Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-21 / 20. szám
szőr csak nyáron nyitott üdülőtelepen 1882-től kezdték bevezetni a téli üzemet is. A tátrai településeket, amelyek kezdetben csak külön-külön voltak megközelít- hetöek az említett vasútvonal felől, száz évvel ezelőtt egybefűzte a tátrai főút, a jelenlegi Szabadság-út. A vasúttól a közlekedést továbbra is fiákeresek, gazdagabb Tátra-alji parasztemberek bonyolították le. A vasúti pályát Poprádtól Tátra- lomnicig 1895-ben építették meg, majd 1896-ban Csorba és Csorba-tó között elkészült a fogasvasút. Az 1908-1912-es évek időszakában lépcsőzetesen üzembe helyezték a Poprád- és a Csorba-tó, valamint az Ótátrafüred és Tátralomnic közti villamos vasutat, illetve Ótátrafüred- ról a Tarajkára (Hrebienok) a sodronykötélpályát. Működni kezdtek az első turistaegyesületek és védnökségük alatt létrejöttek a tátrai hegyivezetők és a hegyi mentőszolgálat első hivatalos szervezetei. A Tátra-kedvelő turisták voltak az elsők, akik nyíltan felhívták a figyelmet azokra a nagy károkra, amelyeket a hegyi természet szenvedett el a féktelen gazdasági kiaknázás következtében. A XX. század elején megcsappant a Magas-Tátra iránti érdeklődés. A szélesebb nyilvánosság számára túl drága volt és a monarchia elökelősködő társadalmi krémje körében divatosabb lett az üdülés az olasz tengerparton és a jobban felszerelt alpesi üdülőkbe. A tátrai szállótulajdonosok ahelyett, hogy átorientálódtak volna a szerényebb és hálásabb érdeklődőkre, nagy és fényűző, egész évben nyitott hotelek építésével és a téli sportolás lehetőségeinek a megteremtésével igyekeztek visszacsalogatni korábbi vendégeiket. Az első világháborúig lényegében minden jelentősebb tátrai csúcs elveszítette érintetlenségét. A XIX. század végéig a cél elérésére a legkönnyebben járható utakat választották. Századunk elején jelentkeztek a sportszerű hegymászás új tendenciái. Technikailag igényes útirányokra álltak rá - hegyivezetők segítsége nélkül. A magas hegyvidéki turizmus és a hegymászás figyelemre méltó fellendülését az első világháború utáni években nemcsak hegyi ösvények és a menedékházak hálózatának építése tette lehetővé, hanem részben az idegenforgalmi demokratizálása is. Az üdülőközpontokban bennsőségesebb, szerényebb, panziókat építettek, amelyek megfeleltek a társadalom középrétegei családi üdülésének. Felsőhágin akkoriban épült fel a Munkás Társadalombiztosító első nagy szanatóriuma. Az utakat a motorizmus követelményeinek megfelelően átépítették. A turista egyesületek befejezték a hegység magas fekvésű turista ösvényeinek és menedékházainak építését. A Lomnici-csúcsot elérhetővé tette a függő drótkötélpálya, a Kőpataki-völgyben elkészült a csillagvizsgáló. A Csorba-tó 1935-ben színhelye lett a sívilágbajnokságnak, amelyet első ízben rendeztek meg a Magas-Tátrában. Környezeti viszonyainak védelmére már ezt megelőzően, 1925-ben, Krakkói jegyzőkönyv elnevezéssel, első ízben született meg a csehszlovák és a lengyel természettudósok átfogó javaslata, amely magába foglalta az ún. természeti park létrehozásának elképzelését is. IVAN BOHUŐ a Tátrai Nemzeti Park Kutatóintézetének és Múzeumának munkatársa A település utcái kihaltak, csupán az üzlet előtt beszélget néhány ember. A helyi nemzeti bizottság székházában azonban egymásnak adják a kilincset. A járásról is érkeztek vendégek. A jénei (Janice) üzlet átadásáról, az iskola bővítéséről tárgyalnak a rimaszécsi (Rimavs- ká Sec) hnb-elnök irodájában. Időbe telik, amíg Pósa Zoltán elnökkel találkoz- hatom.- Sok az ügyintézés, mivel közigazgatásilag három község, Jéne, Zádor és Harmanc is hozzánk tartozik- magyarázza az elnök. - Településünket központi községnek nyilvánították. A négy településen összesen 2400 ember él, ebből 1600 a székhelyközségben. A mindennapi ügyintézés mellett nagy gondot fordítunk településeink fejlesztésére. A szövetkezetünk egyre jobb gazdasági eredményeket ér el, ami vonzza a fiatalokat, akik viszont építkezni akarnak. A fejlődés Rimaszécsen néhány évvel ezelőtt kezdődött és minden bizonnyal a múlt megbízatási időszakban érte el tetőfokát. A szóban forgó időszakban felépült a szövetkezet óvodája, a közbiztonsági testület székháza, a magtisztító állomás, a tizenkét lakásos lakóház, a zá- dori üzlet és a jénei tűzoltószetár, Rimaszécsen egy kilométeren lefektették a szennyvízcsatornát, utakat tettek rendbe, járdákat építettek s minden településen tovább nevelték a zöldterületeket. Egyik fő feladatuk a szolgáltatások bővítése - mondja Pósa Zoltán- A múlt évben sem tétlenkedtünk - viszi tovább a szót Milos Sakál, a hnb titkára. - A Z-akcióban épülő óvodánkat az év végén átadjuk rendeltetésének. Társadalmi munkával készült el a jénei üzlet is, amelyet a közelmúltban nyitott meg a Jednota. Állami beruházással épült fel a vendéglő.-Ha az óvodával elkészülünk, akkor a ravatalozó építése kerül sorra - veszi át a szót az elnök. - Az egyik régi óvodát a megbízatási időszak vége felé bölcsödévé alakítjuk át. Az új óvoda átadásával mind a négy településen megoldódik a gyermekek elhelyezése, s így az idénymunkák alatt több lesz a munkaerő a szövetkezetben. A fejlődés Rimaszécsen s az ide tartozó településeken tovább folytatódik. A tervidőszak végéig állami beruhásással elkészül az új üzletház. A tervek szerint még az idén megkezdik az alapiskola bővítését. Tantermekre, szertárakra van szükség, no meg egy olyan kazánházra, amely a régi tantermek kifűtésére is alkalmas lesz. Készül a művelődési otthon tervrajza, amely a szövetkezet anyagi hozzájárulásával épül majd fel. Ott kapnak majd helyet a hnb irodái is.- A közterületek rendezését is tervbe vettük - újságolja Milos Sakál. - Bőven akad még olyan terület, amelyet parkosítani lehet és kell, hogy településünk Tervbe vettük a közterületek rendezését - ismerteti a legfontosabb teendőket Miloé Sakál, a hnb titkára (A szerző felvételei) szebb legyen. A főút mellett volt egy szeméttelepül szolgáló mély árok. Föltöltéséhez mintegy 6000 köbméter földre volt szükség. Ha a tervek elkészülnek, ezt a területet is parkosítjuk. A székhelyközség központjában megkezdtük az autóbuszállomás építését, amelyet később váróteremmel is bővítünk. A központi községben nagy gondot fordítanak a lakásépítésre is. Két tizen- kétlakásos házat épített a hnb, két hatlakásosat pedig a szövetkezet, összpontosították az egyéni lakásépítkezést. Készül az út azon a falurészen, ahol mintegy negyven építkezési telket utalnak majd ki. A következő tervidőszakra újabb területet közmüvesítenek, ahol hatvan családi ház építésére lesz majd lehetőség.- Sok gondot okoz, hogy több régi családi ház már olyan állapotban van, hogy lebontása elkerülhetetlen - szögezi le az elnök. - Probléma a szemétdomb elhordása is. Vettünk egy traktort, de ez sem hozott olyan változást, mint amilyenre számítottunk. A lakossági szolgáltatásokat a hnb kisüzeme biztosítja. Van borbély, fodrász, képrámázó műhelyük. Helyben megjavítják a villamos gépeket, fényképészhez sem kell idegenbe menni. A szolgáltatóházban gyűjtik be a mosni való fehérneműt, a tisztításra szánt ruhát. A kisüzem lakásfestést és fuvart is vállal. Jelentősebb alkalmakkor élő virágot is árusítanak. _ - A közelmúltban indítottuk be a tűzifa fűrészelését és a parkettacsiszolást. Meggyőződésem, hogy mindkét szolgáltatásra szükség van - vélekedik az elnök. - Az asztalosmühelyt a Cirko ipari szövetkezet bérli, de a szerződés alapján a lakossági igényeket is kielégíti. A közelmúltban megszűnt a pékség. Azt tervezzük, ha felújítása nem igényel nagyobb költségeket és szakembert is találunk, ismét üzembe helyezzük. Sok elképzelése, terve van a helyi nemzeti bizottságnak. Amint mondják, úgy akarnak valóban központi községgé válni, hogy a nagyobb jogkörrel élve javítsák az ellátást és a szolgáltatásokat. A település fejlesztésében nagy segítséget kapnak a szövetkezettől és a lakosságtól. Gál Zoltán, a részlegpártszervezet elnökének szavaiból mégis elégedetlenség csendül ki:- A lakosaink aktívabbak is lehetnének. Jobban tudatosíthatnák, hogy amit közös erővel felépítünk, annak mindnyájan hasznát látjuk. A múlt választáskor megfiatalodott a képviselő-testület s ez kezesség arra, hogy a négy település tovább fejlődjön. A központi községhez tartozó településeken a polgári bizottságok töltenek be jelentős szerepet. Hetente egyszer minden településen van fogadónap. A hnb dolgozói és képviselői arra törekednek, hogy jó kapcsolatot tartsanak fenn a választókkal, a lakossággal. Tudják, hogy az elképzelések, a tervek csakis úgy valósulhatnak meg, ha mindenki egy emberként megfogja a munka végét. S hogy ezt a lakosok is kellőképpen tudatosítják, arról tanúskodik az ez évre tett 1 049 552 korona értékű kötelezettségvállalás is.- Fel kell nőnünk a feladatokhoz, másképpen nem lehetünk méltók a központi község címre - mondja búcsúzóul az elnök. NÉMETH JÁNOS ÚJ szú 9 1982. V. 21. ezeknek a javaslatoknak és saját lehetőségeiknek a figyelembe vételével döntenek arról, mit fognak termelni. Az intézet munkáját lényegesen megkönnyíti, hogy- a KGST ruhaipari gazdasági és tudományos műszaki munkacsoportjának tagjaként - a divatszínekről és anyagokról döntő párizsi CIC nemzetközi bizottságának és a cipödivatot irányító, Genfben székelő MODEUROP nemzetközi társaságnak is állandó tagja. Ennek az együttműködésnek köszönheti áttekintését és tájékozottságát a világdivatról és azt, hogy hazai lehetőségeinkhez mérten rugalmasan reagálhat a vele szemben támasztott követelményekre. ^ Hogyan készülnek a divatújdonságok? A számítástechnika kihasználásának a lehetősége néhány évtizede foglalkoztatja már a szakembereket. Köztudott, hogy a számítógépek ma már az idegen nyelvek fordítására, zeneszerzésre, vagy akár sakkozásra is képesek. - Miért ne lehetne tehát felhasználni őket a divatra is? - vetették fel a kérdést az ipari tervezők. És hogy feltevésük indokolt volt, arról eredményeik tanúskodnak. Leegyszerűsítve a problémát, elégedjünk meg ennyivel: bebizonyosodott, hogy míg az ipari forma- tervező munkájában a fantáziájára támaszkodik, a gép- kombináló és módosító készségének köszönhetően- számos lehetőségre rávilágítva, továbbfejleszti a képzőművész alapgondolatát.- A számítástechnikát többnyire a textiliparban, a textíliák színének es mintáinak a tervezésénél alkalmazzuk eredményesen - folytatja az igazgató. - így például a rymarovi Hedva vállalat ELATEX berendezése a könnyű női kelmék, brokátok, dekorációs anyagok, nyakkendők, frottírtörölközők, damasztok, bútorhuzatok, szőnyegek, függönyök és más szövött anyagok mintázásával könnyíti és gyorsítja meg a szakemberek munkáját. A Dvűr Krá- lové-i TIBA vállalat SCI-TEX berendezése a filmnyomásos textíliák mintáinak a leleményes és gyors variálását teszi lehetővé. Míg azelőtt ez a munka heteket vett igénybe, ma egy-két óra alatt elvégezhető. A GADESS típusú berendezéssel a Kötőipari Kutatóintézetnek, a PATRONIK-kal pedig a Pleas vállalatnak vannak jó tapasztalatai. A Pamutipari Termelési-Gazdasági Egység berendezése - a DIGIGRAF - a zsebkendők, kendők, ing- és esernyőanyagok geometriai mintáinak a tervezésével tesz jó szolgálatot. A számítástechnikával szerzett tapasztalatok az ipari formatervezésben tehát beváltak. A döntő szerep azonban továbbra is az ipari formatervezőké vagy képzőművészeké. A technika csupán a feltételeket teremti meg az alkotáshoz, a művészi alkotó munkát azonban nem pótolhatja. Tagadhatatlan viszont, hogy a számítástechnika érvényesítése az ipari formatervezésben nagy lépést jelent előre. Miért késik nálunk a divat? Az eddig elmondottak a divattervezésben részt vevő hazai és külföldi vállalatok és intézmények szoros együttműködésének és a számítástechnika alkalmazásának az előnyeit tükrözik. Éppen ezért tűnnek indokoltnak a szerény piaci választékot és a divatújdonságok megkésett bevezetését érő panaszok. Mivel magyarázható ez a fogyatékosság? - Nem célunk, de nincs is lehetőségünk arra, hogy a kapitalista országokkal konkurráljunk - mondja az igazgató. - Az általános elv szerint a lakosság ruházkodásának a mi életmódunkhoz, nézeteinkhez, sajátos ízlésünkhöz kell alkalmazkodnia. Ez a követelmény szorosan összefügg hazánk gazdasági helyzetével, a termelés lehetőségeivel, csakúgy, mint az ipari fejlődés színvonalával és ütemével. Emellett az egyes ipari ágaknak az exportfeladatokat is teljesíteniük kell, figyelembe véve a KGST- és a kapitalista országok növekvő igényeit. Az áru ugyanis legfőbb fizetési eszközünk. Minél nagyobb mennyiséget szállítunk belőle külföldre, annál többet hozhatunk be. Ami pedig az újdonságok hosszadalmas forgalomba hozatalát illeti, ennek is megvan az oka. Mondottuk már, hogy a termelővállalatok az intézet javaslatait saját lehetőségeik szerint alkalmazzák, s ez a készruhaiparban legalább egy évig tart. Ám a késésért a kockázattól félő, a tájékoztatásokra és javaslatokra sokszor határozatlanul reagáló kereskedelmi szervezetek is felelősek. De sok idő lenne megtakarítható azzal is, ha a termékeket a vállalattól egyenesen a boltokba irányítanák. Tennivalóban tehát nincs hiány, a hibák orvosolhatók. A termelővállalatok és a kereskedelmi szervezetek szorosabb együttműködésétől és megértésétől függ, hogy - a gazdasági problémák figyelembe vételével - nehézkességüket leküzdve, gyorsabb ütemben hozzák forgalomba a divatújdonságokat s ezzel mielőbb kielégítsék a jogosan türelmetlenkedő fogyasztók igényeit. KARDOS MÁTRA I I I I 1 I 111 Ili H VB VI VH I ■ 1 k I I I iii i ii in iiii lí i ti ír ti 1/ ír ír ír * i I r r I R n I fi i r n / / n n / fl p U fl r / M // ín! I M i í n n II K\l fi I I 1/ / I n i 111Li lí n ti u I n 111 i 11 i\\i 1111 u i// LIU U uuUUUUUUU UUUuUUUULí]
