Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-28 / 21. szám

A HNOKRAIKU! [INMIZMUI / ÚJSZÚ 3 1982. V. 28. A kommunista párt erejét és akcióké­pességét szüntelenül fokoznunk kell. Eb­ből a szempontból meghatározó jelentő­sége van a demokratikus centralizmus alapelve következetes érvényre juttatá­sának, megtartásának és valamennyi kommunista öntudatos, fegyelmezett ma­gatartásának. Azért hangsúlyozzuk a de­mokratikus centralizmus, a párton belüli demokrácia és az öntudatos fegyelem jelentőségét, mert az igények egyre foko­zódnak, a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatokat teljesítenünk kell, ez alapkövetelmény. A kongresszu­son kitűzött célok megvalósítása szem­pontjából elkerülhetetlen az egységes központi irányítás, az összehangolt, egy­séges eljárások, a párthatározatok köte­lező teljesítése, minden kommunista al­kotó kezdeményezése. Központ nélkül nincs szervezet A CSKP szervezeti felépítésének és tevékenységének legfontosabb alapelve a demokratikus centralizmus. A munkás- mozgalom megerősödésével együtt jött létre, mert a mozgalom mind a saját, mind a szövetségesek erejét egyetlen célra - a kizsákmányoló rendszer meg­döntésére, s az új, szocialista és kommu­nista társadalom felépítésére - irányítot­ta. A nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalomban ez a marxista-leninista pártok felépítésének, életének és tevé­kenységének általánosan elfogadott alapelve. Objektív jellegét tudományosan is megindokolták a társadalom fejlődésé­nek feltételei. Ha helyesen érvényesítjük, biztosítja a magas fokú szervezettséget, az egységet és a fegyelmet, a demokrati­kus véleménycserét, a jogok és köteles­ségek érvényre jutását és főleg a párt akcióegységét. A kommunista párt tevékenysége egy­séges központi irányításának legfonto­sabb előfeltétele a demokratikus centra­lizmus céltudatos érvényesítése volt és maradt. A centralizmus kérdésével kap­csolatban is hangoztattak helytelen né­zeteket, szembeállítva azt a párton belüli demokrácia elvével és az öntudatos fe­gyelemmel Pedig a fogalmak közt nincs feloldhatatlan ellentét A kommunisták álláspontja az efféle nézetekkel kapcso­latban egyértelmű és világos: egy szilárd szervezet elképzelhetetlen központ nél­kül, mert a központ fogja össze és hozza mozgásba a szervezet egyes részeit. Központ nélkül egyetlen szervezet zavar­mentes működése sem valósítható meg. Egy szilárd központ és vezetőség nélkül nem biztosítható a párt egysége. Ha azt akarjuk, hogy a párt tevékenysége sike­res legyen, a központosítás elkerülhe­tetlen. A demokratikus centralizmus azt jelen­ti, hogy a Csehszlovák Kommunista Pár­tot mint központosított, egységes harci szervezetet építjük fel, s úgy is dolgozik. A centralizmus nem csak egy közös program, amelyben a párt meghatározza a kommunisták harci céljait. Ez nemcsak egységes alapszabályzat, amely minden pártszervre, szervezetre és kommunistá­ra egyformán kötelező, hanem egységes irányítás is; minden szervet és szerveze­tet, ezek valamennyi tevékenységét a Központi Bizottság irányítja. A CSKP- nak egyetlen felelős legfelsőbb szerve van, a CSKP kongresszusa, s két kong­resszus közt a Központi Bizottság. Hatá­rozataik, amelyek az egész párt akaratát fejezik ki, kötelezőek minden szervezet, szerv és valamennyi párttag számára. E határozatok irányítják munkánkat, s kö­vetkezetes teljesítésük legfontosabb fela­datunk. A CSKP alapszabályzata rögzíti, hogy a demokratikus centralizmus megköveteli és feladatul tűzi ki minden pártszervezet elé az üzemi és helyi szervezet konkrét feltételei közt a pártpolitika és az irányító pártszervek határozatainak aktiv és alko­tó szellemben történő megvalósítását. A demokratikus centralizmus egyesíti a párt egységes tevékenységét, szilárd szervezeti felépítését és a szigorú pártfe­gyelmet a legszélesebb körű párton belüli demokráciával és a kommunisták kezde­ményezésével. A szervezeti felépítés de­mokratikus centralizmusa azt jelenti, hogy. a/ minden vezető pártszervet alulról fölfelé választanak; b/ a pártszervezetek rendszeresen beszámolnak és jelentést tesznek tevékenységükről az őket megvá­I lasztó pártszervezetnek és a fel­sőbb szerveknek; c/ a kisebbség és az egyén fegyelme­zetten aláveti magát a többség ha­tározatának; d/ a felsőbb szervek határozatai fel­tétlenül kötelezőek az alsóbb szer­vek számára; e/ a pártszervek és szervezetek jog­erős határozatokat hozhatnak, ha a tagságnak vagy a küldötteknek legalább a fele jelen van. Természetesen, a párton belül a párt­építés és -irányítás központi jellege, a szigorú pártfegyelem és egység elve elválaszthatlanul összekapcsolódik a párton belüli demokrácia érvényesülé­sével. összefügg a pártszervek és szer­vezetek kezdeményezésével és alkotó tevékenységével, a kommunisták aktív részvételével a párt politikájának kialakí­tásában, megvalósításában és a pártpoli­tika megvalósításának ellenőrzésében, A kommunista párt nem létezhet a nélkül, hogy a legfontosabb kérdésekben köz­vetlenül, vagy közvetve a küldöttek, illet­ve a demokratikusan választott pártbi- zottsági tagok közvetítésével ne dönthes­sen a párt minden tagja. A pártban szervezett tömeg hatalma A párton belüli demokrácia, ha röviden akarjuk jellemezni, lényegében a pártban szervezett tömegek hatalma a párton belül, s az a jog, hogy minden kommunis­ta részt vesz a párt ügyeinek irányításá­ban. A párton belüli demokrácia abban jut kifejezésre, hogy a párt minden tagja számára lehetővé teszi a párt céljainak kidolgozásában és elbírálásában teljesí­tése ellenőrzésében és főleg gyakorlati megvalósításában való részvételt. A párttagsági gyűlés a pártmunka egyik legfontosabb formája, itt nyilvánul meg és bontakozik ki a párton belüli demokrácia. A párttagsági gyűlésen a je­lenlevők többségének akarata jut érvény­re, minden párthatározatot törvényerőre emel, amely az egész szervezet és vala­mennyi kommunista számára kötelező. A demokrácia megnyilvánulásának jelen­tős formája például, hogy lentről fölfelé minden szerv választható, a jelentéstétel­re, a vitára és a szabad véleménycserére való jog, a kollektív tanácskozás és hatá­rozathozatal joga, a bírálat és az önbírá­lat, s az a jog, hogy tisztségükből vissza­hívhatók azok, akik nem teljesítik köteles­ségüket. A demokrácia megnyilvánulásá­nak jelentős formája, az is, hogy a tagok és tagjelöltek jogait a pártalapszabályzat rögzíti. Minden kommunistának mindig és mindenütt törődnie kell azzal, hogy ne legyen korlátozható a párton belüli de­mokrácia, különösen ne a demokratikus munkaformák és munkamódszerek, mert ilyen esetben gyöngül a párttagok töme­geinek alkotó kezdeményezése, energiá­ja és aktivitása. A fegyelem, mint a személyes felelősség megnyilvánulása A párton felüli demokráciának is van­nak határai. Bizonyos határok megtar­tása összefügg a pártfegyelemmel, erre feltétlenül szükség van, ha a demokrácia be akarja tölteni küldetését, ha nemcsak a szavak, hanem a tettek demokráciája akar lenni. A CSKP soraiban nem akár­milyen fegyelemről van szó. A pártfegye­lem nem gépies, se nem kikényszerített, hanem öntudatos fegyelem. Olyan fegye­lem ez, amelyben kifejezésre jut a kom­munista személyes felelőssége, a párt ügyéért, politikája megvalósításáért. Te­hát az öntudat foka a pártfegyelem meg­határozó tényezője. A kommunisták oda­adása, önfeláldozása és fegyelmezettsé­ge nem csak abban nyilvánul meg, hogy általában egyetértenek a párt programjá­val, a CSKP XVI. kongresszuson kitűzött politikai irányvonalával, de elsősorban e vonal, a pártszervek és szervezetek határozatainak és irányelveinek teljesíté­sében. Alapelvek a mindennapok gyakorlatában Ma már majdnem valamennyi tisztség- viselő és párttag helyesen értelmezi a demokratikus centralizmus lényegét és jelentőségét. Persze ez az alapelv a vi­szonyok és megnyilvánulások széles skáláját foglalja magában. A gyakorlat­ban tehát elég problematikus az alapel­vek alkalmazása, ha a pártszervek és szervezetek munkájában úgy akarjuk al­kalmazni, hogy ne sértsük meg a demok­ratikus centralizmus elvét, s ne kerülhes­sen sor deformálódására. Ezt az alapelvet leggyakrabban azzal sértik meg, hogy helytelenül viszonyul­nak a felsőbb pártszervek és a kormány, valamint a saját határozataik teljesítésé­hez, ez okozza, hogy sok területen nem tudjuk felszámolni a hibákat, nem törek­szenek a munka minőségének javítására és hatékonyságának fokozására, s nem teljesítik a népgazdasági terv rájuk háruló feladatait. A pártszervek es szervezetek nem tűrhetik, hogy a helyes határozatokat ne teljesítsék. Ez azt jelentené, hogy meg­károsítjuk a társadalmat, csökkentjük a határozatokat elfogadó szervek és szervezetek tekintélyét, s ez a gyakorlat­ban megalkuváshoz vezet. Itt hangsú­lyozni kell, hogy az opportunizmus a gya­korlatban, a forradalmi párt egyik alatto­mos ellensége és bizonyos körülmények közt a táradalmi haladás fékezője lehet. Ez az a bizonyos bölcső, amely a kétarcú embereket neveli - minden megnyilvánu­lásuk és minden szavuk forradalmi, de reménytelen opportunisták, ha arról van szó, hogy a párthatározatokat a gyakor­latban meg is kell valósítani. Az opportunisták a gyakorlatban - mint köztudott - szükségesnek tartják áz eredménytelenség, a hibák, a visszás jelenségek „megmagyarázását" vagy „igazolását“, csakis „objektív", soha nem szubjektív okok után kutatnak, s vég­eredményben arra törekszenek, hogy a hibákat másra hárítsák. Ezek veszélyes jelenségek, s mindenütt szívósan kell küzdeni ellenük, mert fékezik társadal­munk életszínvonalának megtartását és emelését, s fékező tényezőként hatnak. A párttagok számos helyen nem elég­gé igényesek a pártbizottságokkal szem­ben, ha nem számolnak be tevékenysé­gükről, s nem jut érvényre a demokrati­kus centralizmus alapelve. Tapasztalata­ink szerint néhány pártbizottság tagság elé terjesztett jelentése nagyon formális, általános, semmit nem old meg. A pártbi­zottságok jelentései nem minden eset­ben tájékoztatnak arról, hogy milyen fel­adatokat oldott meg a pártbizottság, hogy biztosította be a felsőbb szervek és a tag­sági gyűlés határozatainak teljesítését, a pártgyüléseken felvetett kérdések meg­oldásánál milyen mértékben vette figye­lembe a kommunisták véleményét. A tag­sági gyűlések, jellege sok esetben még mindig csak informatív, s nem töltik be a legfelsőbb szerv küldetését. A beszá­molókat és a határozatokat nem minde­nütt készítik közösen. Ez hatással van a pártmunka hatékonyságára. Előfordul, hogy a határozatok jelentős része általá­nos, nem címre szóló, tehát nem is ellenőrizhető. Sajnos, vannak még párt- szervezetek, amelyek - bár hatáskörü­kön belül igényes feladatok várnak meg­oldásra, vannak problémáik a gazdasági, társadalmi, illetve ideológiai munka terü­letén, sőt előforduljak hiányosságok is - nem fogadnak ek egyetlen megoldás­hoz vezető határozatot sem. Ilyen ese­tekben a felsőbb szerveknek kell közbe­lépni, hogy ne kerülhessen sor a demok­ratikus centralizmus és a pártfegyelem megsértésére. Vannak hibák a határoza­tok és a feladatok teljesítésében, a tár­gyalásokon és a határozatok meghozata­lánál, továbbá a személyi felelősség és a kollektív hozzállás megítélése körül. Az egyértelműségnek gyakran nyoma sincs, ha a szavazattöbbséggel elfoga­dott határozatokat teljesíteni kell. Ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy a szavak nem fedik a tetteket, a fegyelme­zetlenség és megalkuvás gyakorlati megnyilvánulásainak is tanúi lehetünk. Most, amikor a feladatok egyre bonyolul­tabbak és igényesebbek lesznek, a párt­fegyelem vonatkozásában nem tehetünk engedményeket, s különösen a vezető káderekkel szemben vagyunk igényesek. xxx Ha érvényesül a párton belüli demok­rácia, a demokratikus centralizmus elve és a fegyelem, a CSKP széles körű lehetőségeket teremt a kötelességek tel­jesítéséhez, a tagság jogainak gyakorlá­sához, a kezdeményezés, az aktivitás, az alkotókészség, a bírálat és önbírálat ki­bontakozásához, a pártszervek ülésein és a tagsági gyűléseken pedig a véle­ménycseréhez. Természetesen nehéz kezdeményezésről és alkotó aktivitásról beszélni ott, ahol egyesek most is csak vitatkozni akarnak az elfogadott határo­zatokról, kritizálni és megkérdőjelezni, sajnálkozni és siránkozni fölöttük, ahe­lyett, hogy az adott körülmények közt gondoskodnának lebontásukról, megma­gyaráznák azoknak, akiknek e határoza­tokat teljesíteniük kell, megszerveznék és megnyernék az embereket, s jó példával szolgálnának nekik. A pártszerveknek és szervezeteknek harcolniuk kell az efféle magatartás és megnyilvánulások ellen, minden szinten igényesebbnek kell lenni a kommunistákkal és a vezető dolgozók­kal szemben, megkövetelni tőlük a fele­lősségtudatot, a fegyelmezett és öntuda­tos magatartást a pártmunkában és a szocializmus építésének minden sza­kaszán. Minden kommunistának meg kell értenie, hogy bármily eltérés a demokra­tikus centralizmus elvének érvényre jutta­tásától a pártszervek és -szervezetek s a párt sorainak szervezeti labilitásához vezet, megzavarja a pártszervek és -szervezetek tagjainak jó kapcsolatát, s gyengítik a párt vezető szerepét a tár­sadalomban. JÁN MACHYNAK A Hlohoveci Drótgyár az idén mintegy 280 millió korona értékben szállít árut külföldre, ami a múlt évhez képest 24 százalékos növekedést jelent. Legnagyobb megrendelői közé tartozik Magyar- ország, Lengyelország, Bulgária és az NSZK. A képen: Ernest Polácik a horganyozó gépsornál (Vlastimír Andor -ŐSTK - felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom