Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-21 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1982. május 21. XV. évfolyam Ára 1 korona Nagy Boldizsár, a Gellei (Holice) Gép- és Traktorállomás traktorosa is takarékoskodik az üzemanyaggal. Ráadásul a kisebb javításokat a helyszínen elvégzi (Hajdú András felvétele) üzemanyaggal való takarékoskodás kérdéseiről manapság nemcsak termelési értekezleteken, gazdasági tisztségviselők tanácskozásain tárgyalnak, gyakran esik szó a kérdésekről a pártbizottságok ülésein, taggyűléseken, pártcsoportok összejövetelein is. Visszavisszatérő témája a takarékosság a pártoktatás szemináriumainak, vitáinak. Teljes mértékben vonatkozik ez az egységes földmü- vesszövetkezetekben és állami gazdaságokban tevékenykedő kommunisták fórumaira, tanácskozásaira is, hiszen a mezőgazdasági termelés tervfeladatait is a korábbinál kevesebb üzemanyaggal kell teljesíteni. Más szóval kisebb az üzemanyag-fogyasztás kerete, mint az előző esztendőkben volt. Ez pedig éppen elég sok vitát vált ki. Szerencsére, általában nem arról vitatkoznak az emberek, hogy megszorítással elérhetők-e a kitűzött célok, hanem arról, hogyan érhetők el. Magyarán: milyen konkrét intézkedésekre van szükség, hogy a kisebb keret is elégnek bizonyuljon. Tehát a kiutat, a megoldást keresik. Meg is találják. Legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt igazolják. De hadd említsünk meg néhány konkrét példát! A Köbölkúti (Gbelce) Győzelmes Február Egységes Föld- müvesszövetkezet idei üzemanyag-kerete jóllehet 100 ezer literrel kevesebb, mint a tavalyi volt, mégis 18,6 százalékot megtakarítanak belőle. Ez pedig valóban kemény dió. Hogy mégis reális, az számos intézkedésnek köszönhető. Többek közt annak, hogy javítják gépeik műszaki állapotát, például a jövőben az nem fordulhat elő a szövetkezetben, hogy napközben azért ne állítsanak le gépet, mert rossz az önindítása. Új gépek beszerzésével is igyekeznek hozzájárulni az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez. Különösen sokat várnak elképzeléseik megvalósítása során a műhelyben tevékenykedő szocialista munkabrigádtól, melynek vezetője a kommunista Szlama Tibor. Az Úrföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaságban a műszaki feltételek megteremtése mellett (például a motorok tökéletes beállításával) igen fontosnak tartották a traktorok, teherautók üresjáratainak teljes megszüntetését, és megszigorították az üzemanyag-kiadás ellenőrzését. A gépesítők pártcsoportja kezdeményezésére hat darab IFA és két egyéb kisteljesítményű kocsit Skoda 806- osokra cseréltek fel. Üzemanyag-takarékoskodási versenyt is szerveztek, mely nagy visszhangra talált, hiszen a pártonkívüliek is vállalták, hogy személyenként két százalék üzemanyagot takarítanak meg. Ennek tárgyilagos értékelése azonban igen nehéz feladat, mivel teljesen másak a talajviszonyok Úrföldön, mint Mácsonyáson, ahol szintén vannak földjei a gazdaságnak. Számos mezőgazdasági üzemben nem kis tartalékai vannak az üzemanyag-takarékoskodásnak a fuvarozás megszüntetésében. Azonnal felismerték ezt a lehetőséget például a Gutái (Kolárovo) Efsz császtai részlege 84 tagú pártalapszervezetében is. Éppen ezért a gazdaság számos takarékoskodási intézkedésének egyike a fuvarozás megszüntetése volt. Nehezebb helyzetben vannak azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek eddig sem vállaltak fuvarozást más szervezetek, vállalatok, üzemek számára. Ilyen például a Hetényi (Chotín) Egységes Földművesszövetkezet, melynek tagjai egyéb hatékony megoldásokkal igyekeznek eleget tenni a takarékosság mindenkire kötelező követelményének. Ezek közül legalább néhányat érdemesnek tartunk megemlíteni. Például azt, hogy javítják a gépjavítók munkafeltételeit (új műhelycsarnokokat építenek nekik). A javítók munkája sokat nyom a latban, hiszen ha idejében kijavítják a gépeket, akkor nem fordul elő az, hogy mondjuk a szükségesnél nagyobb, tehát több üzemanyagot fogyasztó erőgépekkel kell olyan munkát végeztetni, amelyre a kisebb is megfelelne. A legnagyobb megtakarítást természetesen az ésszerűsítési intézkedésektől várják. A vetőgépek után fogast is akasztottak. Kombinátor alkalmazása lehetővé tette számukra, hogy a talajelöké- szítő gépekre gyomirtó permetezőt is szerelhettek. Vagyis két műveletet egycsapásra végezhettek el. Ez nemcsak azt eredményezi, hogy nem kell kétszer üzemanyagot fogyasztani, hanem azt is, hogy munkabért sem kell kétszer fizetniük, s a talajt sem kell kétszer gyúrni. Az említett intézkedések egyike-másika talán természetesnek, sőt formálisnak tűnhet. Lehet, hogy az is. Jelentőségük mégis óriási, hiszen korábban számos helyen az olyan „természetes“ megoldásoknak sem tulajdonítottak különösebb fontosságot, mint a gépek üresjáratának megszüntetése. Az üzemanyagnorma csökkentése azonban minden gazdaságot rákényszerít arra, hogy megálljt parancsoljon a pazarlás valamennyi formájának. Ilyen értelemben a kényszerhelyzet bizonyos örvendetes következményekkel is jár. Ezek közül pedig az emberek gondolkodásában mutatkozó változásokat, a szemléletváltást mindenképpen annak kell tartanunk. S hogy valóban foglalkoztatja az embereket a takarékosság gondolata, az a párttaggyülések és a pártoktatás vitáiban is megmutatkozik. A felszólalások egy része természetesen bíráló hangú. Sokan mutatnak rá például arra, hogy a mezőgazdaság megfelelő gépekkel való ellátása még korántsem felel meg a követelményeknek. Szóvá teszik a felszólalók az alkatrészellátás hiányosságait is. Ezzel kapcsolatban igen értékesek azok az észrevételek, amelyek az átmeneti, a pótmegoldások lehetőségeire mutatnak rá. Ugyancsak örvendetes, hogy egyre jobban előtérbe kerül a munkafegyelem, a feladatokhoz való helyes hozzáállás kérdése. Például az, hogy még mindig akadnak gépkocsivezetők és traktorosok, akik elmulasztják a napi karbantartást, gépeik kisebb javítását, s ez nem ritkán fölösleges nagyobb javításukhoz, hosz- szabb időre való kiesésükhöz vezet... Azok az észrevételek is elgondolkoztatóak, amelyek azt vetik fel, hogy az üzemanyag—takarékoskodásban a dolgozót anyagilag is érdekeltté kell tenni. A pártszervezetek azzal is igyekeznek hozzájárulni a kitűzött célok eléréséhez, hogy egyes tagjaikat olyan konkrét feladatokkal bízzák meg, amelyek az üzemanyagtakarékoskodással függnek össze. Különösen a gépesítésben dolgozó kommunisták, műhelyvezetők, gépjavítók, traktorosok, szocialista munkabrigádok vezetői kapnak ilyen feladatokat. A mezőgazdasági dolgozók mindent megtesznek azért, hogy kevesebb üzemanyaggal is hiánytalanul teljesítsék a rájuk váró feladatokat. FOLÖPIMRE HKH
