokat teljesíteniük kell, megszerveznék és megnyernék az embereket, s jó példával szolgálnának nekik. A pártszerveknek és szervezeteknek harcolniuk kell az efféle magatartás és megnyilvánulások ellen, minden szinten igényesebbnek kell lenni a kommunistákkal és a vezető dolgozókkal szemben, megkövetelni tőlük a felelősségtudatot, a fegyelmezett és öntudatos magatartást a pártmunkában és a szocializmus építésének minden szakaszán. Minden kommunistának meg kell értenie, hogy bármily eltérés a demokratikus centralizmus elvének érvényre juttatásától a pártszervek és -szervezetek s a párt sorainak szervezeti labilitásához vezet, megzavarja a pártszervek és -szervezetek tagjainak jó kapcsolatát, s gyengítik a párt vezető szerepét a társadalomban. JÁN MACHYNAK A Hlohoveci Drótgyár az idén mintegy 280 millió korona értékben szállít árut külföldre, ami a múlt évhez képest 24 százalékos növekedést jelent. Legnagyobb megrendelői közé tartozik Magyar- ország, Lengyelország, Bulgária és az NSZK. A képen: Ernest Polácik a horganyozó gépsornál (Vlastimír Andor -ŐSTK - felvétele)
